Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
4. oldal 1970. december 5, szombat Gyártmány családok Meghódította a piacot a „Kalocsa” bojler A szellő munkába állítása Szorgos munka folyik a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat műszaki osztályának fejlesztési csoportjánál. Szimpatikus fiatal gépészmérnök, Szabó János, a csoport vezetője lelkesen magyarázza tevékenységüket, s annak eredményeit. — Elsősorban gyártmány- fejlesztéssel foglalkozunk mégpedig igen céltudatosan. Ezt úgy értem, hogy a vállalat gondos piackutatás után szabja meg azoknak a termékeknek listáját, amelyekre igény mutatkozik, gyártásukat gazdaságosan tudják megoldani, s rámondhatjuk, azt is, hogy ezek az árucikkek jó ideig kelendőek lesznek. Ekkor jön a műszaki osztály, illetve csoportunk, hogy előkészítse gyártásra a kijelölt termékeket. A teremben még négy technikus számolgat tervez és két rajzoló vetíti papírra az elgondolásokat. A cspport szerepe már az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése idején kibontakozóban volt, de azóta méginkább megnőtt. Am — mint. Szabó János szavaiból kiderül — amikor több árucikk, közöttük a fénycsőarmatúra — lekerült az üzem terméklistájáról, a gyártmányfejlesztési tevékenység egyre fontosabbá vált — Akkor kaptuk az első igazán jelentős feladatot — meséli a fiatal csoportvezető — amikor országosan hiány mutatkozott elektromos vízmelegítőkből. Mondanom sem kell, csoportunk nagyon büszke a ..Kalocsa’’ 80 literes és 50 literes villanybojlerre. Nemcsak kiállításokon, hanem a vevők körében is sikert arattak. Jövőre már 12 ezer gyártására szerződött a vállalat, ez a szám valószínűleg még emelkedni fog. Az elektromos vízmelegítőkből egyébként egész gyártmánycsaládot alakítottunk ki. öt és 10 literes konyhai vízmelegítőkkel indítjuk az „együttest”, s a már gyártás alatt levő 50 és 80 litereseken kívül 100, 200, s ha igény mutatkozik rá, 500 literes bojlerek gyártását, is előkészítjük Eddig 5—5 ezer darab 5 és 10 literes, ezer darab 100 literes, 200 darab kétszáz literes elektromos vízmelegítőre futott be megrendelés. A gyártás technológiai feltételeit is megteremtette a vállalat az alkatrészgyártástól egészen a készre szerelésig. Természetesen sok egyéb téma fogalalkoztatja a fejlesztési csoportot — folytatja kérdésemre a mérnök. — Ezek között nagyobb tétel az építőipari elektromos kapcsolószekrények gyártása. Ilyeneket már régóta készít a vállalat, de korszerűbb típusok kifejlesztését igényelte tőlünk az építőipar, amelynek feladatai nemcsak megnövekednek, hanem sokrétűbbé is válnak a negyedik ötéves terv időszakában. Jövőre már 3—4 ezret gyártunk a műanyagházas elektromos elosztószekrényekből. Nagy előnyük, hogy érintésvédelmi szempontból is biztonságosabbak Másik gyártmánycsaládunknak, a háztartási automata biztosító táblának a lakosság örül majd. Egy- és több áramkörös csatlakozási lehetőséggel gyártjuk a biztosítótáblákat, s az utóbbiak társasházakban 5—6 lakás áramelosztását és védelmét is ellátják. Kísérletezünk olyan típus kidolgozásával, amely érintésvédelmi, illetve életvédelmi célokat is szolgál, a hibás, áramütésveszélyes háztartási készülékek bekapcsolásakor azonnal áramtalanít. Most szerelik fel Budapesten az Uzsoki kórházban kísérletképpen a fényerősség-szabályozóval ellátott kórházi ágylámpákat. Ha beválik, ebből is nagyobb megrendelésre számíthatunk. Felmerült olyan gondolat, hogy a tanyasi iskolák részére az akkumulátor egyenáramát 220 voltos váltóárammá átalakító berendezést készítünk. Ez lehetővé tenné többek között az iskolai tv-készü- lékek használatát. Az ezzel kapcsolatos kísérleteit már sikerrel be is fejeződtek. Ehhez olyan szélkereket lehetne szerkeszteni, amely az akkumulátorok feltöltését oldaná meg. Egy ilyen berendezés másodpercenként két és fél méteres sebességű széljárás mellett (ez jóformán alig érezhető) már működne. Ilyen szellő pedig a nap 24 órájának 90 százalékában érzékelhető. Emellett sok apróbb — a mindennapi követelményeknek megfelelő — gyártmányfejlesztési téma foglalkoztatja üzemünk műszaki osztályát, iletve csoportunkat. Nagyon szép munka, amelyet mindig az élet, a vállalattal szemben támasztott piaci igények szabnak meg. Ezeket a szavakat már az üzem kapujánál mondta a fejlesztési csoport vezetője, aki másfél éve végzett az egyetemen és nem bánta meg, hogy Kalocsát választotta munka- es lakóhelyének a fővárosban végzett tanulmányai után. Nagy Ottó jövedelemkülönbségek és szociálpolitika (HL) Az ésszerű - igazságos Előző két cikkünkben eljutottunk addig, hogy vázlatosan az olvasó elé tárjuk a mai helyzetet, s a szükségszerű megoldások Indokait. Vázlatosan, hiszen nem volt mód arra — még egy több részből álló cikk esetén sem —, hogy minden tényezőt akárcsak felsoroljunk. A jövedelem- különbségek egyik döntő tényezőjéről, a szociálpolitikáról azonban semmiképpen nem lenne elegendő, ha csak az utalás erejéig szólnánk. Korábban említettük; napjainkban a jövedelmek 75 százaléka származik a munkából, s 25 százaléka társadalmi juttatás. 1950-ben a megoszlás még 82, illetve 18 százalék volt. Az 1950—1970. közötti két évtizedben a lakosság összes jövedelmei a kétszeresére nőttek, a társadalmi juttatások viszont megháromszorozódtak. Mindennapjainkban tehát fontos szerepet játszik az, hogy mit ad akár pénzben, akár természetben juttatásként a társadalom. Kicserélt világ A szociálpolitika eredményei a szó szoros értelmében kicserélték a dolgozó embert körülvevő világot. 1941-ben a lakosság négy Építik a legnagyobbat A Kiskunfélegyházi Építőipari Ktsz dolgozói október elején megkezdték a város legnagyobb lakóházának az építését. A 98 lakásos, L alakú, hatalmas házat a Bács megyei Építőipari Vállalattal kooperálva készítik, nem utolsósorban azért, mert ennek a módszernek már igen jó hagyományai vannak. A ktsz elkészíti az épület alapjait, a vállalat korszerű gépi felszerelésével „összerakja” az épületet s ezt követően ismét a ktsz dolgozói látnak munkához: lakható állapotban adják át a lakásokat a belső munkált elvégzése után a lakóknak. Mire felvételünk napvilágot lát, már valószínű ott magasodik a Mártírok útjára néző oldalon a vállalat hatalmas daruja, mert a ktsz határidőre elkészítette a szükséges munkaterületet. A tervek szerint a jövő év végéig ezt a szárnyat átadják a lakóknak, s 53 félegyházi beköltözhet modem, új lakásába. A másik szárny 45 lakását és a földszinti Bútoráruházát, valamint az Állami Biztosító irodáit 1972 végéig adják át rendeltetésének. Opauszky László felvétele Számvetés a könnyűipar 11 hónapjáról Egy hónappal az év vége előtt számvetés készült a könnyűipar gazdálkodási eredményeiről. Az adatokból többek között kitűnik, hogy az előző év azonos időszakához képest a termelés volumene 5 százalékkal nőtt. A legtöbb iparág a harmadik negyedévben is tovább növelte termelését. Az élenjárók közül is kiemelkedik a selyemipar 10, a kötszövő- ipar 10, a textil-ruházati ipar 12, a bútoripar 13, a lyomdaipar 14 százalékos "elfutásával. A jelentés számot ad arról is, hogy az érintett vállalatok az év folyamán különös gondot fordítottak a gyermekruházati cikkekre, a helyzet azonban még nem kielégítő. A belkereskedelem adatai szerint szeptemberben a ruházati cikkek forgalma megnőtt. Az ellátás általában javult, a hazai ipar helyes kezdeményezései és az import megtették hatásukat; nagyobb mennyiségben, bővebb választékban találhatók a boltokban konfekcionált ruházati cikkek, rövid- és kötöttáruk és cipőipari termékek. Még mindig előfordulnak meny- nyiségi és választéki hiányok ágyneműfélékben, gyermek- és kismama cipőkben, kordbársonyban. A könnyűiparban az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység 1970 I—III. negyedévében hat százalékkal növekedett az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az ipar egészében a munkások átlagkeresetének növekedési mértéke egy százalékkal magasabb, mint az alkalmazottaké, a textiliparban ez az arány két százalékos. Növekedtek a túlórák is, ez 'okhelyütt a munkaerőhiánnyal van összefüggésben. (MTI) százaléka volt 1968- ban ez 19 emelkedett...! 170 ezer házi cselédet tartottak nyilván, napjainkban alig néhány százra rúg a háztartási alkalmazottak száma ... A változások legfőbb elindítója a párt 1948 júniusában elfogadott programnyilatkozata volt, mely megállapította a szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének szükségességét, s kimondta; „a szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének alapja a termelés, a nemzeti jövedelem fokozása.” Ez a megállapítás érvényes ma is. A felszabadulás után végbement gyökeres változások az elosztási rendszer szerves részévé tették a szociálpolitikát Az ilyen természetű kiadások gyorsabban nőttek, mint a nemzeti jövedelem. A népesség 97 százaléka biztosított, az állam évente io milliárd forintot fizet ki nyugdíjakra, s 3 milliárdot családi pótlékra. Azt azonban látni kell; a szociálpolitika nem kizárólag állami feladat. Van abban teendője a vállalatoknak. társadalmi szervezeteknek is. Változatlan elvek Szó szincs arról, hogy bármiféle változás következnék be a szociálpolitika alapelveiben, hogy a szocialista társadalom csökkenteni akarná az emberekről való gondoskodás e formáit. Arra van szükség, hogy a szociálpolitika tökéletesebben szolgálja az össztársadalmi érdeket, s egészséges munkamegosztást hozzon létre az állam, s a vállalatok között. Ami eddig történt, az sem volt kicsiség. Hiszen 1938-ban — az utolsó „békeévben”! — az ipari munkások öregségi járadéka átlagosan havi 18 pengő volt, az özvegyeké pedig 8,40 pengő... Már emlékezni is nehéz erre? De hiszen az első, egységes nyugdíjtörvényt mindössze 18 éve, 1952-ben alkották meg! Lám, milyen gyorsan természetessé, életünk szerves alkotóelemévé válnak dolgok; Ami eddig történt... A harmadik ötéves tervben több, mint negyven százalékkal emelkedtek a pénz- beni társadalmi juttatások. Növekedtek a nyugdíjak, a két gyerek utáni családi pótlék 75 forint helyett 300 lett, bevezetésre került a gyermekgondozási segély ... Csak óvodákra 300 millió forintot költöttek a tervidőszak alatt, a szakmunkásképző iskolákra félmil- liárd forintot.., Egymillió ember veszi igénybe naponta a kedvezményes üzemi étkeztetést, évente egymil- liárd forintot költenek munka- és védőruhára. S hogy a változás dinamizmusát, gyorsaságát is érzékeltessük; 1950-ben mindössze 303 millió forintot fizettek ki családi pótlék címén, 1969-ben 3 milliárdot; 1950-ben az állam 172 millió forinttal járult hozzá a gyógyszerfogyasztáshoz, 1969- ben 2,2 milliárd forinttal...! S végül; egy társadalombiztosítottra 1950-ben 492 forint jutott, 1969-ben pedig 2668 forint, miközben a biztosítottak száma 4,4 millióról tízmillióra nőtt... Nem furcsa, hogy valamiként mindez „kife- lejtődik” abból, amit manyugdíjas, ] gunk között, baráti beszél- százalékra | getéseken, életszínvonalnak 1930-ban nevezünk? Korszerűbb formák Ahogy a bérek, bérjellegű jövedelmek esetében, úgy a szociálpolitikában is korszerűbb formákkal kell fölváltani a régieket. Az oktatás, egészségügyi ellátás, a kultúra, a sport, az élet ezernyi területe szolgál gyakorlóterepül a szociálpolitikához, tehát a formáknak is mindenütt tökéletesedniük kell. Elsősorban azzal, hogy a társadalmi juttatásokon belül az eddigieknél nagy ob d szerep jut a pénzbeni támogatásoknak, például a nagycsaládosok segítésének a családi pótlékok emelésével, a nyugdíjasok helyzetének fokozatos javításával, s így tovább. Amint arra éppen az országgyűlés legutóbbi ülésén, a negyedik ötéves terv vitájában rámutattak: eljutottunk addig, hogy a társadalom egészét, s egyes csoportjait tekintve egyaránt napirendre kerülhetnek a jövedelemelosztás társadalmilag hasznosabb, tehát ésszerűbb arányai. Ebben az államnak éppúgy megvannak a maga teendői, mint a vállalatoknak, s a különböző szervezeteknek. Az országgyűlés ülése — a miniszterelnök felszólalása éppúgy, mint a képviselőké — ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a reáljövedelem egy főre jutó 25— 27 százalékos növekedése, a reálbérek egy keresőre jutó 16—18 százalékos emelkedése döntő mértékben csakis akkor érhető el, ha fokozódik a társadalmi munka hatékonysága, növekszik a termelékenység. A következő esztendők méhében rejlő változásokat a párt Központi Bizottságának irányelvei a X. kongresszusra tömören így fogalmazták meg, egyben a teendőket is megjelölve: „A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növelése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjék a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez ... Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme ... A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét”. Mészáros Ottó MEZŐBER Bács-Kiskun megyei kirendeltsége új irodaházba költözött Üj címünk; Kecskemét, Széchehyi krt iL. Telefon; 29-24, 25-35. 6971
