Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

<1 sMa| Un. Jarniár SO, Merd* Panaszosok Néhány évvel ezelőtt még úgyszólván naponta kopogtattak a szerkesztő­ségi ajtón. Jöttek az idős parasztbácsik, akik már hetvenévesek voltak, s nem bírtak dolgozni: in­tézzük el azt a kis nyug­díjat. Jöttek fejkendős 6 év megyénk Idegenforgalmából Egyre több a külföldi vendég — a hazaiak érdeklődése stagnál A Központi Statisztikai nénik, irathalmazzal fia- | Hivatal 1969. évi idegen­től házasok lakásügyben, ' síró asszonyok, akiket el­hagyott a férj és nem fi­zeti a. gyermektartási dí­jat, földjáradék, tűzifa, táppénz, lakás, lakás, aztán szülőtartás, öröklés, hiva­talnoki gorombáskodás, belvíz, zsaroló háztulajdo­nos, sértegető lakótárs, hangoskodó munkahelyi vezetők és még ki tudja milyen ügyek, milyen pa­naszok hangzottak el a kis szobában az elmúlt évek­ben. Mostanában ritkábban jönnek a segít­séget kérők, illetve nincs nagy problémája a mosta forgalmi adattárában bön­gészgetve — a III. Szál­láshelyek idegenforgalma című fejezetben — me­gyénként bemutatott ada­tok között — érdekes ké­pet kapunk arról is, ho­gyan változott, fejlődött Bács-Kiskun megye keres­kedelmi szálláshelyeinek külföldi és belföldi idegen- forgalma az 1964. és 1969. közötti években. Ugyan­csak megismerhetjük sző­kébb pátriánk üdülési szálláshelyeinek kapacitá- valahogy | ^ külföldi és belföldi idegenforgalmát az 1968. évi állapot szerint. Fogalmi és módszertani ni panaszosoknak. Esetleg \ megjegyzéseik között meg- annyi, hogy már két hete j magyarázzák a kiadvány is elmúlt és nem kapta meg a táppénzt, vagy: a házigazda nem javította meg a tetőt a felszólítás ellenére sem. Vagy: teg­nap ment az utcán és egy ilyen és ilyen rendszámú autó lefröcskölte sárral, egy hónapja nem javítot­ták meg a táskarádiót a szervizben stb. Intézked­jünk! Jólesik tapasztalni, hogy megváltozott az utóbbi években a panaszok „ég­hajlata”. Azt érezzük a hozzánk fordulók szavai­ból, hogy bíznak a sajtó erejében, s nem protekciót várnak — ezt hangsúlyoz­zák is — hanem az igaz­ságot, a jogszerűséget ke­resik nekünk esetleg apró, de az illetőnek bizonyára fontos ügyekben. Mert már fontos a táskarádió, már fontos a gyalogátkelő­helyek tisztasága. Ha ugyanis az ember ilyen ügyekkel is hajlandó „hiva­talos helyre” bekopogni, akkor ez a legnagyobb ba­ja. Mi erőnkhöz, képessé­günkhöz mérten mindig szeretettel és emberséggel igyekeztünk foglalkozni a hozzánk segítségért fordu­ló emberekkel. Ezután i* ezt fogjuk tenni. Nemcsak azért, mert kötelességünk a lakosság ilyen szolgála­ta is, hanem mert látjuk, •naponta mi is tapasztaljuk, hogy munkánk nem vész kárba, nekünk is közünk van ahhoz az általános fej­lődéshez, javuláshoz ami — többek között — megmu­tatkozik a panaszosok szá­mának jelentős csökkené­sében, a panaszok „minő­ségének” megváltozásában. Ha majd nyugdíjas új­ságíró leszek, talán meg­írom panaszosaim történe­tét. Megírom, hogy egy asszonnyal, aki felszaladt hozzám, elmentem a cipő­boltba, mert nem akarták kicserélni a talpától elru­Í iaszkodott csizmát. Meg- rom, hogy a goromba hi­vatalnok feljelentéssel fe­nyegetett a nyílt levél miatt, amit neki címeztem, mert leszidott egy idős asszonyt. Megírom, hogy dohos kenyeret, romlott kolbászt, ehetetlen sajtot hoztak fel hozzám a vá­sárlás után öt perccel, s hogy egy nyugdíjas bácsí­iták a magam tüzelőjéből adtam, mert nem kapott szenet a telepen és 15 fok hideg volt. Múlt időben a szerzői, hogy a szálláshe­lyek idegenforgalma (ven- dégforgalm a) azokat a kül­földieket (és belföldieket) öleli fel, akik idegenfor­galmi — tehát nem mun­kavállalás céljából törté­nő, hanem tartózkodással, fogyasztással és szolgálta­tások igénybevételével együtt járó — utazásaik so­rán ún. kereskedelmi szál­láshelyeket (szállodát, cam- pinget, fizetővendég-ellá­tást stb.) vesznek igénybe. Ezek szerint a kereske­delmi szálláshelyek külföl­di és belföldi vendégfor­galma együttesen a követ­kezőképpen alakult Bács- Kiskun megyében: A vendégek száma az 1964. évi 65 302-ről — 1969-ben 75 303-ra emelkedett De volt már nagyobb is ez a szám: 1967-ben 77 ezer-ki- lencvenhét. Különválaszt­va a külföldi és belföldi idegenforgalmat, az emlí­tett két év összehasonlítá­sában ilyen a helyzetkép: Külföldi vendégforgalom: 5 924, illetve 15 962. Leg­nagyobb volt az ugrás 1969- ben: pontosan négyezer­öt külföldivel több láto­gatott megyénkbe, mint az előző — 1968-as esztendő­ben. (Olyan vendég, aki éjszakaátlaggal mutatta ki, hogy mind jobban sze­ret ittmaradni megyénk­ben. A belföldi vendégek­kel még kedvezőbb ez az „eszmei” átlagunk: jólle­het, mint láttuk, a belföldi vendégforgalom abszolút számban néhány fővel még alul is marad 1964-évihez képest az akkori 1,9 át­laggal szemben — 1969- ben — már 2,6 éjszakán át vendégeskedtek Bácsban. Eddig az ún. kereske­delmi szálláshelyek ven­dégforgalmáról volt szó. Ami az üdülési szálláshe­lyek kapacitását, külföldi és belföldi idegenforgal­mát illeti, ilyen összeha­sonlításokra — saját fejlő­désünket más megyékével is összevetve — több év viszonylatéban nincs mó­dunk. Még csak 1968-as adatok állnak rendelkezés­re. Ezekből is le tudjuk azonban mérni, hogy me­gyénk — 12 üdülési szál­láshely „egységével”, illet­ve azok férőhelyeinek szá­mát tekintve a 14., illetve 12. helyet foglalja el a ti­zenkilenc megye között. Pedig van „kereslet” a me­gye üdülési szálláshelyei iránt. Ismét számoltunk egy keveset, s az lett az eredmény, hogy — főidény­ben — külföldi és belföldi vendégeink együttesen „fe­jenként” átlagosan 8 és fél nap körüli időket töltenek üdülési szálláshelyeinken. Jó a statisztika. Az ide­genforgalmi adatok tanul­mányozása is rávezet ben­nünket, hol vannak „szűk keresztmetszetek”. —th —n Egyenlő feltételekkel COOPTOURIST a megyében A Szövetkezeti Utazási Iroda, a COOPTOUKIST Bács-Kiskunban is létre­hozta kirendeltségét, amely Kecskeméten a MÉSZÖV székházában működik. A programban különféle szakmai és turisztikai utak, nemzetközi vásárok és ki­állítások megtekintése sze­repel. Emellett a termelő­szövetkezeti dolgozók szer­vezett üdültetésével ugyan­csak foglalkozik az utazási iroda. MAR RÉGEN nincs szük­ség arra, hogy a nők a szüf­razsettek valaha volt har­cosságával küzdjék be ma­gukat a férfiak társadalmá­ba. Mint a megszeppent ró­maiak mondták annak ide­jén: Hannibal ante portás! Hannibál a város kapui előtt! A nők már itt vannak a kapuk előtt, sőt a kapu­kon belül. Méghozzá csak kis részben kemény dönge- tések árán, inkább azért, mert szükségünk lévén rá­juk, önként tártuk ki előt­tük az évezredeken át zárt kapukat Voltak helyek, vannak ma is, ahol a mun­kások derékhadát alkották, alkotják. A munkásokét igen, az irányítókét nem — és még ma sem. Aztán vol­tak idők, amikor férfiú ba­bérok szerzésére ingerelték őket. Traktorra szálltak, s öntödékbe mentek, s ha­sonló férfias dolgokat mű­veltek. Hamarosan kiderült, nem nekik való. SOKÁIG TARTOTT, — amíg elértünk máig, ami­kor méltó társként állnak mellettünk. S ha egymás mellett állunk, ám lássuk, egyenlő feltételek között ki viszi többre? Elérkeztünk a kritikus ponthoz: egyenlő feltételek között. Feltételeink azonban nem egyenlőek. Ki a fele A múlt év november tem a karosszéria elejéről, 18-án aláirt megállapodás s láttam, hogy K. L. a busz értelmében a Bács-Kiskun | mellett áll, fogja a fejét, megyei Gépjavító Vállalat j amely tiszta vér. G. F. a kiskunmajsai gyáregységé- j hátsórész jobb oldalánál nek kilenc dolgozója elvál- i feküdt. Felemeltük. Fogta lalta, hogy — műszakok : a derekát, és meg volt gör- utáni munkában — felújít- j bülve. Mikorra a portára ja a társvállalat, az MGV értünk, K. L.-t már bevit­legalább egy éjszakára i tént. kiskőrösi gyáregysége 601. típusú autóbuszának ka­rosszériáját A munkát de­cember elsején kezdték December 11-én jelentet­ték a kiskunhalasi rendőr- kapitányságnak, hogy a kiskunmajsai gyáregységnél — autóbuszjavítás közben súlyos üzemi baleset tőr­szálláshelyet vett igénybe.) Belföldi vendégforgalom: 59 378. illetve 59 341. Leg­több hazai vendég eddig 1967-ben járt megyénkben: 64 783. Megyénk idegenforgalmi vonzerejére — ami össze­függ az Idegenforgalmi Hi­vatal szervező, i propagan­datevékenységével is —, nem csupán a vendégek számának változásából kö­vetkeztethetünk. Az is el­árul valamit, hogy mennyi időt töltenek nálunk az ide­látogatók. A tartózkodási időt a szálláshelyeken el­töltött (kifizetett) éjszakák számán mérik. Külföldi és belföldi ven­dégeink — együttesen — 1964 és 1969 viszonylatá­ban 126 387, illetve 177 748 éjszakát töltöttek megyénk­ben. Külföldi vendégforgalom­ban ez 10 631. illetve 22 379 éjszakát; belföldiben pe­dig 115 756, illetve 155 369 éjszakát jelent Ha nem vagyunk res­tek egy kis számolásra, megállapíthatjuk, hogy a vendégéjszakák „egy főre’’ :ső átlaga is emelkedett. Írom majd, mert mindez ; 1904-ben egy-egy külföldi már most is a múlt időhöz vendég 1.1 éjszakáig ma­tartozik. Igaz? Gál Sándor radt nálunk, míg 1969-ben 1 már közel -másfél”, L4-es A Szákszervezetek Mé­ták gépkocsival... A hasz­nált emelőt láttam, de nem néztem meg. hogy jó-e... B. S. lakatos: — Ami­kor a targonca elment, az első emelőket kiszedtük és kivittük az udvarra. A kor­mánymű szerelésénél se­gédkeztem úgy, hogy a busz alá bújtam és az alsó csa­varokat raktam be. Eköz­ben a busz megindult. Hát­gyei Tanácsa Munkavédel- j ,.a szóltam — „Ne toljá- mi Bizottságánál levő vizs- i ebben a pillanat­gálati jegyzőkönyv alapjan j ^an hallottam a zuhanási i . _____t .. _ í crxr I . — leegyszerűsítve — így zajlott le a szomorú ese­mény. Mármint a buszét. Kimász­tam- Akkor már az egyik ! sérültet elvezették. G. F.-et Műszak végeztével a bri- j kitámogattam a portáig, gád hozzálátott, hogy a j gépkocsiba tettük és kivit- már eleve 120 centimeter j az. orvoshoz.., Csak a magasra felbakolt karosz- , baleset után láttam, hogy szériát további 60 centivel j aújyea emelő van a busz — tehát 1,80 méterre emelje. Bekészítették az emelőket, biztosító lánco­kat, majd keresztgerenda betétele után villástargon­cával megkezdték a busz hátsó felének emelését. Mi­kor elérték a 180 centimé­teres magasságot, alátolták a futóművet. Ezután vissza alatt... Az alváz kerekei elé nem voltak ékek rak­va, nem történt meg a be­biztosításuk elmozdulás el­len. Hogy az alváz kézi­fékje be voit-e húzva, nem tudom... V. P. sm.: — K. L. fog­ta a közelben elhelyezett engedték a karosszériát, de | emelőt és hátul bevitte a hogy a targonca villája ki busz alá. G. F. hanyatt le­tudjon jönni alóla, két da- küdt a betonra jobb ol­rab körülbelül 10 cm dalt és magyarázta K. vastag faalátéttel biztosítót- L—nak, hová tegye az mé­ták a jármű hátulját. Most I löt. Én bal oldalon búj­el- iám be a sárvédő alá, F. G. meg a jobb oldalon, s amikor a karosszériát meg­már a villástargonca mehetett. Ami ezek után történt. hez tettünk rögzítőt, eléje nem... A tanműhelyből kihozott emelővel előzőleg már én is emeltem. Azt nem figyeltem meg, hogy a biztosító része működik-e vagy sem. Nem emlékszem, hogy kattogott volna a biz­tosító ... F. G.: .. . Arról nincs tu­domásom, hogy az emelő megfelelt-e a műszaki kö­vetelményeknek, én ma­gam nem dolgoztam vele, csak V, P. és K. L. (Ö is a többiekkel egyezően mond­ja el a baleset előzményeit, lefolyását.) ...Feltehetjük a kérdést: ki a felelős? A felújítást a brigád vállalta. Külön — műszaki irányítással senki nem volt megbízva, hiszen végszerelők, meosoK, szakmunkások voltak együtt, mindenki a saját szakterületének megfelelő­en végezte dolgát a brigád­ban ... S ők ne ismernék a különböző balesetelhárító és egészségvédő óvórend­szabályokat, amelyeket bi­zonyára saját maguk is is­mertettek már — mások­nak. Hogy csak egyről be­széljünk itt a sok közül, amelyek betartását elmu­lasztották; A járművek emelését olyan emelővel szabad vé­gezni, amely a teher biz­tonságos felvételére alkal­mas ... Emelés előtt a gép­kocsit be kell fékezni és a földön maradó kerekeket mindkét irányban ki kell ékelni elmozdulás ellen ... Felemelés után a jármű alábakolását azonnal el kell végezni, az alá nem bakolt jármű alatt dolgozni nem * 1 > I . ... . , , , , , . í I W"v 11 Cl 11 idézzük a szereplők elmon- j emeltük, mindketten kivet- szabad ... A jármű alá dásából; H. M. lakatos: — Ek­tűk a két alátétet. Kijöt- j tünk a busz alól, szóltunk, hogy kész. Majd előre in­menm, vagy azon javítási munkát végezni, csak a jármű kézifékkel és ékkel Ne kelljen részleteznem, hogy az évezredek előtti matriarchatus elmúltával, mióta férfi vette kezébe az irányítást, a maga kénye- kedve szerint mi ezer tör­vényt hozott a maga képé­re, hasonlatosságára, és fő­leg — kényelmére. Kemé­nyen körülbástyázta magát, de a nőt valahogy kívül fe­lejtette a bástyákon. CSODA-E, hogy nem kis munkába került egy-egy bástyát ledönteniök és idő­re van szükség még ahhoz is, amíg az előttük terpesz­kedő göröngyös talajt el­egyengetik. Ezt az időt éljük nap­jainkban. Ám, a „talaj- egyengetéshez” ma már okos és gyorsan járó „gé­pek” állnak rendelkezésre: a sajtó, a televízió, a rádió. Mögöttük az irányító agy a demokratizmus, s ma már az egyetértő belátás, a sür­gető segítség, az eredmény­re vivő támogatás, a szo­cializmus — a folyamat te­hát gyorsan halad, A segítségre kinyújtott kéz azonban csak akkor ér­tékes és életmentő, ha meg is ragadják. Ha tudomásul veszik, hogy még játszani is csak az a gyermek tud, akit megtanítottak rá. Ha tudomásul veszik, hogy hiá­ba itt a pálya, hiába itt a tér, a játéknak szabályai vannak, amiket be kell tar­tani, főleg pedig feltételei, amiknek meg kell felelni. EBBEN PEDIG a férfiak­ra vár sokféle feladat. Vegyük végre tudomásul, hogy asszonyaink, lányaink sokkal alacsonyabb szintről futnak neki a mércének, mint mi. Agyonkoptatott közhely, de annál igazabb: a terhesség, a gyerek, a csa­lád, a bevásárlás, takarítás, mosás, a számos asszonyt kötelesség mind-mind meg­annyi buktató a mérce előtt, amit ennyi hendikeppel terhelve — nem lehet egy­könnyen átvinni. Mindezek mellett tanulni, társadalmi munkában, politikai mun­kában részt venni és — ez is jogos igény — szórakoz­ni nem, hát nem lehet. Ez az igénybevétel egv férfi idegi-fizikai erejét is meg­haladná, s ha egy nő mind­ezzel mégis elbír, inkább kivétel csupán és annál na­gyobb tisztelet jár neki. Amíg az utat járhatóvá nem simítottuk, amíg a ter­hek egy részét nőink vállá­ról le nem vettük, korai a beteljesedett egyenjogúság­ról beszélni- Egyenjogú csak az lehet, akinek tör­vényben biztosított egyenlő jogai, lehetőségei mellett terhei is egyenlők. Mert hiába jobb ez és az, ha ah­hoz, hogy ezt és azt elér­jem, először át kell rágni magam a mesebeli — de sajnos valóságos! — kása­hegyen, miközben vagy a kását utálom meg, vagy azt érem el, hogy szépen bizto­sított jogaimra fütyülök. A feladat tehát remény­telen? Nem teremthető meg az egyenjogúság férfi és nő között? kor mi előre mentünk dől- dúltam. Ekkor történt, hogy való rögzítése után szabad gozni. Hátul négy szaktár- a busz 8—10 centimétert j sam maradt. Mikor a kor- esett lefelé nagy csattanás- | - -. . _______ m ányt csavartuk be any- sal. F. jajgatott, odaszalad- véleménye: a bal- rel induljanak. Joguk és a nyit észleltem, hogy a ka- j tam. akkor bújt kifelé K. esetért a brigád tagjait J tényleges emancináció csak Úgy emlékszem, hogy A CÉL irányában nagy haladást tettünk már, de még nem elegendőt. Módot kell találni arra, hogy a férfiakkal azonos szintről, velük egyenlő, nem pedig sokszorosan nagyobb teher­rosszéria meginog s nagy j L. csattanáét haUotUm- t az alsó kerék hátsó részé­egyetemlegesen terheli a fe­lel ótisóg. Tóth létváa J tényleges emancipáció csak így tud beteljesülni E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom