Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

1970. december 11, péntek t. oldal Majdnem három hét vakáció December 21-én kezdődik az iskolákban a téli szünet December 21-től 1971. ja­nuár 6-ig tart az általános és a középiskolákban a téli szünidő. A vakáció előtti utolsó tanítási nap decem­ber 19, szombat, a szünet utáni első: január 7, csü­törtök. Amint illetékes he­lyen elmondották, az alsó- és középfokú oktatási in­tézményekben a következő hetek az ismétlés jegyében telnek el. A pedagógusok elsősorban azoktól kérik számon az eddig elvégzett tananyagot, akik a tanév­kezdés óta eltelt hónapok­ban gyengébb eredménye­ket produkáltak. A jegye­ket — a december 19-i helyzetnek megfelelően — a téli szünidőben sorra ke­rülő osztályozó értekezle­ten zárják majd le és a szünet utáni első tanítási napon — az éllenőrzőkönyv útján — hozzák a szülők tudomására. A korábbi évekhez ha­sonlóan, az általános isko­lai napközi otthonok a szünidő alatt is működnek, s minden tanintézetben gondoskodnak a felügyelet A személyiség szerepe — a fogyasztó lélektana Kijevi professzor Kecskeméten A közéletet foglalkoztató, a politikai, gazdasági, kul­turális előrehaladásunkat egyaránt befolyásoló kérdé­sekről beszélgetett, tanács­kozott szerdán a délutáni és esti órákban Kecskemé­ten V. V. Kolobkov, a kievi egyetem filozófiai fakultá­sának professzora a megye- székhely felsőfokú oktatá­si intézményeit képviselő tanszékvezetőkkel, tanárok­kal. A szociológiával, első­sorban személyiségszocioló­giával foglalkozó vendég áttekintést adott a szovjet egyetemeken, akadémiákon a tudomány e területével kapcsolatosan kialakult né­zetekről, szakmai vitákról, eredményekről. A társadalmi, tudat válto­zásainak figyelemmel kísé­rése, fokozottabb befolyáso­lása fontos közérdek. A: szocialista országokban ta­núi lehetünk az emberrel foglalkozó tudományok gyors fejlődésének. A ku­tató intézetek munkatársai mind több fontos, a terme­lés szférájára közvetlenül is kiható megbízatást kapnak. Példaként egy leningrádi vizsgálatot említett. Néhány esztendeje megszaporodott a munkahelyeket változta­tók száma, különösen a fia­talok körében. Először arra gondoltak, hogy az egyes üzemek átlagbérszintje kö­zött levő különbségek vált­ják ki a fluktuációt. A fel­mérések adataiból egészen más okokra következtettek. Csak onnan kívánkozott el a dolgozók kisebb-nagyobb csoportja, ahol nem ismer­ték az üzem fejlesztési ter­veit, saját perspektívájukat, lehetőségeiket. A jövedelmi különbségek másodrendű szerepet játszottak. A hasznos, tartalmas, elv­társi légkörben lefolyt ösz- szejövetelen sok szó esett a komformizmusról, az if­júság eszményeiről, a bur- zsoá ideológusok kifinomult manőverezéséről. Mindenki egyetértett abban, hogy tö­rekedni kell az igények ál­landó növelésére és mind magasabb, szinten történő kielégítésére, de a fogyasz­tás sohasem válhat élet­céllá. . H. N. ellátásáról, a napközis he­lyiségek . folyamatos fűté­séről. Az iskolákban vál­tozatos programot állítanak össze a napközisek részére. Mint az oktatási szak­emberek hangsúlyozzák, helyes, ha a szünet idejé­re a pedagógusok általában nem adnak külön felada­tokat, hogy a tanulók a szünidő nagy részét szóra­kozással, pihenéssel tölt­hessék. Célszerű azonban, ha bizonyos időt arra is szánnak, hogy az első fél­évben tanultakat feleleve­nítsék, gyakorolják. Azok, akik valamelyik tárgyból gyengébben állnak, jól te­szik, ha a szünetben igye­keznek a hiányokat pótol­ni. Érdemes megszívlelni a pedagógia szakembereinek azt a tanácsát is, hogy a szülők elsősorban olyan ajándékokat vegyenek gyer­mekeiknek, amelyék nem­csak pillanatnyilag okoz­nak örömet, hanem hasz­nosak is. Helyes, ha a szülők fi­gyelemmel kísérik a rádió és a televízió műsorait és az arra alkalmasak meg­hallgatását, illetve megné­zését javasolják a gyere­keknek. S végül még egy pedagóguskérés az édes­anyákhoz, édesapákhoz: le­hetőleg minél több időt töltsenek együtt gyermeke­ikkel; ha módjuk van rá, menjenek velük kirándul­ni, sétálni, vagy különböző rendezvényekre. Jó alkal­mat nyújt a vakáció arra is. hogy a gyerekeket el­vigyék a huzamosabb időt igénylő egészségügyi vizs­gálatokra, fogászatra, sze­mészetre és — ha szüksé­ges — más rendelésekre. Könyv az MSZMP X. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa című könyv, amely most jelent meg a Kossuth Könyv­kiadónál, tartalmazza: a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának előzetes jelentését, a X. kongresszus küldötteinek, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának beszámolóját, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság jelentését, Kádár János elv- társ vitazáró beszédét, a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusának határozatát a párt munká­járól és a további feladatokról, a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatát, valamint a párt új központi vezető szervei tagjainak névsorát. Szabad idő Faj szón III. Otthonülő falu Látnivaló, hogy a katonai hatalom és a polgári köz- igazgatás őrségváltása Pa­kisztán esetében rendkívül bonyolult feladat: olyany- nyira, hogy a választás kö­vetkezményeképpen maga az állami egység is veszély­be kerülhet. Ez annál in­kább elképzelhető, mert az országot ért szörnyűséges természeti csapásnak mind­máig pontosan ki nem szá­mítható politikai követ­kezményei is vannak. Jahja Khán először októ­ber 5-én akart választáso­kat tartani, Kelet-Pakisz- tánban azonban szeptem­berben hatalmas árvíz pusztított, s a tábornok-el­nök (nem utolsósorban az akkori árvízkatasztrófa po­litikai visszahatásaitól fél- vei december 7-ére tűzte ki a választásokat. Az már szinte fantasztikus vélet­len, hogy a második vá­lasztási időpont küszöbén, november 12-én és 13-án a szeptemberi árvíznél sok­szorta súlyosabb ciklon pusztította el Kelet-Pa- idsztán egy részét. A választásokat termé­szetesen másodszor már nem lehetett elhalasztani; a kormánynak csak arra volt ereje, hogy a 162 ke­leti szavazókörzet közül ki­lencben későbbi időpontra halasztotta a szavazást. A ciklon után Pakisztánban rendkívüli erővel vetődött fel a kormány felelőssége. Hitelt érdemlően természe­tesen mindmáig nem lehet megállapítani, hogy a cik­lonnal kapcsolatos riasztási rendszer csődjében és a mentési munkálatok rend­kívüli lassúságában ponto­san mennyi a központi kormány és Jahja Khán személyes felelőssége. Az mindenesetre biztosra ve­hető, hogy a kelet-pakisz­táni Népi Liga a szeren­csétlenséget végsőkig ki­használja a központi hata­lom gyengítésére és a maga politikai elgondolásainak megvalósítására. A pakisztáni viszonyok miatt egy ideig eltart, amíg a világ megismeri a válasz­tások végső eredményét. Elvben a megalakuló új kormánynak kell majd megválasztania az állam­elnököt. Jahja Khán any- nyit már közölt, hogy nem jelölteti magát. A háttérben mindamel­lett a katonai uralom eset­leges folytatásának lehető­sége is megbújik. El lehet képzelni ugyanis, hogy a jelenlegi feszült és kaoti­kus helyzetben a választá­sokból kiemelkedő új ha­talom nem lesz képes az alkotmányozásra. Jahja Khán azonban is­mételten leszögezte: ragasz­kodik az új alkotmány megszövegezéséhez. Ameny- nyiben ez nem történik meg, helyén marad és to­vábbra is fenntartja a rendkívüli állapotot. Ez mindenesetre azt mu­tatja: a tábornok-elnök (és a mögötte álló hadse­reg) nem adja át a hatal­mat a polgári politikusok­nak. ha a választások ered­ményeképpen Pakisztán ál­lami egységét veszélyeztet­ve látja. Ez a lehetőség vi­szont magában hordozza azt, hogy kiéleződik a konf­liktus a különböző pártok i vezető csoportjai és a had- j sereg között. Akármilyen j is legyen ily módon a vá- l lasztások