Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
0. oMai W7Ö. december 9. szerda Napirenden: a tanácsi munka korszerűsítése I. Áz önállóság útján Kunszállási próbálkozások Hol tudják legjobban, hogy X községben a tanyavilágba kell-e sürgősebben bevezetni a villanyt, vagy a falu közepén tervezett új fúrott kútra van-e előbb szükség? Látszólag naiv kérdés, és könnyű rá felelni: hát persze, hogy mindezt X községben tudják legjobban, ugyan hol másutt ismernék annyira a falu problémáit, örömeit és gondjait, mint ott, helyben? Mindez ma már természetesnek tűnik. Nem is olyan régen azonban a legkisebb községi beruházáshoz, a falu határát túl nem lépő rendelkezéshez is a felsőbb szerveket kellett megkérdezni — szinte mindenhez előzetes engedélyre volt szükség. Népképviseleti szerv A helyi tanács — államigazgatási, népképviseleti, és önkormányzati szerv. Államigazgatási funkciója abban áll, hogy az egész országra — vagy akár az illető megyére, járásra — vonatkozó törvényeket, rendeleteket, illetve a magasabb szintű tanácsok rendelkezéseit a maga területén végrehajtja. Vagy más szóval: gondoskodik a szocialista törvényesség megtartásáról abban a községben, városban, megyében, amelynek lakosai megválasztották. S éppen azért, mert megválasztották — népképviseleti szerv. Nem csak végrehajtja a felsőbb intézkedéseket, de joga és kötelessége úgy végrehajtani, hogy azzal választóinak, az illető terület lakosainak érdekeit szolgálja. Ez persze nem ütközhet a magasabb, országos érdekekkel. A párt Központi Bizottsága és a kormány az év első felében foglalkozott a tanácsok önállóságának továbbfejlesztésével, az új tanácstörvény kidolgozásának időszerűségével. Húsz évvel az első tanácsok megalakulása után valóban elérkezett a korszerűsítés ideje. Ehhez tartozik az is, hogy a tanácsok legyenek önkormányzati szervek. Ezernyi példát lehetne rá találni: mi minden lehet — ha megfelelő képességű és képzettségű emberek állnak a tanácsok végrehajtó bizottságainak élén — helyileg jól, a korábbinál jobban elintézni. Ők tudják legjobban A helyi vezetők ismerik legjobban a községükben, városukban jelentkező igényeket — s ami ennél is fontosabb: az ottani embereket, akikkel naponta találkoznak, akikkel' örömeik — gondjaik is azonosak. Űk tudják legjobban, mikor és hol van szükség valamilyen kommunális beruházásra; hol és kinek kell sürgősen segíteni, mert nehéz szociális helyzetbe került; kell- vagy lehet-e új iparengedélyt kiadni; milyen a közbiztonsági helyzet és így tovább. (Egyetlen, de jellemző példa, azóta, hogy a szabálysértési ügyeket első fokon a községi tanácsoknál tárgyalják, az ilyen esetekben hozott határozatok ellen 50 százalékkal kevesebb fellebbezést nyújtottak be. Minden bizonnyal éppen azért, mert a helyi hatóságok minden körülményt alaposabban tudnak mérlegelni, mielőtt határozatot hoznak.) Több éves, megfontolt intézkedéssorozat eredménye a tanácsok önállóságának mai helyzete. Eredmény — de korántsem végeredmény. Az egész országnak, minden állampolgárnak érdeke, hogy a jövőben az országos vezető szervek, a minisztériumok, főhatóságok többet és jobban foglalkozhassanak valóban országos jelentőségű ügyekkel és hogy a helyi dolgokat azok legjobb ismerői intézzék. Ennek a felismerésnek jegyében utasította a forradalmi munkás-paraszt kormány a minisztereket: rövid időn belül döntsék el, minisztériumuk hatásköréből mit célszerű átadni a tanácsokhoz. A miniszterek javaslatai nyo- mány a közeli jövőben számítani lehet arra, hogy újabb területekkel bővül a helyi tanácsok hatásköre, további ügyeket lehet helyben elintézni. Lesznek olyan ügyek is, amelyek legfőbb intézője a jövőben a minisztérium helyett a megyei tanács lesz. Hármas funkció Lényeges változások lesznek a megyei tanácsok feladatkörében. Eddig — és még ma is — a munkaidőnek bizonyára nagyobbik részét náluk a községi-járási ügyek felülbírálása —, olykor egészen kis, helyi kérdések eldöntése — vette és veszi igénybe. A jövőben a megyei tanácsok hármas funkciót töltenek be: egyrészt a kormány intencióit közvetítik, rendelkezéseit hajtják végre, másrészt a hozzájuk tartozó járásokat és városokat képviselik a kormány, illetve a központi szervek előtt, harmadrészt pedig a megyei tanács feladata lesz a több települést érintő, regionális intézmények kialakítása és fenntartása, (Ids tartoznak például az üdülőövezetek, amelyek több község, sőt járás területét ölelik fel.) Mindez nem gyökeres fordulat, hiszen évek tervszerű munkája előzte meg, mégis határozott előrelépés a tanácsok tényleges önállóságának útján, vagy ha úgy tetszik; — korszerűsítés. Az országgyűlés által most törvényerőre emelt választójogi módosításokkal minden állampolgárnak fokozottabban lehetősége lesz, hogy azokat válassza a helyi államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szervekbe, akiket legalkalmasabbnak tart a megnövekedett feladatok ellátására. Olyan emberekre van szükség, akik önállóan intézkedni tudnak és mernek, hiszen a szélesedő hatáskör a felelősség megnövekedésével is jár. A helyi tanácsok az elmúlt évek során egyre inkább „hözzánőttek a feladatokhoz”. A következő évek viszont. — ennél ' a hasonlatnál maradva — további rohamos növekedést kívánnak meg. Helyi és országos érdekből egyaránt. Várkonyi Endre (Következik: Szakszerűen, demokratikusan.) A hagyma csomagolásánál és tisztításánál hatvan asszony dolgozik. Az egyik csoport 25 kilogrammos zsákokba csőmagolja az exportra kerülő fűszer- növényt, a másik a szomszédos helyiségben, ládákon ülve, tisztítja a konzervgyárnak. Seres József, segédüzem- ág-vezetővel az Alkotmány Termelőszövetkezet jelenlegi gondjairól beszélgetünk, miközben a raktár- helyiségeket járjuk. Ládák, zsákok katonás sorrendben. A Hungarofruct-tai kötött megállapodás szerint 35 vagon hagymái tárolnak, ebből 20 vagon megy exportra, a többi ipari feldolgozásra. — A külkereskedelmi vállalat 150 ezer forint bért fizet a tárolásért — magyarázza Seres József — termelőszövetkezetünk tagja a szövetkezeti kereskedelmi irodának. Jól együtt tudunk működni — az iroda közvetítésével — a Hun- garofruct-tal. Ez különösen azért hasznos nekünk, mert ilyenkor is tudjuk foglalkoztatni asszonyainkat, lányainkat Kunszálláson kilencszáz családnak kell megélhetést biztosítani. Kecskemét közelsége azon. — Mit találtál a levesben?! ban gyakran nehezíti a munkaerőgondokat, hiszen az egyre fejlődő üzemek, a jó kereseti lehetőségek vonzzák a fiatalokat Ezért is teremtettek több melléküzemágat. Hetvenen dolgoznak a pálinka palackozásánál. Két és fél ezer hektoliter aromás italt töltenek apró üvegekbe a kis. és nagykereskedelem számára. Kunszállási Tüzes néven, saját termésű borukat maguk palackozzák. Mintegy kétezer hektót töltenek üvegekbe. A kereskedelmi iroda közvetítésével máris eladtak