Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
8. oldal 1970. december 1, keM A petróleumlámpa a múlté Negyedszázados jubileumra Új fajta ünneplés készülnek az úttörők A napokban kigyúlt a villany Csikérián, a Sírni tysornak nevezett településen. A lakosság, amely házanként 2500 forinttal járult a költségekhez, már távolabbi tervekét dédelget. A tanyasoron élők közül többen szándékoznak rádiót, tv-t, háztartási gépeket vásárolni. A villamosítási terv még hátralevő részét a lakosság önkéntes hozzájárulásával, valamint a szomszédos Tompa község tanácsával együttműködve valósítják meg a közeljövőben. Jövőre ünnepli 25. évfordulóját, születésnapját az úttörőmozgalom, a magyar gyermekek kedvelt és elismert szervezete. Az a szervezet, amely nem sokkal a II. világháború befejezését követő időszakban kezdte bontogatni szárnyait, és amelynek ma már sok százezer gyermek a tagja. Nincs az országban, megyénkben olyan iskola, ahol ne látnánk jeleit az úttörőmozgalomnak. Vörös nyakkendős úttörők és kék nyakkendős kisdobosok még a legeldugottabb tanyai iskolákban is találhatók. Megtalálhatjuk jnindenütt az úttörőmozgalom egyéb szimbólumait is: a csapat-, raj- és őrsi zászlókat, őrsi és rajfalakat, fényképeket, albumokat, melyek bizonyítják az eleven úttörőéletet. Mindezek természetesen csak a külsőségeket tükrözik. Ennél sokkal több az a munka, amit a mozgalom napról napra végez az úttörő és kisdobos korosztályúak körében, a gyermekek nevelése érdekében. A kisdobosok hat pontjának és az úttörők 12 pontjának betartására, jó tanulásra és magatartásra, becsületes életre, hazaszeretetre nevelik a szervezet minden tagját. Ehhez a neveléshez sok ezer pedagógus és nem pedagógus vezetőgárda kell, akik fáradtságot nem ismerve végzik — némelyikük immáron két és fél évtizede — ezt a szép munkát. A huszonöt év alatt sok élmény adódott, eredmények és néha sikertelenség is kísérte és érte ezt a tevékenységet, de a kézzelfogható eredmények mellett eltörpülnek a hiányosságok. A huszonöt év azt is bizonyítja, hogy államunk igen nagy segítséget adott a gyermekmozgalomnak. Ez mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren felmérhető. Nincsenek magukra hagyva, mindennap érzik társadalmunk támogatását. Ezt a támogatást még fokozottabban igénylik a jövőben mindazoktól, akik szívükön viselik az úttörőmozgalom eredményes tevékenységét. S ezt meg is kell adni, mert a ma úttörőiből társadalmunk jövendő dolgozói és vezetői lesznek. Mint ahogy a hajdani 20—25 év előtti úttörők a mai országépítő társadalom derékhadát képezik. A mozgalomra igen nagy szükségünk van a szocialista társadalom teljes felépítése során, ők lesznek a KISZ, majd a párt tagjai, ők lesznek az állami, társadalmi és tömegszervezeteink aktívái, tagjai, vezetői. Nem mindegy, hogy ezekkel a gyermekekkel hogyan foglalkozunk. Az úttörőmozgalom negyedszázados ünnepére történő felkészülés ország- és megyeszerte megkezdődött. A városi iskolában és a legkisebb tanyai iskolában egyaránt a gyermekek és az őket irányító pedagógusok hatalmas munkába kezdtek. Keresik, kutatják az egykori „úttörőket”, akik alapító tagjai voltak a mozgalomnak. Kutatják és megírják a mozgalom történetét, keresik a fényképeket és egyéb dokumentumokat, amelyek a mozgalom legfontosabb eseményeit ábrázolják. Meglátogatják az egykori úttörővezetőket, volt pártolótagokat és általában azokat, akiknek volt vagy van ma is valami kapcsolata a mozgalommal. A felkészülés és az ünnepség nagy feladatot ró az úttörőmozgalom vezetőire, irányítóira és a gyermekekre egyaránt. Hogy ezt a feladatot milyen sikerrel oldják meg, az rajtunk is múlik. A pártbizottságokra, pártszervezetekre, társadalmi és tömegszervezetekre is számítanak az úttörők és kisdobosok, akik segítséget kérnek és várnak a felnőtt elvtársaktól. A segítségre igen nagy szükségük van megyénk úttörőinek. Használjuk fel ezt a lehetőséget is a magyar gyermekek kedvelt mozgalmának erősítésére, a társadalom és a mozgalom kapcsolatának még szorosabbá tételére. E feladatok sikeres megvalósításához kérjük egész társadalmunk segítségét, hogy a jubileum maradandó élményt nyújtson mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek. Sólyom Ferenc, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Visontai óriás Európában egyedülálló építmények azok a Heller—Forgófele magyar—svéd szabadalom alapján épített hűtőtornyok, amelyekből Visontán most épült fel a második és egyben az utolsó. Magassága 116 méter, átmérője 100, falvastagsága periig a kezdeti méterek után egyöntetűen 18 centiméter. A Gagarin Hőerőmű újabb 200 megawattos egységéhez készült vízhűtőtorony kivitelezője a 31. számú Állami Építőipari Válalat. Az építők most levonulnak, ezután kezdődik a hü- tőelemek beépítésének hosszadalmas munkája. (MTI-foto: Kunkovács László felvétele. — KS) Ötezer lakás adatfelvétele Folyik az összeírás Kecskeméten A z élet — örömök és sorscsapások szeszélyes váltakozásából áll. Három legkiemelkedőbb eseménye: a két határkő: a születés I és a halál — s a köztük [ levő út egyik legjelentősebb állomása — a házasságkötés immár évezredek hosszú sora óta több annál, mint egy egyén, egy emberpár, sőt akár egy család belső ügye. A derűjét és bánatát másokkal megosztani szerető ember e sorsfordulókat általában a szélesebb rokonság, barátai, ismerősei jelenlétében, vagyis a társadalom színe előtt szokta ünnepelni. Napjainkban egyre jobban tünedezik, foszlik ezeknek az ünnepeknek a hagyományos egyházi jellege. Igaz, a ma embere is barátaival, a vele egy elvet vallókkal óhajtja ünnepelni a fészekrakást, gyermeke születését, vagy kíván megemlékezni hozátartozója elhunytéról. Hozzá azonban érthetően más keretek, külsőségek illenek; másfajta ünneplést igényel, mint az elmúlt két, vagy még több ezer év korszakaiban élők. Éppen ez az igény teremtette meg a szocialista családi ünnepeket: a névadót, az ünnepélyes polgári házasságkötést és a társadalmi búcsúztatást. Ezeknek tartalommal megtöltéséhez, vonzóvá tételéhez, s a megfelelő formaságok, külső jelek és jegyek megteremtéséhez azonban néhány év tapasztalataira támaszkodhatunk csupán. S ez nem mindenhol és nem mindenki számára elégséges. Az ország több városában akadnak már e tekintetben jó, hasznos és követésre méltó példák. Megyénkben viszont, sajnos, messze vagyunk még attól, hogy ilyen fajta hagyományokról beszélhessünk. A szocialista családi ünnepek problémája mindmáig a lassú kikristályosodás, a forrás állapotában van. pzt a folyamatot igyeke- zett gyorsítani az a minapi ankét, amely ennek a kérdésnek az ismerői, harcosai, lelkes szakemberei részvételével zajlott le a megyeszékhelyen. Javaslataik summázatát rövidesen a megye legfőbb fóruma elé tárják, döntését kérve és várva egy, a családi ünnepeket szervező és Az új lakástörvény, a lakbérrendezés előkészületei jegyében fontos feladat elvégzéséhez látott a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat. Az elmúlt héten megkezdődött a megye- székhelyén a bérbeadás útján hasznosított állami, illetve vegyes tulajdonú házingatlanok lakásainak ösz- szeírása. E munka első tapasztalatai felől érdeklődtünk Csibrány Pálnál, a vállalat megbízott igazgatójánál. — Kecskeméten mintegy ötezer lakást érint a felmérés, amit 1971. március 31-ig kell elvégezni, önmagában ez az adat is érzékelteti a vállalatunk dolgozóira háruló feladat nagyságát. Nem is szólva arról, hogy a bérlakások összeírásához szolgáló adat- felvételi lap kitöltése nagyon gondos, pontos, felelősségteljes munkát igényel. Ezért is köszönöm a lehetőséget, hogy az összeírás első tapasztalatainak közreadásával is igényelhetem az érdekeltek megértő támogatását — mondotta elöljáróban Csibrány Pál. A továbbiakban megtudtuk, hogy december 1-ig, mintegy próbaként 150 bérlemény adatainak összeírását végzik el. E hét elejéig száz lakás felmérése már megtörtént a bérlő, vagy felelős megbízottja jelenlétében. Az eközben szerzett tapasztalatok kedvezőek, a vállalat dolgozóit általában megértéssel fogadja a lakosság. A munka nagyobbik fele az elkövetkező hetekben, hónapokban kerül sorra, ezért hasznos két észrevételt megemlíteni. Az egyik ilyen: A munkálatok meglevő tempójának fenntartása miatt, dolgozóinak érkezéséről az IKV előre értesíti a bérlőket. Az összeírok mégis jártak olyan házban, ahol nyolc bérlőt, vagy a meghatalmazottját mégsem találták otthon. Egy-egy helyre ismételten visszatérni pedig nemcsak bosszantó, hanem veszélyeztetheti a feladat határidőre való elvégzését. Ezt elkerülendő, legyen szabad javaslattal élnünk: A felnőtt lakosság, a bérlők nagy többsége valahol dolgozik. Könnyen előfordulhat «xért. hogy az érte-. :i sítés ellenére sem tudja magát szabaddá tenni a jelzett, s a munkaidejére eső órákban. Hasznos lenne tehát, ha az IKV az értesítés visszaigazolását, az otthontartózkodás időpontjának biztos megjelölését kérve szervezné, ütemezné az ösz- szeírást. A figyelmet érdemlő másik megjegyzés: A bérlemények adatfelvétele az új lakbérmegállapításhoz szolgál majd alapul. A rendelet megkívánta pontossággal végzik tehát a felmérést és töltik ki az adat- felvételi lapot. Ha eközben a lakással, vagy tartozékával (pl.: deszka-f áskamra, stb.) kapcsolatban mégis vitás kérdés támadna, a kérdőív erre a célra fenntartott rovatába a bérlőnek joga van beírni az észrevételét. Tulajdonképpen hasonló célt szolgál az adat- felvételi lap negyedik oldalán fenntartott rész, melyen a felmérést végző dolgozók egyike — rendszerint műszaki hozzáértő — az adott lakás alaprajzát is rögzíti a vitás kérdés elbírálásának megkönnyítésére. P. I Milliomos foktőiek A kétszeresére növekedett az utóbbi esztendőben Foktőn, a lakosság ta- ! karékbetétállománya. A I két és félezer főnyi népes- I ség félre rakott forintjai j ez idő alatt kétmillióról kishíján négymillió forintra gyarapodtak. Ez nagyjából annyit jelent, hogy — csecsemőktől az aggastyánokig — a foktőiek mindegyikére egyenként legalább 1500 forint takarékbetét jut. Középiskolások népdalversenye Kalocsán A Bács-Kiskun megyei középiskolások népdalversenyét rendkívül nagy érdeklődés előzte meg. Vasárnap délelőtt a megye középiskoláinak huszonhét legjobb népdalénekese lépett színpadra. A siker akkora volt, hogy amíg a zsűri döntésre visszavonult, a közönség együtt énekelt a ersenyzőkkel. A magas színvonalú vetélkedőn az első és a második helyezést megosztva ítélték oda Mácsaí Máriának, a kalocsai I. István Gimnázium és Kun Évának, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulójának. A harmadik helyen Sántha Jolán bajai tanuló végzett. A negyedik helyen Marcella Mária, az ötödiken Kaszap Róbert kalocsai diákok. Hatodik helyezést Kálmán Zsuzsa, kecskeméti tanuló ért el. A zsűri kiemelten megdicsérte Kőrös Aranka és Árvay Etelka produkcióit. A rendező szervek, a megyei KISZ bizottság és a kalocsai I. István Gimnázium tanárai úgy határoztak: ezentúl minden évben megrendezik a középiskolások népdalversenyét. rendező iroda létesítésére. Érdemes szót ejteni a többórás megbeszélésein elhangzott néhány véleményről, szempontról. Arról mindenekelőtt, amiben osztatlan volt az egyetértés: végre a mi megyénkben is frontáttörést kell végrehajtani, úgy azonban, hogy a múlt megcsontosodott relikviáit ne csak felszámoljuk, hanem helyükbe mindjárt új. szocialista tartalmat is adjunk! Általános követelményként jelentkezett szónokképző tanfolyamok szervezésének a szükségessége. Mert kevés még a rátermett, hozzáértő előadó, de sajnos. a sablonmentes, magvas, az alkalomhoz mindenben illő ünnepi szöveg, beszédminta, vers is. Márpedig az egyházi liturgiával csakis a fenti feltételek birtokában lehet versenyre kelni, illetve pótolni, helyettesíteni azt. • • T Tzemeinkben, a vállala- ^ toknál, szövetkezetekben és az egyéb munkahelyeken alig-alig van gazdája, felelőse a családi, társadalmi ünnepeknek. Ezt a hálózatot — inkább ma, mint holnap — meg kell Házasságkötő termeink jórészt elavultak, korszerűtlenek, bár az utóbbi években tagadhatatlanul mutatkozik némi javulás. Ne feledjük, hogy ha nem is minden az ünnepélyes külső, de egyike a legfőbb szempontoknak, különösen addig, amíg az új fajta ünnepeknek még nem elég mélyek a gyökerei a tudatban. Mit is kínál majd a szolgáltatásait igénybe vevőknek a már említett iroda. Elsősorban az iskolapélda gyanánt emlegetett Tatabánya gyakorlatából, ezenkívül pedig a most már mindenképp megvalósítandó saját, megyei elképzelésekből említsünk néhányat. Házasságkötés alkalmával például a szervezéstől az esketési pompán át az újsághírekig mindent az iroda dolgozói intéznek. Helyet kap szolgáltatásaik közt a jegyesek oktatása, az ebéd—vacsora megrendezése, a taxiról, fényképészről való gondoskodás. Ugyanígy temetésnél: a sírhely, koporsó, koszorúk, járművek, énekkar előteremtésének a gondja, mindmind az irodára hárul. A lelkében egyébként is sebzett hozzátartozónak éppen elég, ha kimegy a temetőbe, részt vesz a szertartáson és fogadja a részvétnyilvánításokat. A távolabbi — és eléggé nem helyeselhető — törekvések, megyénkben is, arra irányulnak, hogy a társadalom ne csak az említett három fő ünnepből vegye ki részét. Emlékezzünk meg, szocialista keretek közt, a nyugdíjba vonulásról, vagy a házassági évfordulóról; legyen közügy a szolgálati jubileum és a lakásavatás is. Érezze az egyén, hogy a társadalom szeretete, együttérzése, törődése egész életén végigkíséri, körülveszi. A családi ünnepek tár- sadalmivá tétele, szocialista tartalommal, mondanivalóval való megtöltése, az illő külső formaságok között: szép és nemes törekvés, amelynek megbecsült helyet kell elfoglalnia életünkben. S mivel társadalmi ügy, így hát — mindnyájunk ügye! £ T.