Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
✓ Világ proletárjai, egyesüljetek! verőn A MAGYAR $ Z Ö Cl A L 1ST A M U N K Á S RÁ RT P Á .C-S - K Í'S KUN MEGYEI -BIZOTTSÁGÁN. Cjítómozgalom A. negyedik ötéves terv lelkesítő távlatokat nyit dolgozó népünk előtt. A nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal való növelése lehetővé teszi, hogy a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság reáljövedelme 25—27 százalékkal növekedjen. Ennek feltétele viszont, hogy az ipari termelés 32—34 százalékkal, a mezőgazda- sági Iá—16 százalékkai emelkedjen. Mindezt .úgy kell végrehajtani, hogy például az ipari termetes növelésének 75—80 százaléka a termelékenyebb munkából származzon. Pártunk X. kongresszusa úgy fogalmazott, hogy azon az úton haladunk, amely hazánkat az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé vezeti. Az úton azonban jó néhány akadályt is le kell küzdeni. Alacsony az egy főre jutó termelés, S ugyanez mondható el sok helyen a műszaki színvonalról. A negyedik ötéves terv beruházásai döntően a műszaki fejlesztésre irányulnak, de természetesen nem hagyható figyelmen kívül a dolgozók lelkesedése, ten- niakarasa, alkotó cselekvési szándéka. Iff a igaz az a filozó- fiai tétel, hogy a munka visszahat a gondolkodásra, a gondolkodás pedig ismét magasabb szintre emeli, a munkát (márpedig igaz), akkor máris közelebb kerültünk a megoldáshoz. Ez a folyamat játszódik le ugyanis, amikor a dolgozó munkafolyamatok ész- szerűsítésén gondolkodik, s újítását a műszaki haladás szolgálatába állítja. A beruházási összegek mellett tehát társadalmi erőforrások is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a termelést magasabb műszaki szintre emeljük. S hogy ezek a társadalmi erők élnek és cselekedjek, azt igazolja a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa által Baján rendezett újítási kiállítás, amelyen tíz megyei vállalat száz újítójának alkotását mutatták be. Üzemeink dolgozói az elmúlt évben több mint 2300 újítást nyújtottak be, amelyekből közel 900-at alkalmaztak, s ebből 27 millió forint nyereség származott. fl/’’ annak tehát belső " tartalékai az eredményesebb termelésnek, s ezeket az eddigieknél sokkal jobban ki kell használni. Ezért most, amikor az 1971—1975. évekre szóló újítási szabályzatokat készítik a vállalatoknál — a kollektív szerződésekkel párhuzamosan — érdemes ezt is tekintetbe venni: Olyan szabályzatokra van szükség, amelyek hozzájárulnak az alkotókedv növeléséhez, megfelelő anyagi, erkölcsi megbecsülést, jogbiztonságot és olyan ügyintézést hoz létre, amely kedvező feltételeket teremt az ú~'stgmozrjalom még szélesebb körű kibontakozásához. M. O. KECSKEMÉTI KÖZPONTTAL Megkezdte nwnká;át a Közép-magyarországi Pincegazdaság A megszűnt Állami Pincegazdaság helyett öt önálló vállalat alakult az ország borforgalmának lebonyolítására. A legnagyobb területet átfogó Közép-magyarországi Pincegazdaság, kecskeméti központtal működik. Körzete öt megyére: Bács-Kiskun, Pest, Csong- rád, Szolnok és Békésre terjed. A vállalat megkezdte munkáját. A feladat nagy: az ország legnagyobb összefüggő. több mint 150 ezer hold szőlőtermő területének áru- ! termelését, borgazdálkodá- J sát irányítja. Már az idén több mint egymillió hektoliter borforgalommal számolnak. Az ültetvények teljes termőrefordulásával, a szőlősök belterjesítésével kétmillió hektoliterre növekszik majd a felhozatal. A vagyon számbavételénél, megállapították, hogy a vidéken kedvezőek az alapok a borászathoz. Az utóbbi években sok új borpince épült, kiegészítésükre palackozók, feldolgozók létesültek. Jelenleg az ország palackozott borellátásának 55 százalékát az alföldi homokvidék adja: évente 60 millió üveggel. A kecskeméti vállalathoz tartozik a budafoki üzem, amelynek pincéjében 16 féle pezsgő érik. A pincegazdaság szakemberei megkezdték a körzetükhöz tartozó területen a kereskedelmi szervezést. Ezzel egy időben összegezik a borászat fejlesztéséKilenc helyett százféle termék Fő gond a szakmunkáshiány Sütőüzem épül a megyeszékhelyen A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat tevé- | kenységéről készült beszá- I mólót vitatta meg a tegnapi i ülésén a Kecskeméti Vá- I rosi Tanács Végrehajtó Bi- i zoítsága. [ A vállalat, amely az el- j múlt hónapban ünnepelte I megalakulásának 20. évfordulóját, huszonhat dolgozóval, továbbá 3—3 dagasztó és kiflisodró géppel kezdte meg működését. A következő évben, a korábbi öt helyett már 29 üzemben folyt a munka. Korszerűség és gépesítés szempontjából azonban igen mostohák voltak a körülmények. Kilenc termékükből ebben az időben 8 sütemény és egyfajta kenyér jutott a fogyasztóknak. Jelenleg a vállalat a megye tíz helységének összesen 15 üzemében termel. Naponta a 16 munkaóra alatt csaknem 90 tonna kenyeret és péksüteményt készítenek, s e mennyiségnek a felét a megyeszékhelyen állítják elő. Jelentős a javulás a gépesítés, illetve a szállítás higiéniája tekintetében. Ez utóbbi célra — a termékeket óvó alumínium ládák és rekeszek beszerzésére — tavaly több mint egymillió forintot fordítottak. Ami a választékot illeti, napjainkban több mint százféle terméket — a hagyományosakon kívül nehéz vajas, cukrász- és édesipari árukat is — gyártanak. Gondjaik közül a legsúlyosabbak egyike a létszám- hiány. Főként a szakmunkás kevés: Lajosmizsén pé’- dául a nyolc dolgozó egyike sem rendelkezik szak- képzettséggel. Ez is közrejátszik abban, hogy tavalv 60 ezer túlórát használtak fel, és a’-q^tak olyan műszakok is. amelyek havi munkaideje kéthónapi rendes munkaidővel volt ‘ azonos. A fogyasztók viszont egyre több, csak kézzel gyártható, finóm — tehát munkaigényes — terméket keresnek, vásárolnak. A gömbölyű vágott kenyér iránti fokozott kereslet miatt viszont több üzemben kihasználatlan' a tésztafeldolgozó gépsor. A tudnivalókat most elsajátító harmincegy szakmunkástanuló mintegy a kétharmadát teszi ki a szükséges létszámnak. Sajnos, a rendszeres éjszakázás és az aránylag alacsonyan bérezett nehéz fizikai munka miatt ezek egy része is más pálya után néz. Kecskeméten, a Szolnoki úton remélhetőleg már a jövő év végére felépül a Hunyadivárost, valamirít a környék négy nagyüzemét friss áruval ellátó új sütőüzem. A mellette létesülő szakboltban rétest, kakaót, kávét, tejet is árusítanak majd. A nyitvatartási időt az üzemi műszakok időpontjához igazítják. Az említetteken kívül céljául tűzte a kecskeméti sütőipar a termékek minőségének javítását. Előreláthatólag még az év első felében zsemlyegömbölyítő, í továbbá dagasztógépet állí- | tanak üzembe. A korszerűbb áruszállítás céljára | speciális gépkocsit szándé- j koznak beszerezni. A nö- ! vekvő gépesítés némiképp i enyhíti majd a szakmun- '••ishiányt is. A beszámolót a végre- h íjtó bizottság — bizonyos kiegészítésekkel, s elismerve a sütőipar dolgozóinak főként az ünnepi ellátás é -lekében végzett munkáját — elfogadta, majd az ü’'< bejelentésekkel ért réget. 1 . - J, T. nek további feladatait. A kitűnő márkájú, a fogyasztók körében kedvelt homoki boroknak a következő években növelik á palackozását. A választék bővítése mellett a minőség megőrzésére fordítanaü majd fokozottabb gondot. A kommersz borok értékesítésének is új irányba keresik a módját. Teljes a választék Január 1-től teljes választékban, azaz az összes használatos keverési aranyban feldolgozzák a tollat a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat toliüzemében a képen látható három keverőgépen. Februárban az üzemelő berendezések száma megkétszereződik, ekkorra ugyanis a nemet szerelők munkába állítják a megszüntetett budapesti gyárból idekerülő másik három tolikeverőgépet. (Pásztor Zoltán felvétele.) XXVI. évf. 13. szám 1971. január 16. SZOMBAT Árat 90 fillér I a földiiyilvántartást (4. oldal) M A: RÁDIÓ- és TV- melléklet Elfogadták a XXII. kongresszus napirendjét A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken az ÉDOSZ- székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót. Rámutatott, hogy a következő évek legfőbb gazdaságpolitikai feladata a termelés hatékonyságának növelése, s ezzel a lakosság Igényeinek jobb kielégítése. . Ennek segítése a szakszervezetektől is jobb munkát, korszerűbb munkastílust igényel. A szakszervezetek közreműködtek a köz- gazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésében; a mai viszonyoknak jobban megfelelő szabályozás nyomán várható, hogy a vállalatok termelése jobban iga- zadik az igényekhez, sokoldalúbban ki tudja szolgálni a bel- és külkereskedelmet. A SZOT titkára az élet- színvonal emelésinek több i^-’entős kérdését elemezte. A szakszervezetek kiindulópontja; a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását kell szolgálnia. Tovább kell szigorítani az áfák központi, állami és társadalmi ellenőrzését. A szakszervezeteik helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. Ez alkalmas lesz arra, hogy a kormányt és az intézkedésre hivatott más szerveket tájékoztassa az árszínvonal alakulásáról. A szakszervezei ík messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, harácsolás, árdrágítás. csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntetőeljárást indítsanak. Az árellenőrzésben a szakszervezeti szervek több területen már figyelmet érdemlő munkát végeztek, őszintén meg kell azonban mondani, bogy a vállalati | ártanácsadó, árellenőrző bizottságok működésében még niegoldásra váró problémák vannak. A bérezési helyzetről, szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan, sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakiképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. A kérdés leegyszerűsítése, ha valaki bérdifferenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bérkülönbségét érti. A keresetek differenciálása politikai és erkölcsi szempontból azt , is jelenti, hogy a jobb, a hatékonyabb munka a dolgozók, a munkások nagy tömege számára nagyobb anyagi elismerést biztosítson. A pártkongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gyakori téma a munka nélkül szerzett 1 jövedelmek kérdése. E í 'oblémával az illetékes 1 (Folytatás a 3. oldalon) %
