Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
a rr-±--/i * n /_/j 4 BÚCSÚZÓ ÓBUDA I 8 & A romantika, a régi korok és hangulatok kedvelői valamikor Buda tabáni városrészének lebontását sajnálhatták úgy mint napjainkban az avitt Óbuda eltűnését. A zegzugos utcák, földbe roggyant öreg házak és kerítések világának percei meg- számláltattak. A harmadik kerület városrendezési terveiben hatezer öreg- tégláS' elavult házacskát számolnak fel. Helyükön az elkövetkező tizenöt év során csaknem százezer ember számára magasodnak fel majd a főváros impozáns háztömbjei. Joggal sajnáljuk Budapest „ősanyját" — az öreg Óbudát, hiszen e városrész alapjait még a rómaiak vetették meg. Aquincum katonai és polgárvárosának máig fennmaradt építészeti emlékei; az amfiteátrum, a fürdő, a piac és a lakóházak maradványai ma is idegen- forgalmi nevezetességként tanúsíthatják tisztes korát. Honfoglaló őseink is használták a masszív épületeket. Árpád fővezért társa, Kurszán, a mai Nagyszombat utcai amfiteátrumból alakította ki magának földsánccal övezett várát, és Óbuda még sokáig a fejedelem szék- ' helye maradt. A középkorban a királyné tulajdona volt és ez kedvező lehetőséget teremtett a szomszédos „városokban” letelepedő polgárok száutazza? A PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Pavlovits Miklós MELLÉKLETE Fotó: Pásztor Z., Tóth S. MTI A JÖVŐ KIBERNETIKUSAI A mai általános iskolás gyerekek kettőezerben felnőtt koruk alkotó erejében lesznek. Ez a kor ma még a futurológia, a jövő lehetőségeit kutató tudokörét A fiatal „számítógép-szakemberek” lépésről lépésre hatolnak be a különféle áramkörök, logikai kapcsolások, az automatizálás — a mai felvegezle összeadásokat nek. Számukra a több millió információs egységet tároló, hihetetlen teljesítményekre képes komputerek Már körvonalazódik az új városrész arculata. Működésre kész az összeadó gép. fnány területe: azaz a képzeleté. Számukra azonban már realitással bír, életük mai alakításával már az ezredfordulót is formálják Még csak a kezdetén járunk az emberiség hihetetlenül felgyorsult fejlődésének Ismereteink egyre gyorsabban cserélődnek. Oktatásunk egyik fő problémáját is ez a jelenség okozza: hogyan készítsük fel gyermekeinket egy olyan világra, mely még a számunkra is nagyobbrészt elképzelhetetlen? Életünket a technikai forradalom vívmányai változtatják meg napról napra. Így bizonyos lehet, hogy a jövő emberének szükségszerűen fejlett materiális készségekkel kell rendelkeznie. A kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola egyik tanára azí a célt tűzte maga elé, hogy néhány tanulóval megismerteti a jövő egyik alapvető tudományát, az elektromos, logikai-gondolkodó gépek, a komputerek világát Károlyi Sándor fizikaszakos pedagógus hosszas előkészítő munka után tíz matematikát és fizikát kedvelő nyolcadikos részvételével megszervezte az iskola kibernetikus szaknőtbek között is meglehetősen bizonytalanul ismert —, bonyolultnak tetsző tudományába. A szakkör vezetője jól hasznosítható szemléltető eszközöket készített Tizenkét négyzetre beosztott táblán kapcsolók, apró lámpák, jelfogók és egyéb elemek rendszerét építhetik meg a tanulók. A kezdeti egyszerű áramkörök megismerése után egyre összetettebb és több műveletre képes „gépeket” állíthatnak össze az előre elkészített egységekből a fiatal kísérletezők. A közös munka során elsajátítják a kettes