Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
A délelőtti próbák után a zajos, füstös színházi társalgó egyik asztalánál az évad elején Kecskemétre szerződött fiatal színész házaspár, Falvai Klári és Hetényi Pál visz- szapergette az „egymásra- találást’’ megelőző, s az ezt követő éveket. kilag „tökéletesített” seprűnyeleket röpített fel a magasba a saját maga készítette kilövőállásról. Egy év múlva már aktív rakétakutatóként lépett be a Herman—Oberth Társaságba. Jelenleg repülőgépépítést tanul a brémai műszaki egyetemen. Űj konstrukciója, a „hibridmeghajtómű” iránt, mely a különféle rakétamotorok egyesítéséből született, az USA világfirrepülési szakértői is élénk érdeklődést tanúsítanak. Bernd Meyer legújabb találmánya egy csaknem két méter hosszú, kereskedelmileg is hasznosítható rakéta, mely a földi rádióadó utasításainak engedelmeskedve sima leszállással ereszkedik a földre, és ezt a műveletet az üzemanyag pótlása esetén többször is képes megismételni. A prototípus kipróbálására összegyűlt újságíróknak a tehetséges fiatalember elmondotta, hogy véleménye szerint a rakéták házi készítése rövidesen általánossá válik. Néhány év sem kell, és már az üzletben kaphatók lesznek az otthon összeszerelhető repülő szerkezetek, a gyermekek — és különösen a szülők — várható nagy örömére. Kihűlt szobában Divatba jöttek a régi bútorok, antik tárgyak és az eredeti népi használati cikkek. A megszállott gyűjtőkön kívül először a városi emberek érdeklődése fordult a régies és népies felé. Ma már alig akad olyan városi lakás, amelyben ne lenne legalább egy köcsög, vagy petróleumlámpa esetleg rokka. Érdekes ellentét, hogy ugyanakkor falun, valamiféle feltételezett modernség bűvkörében, sokan eléggé unalmasan s egyhangúan rendezik be újonnan felépített otthonaikat. Egy évtizede még szinte fölmérhetetlen vadász- területet kínáltak a kis települések, a tanyasi házak. Idővel azonban kíméletlenül kifosztották a padlásokat, kamrákat a távol élő rokonok, vagy például azok, akik rendszeresen járják a vidéket. A szülőktől elköltözött fiatalok sem tanúsítottak több kíméletet hazalátogatásaik alkalmával, ha eredetiséget véltek fölfedezni. Ma már elég nehéz a korábbi századok életvitelét tükröző „kincsekre’’ bukkanni — akár a lomtárak felkutatása árán is. Hozzájárul ehhez, hogy külföldön nagyon keresett díszítő elem lett mindaz, ami magyaros. Mi adja a varázsát azoknak a tárgyaknak, amelyek a tulajdonképpeni gazdáik a használati értéken túl nem becsültek különösebben sokra, amíg föl nem szökött az érdeklődés irántuk? A legfontosabb okok nyilvánvalóan a városiasodással együttjáró hatásokban kereshetők. Az ember az emeletes házakba költözve távolabb került a természettől, és nem szervezhet mindennap túrákat, kirándulásokat, hogy megfeledkezzen civilizációs idegességéről. A lakásokba benyomulnak a műanyagok, a háztartási és egyéb gépek. Igaz, megkönnyítik a munkát, kényelmesebbé teszik az életet. De olyan árat fizetünk a gyakorlati előnyökért, hogy elveszítjük a környezettel való szoros kapcsolat egy újabb hányadát. Rendkívül jó átmenni egy olyan szobába, ahol a mindennapok zaklatott ritmusát épp a megnyugtató bútorok, vagy díszítő tárgyak fékezik le. Hangulatunk szinte áttűnik egy olyan korstílus világába, amelyet megszépít a távolság. A ritkaságok forgalmazásával hivatalosan nem foglalkozik senki a megyében. Néha a Bizományi Aruház kirakatából néznek vissza ránk egyedinek látszó készletek. Kecsegtető lehetőség, hogy apróhirdetések nyomába szegődjünk. Az egyik kecskeméti címen idős bácsika fogadott, és miután megnyugtattam, hogy vásárolni szeretnék, átkisért a szomszédos szobába. A lakásnak ebben a helyiségében nem lakik senki, a háziak hideg szobának nevezik, mivel itt nem fűtenek télen sem, a falak teljesen kihűltek. A választék biedermeier szekrényből, század eleji könyvespolcból, olajfestményekből és órákból áll. Az egyik falióra — tessék meghallgatni milyen szépen zengi — 1800 forintba kerül. A másiknak az ára 1400 forint, de csak azért, mert nem működik. Középütt nagy halomban könyvek tornyosulnak. Néhány Krúdy-regény első kiadása akad közöttük. Az ember ilyenkor azonosítja a bútordarabokat a megadott kor stílusjegyeivel, ellenőrzi, hogy nincsenek-e értékrontó, rejtett hibák, nem pótoltak-e egyes felületeket préselt lemezzel, akadnak-e utólag bevert szögek ... A gyűjtés nem mindennapi kitartást igényel. Mindenesetre ha valahol bóvlit kínálnak, akkor -jobb gyorsan odábbállni. Halász Ferenc Kloss százados A televízió képernyőjéről immár nálunk is népszerűvé vált „Kloss kapitány” vendégszereplésével befejezték a „Gyilkos a házban van” című új magyar film forgatását, a rendező, Bán Róbert klasszikusan zárt bűnügyi történetet dolgozott fel, mely egyetlen helyen, egy pesti bérházban játszódik. A cselekmény valamennyi résztvevője — így a gyilkos is — tett színhelyén található, hiszen a nyomozás megkezdésével a házat senki sem hagyhatja el. Így a nézők maguk is kitalálhatják a tettes személyét. Stanislaw Mikulski — a film Timár századosa —, és Garas Dezső irányítja a nyomozást. Nehéz a dolguk, mert a ház tisztes lakóinak csaknem kivétel nélkül akad titkolni valójuk, melyet nem szívesen tudatnak a rendőrséggel, hiszen valamilyen módon kapcsolatban van a liftben talált szép. fiatal lány hullájával. A történet, illetve az alkotás cselekménye szinte a végletekig leegyszerűsített életkép. Két fiatal egy munkahelyre kerül —. ezúttal a film cselekményétől eltérően — megismerkednek egymással, s találkozóikon éle- . tűkről, munkájukról beszélgetnek ... — A Színművészeti Főiskola helyett a Budapesti Egyetemi Színpad Universitás Együttes próbáin és előadásain tanultam meg a színészmesterséget — folytatta Hetényi Pál. Tanulmányaim során nagyon sokat köszönhetek Mezei Éva és Ruszt József rendezőnek. Az együttestől a Vidám Színpadhoz kerültem, majd innen a néphadsereg művészegyütteséhez vándoroltam. a petöfi népe Szerkesztette: Pavlovits Miklós MELLÉKLETE Fotó: Pásztor Z„ Tóth S. MTI Áfa látta Claude Le- louch néhány évvel ezelőtt nálunk is nagy sikerrel bemutatott „Egy férfi és egy nő” című filmjét, bizonyára jól emlékezik mondanivalójára: minden emberi kapcsolathoz azonos körülmények és helyzetek szükségesek. Múlt szombaton a televízió képernyőjén Leonid Zorin Varsói melódia című lírai történetének epizódjaiban ugyancsak ennek „bizonyítását” láthattuk. gyón sokat tanultam és dolgoztam. Az 1968-as színházi évadra nem írt alá szerAz évad elején a mindig nagy érdeklődéssel várt új színészeket bemutató plakátok, illetve az első impressziók után a bemutatkozás következett. Falvai Klárit Németh László Cseresnyés című darabjában láthattuk először: Mari szerepét alakíződést. Felköltözött Budapestre, ahol néhány televízióelőadást és szinktotta. Férjét a kecskeméti színháznál P. Shaffer Black Comedy-jében isA mindvégig izgalmas és pesti humorral telített filmet a jövő év elején mutatják be filmszínházaink A tettes második gyilkosság! kísérlete. ifjú rakétamester A tizenkilenc esztendős Bernd Meyer szabad idejét immár 10 éve kizárólag rakéták barkácsolásának szenteli. Alig érte el tizenötödik évét, amikor már műszamer hettük meg. Január 8-án tartják Szakonyi Károly Adáshiba című komédiájának premierjét, melyben Emberfit alakítja, ugyanakkor Falvai Klárit Vanda szerepében láthatjuk ismét. Komoly, megfeszített munkával, együtt készülnek a premierre. Tervük, hogy minél több darabban szerepet kapjanak. És még egy: a jelenlegi ezer forintos albérletnél valamivel olcsóbb szobát szerezhessenek... Tárnái László Pillanatkép a forgatásróL — 1962-ben végeztéméi a Film- és Színművészeti Főiskolát. — mondta a fiatal színésznő— A Győri Kisfaludy Színházhoz, majd innen kél év múlva a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtem. Szegeden Bozóky István főrendező „keze alatt” naronokat vállalt. A következő évben a Magyar Néphadsereg Művész- együttesénél vendégszerepeit Itt ismerkedett meg férjével.
