Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

2. oldat 1970. december 8, kedd Varsóé melódia 5 sy/uzA/fC? 1970. december 7-én, hétfőn délben tizenkét órakor történelmi aktus zajlott le Varsóban, a lengyel minisztertanács palotájának dísztermében. Jozef Cyrankiewicz len-, gyei miniszterelnök és Willy Brandt nyugatné­met kancellár aláírták a lengyel—nyugatnémet szerződést, amely írásban is véglegesnek ismeri • el Lengyelország jelenlegi határait, s amely megte­remti a két ország politi­kai kapcsolatai rendezésé­nek alapját. Varsói melódia — írtuk hírmagyarázatunk címéül, s természetesen most ar­ra a nagysikerű szovjet színdarabra gondolunk, amely ugyanezzel a cím­mel immár évek óta szó­rakoztatja a színházláto­gató közönséget. Az az új varsói melódia jár az eszünkben, amelyet a né­pek közötti béke és meg­egyezés hangnemében komponáltak. Amelynek dallama nemcsak a két érintett ország lakosságá­nak szól, hanem'kelleme­sen cseng a világon min­denkinek a fülében, aki szívén viseli az európai béke és biztonság ügyét. Nem felejthetjük, hogy a hitleri Németország, a harmadik birodalom rob­bantotta kj a második vi­lágháborút és éppen Len­gyelország lerohanásával kezdte. Nem feledhetjük, hogy talán éppen a len­gyel nép ellen követték el a legtöbb háborús bűnt, neki okozták a legtöbb szenvedést a hitleri néme­tek. Végre akadt Olyan kormány a magát hosszú ideig e szörnyeteg harma­dik birodalom jogfolyto­nos utódjának tekintő nyugatnémet államban, amely ezt csakugyan nem hajlandó elfelejteni. Sőt, elismeri ég vállalja ennek következményeit is. Az első német munkás-pa­raszt állam, a Német' r-e- mokratikus Köztársaság már régen vállalta a hit­leri háború következmé­nyeit, s elismerte az Ode­ra—Neisse-határt. Most a másik Németország, a Né­met Szövetségi Köztársa­ság is erre az útra lépett. Rálépett —, de végig is kell járnia. Az aláírás ugyanis még nem jelenti az út végét. A szerződést ratifikálni is kell. És a bonni parlamenten belül — és azon kívül is — még sok reakciós, revan­sista erő munkál a len­gyel—nyugatnémet szer­ződés ratifikálása ellen. A Brandt—Scheel-kormány eddigi, csaknem tizennégy hónapos kormányzása óta jelentős lépéseket tett már (szovjet—nyugatné­met és lengyel—nyugatné­met szerződés) a tartós európai békéhez és biz­tonsághoz vezető úton. Ezt a nemzetközi haladó köz­vélemény elismerte és ro- konszenvvel nyugtázta. A további elismerés sem fog váratni magára. Ha Bonn jelenlegi kormányzói kö­vetkezetesen végigjárják az utat, nem kötnek kompromisszumot az el­lenzék legdühödtebb tá­madásaival szemben sem, és elérik e fontos, az . érintett népek kölcsönös érdekeit és egész Euró­pa nyugodt, békés jövőjét egyaránt szolgáló szerző­dések ratifikálását. m A szövetségesek gyilkolnak és fosztogatnak PHNOM PENH (MTX) A Mekong folyó északi partján, a kambodzsai fő­várostól északkeletre va­sárnap heves harcok vol­tak a kormánycsapatok és a szabadságharcosok kö­zött. A kormánycsapatok szóvivője szerint a veszte­ségek mindkét fél részéről súlyosak voltak. Katonai megfigyelők attól tartanak, hogy a száraz évszak bekö­szöntővel a partizánok ál­talános offenzívába. mennek át. -ati3v HÁoayjáe Kellemetlen nyilatkozat hangzott el a kambodzsai és délvietnami „szövetsége­sek” viszonyáról Phnom Penhben. A fővárostól délre és északnyugatra fek­vő 2. számú katonai körzet főparancsnoka hivatalos személyiségek előtt kijelen­tette: a dél-vietnami szö­vetségesek — idézzük a dandártábornok szavait —, „gyilkolnak és rabol­nak, házakat dúlnák fel, | kifosztják a pagodákat és összeverik, a budd- Ms.tp rszr^zété-éket. Maga­tartásukkal" elidegenítik a Újabb harcok Jordániában AMMAN—BEIRUT (MTI) Jordániában hétfőre igen feszültté vált a helyzet. Vasárnap a tűzszünetet ellenőrző arabközi bizottság tagjai Husszein király távo­zása óta már a harmadik súlyos összecsapást regiszt­rálhatták. Mind a jordániai hatóságok, mind a Paleszti­nái gerillák a másik