eredménye, a po­litikai széthúzástól és ter­mészeti csapásoktól gyö­tört Pakisztán nehéz napok elé néz. (—i —c) í Hol vannak hát a faj- sziak, amikor éppen nem dolgoznak? Mert akárho­gyan is számítjuk, még a legnagyobb dologidőben is órák telnek el a munka befejezése és az elalvás között. — Parasztfiatal voltam én is az egyéni világban — mondja Paczolai Sándor vb-titkár. — Annyira fá­radt soha nem voltam, hogy ami érdekelt a mo­ziban, a kultúrházban, vagy másutt, azt ne néz­tem vegy ne hallgattam volna meg. S ilyen minden héten volt, legalább egy- szer-kétszer, de olykor többször is. Több ez nosztalgikus só­hajnál ... Mert a fajszi közművelődés ügye kietlen állapotokra utal. Ugyanez áll a sportéletre is. A he­lyi futballcsapat évekkel ezelőtt feloszlott, a mérkő­zéseknek egyszerűen nem akadt nézője. Az idén a Kék Duna Tsz vállalkozott arra, hogy feltámasztja a csapatot. Néhány, a köz­ségből elszármazott „jólá­bú” fiatalembert hazacsá­bítottak, megfelelő állással és fizetéssel várva őket... Most ott tartanak, hogy a csapat nevét már a kalo­csai járáson kívüli sport­berkekben is „jegyzik”. De a helyi mérkőzéseknek még mindig csak kétszáz nézője akad. Kulturális érdektelenség A Kék Duna tehát nem riad vissza az anyagi áldo­zathozataltól ... Más kér­dés az, hogy a hovafordí- tásban olykor naiv elkép­zelések tükröződnek. Vet­tek például két billiárd- asztalt a művelődési ház nagy előterébe, hogy ez­zel gyakoroljanak vonzó­hatást a fiatalokra. Célt ezzel nem értek. A tsz 12 szocialista munkacsapata részére évente kirándulá­sokat szerveznek. Az idén 5—6 buszt sikerült megtöl­teni — összesen. S ezt is úgy, hogy a költségek 40 százalékát a közös vállalta. Nincs sikere Fajszon a művelődési nagyrendezvé­nyeknek, a színházi táj elő­adásoknak sem. Heteken át tartó, intenzív szerve­zésre, személyre szóló meg­hívók szétküldésére van szükség ahhoz, hogy úgy- ahogy megtöltsék a nagy­termet, de ez is csak akkor sikerül, ha a publikum a tv-ből is jól ismert „ked­vencekkel” találkozhat sze­mélyesen. Volt már arra is eset, hogy az ORI-ren- dezvények nézőközönsége az előadás végére harma­dára apadt. Az Állami Né­pi Együttes itteni bemutat­kozásával is „leégtek” a község vezetői, a világhí­res együttesre csak 134-en voltak kíváncsiak. Beat-zenekarok? Akadna talán száz fiatal, aki ér­deklődést tanúsítana, ám az idősebb korosztálybelie­ket ide akkor sem lehetne elcsalni, ha nekik fizetné­nek. Ha pedig a konzer­vatív igényeknek nróbál- nak eleget tenni, akkor a fiatalok maradoznak el. A helyzet áthiöa1v,ntn+ionnak ’■Hszik. A mindenható televízió A nyugdíjasok körében •;nte spontánul szervező­dött meg a kártyaklub. A művelődési ház klubhelyi­ségében találkoznak délu­tánonként 30—35-en, ul­tiznak és beszélgetnek csendben, ital nélkül. El­vonulásuk után ez a helyi­ség a fiataloknak is ren­delkezésére állna, de nem veszik igénybe, mondván, hogy ott „öregszag” van. A KISZ a pártházban is kapott egy szép klubhelyi­séget, de a fiatalok ezt sem látogatják. Ehhez az életképes program is hi­ányzik. A helybeli értelmiség csak a hivatalos, a közéleti jellegű rendezvényeken van jelen, vagyis ahol kö­telező, de legalábbis „illik” részt venni. Ezen túlmenő­en nincs közvetlen kap­csolatuk a község lakossá­gával. A „bezárkózásban” a jövedelmi feszültségek, illetve az ebből adódó — jogos vagy jogtalan — sértődöttségek is szerepet játszanak. Bonyolult, tár­sadalmi és lélektani ala- pozottságú érzékenységről van szó, bolygatni itt nem is érdemes; mindenesetre elgondolkoztató, hogy a tsz éjjeliőrének magasabb a jövedelme, mint a ta­nácstitkárnak. Fia a fajsziak nem jár­nak a szórakozóhelyekre, a moziba, a sport- és kul­turális rendezvényekre, ak­kor a televízió mindenható vonzóerejére kell gyana­kodnunk. Nem ok nélkül; a községben mintegy 400 készülék van, általában minden második ház tete­jéből a tv-antenna nyúlik ki, s a tsz-elnök elmondá­sa szerint a heti munka- szervezést a műsorhoz kell igazítani, hogy a kedvelt tv-produkciók megkezdése­kor a .tagság a képernyő elé ülhessen. Késő estén­ként, amikor az elnök ha­zafelé siet az irodából, az ablakok alatt elhaladva önkéntelenül is eldönti, hogy hazaérve érdemes lesz-e felkattintania a ké­szüléket. Felfedezték a fogyasztást Mindezzel együtt a faj­szi szövetkezeti parasztság „felfedezte” önmaga szá­mára a fogyasztást. Tehe­ti, hiszen nem ritka az olyan családok száma, ahol csupán a munkaegység után járó részesedésből „összejön” az évi 70—80 ezer forint, s ehhez jófor­mán nyúlniuk sem kell, hiszen a napi megélhetést a vállalt terület és a ház­táji jövedelme is biztosít­ja. Mód van tehát a fel­halmozásra, csupán a köz­ségben elhelyezett taka­rékbetét állománya 12 mil­lió körül van. S nem le­het tudni, hogy a Kalo­csán, Baján, Kecskeméten, Szegeden, Budapesten — és a szalmazsák alatt — elhelyezet összegek meny­nyire rúgnak. Felépül évente 10—12 új ház, 30— 40-et felújítanak, s mivel községi vízmű még nincs, egyre többen szerelik fel a házi hidrofort, a köz­ponti fűtést, két fuvaros abból él, hogy az új búto­rokat hordja ki Kalocsá­ról, amellett, hogy a bú­torüzlet szállítórészlegét is igénybe veszik. Motor- kerékpár majd minden háznál van, s adót fizet­nek 59 személygépkocsi után. S ezzel lényeges pont­hoz érkeztünk. A hagyo­mányos paraszti berendez­kedés a valamennyire is korszerű igények kiélésé­re már nem nyújt alkal­mat, s olyan környezetben, amelyet a fiatalabb gene­ráció apáitól örökölt, lak­ni talán lehet, de élni nem. A fogyasztással együtt a komfortot is fel­fedezték — miután nem földre, hanem mulandóbb javakra gyűjtenek —, s maguk között megmoso­lyogják a hajdani parasz­ti rekvizitumok értelmisé­gi gyűjtőit, hiszen számuk­ra nem a köcsögök, lába- sok jelentenek értéket, ha­nem a gépkocsi, a hűtő- szekrény és a félautomata mosógép. Otthonülővé vált a fajszi parasztság, jó részt a komfort vonzásában, de talán azért is, mert a tár­sas kapcsolatot a közös munkában is megtalálja, azonkívül már nem igény­li, s a szűkebb családi környezetre vágyik. Oda­haza viszont igyekszik jól érezni magát, s az anya­giak folytán ezt el is tud­ja érni. Az új fajta parasz­ti otthonok kényelmével a művelődési intézménye­ké lassan már nem vete­kedhet, nem is szólva a füstös, lármás, részegekkel teli italboltokról. Ne csak lakni — élni is Tél előtt állnak a fajszi­ak is, megnövekedett sza­bad idővel, amelynek aktív tartalma nincs; az otthon­ülés — tv-nézéssel, be­szélgetéssel, disznótorokkal — csak passzív időtöltésre nyújt alkalmat. Heisler „Géza, a művelődési ház új igazgatója érzi a feszült­séget, de a kibontakozás útját nem látja. Számíta­nak a kecskeméti színház­ra, ennek előadásai viszony­lag a legkedveltebbek, el­képzelés van a fotósklub élethívására, az irodalmi színpad zilált sorainak rendezésére, s ezzel együtt az ifjúsági klub „feltá­masztására”. Ennél azon­ban sokkal szélesebb körű programra volna szükség, a szabad idő aktív eltölté­sét szolgáló olyan alterna­tív lehetőségek kidolgozá­sára, hogy minél több faj­szi lakost a közművelődés hatókörébe vonjanak. De el kell jutni ahhoz a fel­ismeréshez, hogy ottho­nukból csak úgy mozdít­hatók ki az emberek, ha a közművelődés objektumai lényegesen többet nyújta­nak részükre, mint az ott­hon. A falu házaiban lassan­ként már nemcsak lakni, de élni is lehet. El kell jutni odáig, hogy ez a megállapítás a falu egé­szére is vonatkozzék. Hatvani Dániel Díszítse otthonát! Trópus a szobában. Itt helyben kapható szép karácsonyi aján­dék. Akvárium, díszhalak, papagái Üjonnan megnyilt iíszhalüzlet. Díjtalan szaktanácsadás. Kecskemét, Búzás Mi­hály u. 4. (postaköz) 4938

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom