Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
f. oldal 1970. december 11, péntek OLCSÓBBAN I ÓBB AT — HAMARABB Segítik Napirenden: a gyárszerft építésmódot A párt X. kongresszusának határozata rámutatott arra, hogy a gyárszerű építkezések teljes kibontakoztatása megkövetelj a szerelési munkák technológiájának korszerűsítését és az építkezés szervezettségének javítását. Az Építésügyi és Városíejlesztési Minisztériumban elmondották, hogy a párthatározatnak megfelelően az építőipar műszaki fejlesztési terveiben nagy teret szentelnek a gyárszerű, pane- les építésmód továbbfejlesztésének. Az egyik fontos cél a panelekből gyorsan összeállított házak befejező munkáinak meggyorsítása. További jelentős lépásként a negyedik ötéves tervben már valamennyi házgyár panelépületének szerelői mentesülnek a fürdőszobai szerelési munkák nagy részétől. Az a | terv, hogy mindegyik paneles lakás falai közé ugyancsak daruval emelik be a kész, tehát teljesen berendezett fürdőszobatérelemet, .,épületdobozt”. Az épületek alapozását is gyorsítják: országszerte áttérnek a gépesített alapozásra. Ugyanakkor a szerelési és építési munka összehangolására, irányítására is új módszereket dolgoznak ki. Az új műszaki fejlesztési és munkaszervezési intézkedésekkel elérhető, hogy a negyedik ötéves tervben a jelenlegi 1100- ról átlagosan 800—900 órára csökkenjen a házgyári lakások építésének ideje. Ezzel mód nyílik arra, hogy ne csak lakást, hanem szállodákat, kollégiumokat, munkásszállókat is nagyüzemi módon és gazdaságosan gyárthassanak a hazai házgyárak. a tanácsi munka A kormányzatnak biztosítani kell, hogy a tanácsok hatáskörébe kerüljön a döntés mindazokban a kérdésekben, amelyekkel kapcsolatos tennivalók csak az adott terület, illetőleg település lakosságát érintik és amelyeket a jelenleginél jobban csak a tanácsi szervek oldhatnak meg — mondja ki a párt tizedik kongresszusának határozata. Ugyanezekben az irányelvekben szögezi le a párt azt is: „Állami intézményeink fejlődése, tevékenységünk fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítása.” A megnövekedett feladatok. a kiterjesztett hatáskörök szélesebb látókört kívánnak a tanácsoktól, — ez pedig elválaszthatatlan attól, hogy a szocialista, A KÖVETKEZŐ ÖTÉVES TERVBEN: 333 iratképző szerv helyett a Kecskeméti Állami Levéltár 1170-et tart nyilván A napi sajtó az elmúlt hét végén foglalkozott a művelődésügyi miniszter rendeletével, amely szabályozza a magánszemélyek és az állami szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és más jogi személyek tulajdonában, birtokában levő levéltári anyag bejelentési kötelezettségét, továbbá a védett levéltári anyag és szaklevéltárak számbavételét és ellenőrzését A közlemény a Petőfi Népében is megjelent, s abból kitűnik, mit kell levéltári anyagnak tekinteni. Dr. B alanyi Bélától, a Kecskeméti Állami Levéltár igazgatójától afelől érdeklődtünk, milyen új feladatokat ró ez a rendelkezés a levéltárakra, menynyiben módosítja irattár-ellenőrző. iratbegyűjtő tevékenységüket? Mint a levéltár-igazgató elmondotta, a miniszteri rendelet, illetve a levéltárak ötéves tervére vonatkozó irányelvek értelmében kibővül említett ténykedésük. Az eddigi 333 iratképző szervvel szemben a jövőben 1170-nek a nyilvántartása hárul a Kecskeméti Állami Levéltárra, hogy majd a levéltárivá „érés” időszakai után azok iratait begyűjtse. Öt év alatt 2—2 látsgatás Előírás szerint — az öt év alatt — ezeket a szerveket két-két alkalommal kell lelátogatniok a levéltár szakképzett dolgozóinak. Első alkalommal az adott iratképző szerv iratállományának felmérése, várható gyarapodásának megállapítása lesz a feladat. Ugyanekkor instrukciókat adnak az irattárak szakszerű kezelésére, az irományok rendezése. szabályszerű tárolása szempontjából is, továbbá megállapodnak az ehhez nélkülözhetetlen előfeltételek biztosításában. A második látogatás majd a végrehajtás ellenőrzését szolgálja. Miből következik a levéltári nyilvántartásba, irattárellenőrzésbe, iratbegyűjtésbe bevont iratképző szervek számának ilyen nagymérvű emelkedése? — kérdeztük a levéltár-igazgatótól. Dr. Balanyi Béla előadta, hogy míg eddig — nagy vonalakban — a tanácsok, igazságszolgáltatási szervek, az ipar, kereskedelem legjelentősebb bázisai, városi, járási, megyéi irányító szervei, a középfokú iskolák, nagyobb községekben az iskolaigazgatóságok irattárai jöttek számításba levéltári szempontból, — ezekhez — a miniszteri rendeletben foglalt levéltári iratanyag-értelmezés szerint is — sok újabb iratképző szerv társul. Jelentős szám például csak a mező- gazdasági nagyüzemeké, a mintegy 450 téesz, illetve állami gazdaság irattáraié. Négy év: közel kétkilométernyi gyarapodás Komoly növekedést eredményez a mindinkább üzemekké fejlődő kisipari termelőszövetkezetek, vagy a községek kis létszámú kátéeszeinek jelentéseit, terveit stb. begyűjtő területi központok irattárainak csatlakozása. Sok más új terület, ágazat lenne még sorolható, de azt sem hagyhatjuk említés nélkül, hogy mondjuk egy évtized alatt is, — a szervek száma is emelkedett. (Levéltári szempontból azzal is, ha pl. régieket összevontak, s helyettük újakat hívtak életre.) I A levéltárban őrzött, rendezett, kezelt iratanyag mennyiségének gyarapodására van módunk összehasonlításra. Egy — 1966. év eleji beszélgetésünkkor másfélszáz méter híján öt és fél iratkilométer anyaga volt a Kecskeméti Állami Levéltárnak. Ma hét iratki- lométerrői beszélhetünk, s ez dr. Balanyi Béla szerint igencsak felmegy az ötéves terv begyűjtéseivel tíz iratkilométerre. Természetes, hogy — miként az iratképző szerveket — a levéltárat is igen szorongatja a helyszűke. Hogy nem kellett a „Megtelt”- táblát kitűzni már az elmúlt évek valamelyikén, annak köszönhető, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és a Kecskeméti Városi Tanács V. B. gondoskodása révén időközben megkapta a levéltár a Klapka utcai volt FÜSZÉRT-raktárépüle- tet. Itt alakították ki a leg- újabbkori — felszabadulás után keletkezett — irományok részlegét. Baja város levéltára Két éve kapta rrjeg a levéltár Pécs városától Baja városának levéltárát. Nyolc 5 tonnás és egy 10 tonnás tehergépkocsit töltött meg a rakomány. A mintegy 850 iratfolyóméternyi anyag kezdő évköre az 1700-as évek elejére tehető. Jelenleg az 1850—1910 között keletkezett iratok rendezése folyik. A megnövekedett tennivalók elvégzésére a mostani kilenc fős létszámmal képtelen lenne a levéltár. Ezért további négy dolgozó felvételével kívánják növelni a „kapacitást”. Ami pedig a ma is szűk iratférőhelyi adottságokat illeti: ha nem tudnak idővel minden iratanyagot begyűjteni, illetve a levéltárban elhelyezni, — úgynevezett távgondozással, azaz a szerveknél levő, levéltárivá érett anyag különös gondozásával, ellenőrzésével látják el iratmegőrző szerepüket. Tóth István társadalmi, gazdasági építést vezető párt adja meg a sokrétűbb munkához az elvi-politikai irányítást. Elvi-politikai szinten A pártszervezetek, a tanácsok megalakulása óta mindig figyelemmel kísérték azok munkáját. Volt úgy — sokszor és sok helyen —, hogy a munka egy részét is magukra vállalták a tanácsok helyett. Másutt — elsősorban a kisebb községekben — olykor ugyanazok voltak a helyi pártszervezet és a tanács vezetői. Mindinkább kialakult az a gyakorlat, hogy a pártszervezet a tanácsok önállóságának tiszteletben tartása mellett gyakorolja az elvi-politikai irányítás teendőit. A község, város politikailag, ideológiailag legképzettebb lakosai a kommunisták. Nekik kell látniok a nagy összefüggéseket, előbbre nézniük a pillanatnyi látszatérdekeknél, is- merniök a helység közeli és távlati fejlődési lehetőségeit. Amikor a község vagy a város helyi politikájáról van szó, a párt- szervezet. feladata, hogy ezt kidolgozza — a tanácsoké, hogy a személyi és az anyagi feltételeket okos csoportosításával, mozgósításával végrehajtsa, s a végrehajtásban részt vesznek a helybeli kommunisták, különösen a tanácstagok. A pártszervezet pedig elsősorban éppen az ő munkájukon keresztül ellenőrzi a tanácsok tevékenységét. Az érdekek egyeztetése A pártszervezetnek egyszerre kell látnia a helyi és az országos érdekeket, élére kell állnia minden jó kezdeményezésnek — és nyesegetni a gyakran jelentkező lokálpatriotizmus túlhajtásait. Az országos politika ismeretében tud- niok kell: mit kell tenniük a helyi tanácsoknak a község fejlődése érdekében — és a helyi lehetőségek ismeretében azt is előre kell •látniok; milyen mértékben szolgálhatja a község, város . tervezett haladása a nagy közösség, az ország ügyét. Az elmúlt két évtizedben sok jó kezdeményezés indult el a helyi pártszervezetektől. A tanácsi munkában határozatokká, intézkedésekké lettek ezek a kezdeményezések. Annál több kézzel fogható, szemmel látható eredmény született a faluban, minél jobban és következetesebIII. A párt irányításával ben érvényesült a pártszervezet elvi-politikai irányító szerepe, s minél jobban, zökkenőmentesebben hajtották végre a párthatározatokat a helyi tanácsok. A pártszervezet teendője A tanácsok — államigazgatási funkciójuk mellett — népképviseleti és önkormányzati szervek is. Annak megértetése, hogy a községpolitikának egyszerre kell a község és az ország érdekeit szolgálni, elvi-politikai feladat, tehát a pártszervezet teendője. Az intézkedések meghozatala és végrehajtása, a mindennapi gyakorlat — a tanácsok és a tanácsi apparátus feladata. Az, hogy a tanácsok tudjanak élni az új lehetőségeikkel, hogy az őket megválasztó közösség boldogulása érdekében ki tudják használni az önkormányzat adta lehetőségeket — ismét a pártszervezetek irányító tevékenységén múlik. Sőt az is — bár egyre ritkábbak az erre utaló példák —, hogy a helyi tanácsvezetők ne élhessenek vissza megbízatásukkal, az önállóság ne szülhessen kiskirályokat. A tanács jó munkáján nagyon sok múlik: a község, város fejlődése, a lakosság gazdasági, és kulturális életszínvonalának emelése. Hogyan lehet e fontos szerv pártirányítását a leg jóban végezni, erre pontos receptet nem lehet adni. Mindenesetre úgy, ahogyan az a szűkebb közösség — a falu — és a nagy közösség,az ország érdekeit a legjobban szolgálja. Várkonyi Endre »:.! J.T-1 i'UUTi Szabó Magda: ABIGÉL Ginával, Vitay tábornok elkényesztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kelt hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit — méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtttitkoktól terhes világban? Szabó Magda lebilincse- lően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Lóránt Lilla rajzai díszítik. Pajtásposta Ezen a héten több pajtás is hírül adta, h^gy náluk is járt Lenin elvtárs páncélautójának mása. A páncélautó azóta elhagyta megyénket, ezért csak néhány gondolatot ragadunk ki Gilicze Magdi jánoshalmi ifi vezető leveléből: „A páncélautó láttán, emlékeztünk Leninre, a forradalmárra, a lángeszű tanítóra, aki a híres „Áprilisi téziseket” mondta el Pétervárra érkeztekor. Az ő fáradhatatlan harca, kitartása teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy mi szocialista társadalomban élhessünk. A magyar úttörők a páncélautó előtt fogadták meg, hogy vaióra váltják Lenin tanításait.” * Papp Éva, a bácsszöllősi úttörőcsapat krónikása a Télapó-ünnepről küldött híradást. Az úttörőka kisdobosoknak készítettek könyvjelzőket, majd a csapat pénztárából szaloncukrot, kekszet, csokoládét vásároltak és ünnepélyesen adták át a piros csomagokat, amit a kisdobosok kedves műsorral köszöntek meg. * Kovács Margit, a kiskun- majsai Petőfi Sándor úttörőcsapat rajvezetője arról írt, hogy rajának három őrse idős kommunistákat keresett fel. Csontos Lajos bácsihoz ment a Béke őrs. Lajos bácsi a földosztó bizottság tagja volt. Felkeresték Kaposvári Kálmánt és özvegy Gál Lajos- nét, akik a régi mozgalmi időkre emlékeztek, és megköszönték a pajtások látogatását. * Baján a városi pingpong-versenyt a Tóth Kálmán úttörőcsapat tagja: Tészárik Éva nyerte meg. A sakkbajnok szintén közülük került ki Mátrai Ibolya személyében — olvastuk Tóth Kati levelében. * ' Györke Marika, a he- tényegyházi úttörőcsapat tagja, örömmel adta hírül: csapatuk klubszobát avatott az elmúlt napokban. A szobát először a Koma- rov-raj vette birtokba és jól sikerült irodalmi vetélkedőt rendezett. * AZ MSZMP X. kongresszusáról rendeztek vetélkedőt Tasson, a H. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatban — tudósít Majsai Júlia csapatkrónikás. — A pajtások hibátlanul tudták, kik és miről szólaltak fel, ismerték a Központi Bizottság tagjait, stb. A hibapont nélkül szereplő 19 úttörő könyvjutalomban részesült. Piackutatás, vevőszolgálat és reklám Csütörtökön az élelmiszergazdaság értékesítéssel foglalkozó szakemberei a fogyasztókat nagy mértékben érintő kérdésről, az úgynevezett marketing-tevékenységről tanácskoztak a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Akadémia utcai központjában. A marketing tulajdonképpen gyűjtőfogalom, amely egész sor kereskedelmi tevékenységet, például a piackutatást, az igényfelmérést, a vevő- szolgálatot, a csomagolástechnikát, a reklámot stb. jelenti. Az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység a következő években tovább fokozódik. A negyedik ötéves tervben ugyanis a belföldi értékesítés 20 százalékkal nő és az export 20—24 százalékkal lesz nagyobb. Nagyon gondos felmérésekre van szükség, mert például belföldön az élelmiszerek 38—40 ezer bolti és vendéglátó egységen keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. A külkereskedelem ugyanakkor 100 országba szállítja a hazai élelmiszergazdaság termékeit. A szakemberek a vita során megállapították: a marketing-tevékenységnek a népgazdaságnak ebben az ágazatában nagy jövője van, miután nagy mennyiségű terméket kell értékesíteni. A MÉM ég az Élelmezésipari Tudományos Egyesület tehát az eddiginél jobban segíti majd a mar ke ti n g -szakemberék képzését és elhelyezkedését^