szám- rendszer alapjait, megismerkednek az elektromos impulzus, és jel fogalmával, vezérlő és logikai kapcsolásokat hoznak létre, majd eljutnak az egyszerű logikai gépek megépítéséig és működtetéséig. A gyerekék játszva és kísérletezve tanulják meg a kibernetika alapjait. Gépeket építenek, melyek két válasz után „kitalálják”, hogy a 0 és 4 között milyen számra gondolt az illető. Némi módosítással megoldják a folyón egy kétszemélyes ladikban átkelő „kecske, pásztor és káposzta” együttesének feladványát, és különíemár nem az érthetetlen- sóg birodalmának képviselői — mint közülünk még sokaknak. Pavlovits Miklós mára Buda, majd átellen- ben a Dunán, Pest kialakítására. Vezető szerepét játszott a magyar ipar megszületésében is. A XVIII. századi „selyemgombolyító”, a Goldberger indigófestő manufaktúra, majd a Széchenyi állal kezdeményezett hajógyár megalapítása korszakalkotó és országos jelentőségű volt. Azután a tizenkilencedik században a megszülető főváros súlypontja délebbre tolódott. Óbudán lelassult a fejlődés és hellyel-közzel meg is állt. Es aki egy kis „békebeli” levegőt akar szippantani, mert megigézte a Szinbád vagy a Vörös postakocsi Krúdy Gyula által oly érzékletesen megfestett világa — esténként még becsaphatja magát a macskaköves gázlámpákkal megvilágított kanyargós utcákon sétálva. De már nem sokáig. A modern városrész már nem őrizheti a történelem oly megkapó hangulatát — bármennyire sajnáljuk is —, hiszen az ott lakók igényeit, kényelmét és szórakozási lehetőségeit kell szolgálnia. A magas házak között tágas parkok húzódnak meg és neonfényektől világosodnak ki az utcák sötét kanyarulatai. De hogy valami mégis megmaradjon az egykor hírneves óbudai kézmű- iparosság világából, a Főtéren és környékén kíha-i lóban levő szakmák m.es- terei is helyet kapnaK Gyertyaöntők, fafaragók, rézművesek, gombkötők és mások kis műhelyei emlékeztetnek majd a stílszerűen berendezett kisvendéglők szomszédságában az egykor annyira kedvelt, öreg Óbudára. P. M. SzáiSaleépííési rekord A világ egyik legnagyobb szállodáját Tokióban építik fel. Tavaly télen olvashattuk a hírügynökségek jelentéseiben, hogy a több mint százemeiefes, ezer szobát tartalmazó épü letet ez év nyarára már át is adják a turistáknak. (Nincs szó semmiféle építészeti ördöngösségről.) Nálunk most készfii a főváros űj. Volgának elkeresztelt száilodabüszkesé ge. Az állami építőipari vállalat dolgozói a tíz emelet magas, tetszetős épületet három hónap alatt állították össze panelekből. A hagyományos bokrétaavató n „rekordot” ünneneltek. .7Í A római olimpia ideje alatt a televízió képernyőin többször feltűnt a Colosseum. A mexikói olimpián az azték kultúra építészeti remekeit láthattuk. A sportvilág négyévenként megrendezésre kerülő gigantikus ünnepén a házigazda szerepét vállaló ország, város, fel-fel villantja saját arcát, múltját, jelenét, jövőjét Mindert elkövetkező olimpiai küzdelem nagyobb mint az előzők; sporteredményekben és építkezésekben egyaránt. Münchenben is hatalmas stadionok és csarnokok nőnek ki a földből. Mérnökök, építészek százain kívül megbolydult a reklámvilág is. Pályázatot hirdettek a nők körében afféle „Miss München” vagy „Miss Olimpia ’72” cím elnyerésére. A képen látható hölgy a szerencsés győztes. Mosolya annyiszor villan fel az olimpia televíziós közvetítésein, mint hajdan a római Colosseum, vagy az azték műemlékek! Cö. K.
