Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

1911. január 19, kedd S. oldal ÉLÉNK VITA az építők szakszervezeti küldöttértekezletén Százhetvenhét résztve­vővel tegnap — az SZMT székházában — zajlott le a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szak- szervezeti küldöttértekez­lete. Az üzemi szakszerve­zeti szerveket választó gyűlésen megjelent Néme- di Sándor, az SZMT titká­ra, Kovács Pál, az építők központi elnöksége szerve­zési és káderosztályának vezetője, s L aczy Endre, az építők megyebizottsá­gának titkára is. Az 1969—1970. évi szak­szervezeti munkáról szó­ló beszámolót írásban, jó előre megkapták a küldöt­tek, így Szakáll János szb-titkár szóbeli kiegészí­tő referátuma után — a szakszervezeti tanács, a számvizsgáló bizottság, a társadalombiztosítási ta­nács, valamint a megyei középszervet választó vál­lalati küldöttek választá­sának előkészületei mel­lett — az alaposan tanul­mányozott számadás meg­vitatására * összpontosíthat­tak a megjelentek. Hogy volt mondanivaló, azt a 17 hozzászólás tartalmassága, sokrétűsége is bizonyítja. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy az szb beszá­molója — a kétesztendős szakszervezeti munka gaz­dagon dokumentált átte­kintésével hű képét adta a vállalat egyébként is fel­felé ívelő pályája eddigi legdinamikusabb szakaszá­nak. A sok-sok meggyőző tény között emeljük ki ta­lán a lakásépítés ütemé­nek szembetűnő gyorsulá­sát; jól szemléltetnek a számok: míg 1968-ba.n 645 lakást adtak át, 1969-ben már 799-et — 1970-ben pe­dig 919 lakást épített a vállalat, s azomfelül — az árvíz sújtotta vidéken — 119 családi otthon dicséri a Bács megyei építők ál­dozatos . szorgalmát. Az eredmények szorosan összefüggnek a szakszerve­zeti bizottság munkájával is, hiszen a legfontosabb feladatuk volt a termelés segítése, a szocialista ver- senymozgalam szüntelen továbbfejlesztése. Egy ösz- széhasonlítás ennek érzé­keltetésére: a beszámolási időszak kezdetén a szocia­lista brigádban dolgozók részaránya 47 százalék volt; ez mostanra 63 szá­zalékra emelkedett a mun­kásállományhoz viszonyít­va... Hogy pedig az anya­gi ösztönzés oldaláról is mutassunk valamit — ami szintén a döntő tényezők közé tartozik —, 1970-ben várhatóan 6 millió forint körül alakul a — csaknem teljes egészében a munkás állománycsoportban fel­használt — bérfejlesztési összeg... Ami ugyancsak végigkísérhető az szb elem­ző beszámolóján, s ezt szá­mos felszólaló kiemelte: a jó együttműködés a párt, a szakszervezet,, a KISZ és a gazdasági vezetés között. A felszólalók — Bakos István, Nagy Ferencné, Ba­logh Lajos, Prims Ferenc­né, Vas Imre, Paál Ele­mérné, dr. Patonay Elek, Vermes Katalin, Törtely Ferenc, Vad Imre, Kun Vita az ifjúsági törvényről Az ifjúsági törvény nyil­vános vitára bocsátott ter­vezetét hétfőn a KISZ Központi Bizottságának újabb rétegtanácsa, az Or­szágos Egyetemi és Főis­kolai Tanács tűzte napi­rendjére. Az ülésen dr. Vajó Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára tájékoztatta a felsőfokú tanintézetek fiataljainak képviselőit a törvényterve­zetről, az előkészítés „me­netrendjéről”. Elmondotta, hogy a fiatalok készülő „alkotmánya” kerettörvény lesz, felépítése, szerkezete az ifjúságnak a társadalom életében való elhelyezke­dését veszi alapul, megte­remti a jogok ég a köteles­ségek összhangját: az ifjú­ságot a társadalom cselek­vő részesének tekinti. A tájékoztatót követő vi­tában számos hozzászóló mondta el véleményét. Egyetemistákról, főiskolá­sokról lévén szó. észrevé­teleik Jó része az ifjúság­nak a tanuláshoz való jo­gához, az oktatási hálózat fejlesztéséhez kapcsolódott. Lajos. Kovács Pál, Prep- szent Aurél, Némedi Sán­dor, Kákái Ferenc, Kása István, Poór László — a nagyszerű eredmények el­ismerő méltatása mellett bőven éltek megjegyzé­sekkel, bíráló észrevételek­kel, s figyelemre méltó javaslatokkal. Szóltak a műhelybizottságok megnö­vekedett önállóságáról, fe­lelősségéről, a bizalmi munka hatékonyabbá téte­léről, egyes területeken kí­vánatos bérfejlesztésről, a gyakoribb tájékoztatás szükségességéről, a törzs­gárdisták még fokozottabb anyagi és erkölcsi megbe­csüléséről — nagy a fluk­tuáció! —, munkafegye­lemről, a 44 órás munka­héttel összefüggő, eddig nem eléggé teljesített kö­telezettségekről — éppúgy, mint a KISZ-munkáról. Érdekes mozzanat volt az is, hogy több hozzászóló utalt két évvel ezelőtt el­hangzott kívánságokra, me­lyek — mint a családi üdü­lő, több korszerű munkás- szállás — azóta valósággá váltak. A küldöttértekezlet 61 tagú szakszervezeti taná­csot és 15 tagú szakszerve­zeti bizottságot választott. Az szb titkára újból Sza­káll János lett, elnöke pe­dig Géró Béla. íj módszer oi szarvasmarha-hizla- lási módszert vezettek be a jánoshalmi Petőfi Ter­melőszövetkezetben. A sza­badon tartott állatok előtt egész nap elegendő meny- riyiségű abrak és szálas­takarmány van, s kedvük­re fogyaszthatnak. A szak­emberek véleménye szerint ezzel a módszerrel minden kilogramm húst három fo­rinttal olcsóbban állíthat­nál? elő. Postára adták a felemelt nyugdíjakat Mint ismeretes, ezentúl évente két százalékkal emelik a nyugdíjakat, ami­nek az a célja, hogy az ár­mozgások a nyugdíjasok életszínvonalát ne csök­kentsék, sőt a nyugdíjak némileg kövessék js a dol­gozók bérének emelkedé­sét. Első ízben 1971. január 1-től emelték két százalék­kal a nyugdíjakat, bele­értve az özvegyi és a bal­eseti járadékot, a csökkent munkaképességűek rend­szeres ellátását, a hadigon­dozási pénzellátást, a rend­szeres szociális segélyt. A Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság, továbbá a MÁV és a tanácsok külön kérés nél­kül, automatikusan emel­ték az említett járandósá­gokat, ezt külön senkinek sem kellett és továbbra sem kell kérnie. Az év köz­ben nyugalomba vonulók nyugdíját rögtön, külön ké­rés nélkül, két százalékkal emelik. Ha valakinek va­lamilyen ok miatt szünetel a nyugdíja, az újbóli fo­lyósításkor szintén meg­kapta a kétszázalékos emelést. Elektronikus számítógé­pek segítségével körülbe­lül egv hónap alatt szám­fejtették és könyvelték egymillió-négyszázhatvan- ezer ember felemelt járan­dóságát és hétfőn a cím­zettek 92 százaléka részére adták postára a pénzt. Csu­pán azoknak a járandósá­goknak a feladása húzódik még néhány napot, ahol a múlt év végén valamilyen változás volt, január 22-ig azonban az ő pénzüket is útnak indítják és ugyan­úgy, mint eddig, a hónap végéig most is mindenki megkapja nyugdíját, szo­ciális segélyét és egyéb pénzellátását. A kétszázalékos emelés egyébként 1971-ben három- százmillió forint többlet- összeghez juttatja a nyug­díjasokat és a segélyezet­teket. (MTI) Jégtörők Dúsítok és Ordas közt Nincsenek hóakadályok Vasárnap meglehetősen váratlanul érkezett a ha­vazás, amely a Bakony, a Mátra, a Börzsöny és a budai hegyek környékére terjedt ki. A csapadék utánpótlása egyelőre kimerült, azért várhatóan megszűnik a ha­vazás. A vasárnapra virradó éj­szaka Tatabányán is erő­teljes havazás indult, s hajnalban itt is munkához kezdtek a csupán napokkal előbb garázsba vonult hó­eltakarító gépek. Vasárnap Csehszlovák—magyar barátsági est Karéi Notin, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa- iág budapesti nagykövet­ségének másodtitkára és lan Guthe, a Csehszlovák Kultúra igazgatója a me­lyei pártbizottság oktatási gazgatóságán tett látoga­tást tegnap délután. A ven- iégeket Farkas József, a Hazafias Népfront megyei átkára és Szabó Lajos, az iktatási igazgatóság igaz­gatója fogadták. Ezt kőve­tően csehszlovák—magyar barátsági est keretében Karel Notin tartott elő­adást a pártiskola hallga­tóinak Tanulságok a vál- 'ágos időszakból Cs°hszlo- vákiában, a decemberi plé- num végkövetkeztetései címmel. Az előadás után a részvevők kérdéseire vá­laszolt a nagykövetség másod titkára. délutánig az összes főutat letakarították, majd a gé­peket a nehezen járható összekötő- és alsóbbrendű utakra irányították. A KPM útügyeletétől ka­pott tájékoztatás szerint az északnyugati irányból in­dult havazás Nagykanizsa, a Balaton, Budapest ás Miskolc vonaláig általában 10—15 centis hótakaróval lepte be az ország jelentős részét, hóakadályok azon­ban sehol sem keletkeztek, valamennyi út járható. Mi­vel a havazás a délutáni órákban általában meg­szűnt és szélcsend uralko­dik, továbbra sem kell szá­molni hóakadályokkal. Az utak azonban síkosak, ezért a gépjárművezetőket foko­zott óvatosságra hívják fel. Bács-Kiskun megyében — a KPM Közúti Igazga­tóságának hóügyeletétől ka­pott, tájékoztatás szerint—, vasárnap több helyütt szór­ványos havazás kezdődött, a jelentéktelen hómenmyi- ég azonban csakhamar el­olvadt. Éjjel síkossá váltak az utak, ezért a megye egész területén munkához látott az igazgatóság 15 homok- és 19 sószórógépe. A vasúti közlekedés ki­sebb késésektől eltekintve, vasárnap zavartalan volt. A Ferihegyi repülőtér indítot­ta és fogadta az összes já­ratokat. A MÁVAUT-buszok is mind elindultak, illetve megérkeztek, némelyik azonban 20—30 percet, a kaposvári járat 50 percet késett. A Duna déli szakaszán dolgozó jégtörő hajók az országhatár közelében Bár és Szeretnie között vasár­nap sikeresen befejezték munkájukat: széttörték a 19 méteres, helyenként 2— 3 méter vastag jégpáncélt. E szakaszon a Duna most már zajlik, jégdugótól nem kell tartani. Északabbra azonban Due- nok*és Ordas között 24 óra alatt 5 kilométerrel hosz- szabbodott és 41 kilomé­terre nőtt az egybefüggő jégtakaró. Az alsó szakasz­ról felszabadult 6 jégtörő hajót most erre az új front­ra vezényelték, hogy a je­get itt is mielőbb felszá­molják. A határtól délre a jugo­szláv Duna-szakasz majd­nem teljesen jégmentes, ott csupán egykilométeres jég­páncél keletkezett, amely­nek szétzúzása folyamat­ba« van. (MTI) HA zai AHOL KEMÉNYEBB HIDEGET VARNAK Nem tudják megkezdeni a hagyományos téli lékha­lászatot a Velencei-tavon. Más években ilyenkor már fogytán volt az oxigén a tavat borító jégpáncél alatt, s a halak falkákban „levegőztek” a halászok által vágott lékeknél. Ilyen­kor rendkívül könnyű volt őket kifogni. Az idén ké­sőn fagyott be a tó, a vé­kony jégrétegre esett hó­bunda a nádasok között „melegen tartotta”, nem engedte befagyni a tavat, tgy a nádasok közötti sza­bad vízfelületeken vígan „pipálnak’’ a halak, s meg sem közelítik a halászok lékcsapdáit. A velencei Törekvés Ha­lászati Termelőszövetkezet dolgozói most már csak egy tartós, kemény hideg­ben reménykednek, hogy a nádasok közötti „meleg” terület is befagyjon, s meg­kezdhessék a téli halfo­gást. EMLÉKEZŐ MAKÓIAK A Makói József Attila Emlékbizottság kezdemé­nyezésére kisfilm készül a tragikus sorsú költő életé­ről, elsősorban a Maros­parti városban töltött évei­nek emlékéről. A 20 per­cesre tervezett kisfilm be­mutatja a költő szülőhá­zát, családjának tagjait. Ma is élő egykori makói osztálytársai, tanárai élő­szóval emlékeznek József Attilára. A kópia megörö­kíti az öreg gimnáziumot, ahová Attila iskolába járt, bemutatja az egyik osztály- termet, azt a padot, ahol a költő ült és ahol most jutalomképpen a legjobb magaviseletű és legjobban tanuló diákok foglalhat­nak helyet. Filmre veszik a József Attila nevét vi­selő helyi intézményeket, s a tsz-t, a költő szobrát, a makói tartózkodási he­lyeit megörökítő emléktáb­lákat. HAJÓK