félre hárították a felelősséget az incidensek kirobbanásáért. Ammanban és az észak- jordániai Dzseras körzeté­ben a késő esti órákig folyt a harc. A halottak és se­besültek számáról pontos Rdat még nincs. Míg a fő­városban nyilvánvalóan Választások KARACHI (MTI) Hétfőn, magyar idő sze­rint hajnali négy órakor harmincezer pakisztáni szavazókörzetben megkez­dődtek az általános válasz­tások. A szavazók először megválasztják a nemzet- gyűlés háromszáz tagját, . később a megválasztottak megszövegezik az ország új alkotmányát, amelyen az új polgári, közigazgatás alakul majd. A mostani. választásokat IX havi kampány előzte meg. A hadjáratban 24 párt képviselői, illetve füg­getlen parlamenti jelöltek vettek részt- a 300 mandá­tumért 1570 jelölt indul. meghallgatásra talált. Ara­fatnak, a gerillák vezéré­nek a felhívása, hogy a fe­lek azonnal szüntessenek tüzet, Észak-Jordániában a kormánycsapatok folytatták felvonulásukat a gerillák ellenőrizte térség stratégiai pontjaira. Jóllehet az ammani köz­lések ragaszkodnak ahhoz, hogy a gerillák indítottak „indokolatlan’’ támadást a dzserasi rendőrőrs ellen, a kormány érveit megkérdő­jelezi áz a körülmény, hogy Dzseras és körzete az egyet­len olyan jordániai terület, ahol a szeptemberi polgár- háború óta egyfolytában palesztinaiak gyakoroltak ellenőrzést. kambodzsai lakosságot 6s óriási lélektani előnyhöz juttatják az ellenséget”. A hét végén a kambod­zsai külügyminisztérium tiltakozó jegyzékben hívta fel a dél-vietnami nagykö­vet figyelmét a dél-vietna­mi katonák tűrhetetlen ma­gatartására. (Reuter, AP) NEW YORK Az amerikai hadvezetőség döntést hozott arról, hogy kambodzsai katonákalrheii- kopterek segítségével vég­zendő hadműveletekre ké­pezzenek ki — írja hitelt érdemlő forrásokra hivat­kozva a New York Daily News saigoni Judósítója. A tudósító szerint „próbaidő­re” máris Okinawa szige­tén tartózkodik a kambod­zsai katonatisztek egyik csoportja. Az amerikai kor­mány vállalta az „átkép­zés” kiadásainak fedezését. (TASZSZ) WASHINGTON Henry Jaokson demokra­tapárti szenátor vasárnapi televíziós nyilatkozatában indítványozta, hogy az Egyesült Államok Vietnam­ban hirdessen ki az év vé­gétől január utolsó napjáig terjedő tűzszünetet. A sze­nátor szerint az ilyen tűz­szünet lehetővé tenné a két fél számára, hogy ko­moly tárgyalásokba bocsát­kozzék egy állandó tűzszü­net életbeléptetéséről. (AFP, Reuter, MTI) Heinemami provokativ látogatása Gustáv Heinemann, az NSZK államelnöke vasár­nap háromnapos látogatás­ra Nyugat-Berlinbe érke­zett. Heinemann látogatását az NDK külügyminisztériuma provokatívnak nevezte, és hivatalosan tiltakozott el­lene. A Pravda nyugat-ber­lini tudósítója szerint a jogellenes villámlátogatás arról tanúskodik, hogy egyesek Bonnban semmi­képp sem tudnak megsza­badulni az idegen területek­re támasztat igény rögesz­méjétől. Nyugat-Berlin nem tartozott és nem is fog tar­tozni az NSZK-hoz — írja a tudósító. Elrabolták a svájci nagykövetet Ismeretlen tettesek hét­főn Rio de Janeiróban el­rabolták Giovanni Enrico Buchert, Svájc brazíliai nagykövetét — közölte a svájci nagykövetség egyik szóvivője. Mint a szóvivő elmondot­ta, Bucher' nagykövet so­főrje hétfőn közép-európai idő szerint 13.15 órakor te­lefonon felhívta a nagykö­vetséget és bejelentette, hogy Buchert elrabolták. A nagykövet őrzésére kijelölt brazil rendőr megsebesült, állapota aggasztó, Bucher rezidenciáját hétfőn 12.50 órakor hagyta el. Az amerikai ígéret: nesze semmi TOKIÓ Okinawa lakosai nem tudják elfogadni azt a washingtoni tervet, amely­nek értelmében 1971 végé­re, 1972 elejére bizonyos mennyiségű idegbénító gázt szállítanak el Okinawáról — mondotta Jara Tiobio, a Rykyu szigetek közigaz­gatási vezetője legutóbbi sajtóértekezletén. Ugyanis — folytatta Jara — a terv­ben csupán 150 tonna mér­gesgáz elszállításáról van szó, holott az Okinawa! amerikai raktárakban 13 000 tonna, halált okozó gázt tárolnak. Az okina- waiak követelik az egész gázkészlet azonnali elszál­lítását a szigetről. Hasonló értelemben kom­mentálják az új amerikai „kezdeményezést” a szocia­lista párt, a kommunista párt és más ellenzéki pár­tok. (TASZSZ) 34 millió egyiptomi KAIRO (MTI) Az egyiptomi lapok va­sárnap reggeli közlése sze­rint a legutóbbi népszám­lálás adatai a következők: az ország lakosságának a száma 33 954 000. A lakos­ság 54 százaléka 20 éven aluli és 38 százaléka 12 éven aluli. Kairóban, be­leértve Gizeh külvárost, a lakosság száma 6 895 000-re emelkedett. Alexandria la­kosainak száma valamivel több mint kétmillió. A sta­tisztika szerint sikeres küz­delem folyt az analfabé­tizmus felszámolására, a lakosság 75 százaléka írás­tudó. (AFP) Náci pimaszság BONN A Német Kommunista Párt (DKP) nyilatkozatban ítélte el a Nemzeti Demok­rata Párt tagjaiból alakult Aktion Wiederstand elne­vezésű neonáci szervezet december 12-re Bonnba meghirdetett tüntető felvo­nulást és felszólította az NSZK többi demokratikus szervezetét, hogy közösen lépjenek fel a jobboldal­nak az európai enyhüléssel szembehelyezkedő kísérle­tei ellen. (ADN) Az OKP nyilatkozata ROMA (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága vasárnap nyilatkozatban bélyegezte meg a 16 baszk hazafi ellen folyó burgosi terrorpert. Az OKP KB nyilatkoza­ta felszólítja az olasz kor­mányt, hivatalosan kérje a madridi kormánytól a 16 baszk hazafi elleni bíró­sági tárgyalás felfüggeszté­sét. (TASZSZ) Befejeződött Grecsko marsall látogatása STOCKHOLM Svédországi hivatalos lá­togatását befejezve vasár­nap Stockholmból hazauta­zott Grecsko marsall, m Szovjetunió honvédelmi minisztere. (TASZSZ) Brezsnyev távirata Kekkoncnnek MOSZKVA (MTI) Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Finn Köztársa­ság fennállásának 53. év­fordulója alkalmából üd­vözlő táviratot intézett Kekkonen elnökhöz. Nem lesz újra internálótábor DUBLIN Nagyszabású tiltakozó kampányt indít Lynch mi­niszterelnök ellen a Sin Fein, a betiltott „Ír köz- társasági hadsereg” politi­kai szervezete. Az ír kor­mányfő ugyanis pénteken egy összeesküvés leleplezé­sét jelentette be, s azzal fenyegetőzött, hogy fel­éleszti az intemálótáboro-k intézményét A Sinn Fein közleménye szerint „az ír nép az internálásokat már nem fogja ellenkezés nélkül tudomásul venni”. (UPI) Chile Nobcl-díjas nagykövete SANTIAGO Ajlende chilei elnök va­sárnap Pablo Neruda No- bel-díjas kommunista köl­tőt nevezte ki az ország franciaországi nagyköveté­vé. A kinevezést a szená­tusnak kell ióváhagynia. Furceva Lenin-rcndet kapott MOSZKVA Jekatyerina Furceva asz- szonyt, a Szovjetunió mű­velődésügyi miniszterét hatvanadik születésnapja alkalmából érdemeiért Le- nin-renddel tüntették ki. (TASZSZ) L. B. J. újra színre lep? BALTIMORE Ismét L. B. Johnson visszatérését jósolják. Ez­úttal testvére, Sam szólalt meg a Baltimore News America hasábjain, mond­ván, hogy L. B. J. 1972- ben újra elnöknek jelölteti magát. Sam Johnson sze­rint „Nixon helyzete nap­ról napra nehezebb lesz, s mivel nincs meg az a gya­korlata, ami Lydonnak volt, a mézeshetek hama­rosan véget érnek”, (Reuter) e és a forrossüé kontinens A szocialisták, kommunisták és radikálisok által alkotott Népi Egység választási sikere után nem véletlenül irányult fokozott figyelem Washington- I ra: az amerikai vezetés milyen I közvetett, vagy közvetlen lápé- ■ seket próbái foganatosítani a haladó erők ellen. A tét két- ! ségteleniil rendkívüli, a latin- amerikai kontinensen a kubai j forradalom győzelme óta elő- i szőr került hatalomra nép- ' frontjellegű kormány demok- 1 ratikus úton. Nyilvánvaló, hogy I^atin-Am erikában a for­radalmi erők ismét offenzívá- ban vannak. Á nemzeti füg- ! getlenségre való törekvés, ami I lényegében, egyet .jelent az | észak-amerikai monopóliumok j gazdasági kizsákmányolásának felszámolásával, számos or­szágban neméssk' a népi erők, j hanem a haladó katonai veze- 1 tés egyik fő célkitűzése