Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

A délelőtti próbák után a zajos, füstös színházi társalgó egyik asztalánál az évad elején Kecske­métre szerződött fiatal színész házaspár, Falvai Klári és Hetényi Pál visz- szapergette az „egymásra- találást’’ megelőző, s az ezt követő éveket. kilag „tökéletesített” seprűnyeleket röpített fel a ma­gasba a saját maga készítette kilövőállásról. Egy év múlva már aktív rakétakutatóként lépett be a Her­man—Oberth Társaságba. Jelenleg repülőgépépítést tanul a brémai műszaki egyetemen. Űj konstrukciója, a „hibridmeghajtómű” iránt, mely a különféle rakétamotorok egyesítéséből született, az USA világfirrepülési szakértői is élénk ér­deklődést tanúsítanak. Bernd Meyer legújabb találmánya egy csaknem két méter hosszú, kereskedelmileg is hasznosítható rakéta, mely a földi rádióadó utasításainak engedelmeskedve sima leszállással ereszkedik a földre, és ezt a művele­tet az üzemanyag pótlása esetén többször is képes megismételni. A prototípus kipróbálására összegyűlt újságíróknak a tehetséges fiatalember elmondotta, hogy véleménye szerint a rakéták házi készítése rövidesen általánossá válik. Néhány év sem kell, és már az üzletben kap­hatók lesznek az otthon összeszerelhető repülő szerke­zetek, a gyermekek — és különösen a szülők — várha­tó nagy örömére. Kihűlt szobában Divatba jöttek a régi bútorok, antik tárgyak és az eredeti népi használati cikkek. A megszállott gyűjtőkön kívül először a városi emberek érdeklő­dése fordult a régies és népies felé. Ma már alig akad olyan városi lakás, amelyben ne lenne leg­alább egy köcsög, vagy petróleumlámpa esetleg rokka. Érdekes ellentét, hogy ugyanakkor falun, valamiféle feltételezett modernség bűvkörében, sokan eléggé unalmasan s egyhangúan rendezik be újonnan felépített ottho­naikat. Egy évtizede még szin­te fölmérhetetlen vadász- területet kínáltak a kis települések, a tanyasi há­zak. Idővel azonban kí­méletlenül kifosztották a padlásokat, kamrákat a távol élő rokonok, vagy például azok, akik rend­szeresen járják a vidéket. A szülőktől elköltözött fiatalok sem tanúsítottak több kíméletet hazaláto­gatásaik alkalmával, ha eredetiséget véltek fölfe­dezni. Ma már elég ne­héz a korábbi századok életvitelét tükröző „kin­csekre’’ bukkanni — akár a lomtárak felkutatása árán is. Hozzájárul ehhez, hogy külföldön nagyon keresett díszítő elem lett mindaz, ami magyaros. Mi adja a varázsát azoknak a tárgyaknak, amelyek a tulajdonképpe­ni gazdáik a használati értéken túl nem becsül­tek különösebben sokra, amíg föl nem szökött az érdeklődés irántuk? A legfontosabb okok nyil­vánvalóan a városiasodás­sal együttjáró hatásokban kereshetők. Az ember az emeletes házakba költöz­ve távolabb került a ter­mészettől, és nem szer­vezhet mindennap túrá­kat, kirándulásokat, hogy megfeledkezzen civilizá­ciós idegességéről. A la­kásokba benyomulnak a műanyagok, a háztartási és egyéb gépek. Igaz, megkönnyítik a munkát, kényelmesebbé teszik az életet. De olyan árat fi­zetünk a gyakorlati elő­nyökért, hogy elveszítjük a környezettel való szoros kapcsolat egy újabb há­nyadát. Rendkívül jó át­menni egy olyan szobába, ahol a mindennapok zak­latott ritmusát épp a megnyugtató bútorok, vagy díszítő tárgyak féke­zik le. Hangulatunk szin­te áttűnik egy olyan kor­stílus világába, amelyet megszépít a távolság. A ritkaságok forgalma­zásával hivatalosan nem foglalkozik senki a me­gyében. Néha a Bizomá­nyi Aruház kirakatából néznek vissza ránk egye­dinek látszó készletek. Kecsegtető lehetőség, hogy apróhirdetések nyomába szegődjünk. Az egyik kecskeméti címen idős bácsika fogadott, és mi­után megnyugtattam, hogy vásárolni szeretnék, átkisért a szomszédos szo­bába. A lakásnak ebben a helyiségében nem lakik senki, a háziak hideg szo­bának nevezik, mivel itt nem fűtenek télen sem, a falak teljesen kihűltek. A választék biedermeier szekrényből, század eleji könyvespolcból, olajfest­ményekből és órákból áll. Az egyik falióra — tessék meghallgatni milyen szé­pen zengi — 1800 forintba kerül. A másiknak az ára 1400 forint, de csak azért, mert nem működik. Kö­zépütt nagy halomban könyvek tornyosulnak. Néhány Krúdy-regény el­ső kiadása akad közöttük. Az ember ilyenkor azo­nosítja a bútordarabokat a megadott kor stílusje­gyeivel, ellenőrzi, hogy nincsenek-e értékrontó, rejtett hibák, nem pótol­tak-e egyes felületeket préselt lemezzel, akad­nak-e utólag bevert szö­gek ... A gyűjtés nem minden­napi kitartást igényel. Mindenesetre ha valahol bóvlit kínálnak, akkor -jobb gyorsan odábbállni. Halász Ferenc Kloss százados A televízió képernyőjé­ről immár nálunk is nép­szerűvé vált „Kloss kapi­tány” vendégszereplésé­vel befejezték a „Gyil­kos a házban van” című új magyar film forgatá­sát, a rendező, Bán Ró­bert klasszikusan zárt bűnügyi történetet dolgo­zott fel, mely egyetlen he­lyen, egy pesti bérházban játszódik. A cselekmény valamennyi résztvevője — így a gyilkos is — tett színhelyén található, hi­szen a nyomozás megkez­désével a házat senki sem hagyhatja el. Így a né­zők maguk is kitalálhat­ják a tettes személyét. Stanislaw Mikulski — a film Timár századosa —, és Garas Dezső irányítja a nyomozást. Nehéz a dol­guk, mert a ház tisztes lakóinak csaknem kivétel nélkül akad titkolni való­juk, melyet nem szívesen tudatnak a rendőrséggel, hiszen valamilyen módon kapcsolatban van a lift­ben talált szép. fiatal lány hullájával. A történet, illetve az alkotás cselekménye szin­te a végletekig leegysze­rűsített életkép. Két fia­tal egy munkahelyre ke­rül —. ezúttal a film cse­lekményétől eltérően — megismerkednek egymás­sal, s találkozóikon éle- . tűkről, munkájukról be­szélgetnek ... — A Színművészeti Fő­iskola helyett a Buda­pesti Egyetemi Színpad Universitás Együttes pró­báin és előadásain tanul­tam meg a színészmes­terséget — folytatta He­tényi Pál. Tanulmányaim során nagyon sokat kö­szönhetek Mezei Éva és Ruszt József rendezőnek. Az együttestől a Vidám Színpadhoz kerültem, majd innen a néphadse­reg művészegyütteséhez vándoroltam. a petöfi népe Szerkesztette: Pavlovits Miklós MELLÉKLETE Fotó: Pásztor Z„ Tóth S. MTI Áfa látta Claude Le- louch néhány év­vel ezelőtt nálunk is nagy sikerrel bemutatott „Egy férfi és egy nő” című filmjét, bizonyára jól em­lékezik mondanivalójára: minden emberi kapcsolat­hoz azonos körülmények és helyzetek szükségesek. Múlt szombaton a televí­zió képernyőjén Leonid Zorin Varsói melódia cí­mű lírai történetének epi­zódjaiban ugyancsak en­nek „bizonyítását” láthat­tuk. gyón sokat tanultam és dolgoztam. Az 1968-as színházi évadra nem írt alá szer­Az évad elején a min­dig nagy érdeklődéssel várt új színészeket bemu­tató plakátok, illetve az első impressziók után a bemutatkozás következett. Falvai Klárit Németh László Cseresnyés című darabjában láthattuk elő­ször: Mari szerepét alakí­ződést. Felköltözött Bu­dapestre, ahol néhány te­levízióelőadást és szink­totta. Férjét a kecskemé­ti színháznál P. Shaffer Black Comedy-jében is­A mindvégig izgalmas és pesti humorral telített filmet a jövő év elején mutatják be filmszínhá­zaink A tettes második gyilkosság! kísérlete. ifjú rakétamester A tizenkilenc esztendős Bernd Meyer szabad idejét immár 10 éve kizárólag rakéták barkácsolásának szen­teli. Alig érte el tizenötödik évét, amikor már műsza­mer hettük meg. Január 8-án tartják Szakonyi Károly Adáshiba című komédiájának premierjét, melyben Emberfit alakít­ja, ugyanakkor Falvai Klárit Vanda szerepében láthatjuk ismét. Komoly, megfeszített munkával, együtt készül­nek a premierre. Tervük, hogy minél több darab­ban szerepet kapjanak. És még egy: a jelenlegi ezer forintos albérletnél valamivel olcsóbb szobát szerezhessenek... Tárnái László Pillanatkép a forgatásróL — 1962-ben végeztéméi a Film- és Színművészeti Főiskolát. — mondta a fiatal színésznő— A Győ­ri Kisfaludy Színházhoz, majd innen kél év múlva a Szegedi Nemzeti Szín­házhoz szerződtem. Sze­geden Bozóky István fő­rendező „keze alatt” na­ronokat vállalt. A követ­kező évben a Magyar Néphadsereg Művész- együttesénél vendégszere­peit Itt ismerkedett meg férjével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom