Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
1 Érdek és öntudat A köztudatban. máig is eleven még az a nézet, amely ellentétet lát az érdek és az öntudat között. Ez valószínűleg nem kis részben annak a vallás- erkölcsi nevelésnek maradványa, amely tagadta az összefüggést az emberek „e világi” érdekeltsége és cselekedeteik erkölcsössége között, s az erkölcsösséget nem az emberek, a társadalmi helyzetéből, érdekeiből, hanem valamiféle örök, változatlan, „isteni parancsolathoz” való viszonyból magyarázta. Érdekes módon a szocialista építés első évtizedében a lényegében hagyományos valláserkölcsi megítélés terjedt el, mint szocialista, marxista álláspont, természetesen azzal a nagy különbséggel, hogy a viszonyítási alap szerepét nem „isteni parancsolatok” játszották, hanem a munkásosztály változatlanoknak feltételezett érdekei. — TÖRTÉNELMI ÉRDEK: A HATALOM MEGSZERZÉSE, MEGSZILÁRDÍTÁSA — E felfogás naiv egyszerűsége mellett is, történelmileg nékülözhetetlen és pozitív szerepet játszott, amennyiben a hatalomért vívott harc, majd az ellenforradalom leverése és a szocializmus alapjainak lerakása valóban olyan tö- megaktivitást igényelt, amely elkerülhetetlenül háttérbe szorította az egyének, illetve a kisebb társadalmi egységek, rétegek, csoportok kiilönérde- keit, hogy érvényesülhessenek a dolgozó osztályok közös, alapvető érdekei: a szocialista hatalom megteremtése, megszervezése és megtartása, a kizsákmányolás és a munkanélküliség megszüntetése, a szocialista iparosítás, a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság megteremtése, a szocialista kolturális forradalom első eredményeinek elérése. Pártunk már a VII. kongresszusán, 1959-ben felismerte, hogy a hatvanas években, éppen az elért eredményekre támaszkodva, változtatni, helyesbíteni kell a korábbi felfogáson: határozatot hozott a gazdaságirányítás régi módszereinek felülvizsgálatára. új módszerek keresésére, s arra, hogy máris erősíteni keli a dolgozók anyagi érdekeltségét az iparban is, az akkor gyors ütemben kialakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. Fel kellett ismernünk azt, hogy a szocialista forradalom alapvető vívmányainak megőrzése ég gyarapítása, eredményeink továbbfejlesztése nem lehetséges a korábbi szemlélet alapján, amelyben a fő szerepet a munkásosztály osztatlan és változatlan „történelmi érdekeinek” csak viszonylagosan jogosult képzete játszotta. Ez addig, amíg a szocializmus alapvető kereteinek kialakítása volt a fő feladat, nem akadályozta, hanem elősegítette a munkásosztály osztálycéljainak elérését. Amikor azonban létfontosságúvá váltak a gazdaságpolitikának olyan céljai, mint az összes dolgozó rétegek életszínvonalának rendszeres emelése, a lakáskérdés megoldása, a magasabb színvonalú gazdasági együttműködés a szocialista és nem szocialista országokkal, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosítása a gazdasági fejlődés kívánatos üteme mellett, a műszaki fejlesztés és a népgazdaság helyes ágazati arányainak kialakítása, akkor, e problémák természetéből következőleg is, világossá vált, hogy mindezt csakis a társadalmilag szervezett termelő- munka hatékonyságának növelésével oldhatjuk meg. Ebből szinte egyenesen következik, hogy a munkásosztály történelmi érdekei és valamely konkrét népgazdasági, vagy munkamegosztási ág, valamely konkrét termelő üzem kollektívájának mai törekvései közötti kapcsolat jóval bonyolultabb, mint azt korábbi szemléletünk feltételezte. — NEM LEHET AZ ÖNTUDAT SZÁMLÁJÁRA ÍRNI — A régi gazdaságirányítási rendszer kritikai felülvizsgálata során kiderült, hogy a szigorúan értelmezett, részletes központi előírásokra épült tervgazdálkodás mellett is a nemzeti jövedelem eleg nagy (15—20) százaléka a tervtől függetlenül „mozgott”, sokszor pozitív, sokszor azonban negatív értelemben, népgazdasági szintű pazarlásokat okozva, amit semmiképpen sem lehetett csupán az „öntudat” számlájáig írni, s felvilágosító munkával megszüntetni. Be kellett látnunk, hogy a történelmi értelemben vett öntudat, osztályöntudat és az osztály mai és távlati érdekei között reális ellentmondások feszülnek, amelyek tudomásulvétele és tanulmányozása a célravezető, nem pedig ideológiai munkával való „áthidalásuk”. Ez az új — nem elméletileg új, mert a marxizmus— leninizmus már régen ismerte ezt az összefüggést — szemlélet és megközelítés már érvényesült, a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítése és bevezetése során. A Központi Bizottság, majd a IX. kongresz- szus által elfogadott koncepció először is számot vetett azzal, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez a minőségi munkát, a munka termelékenységének növelését, s a fejlődés magasabb színvonalon való folytatását igénylő feladatok megoldásához, „többlépcsős eljárásra” van szükség az osztályérdek, a közérdek konkrét tartalmának megfogalmazásában (a népgazdaság távlati és ■ rövidebb távú terveinek ! elkészítésében). Az új kö- i rülmények között új mó- ! dón vetődik fel az érdek és az öntudat, az érdekeltség és az öntudatosság problémája. — ÖNTUDAT EGYENLŐ: HOZZÁÉRTŐ CSELEKVÉS — EÍCször is: új, önálló gazdasági szerepének megfelelően, a vállalat most már nemcsak végrehajtója a központban kidolgozott tervfeladatoknak, hanem részt vesz a népgazdasági tervek kidolgozásában is. Ebben önálló, csak általa végezhető funkciója van, ami nagymértékben növeli a vállalati vezetők, társadalmi szervek, az egész vállalati kollektíva felelősségét és érdekeltségét a terv megvalósításában, az ehhez szükséges feltételek feltárásában, megteremtésében. Másodszor, a vállalati kollektíva, a vezetők, társadalmi szervek, üzemrészek, brigádok és egyének öntudatosságának fokát most már nem felülről készen kapott és „rájuk rótt” feladatok megoldásán mérhetjük, hanem mindinkább azon a hozzáértésen, szakértelmen, találékonyságon és szorgalmon is, amellyel feltárják és kihasználják saját tartalékaikat. okosan és hatékonyan gazdálkodnak saját adottságaikkal, a nép rájuk bízott vagyonával. A központilag helyesen „beállított” szabályzók mellett ebben messzemenően érdekeltek is. Harmadszor, az anyagi és erkölcsi ösztönzés egységét helyesen megvalósító gyakorlat — amelynek kialakításához nélkülözhetetlen az üzemi, munkahelyi de- j mokrácia meglevő lehető- | ségeinek kihasználása és i továbbfejlesztése — olyan légkört, olyan helyi hangulatot, ideológiai-erkölcsi klímát teremt, amelyben nem elég „fórumokon szerepelni” és szép szavakat mondani az öntudatról, közérdekről, hanem gyakorlatilag is példát kell mutatni hozzáértésből, készségből, szorgalomból, minőségileg is kifogástalan munkából. És ha a valódi, a munkahelyi közvélemény előtt, annak demokratikus tájékoztatása és kontrollja mellett is igazolható tényleges teljesítmény szerint differenciáljuk a béreket. prémiumokat, jutalmakat, kitüntetéseket és az erkölcsi megbecsülés egyéb módjait, akkor ez a demokratikus vitákban edződött munkahelyi közvélemény olyan erkölcsi-politikai erővé válik, amely képes a konzervatív, káros egyenlősdi ellen hatékonyan fellépni szocialista elveink védelmében, csakúgy, mint elejét venni az igazságtalan, nem a teljesítmények különbségén alapuló differenciák keletkezésének. A X. pártkongresszus beszámolóján, határozatán végigvonul az az egyetértés kísérte szemlélet,"amelyet az utóbbi évek tapasztalatai megerősítettek, s a kongresszus előtti taggyűlések, pártértekezletek j újra összegeztek: a szo- cialista tudat, az öntudat i fejlődése elválaszthatatlan mai ég távlati érdekeink helyes értelmezésétől, s ezek ^ tényleges érvényesítésétől. A munka, a termelőmunka körülményei és eredményei gyakorolnak a legnagyobb és legközvetlenebb hatást a szocialista öntudat és erkölcs fejlődésére, s ezek alapján szállhatunk szembe, elveink és érdekeink védelmében a társadalomban még tovább élő, olykor megélénkülő kispolgári jellegű nézetekkel és magatartásokkal, a teljesítmények különbözőségét is tagadó, s ezek méltó megbecsülését elítélő konzervatív egyenlő6divel, a tényleges teljesítménnyel nem igazolható bérdifferenciákkal, valamint a rajtuk élősködő, belőlük táplálkozó gátlástalan ha- rácsolás, haszonlesés, kor- j nipció jelenségeivel. Kovács Ferenc Mffszakl átadás előtt a kecskeméti forgalomirányító jelzőlámpa Jó tanács a járművezetőknek, gyalogosoknak A Kecskeméti Városi Tanács megrendelésére a Villamos Automatikai Intézet elkészítette a megyeszékhelyen, a Halasi út és az E 5-ös út csomóponti kereszteződésének forgalomirányító jelzőberendezését. Ma átadják rendeltetésének a csomóponti kereszteződés műszaki létesítményét, amely több mint 850 ezer forintba került. A forgalomirányító jelzőlámpák december 22- én, 23-án már folyamatosan működnek. Az átadást követően a KPM Közúti Igazgatóság felfesteti a szükséges útburkolati jeleket. Néhány jótanácsot szeretnénk adni a járművezetőknek és a gyalogosoknak a megváltozott forgalmi renddel kapcsolatban. A ' közúti forgalom- irányító jelzőlámpák — piros, piros-sárga, zöld, sárga színei — reggel 6 órától este 9 óráig folyamatosan működnek; este 9 órától reggel 6 óráig pedig villogó sárga jelzést adnak. Az E 5-ö£ útvonalon közlekedők számára a zöld fény 40, a Halasi úton haladók számára 25 másodpercig ég. A sárga, illetve a pirosrsárga fény mindkét irányban 5—5 másodpercig világít. A gyalogosok számára két lencséből álló zöld, illetve pirog fényű lámpa mutatja az áthaladási lehetőséget, vagy tilalmat. A gyalogosok jelzőlámpája 40 másodpercig adja a zöld fényt, ám a 35. másodperc után, 5 másodpercig a zöld villogni fog. J A KRESZ7 a járművezetők számára előírja, hogy a jelzőlámpa színeire hogyan haladhatnak tovább, mikor kell megáll- niok, melyik színre kanyarodhatnak. Ezek a szabályok érvénesek erre a csomópontra is, ezért célszerű emlékeztetni rájuk: piros színre meg kell állni, jobbra kis ívben a gyalogosok forgalmának zavarása nélkül el lehet kanyarodni. Piros-sárga színre sem kanyarodni, sem pedig tovább haladni nem szabad. Zöld színre a járművek kanyarodhatnak jobbra' kis, balra nagy ívben, a gyalogosforgalom, illetve a szembejövő járművek zavarása nélkül. Sárga színre nem szabad kanyarodni, sem pedig tovább haladni. Az este 9 óra utáni villogó sárga fényre a korábbi forgalmi rend érvényes: az 5-ös számú főútvonalon haladó járművek elsőbbséget élveznek. A gyalogosforgalmat — mint már említettük — külön lámpák irányítják. Ezeket a berendezéseket a gyalogátkelőhelyek előtt állították fel. a piros és a zöld fényben egyaránt egy sárga gyalogos alak látszik. A gyalogosoknak csak a zöld fény kigyulladásakor szabad áthalad- niok, de már nem léphetnek le a gyalogátkelőhelyre, ha a zöld fény villogni kezd. A forgalomirányító jelzőlámpával ellátott csomóponti kereszteződés, különösen az első időszakban szokatlan a járművezetőknek és a gyalogosoknak egyaránt. A rendőrség ezért az első napokban még külön forgalomirányítót is alkalmaz ennél a kereszteződésnél. A járművezetőket és a gyalogosokat arra kérik, hogy saját testi épségüknek megóvása érdekében szigorúan tartsák be a lámpa jelzéseit. Mint a műszaki átadáskor megtudtuk, a jelenlegi automatika a forgalomnak megfelelően más időpontokra ig beállítható, sőt a kézi kezelést tg lehetővé teszi. Egyelőre azonban a fentiek szerint kívánják működtetni a megyeszékhely első forgalomirányitó jelzőlámpáit. Gémes Gábor Közületek, mg. tsz-ek, magánépíttetők és kertészetek FIG YELEM! Engedményes húzottüvegvásár az AMFORÁNÁL. Kápható 2 mm-es hazai és import húzottüveg különböző méretekben. . 3 mm-es bolgár és szovjet húzottüveg többféle méretben, 39,— Ft helyett 29,40 Ft-ért, 2 mm-es 28x32 cm-es kertészüveg, 3 mm-es 46x74 cm-es cseh kertészüveg. Kiszolgálás soron kívül kis és nagy tételekben. Elszállítás esetén külön engedmény. AMFORA ÜVÉRT, Kecskemét, Széchenyi tér 15. Telefon: 12-892 7071 Esküvőre — rendezvényre '■ ■■ | «I ii ii kölcsönözzön étkezokészleteket és evőeszközöket az AMFORÁTÓL AMFORA ÜVÉRT, Kecskemét, Széchenyi tér 15. Telefon; 12-892. 7073