ezer hektolitert. A tésztaüzemben 25 asszony “ és lány dolgozik. Jelenleg ugyan átcsoportosították a munkaerőt a pálinka palackozásához. Most ott sürget a szállítás, ízléses csomagolásban jutott el a fogyasztókhoz a kunszállási ügyes kezű asszonyok munkájának eredménye: a finom házitészta. A tervezett 72 helyett 120 máasát készítettek, de olyan nagy az érdeklődés, hogy jövőre már 200 mázsát gyúrnak. — Jelentős a háztáji árutermelése —állítja Seres József — 150 vagon árut értékesítettünk a közösből és a háztájiból az idén. A zömét a kereskedelmi iroda közvetítésével. A felvásárolt termékek csak mintegy 15 százalékát adtuk el saját standunkon. Nálunk a háztájiban sokan kertészkednek. Szép mennyiségben vásároltunk fel paprikát, paradicsomot, gyümölcsöt a tagoktól. Sárgabarackból például 20 vagonnal. A termelőszövetkezetnek nagyüzemi zöldség- kertészete is van, amelynek áruit szintén az irodán keresztül értékesítjük. A melléküzemágakból származó tiszta jövedelem 3 millió forint körül lesz. Dicséretesek ezek a próbálkozások. Ügy tű rik, hogy a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben sikerült megoldani a Ingok nagy részének folyamatos foglalkoztatását. Az asszonyok, lányok, fiatalok megtalálják ilyenkor késő ősszel, illetve télen is kereseti lehetőségüket. Tevékenységükkel egyúttal elősegítik a közös gazdaság jövedelmének növelését is. K. S. OLVASÓINKÉ A SZÓ Több félkész ételt, mirelit árut A darabolt, konyhakész baromfi, a háziasszonyok kedvence lett. Változatosan készíthető, jó ízű és viszonylag olcsó. Nem így a körítés, a főzelékek és mártások. Az évekkel ezelőtt forgalomba hozott nyers szalmaburgonya például eltűnt az üzletekből. Eltűnnek a mirelit mártások, az üveges konzerv- spenót, és a mirelit tök, csak az üveges változat létezik, amely nagyon savanyú. Gondoljon az élelmiszeripar a dolgozó asszonyokra, akik gyorsan és olcsón szeretnék családjuk vacsoráját elkészíteni. Gyártsanak nagyobb vá- lastzékban mirelit, és konzerv félkész-, készételt. Máté Zoltán Városföld Füst és korom Kecskemét, ama, „elátkozott” részén lakom, ahol a máriavárosi állomásra érkező füstös vonatok mellett, a fedett uszoda sűrű kormot okádó kéménye is szennyezi a levegőt, mérgezi az életet. A mozdonyokkal még csak kibékülnék, egyrészt megtanultam már a menetrendet, s érkezésük előtt gondosan becsukjuk az ablakokat. Uszódi lakodalmak — A háztájiban jó kiegészítő jövedelemforrás, a faluban majd minden háziasszony hizlal kacsát vagy libát — jegyzi meg Nagy Zoltán, a helybeli tsz üzemágvezetője. — Volt alkalmunk lemérni — felelem. — Találkoztunk asszonyokkal, akik patyolattiszta konyharuhával takart kerek kosarakban vitték az árut az átvevőhelyre. Az első . ilyen asszonycsoporttól meg is kérdeztem: Lakodalmi készülődés talán? — Isten őrizz! — vágja rá hirtelen tréfás-komolyán Nagy Zoltán. — Kiürült a buksza, annyi volt a lakodalmunk az idén! * — Az anyakönyv hű krónikása a helybeli házasságkötéseknek. Vajon mit őriz meg az idei évről? — Rögtön belelapozunk — készségeskedik Kalapos Zoltánná vb-titkár és már sorolja is: — Kettő, négy ... tizenöt..,. tizennyolc.,, húsz. Húsz pár! Ezerhatszáz- negyven lakosú községünkben ez rekordnak számít. Tavaly például csak tizenkét pár kötött házasságot, de három pár közülük a meglettebb korú nemzedékhez tartozott. Az ideiek viszont csupa fiatalok. S ami érdekes: a menyasz- szonyok egy kivételével mind uszódiak. Miért érdekes ez? Mert falunkban kevesebb a férfi, mint a nő, s a vőlegények többsége máshová való, Foktőre, Bátyára, Kalocsára, stb. Mindössze heten mentek hozzá helybelihez... A tényékhez' tartozik azonban, hogy miközben nyolc menyecskét vittek a faluból, csupán egyetlent hoztak... — A legfiatalabb menyasszony? — Nemes Mária, 16 éves. A „legidősebb” pedig 26 éves. — S a vőlegények? — A „legöregebb” 1940- es, a legifjabb 1950-es születésű ... S még hadd mondjam el, hogy a legtöbb számszerűit öt lakodalom októbej-ben volt, májusban, szeptemberben és novemberben három;—három, júliusra egy, augusztusra pedig kettő esett. Volt eseményünk tehát bőven, mert községünkben ugyancsak megadják a módját! Mit jelent ez a gyakorlatban, íme, csak kis „ízelítő” belőle: Igazi a lagzi, ha mind a lányos, mind a vőlegényes háznál tartják, kétszázas—háromszázas vendégsereg részvételével. Gyakorlatilag ez szinte az egész falut jelenti. Ehhez méretezettek az előkészületek is. Már egy héttel a lakodalom előtt a két érdekelt család otthonába zarándokol a rokonság, a koszorús lányok és legények. És természetesen senki nem megy üres kézzel. összehordják a tyúkot, tortát, lisztet, vajat, cukrot stb.-t, ami a lakomához szükséges. A nagy napon pedig mindkét háznál még külön összegyűlik a fiataloknak szánt ajándék. S az már magától értetődő, hogy ilyenkor mindenki gavallér. Azért, hogy könnyebb legyen a fiatalok dolga az új élet küszöbén, s egy kicsit azért is, hogy... Szó, ami szó, egy-egy lakodalom az egész falu ügye. Tekintettel a község- nyi vendégseregre, érthető, hogy akad téma, kiérté- kelnivaló is bőven. Persze, csak a következő lakodalomig. Mert aztán újra kezdődik. — Ha meggondolom, hogy valamikor, a mai nagymamákat úgy adták férjhez, hogy a vőlegény vagyonilag pontosan illő legyen, úgy pillanatra sem vitás: a mai lakodalmak sokkal kedvesebbek, csa- ládiasabbak. Mert falura- szóló a család — jegyzi meg elgondolkodva Kalapos Zoltánné. — Mivel a hajdanról tett említést, hogyan fest a fiatalok indulása anyagilag? Akadt-e az ifjú házasok között, aki például saját házába költözött? — Akadt bizony, nem is egy. Ha jól számolom, hat házaspár kezdte az életet saját családi fészekben. P. L Másrészt még mindig a kisebbik kellemetlenséget jelentik ahhoz képest, amivel az uszoda mögötti, félelmetes kémény szolgál. Miként ősszel a vándormadarak, úgy röpködnek környékünkön az olajos koromdarabok, s telepszenek rá frissen mosott fehérneműre, erkélyre, az életünkre. Amikor egyre több szó esik a levegő szennyezettségéről, illetve tisztaságának megőrzéséről, miért van szükség egy ilyen ősi technika szerint üzemelő, s a város amúgy is füstös levegőjét tovább szennyező „bosszúságforrásra”? Z. P. Kecskemét, Tatár sor Balesetveszély Számunkra ismeretlen vállalat csöveket fektetett le Kecskeméten, a Jókai utcában, a Sétatér és a Kazinczy utca szakaszán. A csövek elhelyezése után az ott dolgozók visszadobálták a földet a csövekre, a szilárd útburkolatot azonban nem állították helyre. A személy- és teherautós mindjobban kikoptatják ezt a földsávot, a kátyú mélyebb, egyre veszélyesebb lesz. Jómagam láttam ezen a helyen az elmúlt napokban két. teherautó összekoccanását, szerencsére, mindkettő fékezett, így a balesetből kár nem származott, de mi lesz, ha esik, havazik, ködös lesz az idő, a földsáv pedig még tovább mélyül. M. Z. Kecskemét
