Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
S »Md 1971. Jannfe 14, esfltSrtSf Érdekek közösségén nyugvó vállalkozás Neoncsövek árasztotta fény, kellemes meleg és patikába illő tisztaság fogadja a látogatót az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet segédüzemében, amely létrejöttének első évfordulójához érkezik a közeli napokban. Lányok, asszonyok vizsgálják nagy figyelemmel a Gyapjúmosó és Szövőgyár termékeit. Ahol hibát találnak a szövetben, kijavítják: a felesleges szálakat kihúzzák, vagy éppen bevarrnak egyet-egyet, eltávolítják az idegen anyagokat, összekuszálódott szálakat. Szaporán csattognak az ollók, gyakorlott kezek húzzák a cérnát. Az itt dolgozók havi átlagkeresete ezernégyszáz forint. Akadnak azonban csaknem kétezer forintot elérő asszonyok is. A munkatermeket az izsáki közös gazdaság és a budapesti gyár egymillió forint közös költséggel, mindössze néhány hónap- alatt alakította ki. Az egy munkásnőre jutó beruházás alig érte el a 3500 forintot, de ez a befektetés nem egészen egy év alatt nemcsak hogy megtérül, hanem nyereséget is eredményess. Az irodában ezúttal ismét az üzem alapítói adtak egymásnak randevút, s éppen vitatkoznak. A jövőről, az üzem továbbfejlesztéséről. Üzemi, szövetkezeti és községi érdekek kerülnek szóba. Érvek, ellenérvek párbaja nyomán végül js közös nevezőre jutnak. Hiszen a vállalkozás mindenképpen népgazdasági érdeket szolgál: olyan kapacitást teremt, amelyre szükség van és eddig rendszeresen nem foglalkoztatott női munkaerőt köt le. Keresetük révén a családok életszínvonala növekszik. A tsz-nek pedig nyereséget eredményez a segédüzem, elősegíti biztonságos gazdálkodását. Títz Mátyásné, a budapesti gyárigazgató szerényen, de annál nyomosabb érvekkel bizonygatta: Üzemüknek létszükséglet a vidéki fejlesztés, mivel néhány éven belül ki kell települnie a fővárosból. Az izsáki tsz-ben pedig jó partnerre találtak és any- nyi munkaerőre, amennyire szükség van. A segédüzem továbbfejlesztése mintegy három és fél millió forintos épületberuházást igényel. Ezt a termelőszövetkezettel felefele arányban vállalják. A tsz-re eső hányadot megelőlegezi a gyár, s a szükséges gépeket és a betanítást végző szakembereket is a budapesti üzem adja. Ily módon a kivarró, nop- poló üzemrészek mellett előkészítő és festőműhelyek is létrejönnek, s épülhet fürdő, öltöző és étkezde is. A fejlesztés eredményeként a munkahelyek száma csaknem megkétszereződik, s az esztendő végére megközelíti az ötszázat. Olyan segédüzem kifejlesztéséről van tehát szó, amely hosszú évekre teremt munkalehetőséget az általános iskolát végzett izsáki lányoknak, sőt a környező községek asszonyainak is. Szem ők József az Aranyhomok Tsz elnöke elmondta, hogy a mai segédüzem létrejöttét két évig tartó éles viták előzték meg, s hogy a járási pártbizottság segítsége nélkül aligha juthattak volna el a megvalósításig. Az olcsó napszámosok létszámának csökkenése érzékenyen hat ugyanis a több ezer holdas szőlős községben. A hosz- szas vitákban sokféle érdek ütközött egymással, s ebbe jócskán vegyült rosszindulat, amelynek még az egyik országos lap is a szolgálatába szegődött. Ez is a múlté. A fejlesztést vállalták és végrehajtják. Ez az előbbrevivő. Sok fiatalnak nyújthatnak tartalmasabb, emberibb életet. S előnyös a szövetkezetnek nemcsak a haszon, hanem a munkaerő-tartalék miatt is. amelyre pedig a meggy- és barackszedés, valamint a szőlő és almaszüret idején nagy szükség van. Felméréseik szerint nem vonják el a munkaerőt a másik két szövetkezettől. A segédüzemben foglalkoztatott munkásnők alig tíz százaléka dolgozott korábban tsz-ben. A keresetek nem haladják meg a szövetkezet tagjainak évi átlagos jövedelmét az elkövetkező időben sem. S a munkaerő toborzásánál számításba vették az ágasegyházi, orgoványi és páhi jelentkezőket is. Nem lesz gond Izsákon a női munkaerő foglalkoztatása, s a vállalkozás szerint az óvoda fejlesztésében sem marad el segítség. Ezért is fogadták örömmel az üzem és a tsz közös vállalkozását a község vezetői: Gazsi Lajos pártbizottsági titkár és Szabó Ferenc tanácselnök is. Az évente több százezer forint nyereséget eredményező segédüzem közvetve a nagyüzemi mezőgazdaság korszerűsítését szolgálja. Az akkumulálódó forintokból évenként 50 hold szőlő rekonstrukcióját végzik el, gyümölcsöst telepítenek és hűtőház építéséhez gyűjtenek alapot. Üzemlátogatással végződtek a tárgyalások, amelyek újra igazolták a közös vállalkozás többféle érdek találkozásán nyugvó szükségességét Horváth Ignác Magyar filmek Amerikától Indonéziáig A magyar játékfilmek külföldi előadásaiból származó évi bevételek ma már fedezik a hazánkban évente bemutatásra kerülő mintegy 130—140 külföldi játékfilm-, tehát a teljes évi játékf Umimport vételárát. 1970 folyamán 55 különböző nemzetközi film- fesztiválon vettünk részt, amelyen együttvéve 30 díjat nyertek a magyar alkotások. S az elmúlt esztendőben 29 magyar filmhetet rendeztek külföldön. Az elmúlt évben huszonegy játékfilmet gyártottunk, legtöbbjüket máris megtekintették a külföldi filmkereskedelmi szakemberek, s megvásárlásukról éppen most folynak tárgyalások. Filmjeink megismertetésére újszerű módszerekkel is kísérleteznek a hazai filmkereskedelmi szakemberek. Legutóbb például magyar finanszírozással szinkronizálták angolra — amerikai színészekkel Párizsban — az Egri csillagokat. így tették ismertté a filmet, s ennek nyomán vásárolta meg többek között Görögország, hét ázsiai ország — köztük Indonézia, Pakisztán és Ceylon. — „Betörtünk vele” Afrikába: Ghanaba és Nigériába is. Korábban már megvette a filmet valamennyi szocialista ország, s lekötötte Olaszország is. Igen jó piacot jelent a magyar filmeknek a televízió. A vándormadarak ellen Csak az építő- és a textiliparban nincs kötelező munkaerő-közvetítés Január 1-től tanácsi rendelet szabályozza a fővárosi gyárak, üzemek, intézmények munkaerő-felvételét Közismert hogy az elmúlt esztendőkben Budapesten fokozottan felgyorsult és indokolatlan méretűvé vált a munkaerő-vándorlás. Az üzemek, vállalatok dolgozóinak 30—40 százaléka a törzsgárdatagság- hoz szükséges időt — 3—5 esztendőt — egyetlen munkahelyen sem éri ei. A munkahelycserék egy része szükséges, a népgazdaság számára is kívánatos, túlnyomó többsége viszont indokolatlan, feltétlenül káros, fegyelemrontó. Sajnos, a munkaerőhiány kedvez a Hirtelen haragú ember A társaságban a káros emberi tulajdonságokról folyt a szó. Droznicsek Árpád megmarkolta a szürkebaráttal töltött poharat, és így szólt: — Én, kérem, hirtelen haragú ember vagyok. Ha dühbe gurulok, akkor nem ismerek pardont. 1958-ban került a vállalatunkhoz Mladonácz Imre. A szomszéd íróasztalt foglalta el. Nem volt ő sem felettesem, sem beosztottam. Teljesen egyenrangú dolgozók voltunk. Égy szép napcm megtudtam, hogy ez a Mladonácz közölte a főnökömmel. hogy két garast, t* ér • kám, és helyes lenne, ha velem töltenék be a felszabadult takarítónői státuszt. Na, erre aztán felfutott bennem a pumpa. Másnap odaálltam . a pimasz Mladonácz elé, és azt mondtam tömören: „Szívem teljes melegével szeretem önt. Már rég ültem ilyen kedves, rokonszenves kollégával egy szobában. Tartsa meg az ég önt sokáig!És gyengéden megcsókoltam a borostás orcáját, jobbról-balról. Időközben Ugyanis megtudtam, hogy Mladonicznak befolyásos támogatói vannak. Nem vagyok bolond, hogij hjljyfl# bujlÁ WlÓdjára fejjel rohanjak a falnak. Két év telt el. 1960-ban megtudtam, hogy leváltották Mladonácz legfőbb patrónusát. No, erre aztán, amilyen hirtelen haragú ember vagyok, nem sokat kukori- cáztam, hanem másnap odaálltam Mladonácz elé, mélyen a szemébe néztem, és azt mondtam: „Az évek múlásával lelkileg sokkal közelebb kerültem önhöz. Kedves barátom, a családja jól van? Bizonyára gyerekei is ilyen szelíd, szép emberek, mint ön. Tessék egy kis édesség! Bizonyára örülni fognak otthon.” S ezzel átnyújtottam tíz deka savanyú cukrot. Időközben ugyanis arról értesültem, hogy Mladonácz patrónusát nemhogy leváltották, hanem még magasabb polcra helyezték. Nem ettem meszet, hogy fejjel rohanjak a falnak. Persze, én sem vagyok olyan ember, aki könnyen felejt. Huszonnégy év múlva nyugdíjba megyek. Akkor aztán, amilyen hirtelen haragú ember vagyok, odaállok majd Mladonácz elé, és keményen megmondom a véleményemet. Még óvatosan hozzátette: — Hacsak addig másképp nem alakúinak a körülmények ... juiUmbog Szilveszter vándorlóknak, igazságtalan előnyöket teremt számukra. A váUalatok többsége gyakran fizet magasabb bért új munkásának, csakhogy belépjenek. 1969. második negyedévében már 61,6 százaléka kapott magasabb bért új helyén, mint előző munkáltatójánál. A kötelező munkaközvetítésről alkotott tanácsi rendelet célja, hogy mérsékelje ezt az indokolatlanul nagy vándorlást. A Munka Törvény- könyvének módosítása ugyan lényegesen megköny- nyítette a munkahely-változtatást, a vándorlók jelentős része azonban még ezeket az előírásokat sem tartja be. A rendelet ezért kötelezően előírja a muo- kaerő-közvetítést azok számára, akik előző munkahelyüket jogellenesen — „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel — szüntetik meg, akiket előző munkahelyükről fegyelmi úton bocsátottak el, s akik a munkára jelentkezést megelőző egy esztendőn belül két vagy több alkalommal változtattak munkahelyet. Nem vonatkozik a felsorolt kritériumok egyike sem azokra, akik az építőipar, az építőanyagipar, valamint a textilipar területén kívánnak elhelyezkedni. Ugyancsak ' kivételek a közüzemek. Kötelező a munkaközvetítés vidéki dolgozók alkalmazásánál. kivéve, ha naponta bejárnak fővárosi munkahelyükre. Természetesen a munkaerő-közvetítő hivatalok egyetlen esztergályost sem küldenek majd az épí- tőioarba segédmunkásnak azért, mert ott époen hiány van anyagmozgatókból. Figyelembe veszik továbbá azt is, hogy a dolgozó munkahelye ne essék túlságosan messzire lakásátóL Téli álmatlanságban szenvedő fűzfák Szokatlan botanikai jelenség színhelye Tatabánya-Újvárosban a Komárom megyei tanács épületét övező park. A lombja- vesztett fák között egy három tagból álló úgynevezett kecskefűz-csoport még deeember közepén is dacolt a téllel, s nem hullatta el leveleit. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a levelek összeszáradtak, mintegy ráaszalódtak az ágakra, a fűz-csoport lombkoronája ugyanis helyenként még most is eleven zöld. Kiváltképp azon a helyen, ahol a park egyik higanygőz-kandelábere az ágak közé nyúlik. Elképzelhető, hogy a fűz rendhagyó vegetációjának magyarázata többek között ebben a lámpában rejlik. A hagyományos világító- testekhez képest a higanygőz lámpák kevesebb infra vörös és több rövidebb hullámhosszú fényt bocsátanak ki. Az éjszakáról-éj- szakára ismétlődő besugárzás hosszabbíthatta meg a levelek életét, illetve változtatta meg a normális fotoszintézis folyamatát. Lehet, hogy a sugárzás hatására ezúttal nem képződtek azok a levelet leválasztó vegyi anyagok, amelyek közismerten a a nedvkeringés csökkenése mellet fő okozói az őszi lombhull ásnak. A lombozat e különös „ragaszkodásának” azonban más oka is lehet. A facsoport közelében mintegy másfél méterre a felszín alatt húzódik a távfűtés egyik fővezetéke, ami a szigetelés ellenére is melegíti a földrétegeket. Bizonyíték erre, hogy télen a nem túl vastag hótakaró nem marad meg a gőzvezeték nyomvonalán. Köny- nyen lehetséges így, hogy a facsoport gyökérzetét melegítő hó, plusz a lombozatot érő rendszeres sugárzás kettős hatására szenved téli álmatlanságban az újvárosi park facsoportja. TOPIS-E SOPHIA LOREN? Mr. Blackwell hollywoodi divattervező összeállította azoknak a színésznőknek a listáját, akik az elmúlt évben rosszulöltözöttségük- kel tűntek ki. A rosszulöltözöttek listáját egyébként Sophia Loren vezeti, akiről Black- well így nyilatkozott: „Az embernek az a benyomása, mintha ruháit az 1950-es évek B-kategóriájú mozijaiban látott filmek szerint tervezték volna.” Nem sokkal jobb a véleménye Annie Dickenson ízléséről sem: „A hölgy úgy fest, mint egy halászhálóval letakart Vénusz.” Miss Hawn, Amerika szőke televíziós csillaga szerinte „Gólyalábakon járó lompos kutya.’’ Bizonyára elégedetlen a kritikával Jackline Susanne színésznő is, akiről a divattervező így vélekedik; „Becsukott esernyőre illesztett paróka.” (AP, Reuten LASSZÓ Értesítjük a kecskeméti és Kecskemét környéki megrendelőinket, hogy az olajkályhameghibásodások bejelentése Kecskeméten a Katona József téren a KISZÖV üzemgazdasági osztályán tehetők, telefonon: 12-673 számon reggel 8—du. 4-ig. Bajai Vas- és Fém Ktsz Szerviz Szolgálata. 4