A TELELŐBEN Csaknem ötven vízijár­mű sorakozik a siófoki öbölben, amelyeket rend­szeresen védeni kell a jég szorító ölelésétől. A „Szigliget” motorossal naponta feltörik az öböl jégrétegét, hogy a telelő­ben veszteglő és javítás alatt álló hajókat károso­dás ne érje. Az ügyeletes személyzet a hajók teste körül is állandóan töri a jeget. A téli napok sem ese­ménytelenek a siófoki ki­kötőben: sorra javítják a hajókat, és felújítják az el­használódott alkatrészeket. A MAHART balatoni üzemigazgatóságához tar­tozó 40 hajón 35 000 mun­kaórát dolgoznak a tava­szi kifutásig. AZ ÜZEMÓRIÁS TOVÁBB ÉPÜL Százhalombattán, a Du­na menti Hőerőműben, hét évvel ezelőtt kezdte meg a termelést az első gépsor. Jelenleg 615 megawatt vil­lamosenergiát fejlesztenek, egyharmadát az ország igé­nyeinek. Az építkezésekre eddig hárommilliárd fo- ■ rintot fordítottak. Az üzem- i óriás tovább épül, s 1976- ' ra, a jelenlegi termelés há­romszorosát, 1905 mega­watt villamosenergiát fej­lesztenek majd. A bővítés két ütemben valósul meg. Az erőmű II. egységében aaégy, esyeokésti Ui *□#­TÁRlat gawatt teljesítményű blokk lesz, az erőmű III. terüle­tén pedig két hasonló nagy­ságú gépsor dolgozik majd. Az új létesítmények kö­zül az első 215 megawat­tos gépsor 1973-ban kezdi meg munkáját. Az építke­zések befejezését 1976-ra tervezik. AZ ÖTVENEDIK ŰJÍTÁS Az üzemi olajféleségek újbóli felhasználására nagy- jelentőségű újítást vezet­tek be az ország első vi­déki Diesel-javító bázisá­ban, a Szombathelyi MÁV Járműjavítóban. Darázs Károly műszaki szocialista brigádja olyan tisztító- és szűrőberendezést szerkesz­tett, amelyen átszűrve az egyszer már felhasznált motor-, csapágy- és egyéb olaj újból felhasználható. Természetesen nem az ere­deti technológiai fázisban, hanem egy alacsonyabb fo­kozatban, de így is sok tízezer forintot takaríta­nak meg. Ez egyébként a 12 tagú brigád 50. újítása. SZÁZ MÁSODPERCENKÉNT EGY AUTÓRÁDIÓ A Székesfehérvári Video­ton Rádió és Televízió Gyárban az idén tovább növelik a bevált autórá­diók gyártását. Az üzem­ben januárban, átlagosan száz másodpercenként ke­rül le a szalagról egy-egy új autórádió. Az egyik sza­lagon szovjet exportra, a másikon a belföldi keres­kedelem számára dolgoz­nak. Autórádióból az idén 115 000-et gyártanak, ami a Videoton egész idei rá­diógyártási tervének kö­rülbelül a fele. A Szovjet­unió részére szerelt első három-négyezer darabot a hónap második felében in­dítják útnak. ÁRVERÉSEN A RÉGI PÉNZEK Az éremgyűjtők egyesü­lete vasárnap a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedő Vál­lalat Honvéd utcai kultúr­termében árverést rende­zett, amelyre több mint 3000 régi pénzt, érmet, plakettet hoztak az eladok. Az ógörög ezüst drachmá­tól és a római köztársasá- sági ezüst dénártól a 25 év előtti inflációs bankje­gyekig a legváltozatosabb pénznemek kerültek „ka­lapács” alá, s a gazdag anyag az utolsó darabig elkelt. ALKATRÉSZEK — SOROZATBAN A Baranya megyében működő Cserkúti Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat üzemeiben megsokszo­rozódik a gépalkatrészek előállítása. A mérnökök és a tech­nikusok már kidolgozták az egyes alkatrészek gyár­tási technológiáját, s most a szükséges berendezése­ket, és anyagokat szer­zik be. Az alkatrészek sorozat- gyártása már februárban megkezdődik és így az első negyedévben szállítani is tud a vállalat a termelő- szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. A Mező- gazdasági Gépalkatrész El­látó Vállalat máris tízmil­lió forint értékű alkatrészt rendelt a baranyai üze­mektől. Az igény azonban oly nagy, hogy a cserkűti vállalat — előreláthatóan — 30—40 millió forint ér­tékű alkatrészt állít elő sa iáim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom