Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ' Á k X A Ví A D r» .-7 /-v ‘ n í n x • ri í " I / 1 /■> 1 / I I k | , , ■ i Anil * h i a 1 A MAC ? Y A R S Z O &l A;!i .1 S T A M U. N K A S P Á RT B,A <- S -K I S KTJN M EGY El BIZG > T T S A G A n A lv t IA P 1 LA P J AJ Reális távlati terveket A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának állásfoglalása a tsz-ek helyzetéről és gazdálkodásuk fejlesztéséről Kedden a Gellért Szálló­ban Szabó István elnökle­tével befejezte tanácsko­zását a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa. Az ülés a tsz-ek helyzeté­ről és gazdálkodásuk fej­lesztéséről állásfoglalást hagyott jóvá. Az állásfoglalás elöljá­róban megállapítja: a közös gazdaságok dön­tő többsége helyesen él a növekvő önállósággal, és a hatósági előíráso­kat, valamint a társa­dalomerkölcsi normákat betartva gazdálkodik. Mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tevékenysé­gük jól illeszkedik be a népgazdaság rendszerébe, és munkájuk egyre terv­szerűbbé válik. Az állásfoglalás leszögezi: az illetékes állami és tár­sadalmi szervek a kedve­zőtlen időjárás, valamint az ár- és belvizek által okozott nehéz helyzetet 1 megértve, az ország te- heibíró képességének meg- i felelően segítettek a kárt szenvedett gazdaságokat. A szövetkezetek ár- és belvízkárainak mintegy 30 százaléka megtérült. Pénz­ügyi rendszerük lehetővé teszi az elmúlt két év át­lagos részesedése 80 szá­zalékának kifizetését, a termelés továbbviteléhez szükséges eszközök, anya­gok finaszírozását és a forgóalapok feltöltését, Mindez az állam segítő­készségének és a gazdaság- irányítási rendszer ered­ményességének bizonyí­téka. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megál­lapította, hogy az idei kedvezőtlen idő­járás a tsz-ek gazdálko­dását és jövedelmi hely­zetét nagymértékben differenciálta. Ebből adódik, hogy a tsz- ek zárszámadási döntései eltérnek egymástól. Az olyan szövetkezetekben, ahol a bruttó jövedelem az előző évi, vagy az azt meghaladó szinten ala­kult, helyes az a törek­vés, hogy a felhalmozás- fogyasztás arányát az üzem tényleges igényeinek meg­felelően alakítsák ki. Ezek a gazdaságok különösebb gond nélkül törekedhet­nek a zavartalan munká­hoz szükséges biztonsági alap növelésére. Azok a tsz-ek is helyesen teszik, ha a részesedési alapjukat a termeléssel arányosan alakítják ki, amelyek a jövedelemkiesést biztonsá­gi alapjaikból fedezni tud­ják. A legtöbb gond a veszteséges és az alap­hiányos szövetkezeteknél várható, ahol jelenleg a fő cél: a munkaerő meg­tartása és a termelési ala­pok biztosítása. Az állásfoglalás szerint a tsz-eknek a helyi adott­ságok figyelembevételé­ve] arra kell törekedniük, hogy — a jövedelmezőség szem előtt tartásával — az eddiginél gyorsabban változtassák meg terme­lésszerkezetüket és az igényeknek megfe­lelően fejlesszék tovább kiegészítő tevékenységü­ket. A közös gazdaságok­nak egymással és más vállalatokkal is fokozniuk kell az együttműködést. A Termelőszövetkezetek j Országos Tanácsa felkéri a termelőszövetkezeteket, I hogy a negyedik ötéves | terv irányelvei alapján ké- \ szítsék el saját távlati fej- ! lesztési tervüket. Az el- j nökség figyelmeztet arra, j hogy a terveket minden ! esetben a gondosan fel- ! mért lehetőségek ismereté- í ben állítsák össze. A túl- ; zott fejlesztés, a megfe- i lelő biztonsági alapok hiá- ! nyában a kockázatvállalás I komoly következmények - ; kel járhat a tsz tagjaira és vezetőire egyaránt. Az állásfoglalás, figyel­meztet arra, hogy a közös gazdaságok termelésének gyorsabb növelése mellett az eddiginél jobban ki kell aknázni a háztáji gazdaságok termelési és áruértékesítési lehetősé­geit. A termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek vezetői­nek még nagyobb segít­séget kell nyűjtaniok a háztáji gazdaságok terme­lésének, főleg állattenyész­tésének fejlesztéséhez. Ki­mondja az állásfoglalás, hogy a terv egyes céljai­nak megvalósításánál — például a növényvédelem, értékesítés, munkaerő — nemcsak a közös és ház­táji együttes erejét, ha­nem az egész falu erő­forrásait és lehetőségeit is vegyék figyelembe. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felkérte a területi szövetségeket: a jövőben js nyújtsanak segítséget a gazdaságok­nak. Államosítás Chilében Salvador AUende chilei államelnök hétfőn este alá­írta azt az alkotmányre- form-tervezetet, amely le­hetővé teszi az amerikai tulajdonban levő rézbányák és -lelőhelyek államosítását. Az aláírásra ünnepélye keretek között, az elnöki | palota előtti téren, nagy tö­meg jelenlétében került sor. Allende elnök közölte, hogy 1930 óta az országban működő nagy rézbánya­vállalatok 3700 millió dol­lárnyi értékű rezet termel­tek ki, ami Chile termé­szeti kincseinek 40 százalé­kát jelenti. A rézbányák államosítása Chilének éven­te 70 millió dollár hasznot hoz majd. Az AFP santiagói tudósí­tója szerint a chilei politi­kai pártok túlnyomó több­sége, így az ellenzéki ke­reszténydemokrata párt is támogatja az államosítást Az elnökválasztás során ve­reséget szenvedett Jorge Alessandri pártja, a jobb­oldali nemzeti párt még nem nyilatkozott, hogy egyetért-e az államosítás­sal. Hírügynökségek újabb Ekenitelték a hifigretetet Ötvenhárom szórógépkocsi az utakon Mentesítő' járatok karácsonyra részleteket hoztak nyilvá­nosságra Allende chilei el­nök hétfői beszédéből. A több tízezer főnyi tömeg éljenzése közepette Allende bejelentette, hogy a rézen kívül rövidesen sor kerül a vasérc és a salétrom ál­lamosítására is. A chilei réz államosításá­ra vonatkozó javaslatot Al­lende elnök a kongresszus _.o lerjeszti. Amennyiben ott nem kapja meg a szük­séges többséget, Allende közvetlenül a néphez for­dulhat, és kérheti az alkot­mánymódosítás népszava­zással történő elfogadását. XXV. évf. 300. szám 1970. december 33, SZERDA Ara: 90 fillér A job!] megélhetési segiijiik... (4. oldal) Munkaegység és népművelés (5. oldal) Olvasóinké a szó (6. oldal) Tárgyalóteremből (6. oldal) I (7. oldal)- ufl I Kétszázezer tonnával kevesebb műtrágya került földbe A megtorpanás veszélyezteti a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát Kétszázezer tonnával ke­vesebb műtrágya került a földbe ez év őszén, mint ta­valy — hangzott el a par­lament ez évi utolsó ülés­szakán. A gyárak udvarán való­ságos műlrágyahegyek nőttek. Peremartonban 18 000 ton­na, Péten pedig 17 000 ton­na vár elszállításra, meg­teltek az AGROKER-ek Hétfőn az éjszakai órákDan megKezdóuoit a havazas, amexy a kora reg­geli orakDan megerősödő te. A legtöbb csapatiek a me­gye északi részén hullott, ae havazott a déli része­ken is. A hőmérséklet mí,- nusz 2 es plusz 2 Celsius- íok között mozgott Mint a KPM Közúti Igazatosá- gának technikusától, Csa­bai Antaltól megtudtuk, szombaton déli 12 órakor az egész országban elren­deltél! a hóügyeietet, s már vasárnap kirendelték a hat útmesterség különböző ho­mok- és sószóró gépkocsi­jait, hogy az utakon a sí­kosságot megszüntessék. Kedden reggel a megye közútjain 15 homokszóró, húsz sószóró és 18. úgyne­vezett rajonos gépkocsi teljesített szolgálatot. An­nak ellenére, hogy az utak csak néhány helyen síko­sak, folyamatos a homok- és sószórás. A megyében hóakadály még nincs. A Közúti Igazgatóság hat út- mesterségén azonban a hó­ekék és a hómarók beve­tésre készen állnak. Csordás Lajos, a MÁ- VAUT kecskeméti forgal­mi szolgálattevője arról tá­jékoztatott bennünket, hogy a havazás miatt tegnap kés­tek az autóbuszok. A négy Budapest—Kecskemét között közlekedő járat 20— 40, a Bácsalmás—Kecske­mét 25, a három Baja— Kecskemét közötti járat 20 —40, az Apostag—Kecske­mét 20, a Budapest—Ma­kó 35, a Szeged—Buda­pest között közlekedő au­tóbusz pedig 30 percet ké­sett. Csordás Lajos el­mondta, hogy az autóbu­szok a síkos út miatt csak lassabban képesek haladni, s ezért az utazók türelmét, megértését kérik. A kará­csonyi ünnepekkel kapcso­latban megtudtuk, hogy december 22-től 27-ig az utasforgalomnak megfele­lően a távolsági vonalakon tizenegy mentesítő járatot üzemeltetnek naponta. A kecskeméti helyi jára­tú autóbuszok, annak elle­nére, hogy a kora reggeli órákban az autóbuszmegál­lóknál összegyülemlett a hó, pontos időben érkeztek a megállóhelyekhez. A MÁV-tól kapott tájékozta­tás szerint a távolsági vo­natok minimális késéssel érkeztek, illetve indultak rendeltetési helyükre. G. G. Jövőre elkészül Már a villanyszerelési munkákat végzik a kis­kunhalasi iparcikk és Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat kétemeletes áru­házában. Ha a munkák továbbra is ilyen ütem­ben haladnak, jövő év kö­zepén átadják rendelte­tésének. raktárai is, csupán Veszp­rém megyében 10 000 ton­na műtrágyát halmoztak fel. Az MTI munkatársa megkérdezte dr. Láng Géza akadémikust — áld az or­szágos talajerő-gazdálko­dással kapcsolatos kutatá­sokat irányítja — hogyan vélekedik a csökkenő mű­trágya-felhasználásról, mi­lyen következményei lehet­nek az idei „takarékosko­dásnak”? — A rosszul értelmezett takarékosság veszélyezteti a termelés gazdaságosságát — mondotta a professzor. — A mi közgazdasági adottságaink mellett csak nagy adagú műtrágyázás­sal lehet jó terméshoza­mot produkálni. A harmadik ötéves tervben éppen ezen a területen lép­tünk előbbre, az egyre nö­vekvő műtrágya-felhaszná­lásnak köszönhető a mező- gazdasági termelés fejlődé­se, a terméshozamok növe­kedése. A tudományos ku­tatások, talajvizsgálatok, a műtrágyaadagok további növelését sürgetik, a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban ennek megfelelően ai 1969. évi 129 kilóról 1975- re 236 kilóra akarjuk nö­velni a holdankénti ható- any ag-f elhasználást. A műtrágya ugyanis a leghatékonyabb beruhá­zás; ha szakszerűen al­kalmazzák két és fél, há­romszoros hasznot hoz. Éppen ezért aggasztó az idei megtorpanás, bár a tavasszal még javíthatnak a helyzeten a mezőgazda- sági üzemek. Az őszi veté- sűek fejlődését meggyorsít­hatják gondos kora tavaszi fejtrágyázással, ehhez ele­gendő nitrogénműtrágya áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A tavaszi vetésűek talajelőkészítésével még nem késtek el, de már meg kell kezdeni a szállí­tásokat, hogy a felhalmo­zott készletek ne gátolják tovább az ipari termelést — mondotta befejezésül dr. Láng Géza akadémikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom