Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

8. oldal MIO. december 8, vasárnap Ö„,ölé„ ,Pan M-—sépe'Ht, Megvalósuló Mi van a gebines tervek a Duna mentén tehergépkocsik korul? A nehéz esztendő gond­jai a termelőszövetkezetek területi szövetségeire is na­gyobb feladatot róttak. Er­ről és a gazdálkodós to­vábbi elképzeléseiről, a mezőgazdasági nagyüzemek terveiről beszélgetünk Per- czel Jánossal, a Dunamenti és Kiskunsági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének titkárával. — Körzetünkhöz 49 ter­melőszövetkezet tartozik, melyek területe 183 ezer katasztrális hold. A szövet­ség látva a gondokat, külö­nösen az őszi munkák so­rán, igyekezett segíteni. El­nökségünk felhívta az üze­meket, hogy ahol már vé­geztek egy-egy fontosabb munkával, csoportosítsák át az erőket. Adjanak szemé­lyi és gépi segítséget az elmaradóknak. A Kalocsai Állami Gazdaság a foktői Békének és más termelő- szövetkezeteknek adott gé­peket. A hartai Üj Élet szintén felajánlotta felsza­baduló technikai erejét a szomszédos termelőszövet­kezeteknek. Az együttmű­ködés igen sokoldalú az idei őszön. Jelenleg már csak kuko­ricaszárat látni itt-ott a nagyüzemi táblákon és gyorsítják a mélyszántást. Öntözési lehetőség Az üzemek, ahol a lehe­tőségek engedték, igyekez­tek az időjárás okozta ká­rokat pótolni. Vasárnap sem szünetelt a betakarí­tás, éj jel-nappal azon mun­kálkodtak, hogy megment­sék a termést. Számos in­tézkedést hoztak már év­közben az állattenyésztés bevételeinek növelésére. Amit lehet, megtesznek még az esztendő végéig, hogy javítsák a gazdálko­dás mérlegét. Egyúttal to­vább folynak a nagyszabá­sú beruházások, amelyek az öntözés fejlesztését, a hozamok növelését, az ipar­szerű hústermelést szol­gálják. — A megyében itt van a legnagyobb öntözésre be­rendezett terület — han­goztatja a területi szövet­ség titkára. — Összesen 26 ezer holdon lehet mester­séges esőt előidézni, s eb­ben nem szerepel a most épülő hartai fürt. A legna­gyobb, a már országos hírű fajszi öntözőfürt, amely 7 ezer hold vízellátását old­ja meg. A hartai öntözőfürt 4 ezer holdas lesz. Az északi rész már el is készült. Eh­hez tartozik a Béke és az Űj Élet Termelőszövetkezet területe. Az építkezést 1972 tavaszára szeretnék befe­jezni. Az összes beruházási költség 190 millió forint. A körzet igen kedvező helyzetben van, mert szá­mos lehetőség van a mes­terséges esőztetésre. A Du­na, a Dunavölgyi Főcsa­torna, a kiskunsági öntöző főcsatorna, a Nagyér, meg­annyi lehetőség a vízkivé­telre. Az öntözési módszerek korszerűsítését is szorgal­mazzuk. A következő év tavaszára már működik a két és fél millió osztrák schillingért vásárolt, kor­szerű berendezés, amely rendkívül praktikus, köny- nyen kezelhető, s a jelen­leg üzemben levőknél ke­vesebb munkaerőt igényel. Számunkra ez utóbbi a legfontosabb, mert a ter­melőszövetkezetek taglét­száma évről évre csökken. Ilyen nagy területen törté­nő esőztetéshez a legkor­szerűbb berendezések szük­ségesek, hogy minél keve­sebb kézi munkaerő kell­jen. Épülnek a telepek A mesterséges csapadék- ellátással kétszeresére tud­ják emelni a hozamokat. Főként a takarmányter­mesztést fejlesztik. Erre alapozzák az állattenyész­tés fellendítését is. A szö­vetség titkára alig győzi sorolni az építkezéseket. — A hartai öntözőfürtre épül az a tsz-közi sertés- kombinát, amely évente 15 ezer hízót bocsát majd ki. A Lenin Termelőszövetke­zet építőbrigádja kitett magáért. A párt X. kong­resszusára vállalták, hogy a tenyésztő részt felépítik. El is készült, már megér­keztek az első kocák. A hartaihoz hasonló kom­binát épül a bátyai Piros- paprika, a miskei Egyetér­tés és a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet össze­fogásával. A solti Szikra tízezres, a szalkszentmár- toni Petőfi pedig 6 ezres telepet épít. Egymás után létesülnek a szavasmarha-istállók is. Tapasztalatcserét szervez­tünk a mezőkövesdi Búza­kalász Termelőszövetkezet­be, ahol kikísérletezték az olcsó építési módszereket. Sikerült elérniök, hogy fe­lére csökkentek a beruhá­zási összegek. A látottak alapján a mi üzemeink is szeretnének hasonló, szako­sított szarvasmarhatelepe­ket létesíteni. Féjlesztjük a jühászato- kat is. Mivel a nemzetközi piacokon főként a húsju- hok iránt nőtt meg az ér­deklődés, üzemeinkben mesterséges megterméke­nyítéssel, a keresztezések­nél ezt veszik figyelembe. Teljes gépesítés Az állattenyésztés mel­lett a kertészetek fejleszté­se is várható, hiszen az öntözés ebben az ágazatban különösen megnöveli a ho­zamokat. — A paprikatermesztés továbbra is egyik legfőbb célkitűzése az üzemeknek a hagyományos tájtermelő körzetben. Tavaly már őr­lési engedélyt is kaptak a nagyobb üzemek. Ez a fű­Eszménk erejével Aczél György elvtársnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága titkárának könyve Eszménk erejével címmel megjelent a Kossuth Könyv­kiadónál. A válogatott cikkeket és előadásokat tartalmazó kö­tet átfogó képet nyújt kul­turális életünk ideológiai kérdéseiről, tudománypoli­tikánkról, közművelődé­sünkről. MEZOBER Bács-Kiskun megyei kirendeltsége (</ irodaházba költözőit Űj címünk: Kecskemét, Széchenyi krt 12. Telefon: 29-24, 25-35. 6971 szemövény igen munka- igényes. Különösen a sze­dése és a fűzérezése. Ma már egyre inkább tért hó­dít a zsákos szárítás. A négy legnagyobb paprika­termesztő termelőszövetke­zet saját szárítóüzemet is épített, ezzel gazdaságosab­bá tette a termelést. Más kertészeti növények termesztését is fejlesztik az üzemek. Többek között a hagymatermelés teljes gé­pesítésén munkálkodnak. Az egyre növekvő munka­erőhiány indokolja, hogy valamennyi növénynél ugyanezt tegyék. A sok gond ellenére so­kat léptek előre a Duna menti körzet gazdaságát A most épülő beruházások, fejlesztési tervek azt bi­zonyítják. hogy a fejlődés üteme a következő években tovább gyorsul. K. S. NYELVŐR Csongrád megyében több úgynevezett gebines teher­gépkocsi található. Makón 10-et, Apátfalván pedig 3- at tartanak nyilván. Kere­setükről itt is, ott is sokat beszélnek az emberek. Van, aki 7 ezerre, más vi­szont 50 ezer forintra tak­sálja havi keresetüket. A minap levél érkezett a me­gyei pártbizottsághoz Apát. falváról. A levél írói azt kérik, a megyei lapban tá­jékoztassák az embereket arról, hogy mennyit keres­het becsületes úton a ge­bines tehergépkocsi-vezető, és mennyit csalafintasá­gokkal, különböző fondor­latokkal. Ki lehet gebines? Akinek pénze és össze­köttetése van. Pénz azért, kell, hogy kölcsönadhassa, Való-e a „való” a magyar nyelvbe? ■Ilyen példára gondolunk: A gyűlésen való részvétel. Ügy kérdezünk rá, mint a jelzőre: Milyen részvétel? Itt tehát a jelzői értékű határozókról van szó. Ha­tározó általában igéhez, v<tgy igenévhez járul. Fő­névhez a „való" igenévvel kapcsoljuk. A létige igene­ve itt melléknév szerepét tölti be. Sokan még ma is helytelennek és kerülendő- nek tartják, és szójátékkal gyorsan kész a megállapí­tás: A „való” a magyar nyelvbe nem való. Igaz ez? A tények mást mondanak. Már régi nyel­vünkben is sokszor talál­kozunk vele. A Halotti Be­szédben „mind(en) paradi­csomban való gyümölcsök”- röl olvasunk. Használatá­nak tehát régi hagyomá­nyai vannak. Felhasználási területe is gazdagabb, mint ma. A XVI. században „vé­rént való” rokonokról, „gyakorta való” hírekről beszéltek (ma már ezeket másképpen fejezzük ki: vér szerinti rokonok, gya­kori hírek). Régen a zseb­kést és a zsebkendőt zseb­be való késnek és zsebbe való kendőnek nevezték. De elterjedtségének bizonyíté­kai a jelzős kapcsolatból kivált fő- és melléknevek, mint amilyenek a fülbeva­ló, nyakravaló, ennivaló, borravaló. Ma is gyakran beszélünk innivalóról, ten­nivalókról, elintézni való dolgokról. Tehát használhatiuk-e a „való"-t? Használhatjuk, mert magyaros szerkezettel van dolgunk. Nyelvműve­lőink ellenvetése legfeljebb arra vonatkozhat, hoqy ne használjuk a kelleténél gyakrabban, mert akkor a stílus, a változatosság el­len vétünk. A „való” elhagyására már a Halotti Beszédben is ta­lálunk példát: adjon ne­ki mennyországba utat (mennyországba való út he­lyett). A nyelvújítás óta próbálkoztak a való elha­gyásával. A való helyett pl. a „történt" igenevet használták: A fővárosban történt látogatás. Párizsba való utazás helyett Párizs­ba utazást, párizsi utazást mondtak. Tehát használjuk, de ne vigyük túlzásba. Ne beszél­jünk külföldre való utazás­ra való készülődésről. A második „váló”-t feltétle­nül el kell hagynunk. A jelző értékű határozót használhatjuk hátravetve is. A kommunizmusba való át­menet helyett ezt is mond­hatjuk: átmenet a kommu­nizmusba. Olyankor feltét­lenül el kell kerülni a hátravetést, ha a határo­zót nem jelzőnek, hanem a mondat határozójának foghatjuk fel. Például: Be­szélt utazásáról Angliában. Ezt úgy is érthetjük, hogy Angliában beszélt valami­lyen más országban tett utazásáról. Végül foglaljuk össze, bogy gyakori használatát hogyan szüntethetjük meg. A való helyett más ige­nevet használunk (a szocia­lizmusért vívott harc, az igazságosságról vallott né­zetek). A mellékneves kifejezé­sek is eltüntethetik az ige­nevet. A háború ellen való tüntetés helyett: háború ellenes tüntetés, a haza iránt való hűség helyett: a haza iránti hűség. Amint már említettük. a határozót hátravethctiük. Ez különösen címekben gyakori. Végül, adott esetben el is hagyhatjuk: vízbe ugrás, táncra kérés, fából vas­karika. Kiss István Irodahelyiségnek alkalmas, KÜLÖN BEJÁRATÚ ALBÉRLETI sióba* keresünk AMFORA-ÜVÉRT, Kecskemét, Széchenyi tér 15. Jöl3 letétbe helyezze egy teher­gépkocsi vásárlására. Az összeköttetés pedig azért, hogy bevegyék a kompá­niába. A gebinesek nem egyformák ... Jórészük be­tartja az előírásokat, na­gyon vigyáz a megszerzett kereseti lehetőségre. Má­sok viszont mindent ki­használnak. Egy gebines tehergépko­csivezető, aki betartja a fuvarozásra előírt rendel­kezéseket, akinek a kere­sete havonta 8—14 ezer forint között mozog a kö­vetkezőket mondta: — A lehetőségek kísértik az embert, Makó környékéről kétezer forintba kerül egy fuvar Budapestre. Egy-egy gebines általában 10—12 fuvart vállal. Kocsi a ma­kói ÁFÉSZ tulajdona. Ne­künk az ÁFÉSZ adja a menetlevelet. Mi a bevé­tel 30 százalékát adjuk a szövetkezetnek. A mara­dékból vásároljuk az üzemanyagot és fedezzük az egyéb kiadást, borrava­ló nélkül keresetünk megT haladja a 10 ezer forintot. Amikor ígéretet tettem egy gebines gépkocsiveze­tőnek, hogy nem nevezem meg, elmondta, hogy a borravaló is kitesz havi 3 ezer forintot. Hogy miből jön össze? Személyenként 50 forintot számolunk. Egy kocsi minden engedély nél­kül elvihet 9 személyt. A zöldségféle pedig mindig több, mint az előre meg­beszélt mennyiség, ezért is' jár fuvaronként 100—100 forint. Szigeti Ferenc tündöklése Apátfalván jói ismerik a Hunyadi u. 3. szám alatt lakó Szigeti Ferencet, aki ez év március 18. óta ge- binese a kiskunmajsai Kun­ság Tsz-nek az 5 tonnás IFA-ért a szövetkezet el­nöke szerint Szigeti Fe­renc havi 5 ezer forintot fizet. Ezenkívül, neki kell fizetni a bevétel utáni jö­vedelemadót, a kereset utáni SZTK- és nyugdíj­járulékot. Havonta egyszer jelentkezik Kiskunmajsán a Kunság Tsz-nél, ott el­számol a menetlevelekkel. (A szerződésben nincs ben­ne, de a tsz-elnök és a fő­könyvelő elmondta, hogy egyezségkor Szigeti jeligé­re 60 ezer forintot helye­zett el a Kiskunmajsai OTP-ben. A betétkönyv a tsz-elnök asztalfiókjában van. A betétet a tsz elnö­ke vagy Szigeti Ferenc ve­heti fel.) Szigeti a kiskun­majsai Kunság Tsz-től egy bélyegzőt is kapott, ame­lyet belátása szerint hasz­nálhat fel. A tsz-ben ve­zetett kimutatás szerint március 18-tól Szigeti ke­resete a következő volt havonta; 1632, 4818, 3222, 3331 és a legtöbb a múlt havi 6480 forint. — Sze­rintem ez nem sok — bi­zonygatja a kiskunmajsai Kunság Tsz elnöke. Alig több mint a tsz-tagokra jutó átlagkereset. A mi tsz-ünk alig 500 holdas és gyenge tsz. A tagok évi keresete 12~Ifi ezer forint között mozog. Szövetekeze- tünknek egy kis furgonia és ez az 5 tonnás SB 28-57 rendszámú IFA-ja van. A szóbeszéd valóság Szigeti Ferenc kihasz­nálta az alkalmat, a kínál­kozó lehetőséget, a havi 5 ezer forintért kapott bé­lyegzőt és tehergépkocsit. Apátfalván mindenki tud­ja, hogy nemrég vett 200 ezer forintért egy házat és ő az, aki az italboltban csúnyán lehordja a helyi tsz gépkocsivezetőit, ami­ért nem tagadják meg a munkát, nem hagyják ott a tsz-t. — Egy pesti úton többet keresek, mint ti egy hónapban — dicsekedett többek fülehallattára. S hogy mindez igaz, arra né­hány adat csupán: havon­ta 10—14 fuvar Budapest­re 3—3 ezer forintért, erre jön még a visszfuvar. Ál­talában 7—8 személy kí­séri az árut, fejenként 50 —50 forintot fizetnek. Az árvíz idején dupla tarifá­val dolgozott Szigeti Fe­renc (a kocsi az árvízvé­delmi munkában csak két­szer vett részt, mindösz- sze néhányszor volt ké­szültségben. Nem tudni ho­gyan, de ekkor is engedé­lyezték neki, hogy Buda­pestre fuvarozzon Apát­fal várói). A veszély elmúl­tával megkezdődött a ká­rok helyreállítása, a házak újjáépítése. A Maros menti községekbe rendszeresen szállított téglát Szigeti Fe­renc. Az alig 2x15 kilomé­terre levő Kiszomborra na­ponta ötször is megrakott kocsival. A fuvarért 700 forintot kért. Persze a pénzből sosincs elég. El­ment Békéscsabára, ott 1,28 forintért vásárolta a cserép ezrét, 3* ezret ho­zott el egy fuvarral. Az árvízkárosultaknak 2 fo­rintért adta a cserép da­rabját. Egy-egy fuvaron a kereset több mint 2 ezer forint volt. Szállított druk­kereket labdarúgó-mérkő­zésekre „koponyánként” 20 forintért, ha ez nem volt, búcsúsokat. A sebtében összeszedett adatok szerint Szigeti Ferenc havi kere­sete 50—70 ezer forint kö­zött mozgott. Elcsúszott egy narancshéjon Szigeti Ferencet véletle­nül állította meg egy ma­kói rendőr. Kérte a me­netlevelet. Az nem volt. Szigeti bánta bűneit, mond­va, hogy soha ez még elő nem fordult. (A faluban a rendőrök többször figyel­meztették a menetlevél pontos vezetésére.) Ez azonban nem okozott prob­lémát. Szigetinek volt bé­lyegzője, a boltban pedig vásárolható menetlevél­tömb. Szigeti panaszkodott az igazoltató rendőrnek, hogy csak kétezer forintot keres, annak azonban nem esett meg a szíve. Piros tintával kitöltötte a me­netlevelet és szabálysér­tésért feljelentette Szigeti Ferencet. Ezzel becsapott a meny­kő a nagy üzletbe. Kis­kunmajsán nagy lett a riadalom, azóta is naponta járnak Szegedre. Apátfal vá­ra simítani az ügyet. Apát­falván pedig csupán azt kérdik az emberek: ho­gyan történhetett meg ilyen, mindenki szemelát- tára. Választ még nem lehet adni. A vizsgálat, mely már megkezdődött Apát­falván és Kiskunmajsán js, fényt derít mindenre. F. Sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom