Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

I olds! It’ll, december B, Parancsnoki továbbképzésen flfeÜS $F Haszon! cs Ferenc szakasz parancsnok-helyettes a tüzelőállásban. Évenként egy alkalom-1 mal továbbképzés kereté­ben ismerkednek meg munkásőr-alparancsnoka- ink a következő kiképzési ev alapját képező legfon­tosabb feladatokkal. Me- gyenaoen kétszer egyhe­tes összevonáson — Kun- fehértón — gyakorlatban j tanulmányozták az objek- j tumőrzés, a karhatalom feladatait, ismételték át a közrendvédelmi, közbiz­tonsági ismereteket Emel­lett politikai, híradótechni­kai, műszaki, parancsnoki képzettségüket fejlesztet­ték tovább. Az egyik parancsnoki szakasz Bozó Istvánnak, a kiskunhalasi egység pa­rancsnokhelyettesének ve­zetésével éppen a terepen gyakorlatozott. A kiképzés tárgya: objektum másod­fokú védelmének meg­szervezése, műszaki bizto­sítása volt. Bozó István, aki a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz bádogos részlegének vezetője, elő­ször nagyon alaposan el­magyarázta mindazokat a tennivalókat, amelyek nél­külözhetetlenek az ilyen feladattal megbízott pa­rancsnokok számára, majd gyakorlatban is bemutatta a lövészteknő, a géppuska­fészek elkészítését. A kérdések — mert ilyen is akad bőven — megválaszolása után az addig hűvös szélben topo­gó szakasz valamennyi munkásőrének mozdulatai meggyorsultak, kezdetét vette a besújkolás. Ha- szonics Ferenc a kunbajai Béke Csillag Tsz vízveze­tékszerelője, a bácsalmási alegység egyik szakaszpa­rancsnpkának helyettese nagyon harcszerüén, kúsz­va foglalta el a tüzelőál­lást. Ö itt raj parancsnoki minőségben tevékenyke­dett, adta ki parancsait. A golyószóró tüzelőállá­sában Roboz Sándor a ba­jai egység szakaszparancs- nok-helyettese és Bányai András a tiszakécskei al­egység omwicsiiokheljret­tese úgy alakította ki a fedezéket, hogy akár na­pokig is kényelmesen meg bújhattak volna benne. Bányai András 12 éve tag­ja a munkásőrségnek, s szívesen vesz részt ezeken a foglalkozásokon. — Amellett — mondta —, hogy alaposan megis­merjük a harcászati s-.a- bályokat, a híradótechni­kát, alkalmunk nyílik ar­ra is, hogy kicseréljük a szolgálatban szerzett ta­pasztalatainkat. Bálint Sándor a mun­kásőrség megyei parancs­nokának égjük beosztotta, aki kísérőül szegődött hoz­zám, a következőket mond­ta eL — A munkásőrség egyik alapvető feladata a hátor­szág objektumainak meg­védése a diverzánsokkal, a károkozókkal szemben. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a középüle­teket. gazdasági központo­kat ért támadásokat elhá­rítsuk. Ehhez természete­sen szükség van arra, hogy az alegységek meg­semmisítsék a csapást mé­rőket. A kétszer egyhetes pa­rancsnoki továbbképzés befejeződött. Dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka így summázta a tapasztalato­kat: — Elégedett vágjuk a továbbképzés színvona­lával, a résztvevők aktivi­tásával. Állíthatom, hogy a következő kiképzési év­ben ezeket a feladatokat muhkásőreink kiválóan hajtják végre. Vizes panaszok Egy eldugott szennyvíz- levezető-cső elegendőnek bizonyult ahhoz Kecske­méten, hogy a Zója utcá­ban egy mesterséges tavat hozzon létre. A Mátyás téren lakók és az arra já­rók már nyár óta „élvez­hetik” a bűzös, egyre na­gyobbá váló tó ottlétét. A kiömlő víz feltehetően a közeli Szabó Lőrinc utcai új lakótömbből áramlik ide. A környékben levő házak pincéiben a talajvíz észrevehetően emelkedik, a lakások belső falfelületén is mind magasabbra csú­szik a vízrajzolta „tér­kép”. Intézkedést kérünk! V. L. Kecskemét Kiskőrös kellős közepén a Rákóczi, Kassai és Tom­pa utcában körülbelül fél­kilométeres hosszúságban fedetlen a szennyvízcsa­torna. A község honvéd­laktanyájából és a közeli ecetgyárból is idefolyik a felesleges víz, rendkívül kellemetlen „illatot” árasztva. A községi tanács vb már három évvel ez­előtt cementgyűrűket ho­zatott erre a részre, de csodálkozásunkra egy idő után elszállíttatta onnan. Gyermekeink vannak, ag­gaszt bennünket ez az egészségtelen, bűzös vizes­árok, hiszen intézkedést a gond megoldására évek- óta nem látunk. Tizennégy név és teljes «ám. Kiskőrös Megnyílt az újjáalakított Hírős étterem Tegnap délelőtt Kecske­méten, a Rákóczi úton meg­nyitották az újjáépített Hírős éttermet. Molnár Já­nos, a Bács-Kisskun megyei Vendéglátó Vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy az építkezés és a korszerű, ízléses létesítmény beren­dezésének költségei össze­sen mintegy 6 millió forin­tot tesznek ki. Az étterem feletti galé­riában presszó, a földszinti teremben a bisztró kapott helyet. A vendéglátó kom­binátot hangulatos bárhe­lyiség teszi teljessé. Az üzem teljes befogadó- képessége meghaladja félezer személyt. Felkészül­tek a vendéglátók repre­zentatív családi és társa­dalmi rendezvények meg­tartására is. A felszolgáló gárda zöm­mel fiatal szakemberekből áll, a kollektíva átlagélet- kora nem haladja meg a 25 évet. A Hírős egyébként ked­den este tartotta premier­jét a nagyközönség számá­ra. J. T. Télen is dolgoznak Hazánk legnagyobb víz­ügyi beruházásának, a kis­körei Tisza 2. vízlépcső­nek építői télen is folytat­ják a munkát. Az erőmű­telepen temperáló fűtés vé­delme mellett mélyépítési munkáltat végeznek. Az óránként harminc köbmé­ter teljesítményű félauto­mata betongyárat téliesí­tették. A melegbetont hő­szigetelt szállító kocsikban továbbítják a helyszínre. A tervek szerint 1971. május 31-ig folyamatosan mintegy 12 000 köbméter betont épí­tenek be. GYAKRAN igen furcsa és gondolkodásra késztető dolgokat produkál az élet. Ezeknek a „furcsaságok­nak” a zöme a bíróságok­nál csapódik le, s a tár­gyalótermekben fény de­rül olyan jelenségekre is, amelyeket egyáltalán nem ért az ember, s a vá­lasz legkisebb reménye nélkül megkérdezi önma­gától: Hogyan történhetett ez? Emberölés bűntettének a kísérlete miatt került a vádlottak padjára Ko­vács János MÁV-ellenőr, Baja, Szabadság utca 69. sz. alatti lakos. Meg akarta ölni a feleségét. A bűnügyekben az eljá­rási szabályokhoz tartozik a vádlott életrajzának, társadalmi és munkakö­rülményeinek ismerete is. Elmondta Kovács János, hogy korábban Városföl­dön, az ottani MÁV-ál- lomáson teljesített szolgá­csi bizonyítványából, majd a korábbi bűnügy iratai­ból tudta meg a bíróság, I hogy Kovács János két alkalommal is büntetve volt. Először — 1957-ben felgyújtotta após® tanyá­jának egy melléképületét, amely porig leégett. Má­sodszor pedig — 1965-ben — azért, mert a MÁV tulajdonából 12 mázsa sze­net ellopott. Ehhez járult még, hogy az állomás dol­gozóinak járó szén kimé­résekor csalt, s így hat embert összesen 15 mázsa szénnel károsított meg. MINDEZEKET talán felfoghatnánk amolyan kis „perzsa játéknak”, ha nem lenne csattanója a bűn­cselekményeknek. Az tör­tént ugyanis, hogy az iöo'5. június 4-én jogerőre emel­kedett hathónapi felfüg­gesztett börtönt kiszabó ítélet után egy hónappal Kovács János megkapta a kiváló dolgozó kitüntetést. Mégpedig a MÁV-tól, ahol szenet lopott Nem tartjuk valószínűnek, hogy a vas­útnál ez az általános gya­korlat, de azt sem hisz- szük el, hogy valaki ko­molyabban megnézte vol­na, kinek adja a kiváló dolgozó kitüntetést Kovács János számláján ugyanis nem csupán a szénlopás volt, hiszen gyakran és mértéktelenül italozott, s nem egyszer otthagyta a munkahelyét NYOLC ESZTENDŐT tölt majd börtönben, eny- nyire ítélte a megyei bí­róság a már említett bűn- cselekmény miatt Kovács János kétéltű ember: hi­vatalos helyeken magát ál­dozatnak igyekszik beállí­tani, mindenért a felesé­gét, annak családját okol­ja. De ha kettesben ma­rad két felnőtt gyereke édesanyjával, gyakran meg­veri a törékeny assszonyL Elmondták a munkatár­sak, hogy előfordult: Ko­vács Jánosné kék-zöld fol­tosán jelent meg a mun­kahelyén, megverte a fér­je. Kovács jeleneteket ren­dezett — persze részegen — felesége munkahelyén, más férfiakkal gyanúsítot­ta az asszonyt akkor, ami­kor ő élt együtt más nő­vel. Talán ez a momen­tum bizonyítja legjobban Kovács János kétéltűségét, s még az, hogy amíg ő egy felszolgálónővel élt együtt, hazajárt törvényes feleségéhez, hogy azt szid­ja, megverje, ellenőrizze, zaklassa stb. Így ment haza az eset napján, 1970. május 28-án is. Egész nap ivott, ittas- san teljesített szolgálatot, de senki nem szólt neki emiatt Egyszeresek beállí­tott felesége lakásába, amely a vasútállomás épü­letében van. Az asszony félt tőle, áthívta a szom­szédasszonyt, aztán hár­masban távoztak onnan, a városba. Az úton — mi­után a harmadik elvált tőlük — Kovács János már megöléssel fenyegette fele­ségét, aki végül is a kór­házba menekült az ittas férfi elől. Csak késő dél­után találkoztak, lányuk lakásán. Nos, a lányuknál látszó­lag nem volt baj, de ami­kor kettesben, maradt Ko­vács János a feleségével, azonnal vita alakult ki közöttük. Mindez néhány percig tartott, s az lett a vége, hogy Kovács kést rántott elő a zsebéből, s több helyen megszúrta a védekezni alig tudó asz- szonyt, akit hamarosan kórházba vittek, mégope­ráltak. Sérülései igen sú­lyosak, veszélyesek voltak, közel egy hónapig ápolták kórházban. A TETTES közben el­bujdosott. Vonattal elment Jánoshalmára, onnan más­nap vissza Bajára, de az eset után két nappal élet­társa lakásán elfogta a rendőrség. A bíróságon ha- zudozott, „látomásokra” hivatkozott — s ahogy ez már lenni szokott — nem emlékezett semmire. A nyolcévi szabadság- vesztés nem jogerős. G, 5. Teljesen érthetetlen előt­tem, hogy Kecskeméten a mozik előadásai miért kezdődnek később a meg­hirdetett időpontoknál. December 14-én a Városi moziban a 20 órás előadás, 20 óra 48 perckor kezdő­dött és 22 óra helyett 23 óra 15 perckor fejeződött be. Sajnos, az Árpád mo­ziban ugyan ez a helj'zet. A közelmúltban láttam a „Vörös berkenye” című filmet, melyet pontosan háromnegyed órával ké­sőbben kezdtek meg. A következő alkalommal — emlékezve előbbi várako­zásaimra — két percet késni mertem, de már nem mehettem be, ekkor várnom kellett. Ebbe be­lenyugodtam volna, ha nem győződtem volna meg arról, hogy az üzem ve­zetője egyik-másik ven­dégnek a megkezdés után is engedélyezi a belépést. Nem vagyok szakember, de hiszem azt, hogy egy film vetítési idejét előre rögzíteni lehet, és akkor nem következnek be ilyen „csúszások”. Természete­sen technikai hiba néha előfordulhat, ekkor azon­ban a közönség joggal el­várja, hogy a mozi veze­tősége kérjen elnézést. Varga Imre Kecskemét Miért savanyú — miért szálkás? Az elmúlt nyáron épít­keztünk, illetve tataroztuk házunkat. Sem időm, sem erőm nem maradt a befő­zésre. Most konzerv- és mirelitkészítményekeit vá­sárolok, abból főzök csalá­domnak ebédet, vacsorát. Igyekszem eligazodni a minőségi jelzések között, most már tudom, hogy a borsókonzervek között a legfinomabb a „különle­ges” jelzésű. Néhányszor vásároltam sárga hüvelyű vajbabot is, ami csupán puha volt, de olyan szálkás, hogy kény-. télén voltam kidobni. A „natúr” jelzésű gyalult tök viszont átöblítés után is nagyon savanyú maradt, és ennek ellenére főzésnél péppé válik. A főzelékkonzervek kö­zött — eddigi tapasztala­taim alapján — a Nagy­kőrösi Konzervgyár „fi­nom főzelékének” adnék jelest, mert az üvegben azt találtam, amit vártam: mellékíz nélküli, sótlan. puhára főtt zöldborsót és sárgarépakockát. Kocsis Lórándné Kecskemét Gémes Gábor Bozó István gyakorlatban is bemutatja a lövészgödör elkészítését, Menjünk-e moziba? A golyószóró tűzereje meghátrálásra készteti a tá­madókat. Roboz Sándor irányzó és Bányai András irányzóhelyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom