Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

Fináczy, Benedek, Balczó és Horváth kapja a sportszerűségi díjat r Idén negyedízben kerül kiadásra a magyar „Sport- szerűségi díj”. A nemzgt- ; közi fäir play-díjjal azo­nos célkitűzések alapján létrehozott hazai díj éven- ': te ;■ a kiemelkedő sportsze- , rűséget jutalmazza. .A: díj odaítélését végző bizottság ‘ JCerezsi Endre . főiskolai !i . tanszékvezető tanár elnök­letével ülést tartott és a be­érkezett javaslatok elbírá- lásar ütán úgy döntött, hogy Fináczy Györgyöt, Bene­dek, Jánost, Balczó Andrást és Horváth" Miklóst része­síti sportszerűség) díjban. FINÁCZY György válo­gatott vitorlázó az elmúlt évi finn—dinghy Európa- bajnokságon a nagy vihar­ban felborult spanyol vei- •sértyzőtársát már eszmé- , Jetién állapotban a hullá­mokból — saját élete koc- . káztatásával — kimen­tette. BENEDEK János az 1970. ' évi colombusi súlyemelő világbajnokság díjkiosztó ünnepségén a versenyben első helyet elért, majd a doppingvád miatt kizárt lengyel Noawknak átadta világbajnoki érmét és a tiszteletdíjként kapott igen értékes elektromos karórát e szavakkal: „Ezt te ér­demied meg, me'rt te vagy a világbajnok!” BALCZÓ András a múlt évi warertdorfi öttusa-ví- 1 ágbajnokságon önként vál­lalta, hogy a magyar csa­pat érdekeit szem ' előtt tartva, a délutáni forduló­ban — már fáradt lovon —, utolsó emberként lova­gol. Az egyéni versenyt nem nyerte meg. de tetté­vel nagymértékben előse­gítette a csapat biztos győ­zelmét. HORVÁTH Miklós, a Vajai Termelőszövetkezeti Sportkör labdarúgóját, az 1970. október 4-i Vaja— Nyírtass bajnoki mérkőzé­sen lábát törte. A hazai közönség egy része beözön­lött a pályára, de a kettős törést szenvedett labdarú­gó nagy fájdalmán ural­kodva — kiáltozni kezdett: „Menjetek le a pályáról, a törésről senki nem tehet!” Szavaira a szurkolók el­hagyták a játékteret, a rend helyreállt. A díjak ünnepélyes át­adására február elején ke­rül sor. (MTI) Bravó, Zsolt István! Ksrúpa nágy-fúthallszÉnpadá- f naiv egyik gyakori .szereplői e. Zi?olt István,, a kitűnő játékve­zető. Moszkvától — Londonig, Stockholmtól -— Rómáig Sok­szor dirigálta már; válogatottak . és klubcsapatok mérkőzéseit, s bár a futballban ez ritkaság, csaknem minden alkalommal nagy sikerrel. — Zsoltot azért tartom a vi­lág1 egyik legjobb bírójának, mert mindig képes átlagon fe­lüli teljesítményrea— mondta' egy alkalommal Lir Stanley Rous, a FIFA elnöke. —- Nem jön zavarba, határozott, tekin­télyt vívott ki magának. A mérkőzések gyakori kar­mestere 1971-ben búcsúzik a játékvezetéstől, ötvenéves lesz, • úgy gondolja, akkor kell szögre akasztani a sípot, ami­kor a legjobban szól, nem ami­kor azt mondják, gyengén fü­tyül ... Több mint három év­tizede bíráskodik, 18 esztende­jét !) FIFA-bíró, részt vett há­rom világbajnokságon, négy olimpián, 57 válogatott és több mint- I5<r nemzetközi: tdlálkozón. évvelc gzelfii& r -rendkívüli elismerésben részesült: a Man­chester United—München i860 Kupagyőztesek Európa Kupája döntő után elnyerte az UNES­CO Fair-play díját! : Pályafutásában a világon egyedülálló rekordot ért el az­zal, hogy tizénnégyszer vezette az angol válogatott mérkőzését, | s ebből hét alkalommal (ami j ugyancsak példátlan) a „fut- I ball-templomában”, a londoni í Wembley-stadionban. Zsolt foglalkozását tekintve ! is „unikum”, mert például a | szovjet Bahramov újságíró, az i ángol. Taylor hentes és mészá­ros, a csehszlovák Krnavek ! fogorvos. a nyugatnémet j Tschentscher biztosítási ügy­nök, ő a Nemzeti Színház fő­ügyelője — 25 év óta megsza­kítás nélkül. Klein Árpád, fíertzka Pál, Kamarás Árpád, Palásti Fe­renc, Pósa János után méltán tartják .minden idők egyik leg­kiválóbb magyar futballbírójá- nak! Sakk Bevérwijkben, a nemzetközi sakkversenyen, a negyedik fordulóban a három magyar sakkozó a lehetséges 3 pontból 2,5 pontot megszerzett. A mes­terek csoportjában Adorján jugoszláv, Forintos pedig hol­land versenyző ellen nyert, míg a nagymesterek küzdel­mében Lengyel fél ponthoz jutott a kiváló szovjet nem­zetközi nagymester, Petroszján ellen. Nagymester csoport, 4. for­duló : Az élcsoport: Anderssoh, Olaffson 3—3, Hübner, Gligo- rics, Ivkov 2.5—2,5, Hort 2 (1), Lengyel, Mecking, Korcsnoj, Petroszján, Ree 2—2 pont. Mester csoport, 4. forduló: Az élcsoport: Adorján, Fo­rintos, Hecht, Minies, Timman 3—3, B. Claussen, Hartoch, Jan- sa, Zuidema 2,5—2,5 pont. (MTI) Nemzetközi labdarúgó-híradó ZÜRICH. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) lezárta a svéd labdarúgó szövetség panaszát a mexikói világbajnoksággal kapcsolatban. A svédek panaszának alapja Orvar Bergmark szövetségi ka­pitány emlékirata volt. Berg- mark közzétette, hogy a Svéd­ország—Uruguay mérkőzés előtt ismerős hang telefonon a bra­zil játékvezető megvesztegeté­sére tett ajánlatot. Az ügyről Sir -Stanley Rous, a FIFA el­nöke is tudomást szerzett a svédek tájékoztatása alapján, de a botrányt nem hozta nyil­vánosságra. A zűriéül FÍFA-nyiiatkozat szerint Rous nem tudott az. ügyről. (MTI) LIMA A Benfica 45 000 néző előtt 2:i-re győzött a perui vegyes válogatott elleni barátságos mérkőzésen. * NYUGAT-BERLIN Nagy érdeklődés mellett foly­nak a nyugatnémet labdarúgó- csapatok teremkupa küzdel­mei. Pénteken fcMXM) néző előtt a Borussia Mönchéngladbach 2:l-re nyert a Hertha ellen. * SAO PAULO A Sao Paulo, brazil bajnok­csapat 2:1 (0:l) arányban győ­zött a nyugatnémet FC Köln ellen. Góllövők: Edson, Rocha, il­letve Biskup. * BOGOTA A Belgrádi Partizán 2:l-re nyert a kolumbiai Millionarios ellen. Megalakult a kecskeméti Hosszú hónapok ; előké­szítő, szervező munkája után létrejött a kecskeméti sportiskola. -Az MTS me­gyei elnökségi ülése január 8-án elfogadta a kecske­méti sportiskola működési szabályzatát, s ezzel eleget tett a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa azon határozatá­nak, amely szerint vala­mennyi megyeszékhelyen létre kell hozni a sportis­kolát. ■ Az elnökségi ülés után beszélgettem László Józseffel, az MTS Bács- Kiskun megyei Tanácsa módszertani előadójával, akitől megkérdeztem, mi­lyen célokat tűznek a sport­iskola elé? — Az MTS OT 10/1970.. számú határozata pontosan meghatározza a sportisko­lák célját és feladatát. Én ebből egy lényeges pontot kívánok röviden kiemelni: „ ... a sportiskolák célja a versenysportra alkalmas fiatalok kiválasztása érde­kében az ország valameny- nyi fiataljának felmérése, rendszeres és folyama­tos sportfoglalkoztatásának megszervezése.” Ennek szellemében indult meg Kecskeméten is a sport­iskola szervezése. városnak NB I-es csapata legyen. Ezekre az eredmé­nyekre. az országos szakve­zetők is felfigyeltek és kér­ték, hogy.e két sportágat feltétlenül vegyük fel a sportiskola . oktatási anya­gába. A kosárlabdasport a városban igen komoly tu­dású edzőkkel is rendelke­zik, elég' ha megemlítjük Adamik Ferencet és Guóth Ivánt. Hasonlóképpen a vöplabdasportnak is két ki­tűnő edzője van: Dunszt Ferenc és Beregszászi Sza­bolcs személyében. A másik két sport­ág? — Az elmúlt években mind Kecskeméten, mind pedig Baján jelentős fejlő­dést ért .el az atlétika. A két városban jelenleg több ifjúsági és utánpótlás-válo­gatott kerettag bontogatja szárnyait. A kecskeméti sportiskola minden bizony­nyal további lendületet ad majd a női és férfi atléti­ka fejlődésének. Az úszás beiktatása úgy gondolom kézenfekvő volt, hiszen Kecskeméten olyan feltételt biztosít a. fedett uszoda, amilyet talán egyetlen más város sem az országban. B Szervezetileg hogy épü,l fel a sportis­kola? ■ Milyen sportágakat ölel fel az induló sportiskola? — A kecskeméti sportis­kola négy sportág oktatá­sával kezdi meg működé­sét. Két labdajáték: női és férfikosárlabda, férfiröp­labda, valamint két egyé­ni sportág, az atlétika, és az úszás szerepel a prog-' ramban. Hogy miért esett a választás ezekre a sport- , — Némileg eltérünk a szokványostól. A Kecske­méti Városi Tanács műve­lődési osztálya vezetőivel egyetértésben az egyik ál­talános iskolában testne­velési tagozatot hozunk lét­re. Ennek az a jelentősége, hogy már az első osztály­tól kezdve emelt óraszám­ban tartják meg k testne­velési órát. és á sportfog­lalkozást.' AHögy emelkéd­ágakra, röviden megindo­kolom. Kecskeméten az utóbbi években a kosárlab­da és röplabda igen nagyot lépett előre, mind színvonal, mind pedig tömegesség te­kintetében. Ezt igazolja, hogy például a K. Dózsa női kosarasai . között hat ifjúsági és egy felnőtt vá­logatott kerettag szerepel. A K. Volán férfi röplabda- csapatában folyó kiváló ne­velőmunkát fémjelzi, hogy három ifjúsági válogatottal rendelkezik. Az utóbbi évek gyors fejlődését mutatja az is, hogy jelenleg már négy NB Il-es férfi-röplabdacsa- pat verseng a jobb szerep­lésért. Talán nem is kell soká arra várni, hogy a nek az osztályok, úgy nö- ; vekszik a testnevelési órák száma. Rövidesen eldől, J hogy melyik iskola lesz testnevelési tagozatú. A ta- I gozatos iskolából kerülnek I majd ki a sportiskola nö- j vendékei. Itt már heti há-| romszor két órában játékos ! sportfoglalkozás keretében készítik fel a tanárok a ki­választott gyerekeket az egyes sportágakra. A lé­nyeg tehát az, hpgy a sport­iskola rendszerében hat­éves kortól 16—18 éves ko­rig foglalkoznak ’ majd az ifjú sportemberekkel. Ter­mészetesen a sportiskola 11T. és IV. évfolyamán már szakosított öktátás kereté- ' ben tanulják, művelik az ‘ adottságaiknak legjobban megfelelő sportágat. A sportiskolából kikerülő sportoló természetesen va­lamelyik sportegyesdiet tagja lesz, ahol majd gyü­mölcsözik a több éven á-. tudatosan fejlesztett ke. . ; ség, tudás. « Mikor kezdi m:; működését a sport­iskola? — Amint már említet tem, a szervező munka re gebben folyik. A napokba:, lezajlott elnökségi ülés jó­váhagyta a sportiskola programtervezetét. A sport­iskola igazgatója, Farkas Ferenc testnevelő tanár, aki nagy szakértelemmel és ügybuzgalommal látott hozzá a munkához. A ta­nári kar is a legképzettebb edzőkből, testnevelőkből kerül ki, így biztosítottnak látszik a magas színvonalú képzés, m ind szakmai, mind pedig pedagógiai vonatko­zásban. A tulajdonképpeni első munkanap január 15-e volt, amikor az általános iskolákban megkezdték a sportiskola leendő növen­dékeinek a kiválasztását. Egyelőre az általános isko­lák V—Vili. osztályában kutatják fel a tehetséges­nek minősített tanulókat. Tehát a munka válogatás­sal kezdődik, s ez a feladat egyáltalán nem ígérkezik könnyűnek. ■ Hol lesz a sportisko­la székhelye, irodája? — A sportiskola vezető­sége a megyei TS székha­zában kapott otthont. Az érdeklődők azonban min­den kérdésükre választ kaphatnak az iskolák igaz­gatóitól, vagy testnevelő tanáraitól. Megköszöntem László Jó­zsefnek. a részletes felvilá ­gosítást, s megígértem, hogy a sportiskola műkö­déséről, az eredményekről rövidesen beszámolok -la­punk . olvasóinak. M. I. Asztalitenisz Bécsiben, asztalitenisz Európa Liga-mérkőzésen Csehszlovákia fölényes, 6:1 arányú győzel­met aratott Ausztria ellen. Ez­zel a győzelemmel a csehszlo­vákok a vezető magyarok mö­gé a második helyre jöttek lel. 1. Magyar or. 2- Csehszl. 3. Svédország 4. Szovjetunió 5. Anglia 6. NSZK 7. Ausztria 5 5 — 30:5 10 4 3 1 17:11 6 3 2 1 14:7 4 3 2 I 11:10 4 4 1 3 13:15 2 3 — 3 5:16 — 4 — 4 1:27 — Küzdelem L apozgatok, a jegyzet- füzetemben; vajon melyik előjegyzett témá­ról nem írtam. 197Q-ben? Megakad a tekintetem egy mondatfoszlányon: „... én már 20 éve vagyok atléti- tikai sportvezető, de erre még nem volt példa ...” Utána zárójelben: Kovács Gergely. Felsejlenek ben­nem az események, s már nyúlok is a telefon után.... — Hát erről a 20 éves tevékenységről volna szó — bontogatom a születő ri­porttal kapcsolatos elkép­zeléseimet, miközben hely­ivel kínál a Zománcipari Művek, Kecskeméti Gyárá­nak: egyik, irodájában. Kicsit megütközik a kér­désen. Mintha valahol a távolban keresné a választ; kinéz a virágok felett az ablakon, összekulcsolt ke­ze megrándul, miközben válaszol. — Húsz év ... — mond­ja sokat sejtetően. — Kár lenne a harmincból kika- nyarítani... — Harmincból!? — rea­gálok csodálkozva. — 1939-ben kezdődőit a sportpályafutásom — ma­gyarázza. — Nyitrai Emil keze alatt kezdtem atléti- zálni, 15 éves koromban. A KAC színeiben verse­nyeztem. Az első szögesci­pőt még a magam erejé­ből vettem. Jól bevált. A dél-magyar ifjúsági baj­nokságon 100 méteren 11,9- et, 400-on pedig 53,8-at fu­tottam. Gerelyhajításban 3. lettem, 43,30-cal. Később meg sikerült megjavítanom két tizeddel a 100-as ered­ményemet. Így lettem if­júsági ezüstjelvényes atlé­ta, M ikor rendezték az el­ső jelentősebb atlé­tikai versenyt Kecskemé­ten? — 1945. augusztus 20-án. Szemerei Andorné Budai r Ászló és Nyitrai Emil vol- 'ak a szervezői. Mindössze '0—12 számban mérkőzött Kecskemét válogatott Bu- 'apest vegyes csapatával, 'él számot nyertünk meg, i többiben a pestiek gyöz- ck. Ügy tudom. Rendecz- ki Eszter nyert és én let­tem első 400 méteren. — Milyen körülmények között atlétizáltak? — Ennek a sportágnak sokáig nem volt pártfogó­ja. 1946-ban tönkrement a pálya is. Alig hárman, né­gyen maradtunk. De mi ki­tartottunk. Saját felszere­lésünkben, sokszor a zseb­pénzünkön utaztunk el egy- egy versenyre, — Körülmények!? — kérdez vissza óvatosan. Látni rajta, hogy megfor­gatja még magában a szót, méregeti az akkori és mos­tani értelmét aztán meg­vonja a vállát, ■ — Hogy őszinte legyek, ez akkor eszembe sem ju­tott. Olyan feltételek mel­lett csináltuk, amilyenek voltak, S ez. volt a legter­mészetesebb ... Volt' olyan időszak is, amikor nyolcan- tízen a Szegedi Vasutas Klub képviseletében ver­senyeztünk. De ennek 1950- ben véget vetett a Kecske­méti Gépgyár által kínált lehetőség. , Megragadtuk. Igaz. hogy csak. egy futó­pálya és egy Ugrógödör volt a Kecskeméti- MAV-pályán, de volt! A megyei atlétikai szö­vetség ugyancsak 1950-ben alakult. Ekkor választottak titkárrá. Elis­merést jelentő, sokat ígérő tisztség volt ez akkor. <,Ki- taposatlan” út egy eléggé mostoha sportág életben- tartásához. De lehetőség is. — Meg 1952-ben verse­nyeztem a Pest megyeiek ellen. Egy ponttal győzött Bács- megye. Aztán beleve­tettem magam ■ a titkári tisztséggel járó munkába. Szervezés, rendezés, érte­kezletek, éjszakákba nyúló munka — s mindez az at­létikáért. 1955-ben elsők, a következő évben másodi­kak, 1958-bcCn harmadikak voltunk a megyék közötti Béke Kupában. 1964-ben megtorpant. Bár erről néni szívesen beszél, mégis hoißgtartbzik a té­mához. ‘ Ugyanúgy része az életének, mint a „napos ol­dal”. — . Eszembe sem jutott volna, hogy jólesne egy pár dicsérő szó, de láttam, hogy olyanokat részesítenek „elis­merésben, akik még bele Sent melegedtek a munká­ba. Akkor kezdtem számát petni arról, hogy nekem magánéletem sem nagyon volt, éjszakám sem, nap­palom sem atlétika nélkül. Az évek elrepültek, semmit sé'm lehet - visszacsinálni. Nem tanultam, nem képez­tem magam tovább, mert lekötöttek a sportággal kap­csolatos gondok. Annyira betöltötték az életem, hogy észre sem vettem, hogy más is van, hogy másként is lehetne... A felszakított sebek “ mindig fájnak. Ko­vács Gergely sem mehe­tett el mellettük közömbö­sen. A „kutyaharapást” mégis a „szőrével” gyógyí­tották meg. — 1965-ben visszahívtak. Nem tudtam ellenállni. Folytattam, ahol abbahagy­tam. Értekezések, szerve­zés, versenyek lebonyolítá­sa . >. Megy minden a ré­gibén. De már nem olyan lel­kesedéssel. amilyennel kö­zel negyedszázadon keresz­tül csinálta, mint amikor még ecty elismerő szó szár­nyakat adhatott volna ... A testnevelés és sport ér­demes dolgozója gyermek­kora óta küzdött egy ügyért, amelyet nemesnek tartott. És észre sem vette, hogy micsoda küzdelmet folytak Pedig futóhomok volta tal­pa alatt. Banczik István

Next

/
Oldalképek
Tartalom