Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
1071. január 19, kedd 5. oldal Tanulni tanulnak A Katona József Gimnázium könyvtárában NYELVŐR Sajog, Legjobb katona a sza- badságos katona. Így van ez a diákok esetében is. Legjobb diák a szünidős diák. Amikor kint jártam az iskolában, némák, hidegek voltak a folyosók, de a könyvtár reggel 9-től nyitva tartott. A főbejárati ajtónál álldogáltam és figyeltem, egy-egy diákot. Hónuk alatt könyvek lapultak. Benyitottak a vas- ajtór és három-négy lépcsőfokot átugorva lendültek föl az emeletre. Tudtam hova mennek. — Ez igen — gondoltam. Aki szünidőben sem szakad el az iskolától, az tényleg szorgalmas diák lehet. Életem hasonló időszakáról nekem nincsenek ilyen emlékeim. Szerettem tanulni, de nem szerettem iskolába járni. Ez csak félig igaz, mivel egy másik iskolát szerettem Pápán, a Petőfi Gimnáziumot. Földszintjén igazi könyvtár lapult. Csendes, világokat rejtő „böngészde”. Ez a hangulat csapott meg, amikor benyitottam az olvasóterembe. ■ ■ ■ ■ Polcain lapuló kötetek, történelemről árulkodtak, a könyvtár megszületéséről, fejlődéséről. Húsz év eredménye az, hogy ma iskolai könyvtár szavakkal minősíthető. Az egykori református gimnázium könyvállománya a második világháborúban majdnem teljes egészében megsemmisült. Húsz eve, hogy komolyan gondoltak arra; a tudás jövője a könyvtár. Sokat fáradoztak létrehozásán tanárok, művelődési szervek, diákok. Sok emberi és anyagi energia fölemésztődött az idők folyamán, de lett eredménye: Jelenleg 11500 kötet sorakozik a polcokon a katalógusnak megfelelő rendben. Az iskolának évi 10 ezer forint áll rendelkezésére könyvtárfejlesztési célokra. Tizenhét féle folyóirat jár. A tanári szobában külön kézikönyvtár van a pedagógusok részére. Az elmúlt év októberében olvasóterem nyílt, ahol napközben nyelvoktatás folyik. Szerencsés kombináció ez, mivel a 400 idegen nyelvű kötet az órákon rendelkezésére állhat a tanulóknak. Dr. Orosz László, a könyvtár vezetője elmondta, hogy az elkövetkezendő években felduzzasztják az idegen nyelvű irodalmat, mivel rendkívül megnőtt irántuk az érdeklődés, főleg az orosz és az angol nyelvi tagozatosok körében. A középiskolai oktatáshoz előírt és ajánlott összes irodalom megtalálható a polcokon, amiből négy-öt tanulóra jut egy kötet. Ez megfelel a jelenlegi követelményeknek. A három éve indult matematika—fizika tagozatosok részére szükséges szakirodalom beszerzése most folyik. ■ B ■ ■ Korszerű tanulás. Ez az első gondolat vetődik fel az emberben, amikor az iskolai könyvtárak szerepére gondol. Magolás, a mai viszonyaink között nem lehet korszerű tanulás. Nem tud ma az a diák, aki betéve fújja az 1848-as szabadság- harc eseményeit, de a magyar függetlenségi törekvések főbb történelmi mozzanataiban nem ismeri fel az ok-okozati összefüggést. Amikor az elsősök bekerülnek a gimnázium padjaiba, osztályfőnöki órán megismerkednek a könyvtárral, annak használatával és jelentőségével a tanulásban. Az önállá ismeretszerzési vágyat ébresztik fel a diákokban. Nem követek el nyelvbotlást, ha azt mondom, a tanulást is tanítani kell ma. Az iskolai könyvtár léte pedig ennek az alapjait teremti meg. ■ ■ ■ ■ A gimnázium fennállásának 400. évfordulója tiszteletére kedves levél érkezett Svájcból. „Jövőre lesz 30 esztendeje, hogy érettségiztem. Eddig még nem volt találkozónk. 1945-ben Focsaniban együtt voltam Matok József és Szőke László osztálytársammal a fogolytáborban.” Az egykori diák, Bulcsu Gyula sorai ezek, aki halála után az iskolára hagyta könyvtárát. Ezt tette Egyedi István tanár úr is, aki hosszú évekig tanított a gimnáziumban. Az olvasóterem, a könyvtár a korszerű tanulás műhelye. Az adományozók is értékes könyveikkel ennek fejlesztését segítették elő. Csaté Károly Új pályázati rendszer ifjúsági kluboknak A „Kiváló ifjúsági klub” országos pályázat immár három éve szolgálja a fiatalok mozgalmának kiteljesedését. A rendszeres versenyzési lehetőség sokban hozzájárult a klubokban folyó politikai és világnézeti nevelés, a szakmai és általános műveltség gyarapítása és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtéséhez. A pályázat népszerűsége egyre fokozódott, az 1969/70-es évben már országosan csaknem ezer ifjúsági klub vállalta a sokoldalú követelmények teljesítését. A KISZ KB Kulturális Osztálya az eddigi tapasztalatok felhasználásával új pályázati rendszert dolgozott ki, mely az 1971—1975 közötti időszakban évente külön, majd egységesen is értékeli a klubok tevékenységét. A kiírás célja, hogy az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalása és az Országos Közművelődési Konferencia szellemében elősegítsék a fiatalok körében folyó világnézeti nevelőmunkát, a korszerű műveltség iránti igény felkeltését, növeljék az ifjúsági klubok szerepét és munkájuk hatékonyságát. Mindezek megvalósítására számos követelmény teljesítéséről kell számot adni a versenyzésre jelentkező kollektíváknak. A klubtagság szocialista közösséggé formálódása épp annyira lényeges részét alkotja feladataiknak, mint a változatos szórakozási lehetőségek megteremtése, a társadalmi munkával kicsinosított otthonos környezet vagy a tagok közéleti szereplése. . * A klubok nem egymással versenyeznek, hanem saját feltételeik között ki-ki maga bizonyítja, hogy a pályázat céljait és körülményeit az adott lehetőségek birtokában miként valósították meg. A megyékben a SZOT, a MÉSZÖV, az SZMT, a KI- SZÖV és más központok képviselőiből alakult operatív bizottság jutalmazza az eredményes közösségeket, és két klubot jelölnek az „Aranykoszorú” díjra, melyet 1972 márciusában az Országos Népművelési Tanács ítél oda a legkiválóbbaknak. Bács-Kiskun megyében az ifjúsági klubmozgalom már eddig is szép sikerekkel büszkélkedhet. Jó munkát végeznek a kalocsai, foktői, bajai, síikösdi és más művelődési intézményben dolgozó közösségek. Az 1971-es évben szakmai tanácskozások, a megyei ifjúsági találkozó a Szelídi-tó- nál, a járási klubtanácsok megalakulása és egyéb érdekes és hasznos tervek szolgálják a Kiváló ifjúsági klub cím elnyeréséért versenyző fiatalok munkájának megkönnyítését. P. M. mint az arany Mai nyelvérzékünk ezt a szóláshasonlatot tévesnek veszi. Ha gondolkodunk, rájövünk, hogy ma ezt így mondjuk: fénylik, mint az arany. A sajog igét ma már alakjában és jelentésében messze érezzük a fénylik jelentésű csillog igétől, pedig a csillog ige az eredeti sajog igéből keletkezett. Ez a párhuzamos alak- és jelentésmegoszlás, vagyis a szóhasadás tipikus esete. Ha egy szónak több jelentése is van, idők folyamán keletkezhet némiképp eltérő alak- változata. Így a két jelentés vagy jelentéssor és a két alakváltozat elkülönül. Az egyik alakváltozat felveszi az egyik jelentést, a másik alakváltozat pedig a másikat. Amint látjuk, a szóhasadás a nyelv belső és szinte állandó munkája, törekvése a mind pontosabb kifejezési lehetőségre. Talán felesleges bővebben magyarázni a gomb - gömb, gyúr - gyűr. tompa — tömpe, gombóc — gömböc alakpárokat. Jól mutatják a szóhasadás jellemzőjét: az egymáshoz hasonló jelentést és a valamiben eltérő alak- változatot. Ugyanígy nem lesz nehéz megérteni a perein — prém, lágy — langy(os), padló — palló, kamara — kamra alakpárokat sem. A csüng — csügg igepárból az első jelentése az eredeti (függ, lóg), a másodiké pedig később keletkezett (ragaszkodik valakihez). A golyóbis gömb alakú tárgyat jelöl, a glóbus már csak a földgömböt. A szóhasadás érdekes eseteire rátérve alig gondolnánk, hogy a szer — sor alakpár összefügg. A szer régi jelentése rétid, sor, rész, szerszám. Így érthető a sor keletkezése. A bozótos — bozontos alakpár mindegyikének megvolt régen a sűrű, bokros, illetve a borzas jelentése. Ma már a két jelentést testvériesen megosztva szerepelnek. A toboz — doboz is összefügg. Kezdetben a toboz dobozt is jelentett. A nő igéből keletkezett nevel igének egyaránt volt növeszt és gyermeket nevel jelentése. A múlt században keletkezett növel ige aztán átvette a növeszt jelentést. A német eredetű vacak szó eleinte ruhászsákot, limlomot, tehát ócskaságot jelentett. Majd ahogy a limlom jelentéshez hoz- zátapadt az állati fekhely, kuckó jelentés is, kifejlődött a vacok alakváltozat. A csekély — sekély alakpár még ma is köny- nyen kapcsolatba hozható. Ha pedig tudjuk, hogy a csekély a török eredetű csokik (csökken, kissebbedik) ige származéka, könnyebb a megértése. A sürög és szorgalmas szópár is kapcsolatban van egymással. A szorgalmas a sürög alakpárjából, a ma már kihalt szorog igéből származik. A mell — mái kapcsolat csak magyarázattal érthető. A mái eredeti jelentése hegyoldal (a hegy melle), az állat hasi része, finom prém volt. Akik Vörösmarty verseit ismerik, emlékezhetnek, hogy a bús, mogorva Petikének még a róka múlja sem kellett. Így jutunk el a sajgó aranyhoz is. A sajog eredeti jelentése rezeg, csillog, ebből további fejlődéssel keletkezett az enyhén fáj (tehát sajog) jelentés is, és kifejlődött a sajog — csillog alakpár. A sajog igéhez tapad a későbbi jelentés, a csillaghoz pedig az alapjelentés. Kiss István 6. EGY ÉRDEKES PÁRBESZÉD A nyílt vízen állt ismét — Port Sudan előtt — a Székesfehérvár, amikor június 10-én délután hat óra 25 perckor a kapitányt rádiótávírón felhívták a budapesti központból. — Csend van? — kérdezték. — Legújabb értesüléseink szerint a Szuezi-csatorná- ban több hajóroncs van. Hosszabb időre használhatatlan. — Értesüléseit honnan vette? — Kairói rádióból hallottuk. — Ezentúl minden ilyen és hasonló értesülését közölje Bp. HAR-ral. (HAR volt a DETERT hívójele.) — Azt hittem, ezt már otthon is tudják. — Eddig nem hallottuk. Az érdekes párbeszédből kiderül: hazánk fővárosába később érkezett annak híre, hogy az EAK hatóságai, megakadályozandó az izraeliek behatolását, néhány hajót elsüllyesztettek a csatornában. Tengerészeink megkönnyebbülten mondogatták: „Igaza van a közmondásnak. Lassan járj, tovább érsz.” Arra gondoltak, hogy ha június 5-én a nagyobb és gyorsabban közlekedő más nemzetiségű hajók a Vörös-tengeren nem előzik meg a Székesfehérvárt, most meglékelve a csatornában „csücsülne” az is. Másnap — viszonylag kellemes éjszaka után — „sétálgattak” Port Sudan előtt. A tengerészek ugyanis sétának hívják, ha hajójuk azért van mozgásban valamely túlzsúfolt kikötő előtt, hogy oda a legelső alkalommal befuthasson. Ez délelőtt fél 12-kor sikerült is. Ám a megígért 25 tonna gázolajat csak a következő nap, 12-én kapták meg. Volt tehát ideje a kapitánynak és a szolgálatot nem teljesítő tengerészeknek szétnézni a szudáni kikötővárosban. Megállapították, hogy a meglehetősen tiszta kikötőben van tengerészklub is (állítólag misszionáriusok hozták létre), a város üzleteiben pedig olcsón lehet kapni gyíkbőrt, elefántcsont-faragványokat, meg efféléket. A városban egyébként sok az indiai és a görög kereskedő. Kis üzletek, afféle bodégak tulajdonosai. Angolul is beszélnek. Másik érdekesség: Port Sudanban sortban is lehet járni, — ami Egyiptomban. Jordániában és Szaúd- Arábiában illetlen viseletnek számít. Ami a bennszülötteket illeti: akad közöttük néhány jobb módú is. Ök a saját gépkocsijukon közlekednek. Persze, a fehér bőrű gazdagokhoz képest elenyésző a számuk. Honfitársainkat azonban — érthetően — mindez kevésbé izgatta. Az inkább, hogy — miként a kapitány megtáviratozta Budapestre — „a bal főgép tengervízszivattyújának a nyomócsöve megrepedt”, s több kisebb sérülést szenvedett a hajó feneke. Máskülönben még 10-én este hatkor azt az utasítást kapta hazulról Süveges László, hogy „bunkerolás után menjen Massawa elé.” (Vagyis: ha feltankolt üzemanyaggal, hajózzon a légvonalban 500 kilométerrel délkeletebbre fekvő etiópiai kikötőbe.) A- kapitány azonban — remélve, hogy a Szuezi-csatornát megtisztították már a hajóroncsoktól — 12-én délelőtt fél 10-kor ezt táviratozta: „... Helyzet alakulása és kedvező áthaladási besorolás miatt mielőbbi szuezi visszatérést javaslom.” Pontosan nyolc órával később megérkezett a javaslatot helybenhagyó engedély. A tengerészek körében érthetően nagy volt az öröm, hogy ismét hazafelé hajózhatnak. Az sem hűtötte le a kedvüket, hogy a kairói rádió bejelentette: a Szuezi- csatornán körülbelül tíz nap múlva lehet áthaladni. Az a tíz nap már nem a világ, hiszen hozzászoktak, hogy elgondolásaik, terveik nem úgy és nem akkor valósulnak meg, ahogy, s amikor szeretnék. S most tulajdonképpen nem is tíz, hanem nagyjából nyolc napról van szó, hiszen körülbelül másfél-kettő eltelik addig, amíg a csatorna bejáratához érnek. De ott kell lenniök, hogy a legkedvezőbb lehetőséget kihasználva már az első konvojban nekivághassanak a Földközitengerre vezető kanálisnak. Félnapos út után, június 13-án 9 óra 20 perckor azonban Budapestről távirati utasítást kapott Süveges László: „Információink alapján eredeti tervhez tartsa magát! Menjen Massawaba!” Ez sem törte meg a kedvüket. Jó hangulatban fordultak vissza, s indultak az etiópiai kikötő irányába. A nyílt tengeren már több nagy hajó, jobbára olaj- szállító tanker, vesztegelt. Egy 30 ezer tonnás olasz tankhajó parancsnoka zászlójellel tudomására adatta a Székesfehérvár kapitányának, hogy rádióösszeköttetést szeretne vele teremteni. Honfitársunk nem tudta eltalálni, hogy mit akarhat. A rádiósa azonos hullámhosszon megkérdezte az olaszt: mi a baj? Kiderült, hogy elromlott a tankhajó rádiótávírója, s nagy távolságra nem tudott összeköttetést teremteni. Az olaszok, közvetítést kértek londoni megbízó cégükkel. (Folytatiuk.)