is. Peruban ez a folyamat az Intefnacional Petroleum Com­pany államosításával kezdő­dött, majd nagyszabású föld­reform, bányaügyi — és ipar­ügyi törvény jelezte a követ­kező állomásokat. Bolíviában is hasonló tendencia jeleit le­hetett megfigyelni. Óvandó Candia tábornok kormányára azonban erős jobboldali nyo­más nehezedett, s úgy tűnt, hogy a haladó politika meg­torpan. Ekkor léptek fel hatá­rozottan a népi erők, s meg­akadályozták a jobboldali ha­talomátvételt. Az új bolíviai katonai vezetés, Torrez tábor­nok ismét a haladó reformok útját kívánja követni. A kato­natiszti csoportok magatartá­sában bekövetkezett változás természetesen egyenes követ­kezménye a népi erők előre­törésének. Nelson Rockefeller, Nixon amerikai elnök különtanács- adója tavalyi latin-amerikai körútja idején pontosan fel­mérhette a konHnensméretű változások előszelét. Jelentésé­ből nem véletlenül érződött ki az aggodalom: a hetvenes években Latin-Amerika lesz a forrongó kontinens. S hogy ez a „forrongás” már megindult azt nemcsak a városi gerilla­mozgalom látványos akciói mutatják, hanem a munkás- osztály egyre következetesebb politikája is. Júliusban az uru­guayi dolgozók sztrájkja, no­vember első napjaiban pedig az Argentin Általános Munkás­szövetség 36 órás általános sztrájkja bénította meg az or­szág gazdasági életét. Még a londoni Times is azt írta, hogy az argentin munkások egysé­ges akciója egy gyökeres vál­tozás lehetőségét hordja ma­gában. A chilei baloldal győzelmé­nek jelentőségét feltétlenül ilyen átfogóbb keretben kell vizsgálni, s a washingtoni po­litikai körök tudják is ezt. A New York Times egyik vezér­cikke ugyan arról írt, hogy kedvező megoldás lenne egy katonai puccs Chilében, azon­ban éppen a jelenlegi latin­amerikai „forrongás” akadá­lyozza a közvetlen amerikai beavatkozást. Az Egyesült Ál­lamok — mint a Foreign Af­fairs véli — nem ismételheti meg még egyszer Kuba esetét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közvetlen fellépés, tekintettel az Allende mögött álló nagy népi többségre, csak további radikalizálódást Indítana el Chilében, s feltételezhetően a latin-amerikai országok több­sége is elutasítaná az ameri­kai intervenciót. Washington ezért egyelőre a zsarolás útját választotta, és gazdasági nyo­mással próbálja lehetetlenné tenni az új chilei kormány haladó terveit. Az amerikai export—import bank nyilváno­san bejelentette, hogy „ideig­lenesen” megvonja a kedvez­ményeket Chilétől, s a külföl­di segélyeket megajánló bi­zottság alelnöke is közölte: „Chile nem kap egy centnyi segélyt sem addig, amíg nem lesz teljesen világos az ország­ban kialakult helyzet”. E^ek a fenyegető célzatú lépések nyil­vánvalóan azt a célt szolgál­ják, hogy Allende kormánya mondjon le az államosítások­ról Chile legfontosabb ásványi kincse, a réz, az észak-ameri­kai monopóliumok kezén van, és a népfront kormány már be is jelentette, hogy hamarosan állami tulajdonba veszik a réz­bányákat és feldolgozó üzeme­ket. Az észak-amerikai monopó­liumok érdekei találkoznak számos chilei nagytőkés remé­nyeivel is, s nem kétséges, hogy mindent elkövetnek a baloldali politika megzavarásá­ra. Ennek egyik jele volt az ország legnagyobb textilüze­mének leállása. Az új chilei kormány azonban számolt ez­zel. Az említett textilüzemet már államosították. A reakció manőverezése tehát legfeljebb lassítani fogja, de nem tudja megakadályozni a következe­tes, az ország tényleges érde­keit képviselő nagyszabású program megvalósítását. A füg­getlen politika első lépései már meg is történtek, Chile felújította a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat Kubá­val. A latin-amerikai orszá­gokból érkezett első visszhan­gok alapján valószínűnek lát­szik, hogy a chilei kezdemé­nyezés hamarosan követőkre talál, és ezzel beigazolódik az Egyesült Államok első félel­me: megszűnik Kuba elszige­teltsége. L. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom