Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

& oldal 1970. december 22, kedd Boltnézőben karácsony előtt Karácsonykor szinte min- crenki vásárol valakinek ajándékot Szülőnek, nagy­szülőnek, gyereknek, ro­konnak, barátnak, isme­rősnek, munkatársnak hasz­nos és haszontalan — mo­dem meghatározással élve — „Jelzéseket” adunk át figyelmünk, szeretetünk bi­zonyítására. Először természetesen a játékok között néztem szét. A fantázia névvel ellátott copfos, loknis babák nagy­része alvós, sőt egyszeri lengetésre sírnak is — ki­vétel nélkül nagyon szépek. Ruhájuk Ízléses, ötletes, ke­vés köztük a modemkedő kamáslis, nadrágkosztümös babaszépség. Kár, hogy ba­baruhát külön, meghatáro­zott 30—35—40 centiméte­res babára alig-alig lehet vásárolni. Parányi zoknit, cipőcskét pedig egyáltalán nem. Pedig a babaanyu­káknak az igazi játékot az öltöztetés jelenti. A nem mindig gyengéd kezek mun­káját viszont az egyetlen ruhácska hamar megsínyli. Szomorú a helyzet viszont a társasjáték-fronton. A több évtizede forgalomban levő „Ember ne mérgelődj” játék mintájára készülnek a mai gyerekek részére is a társasjátékok. Dobókoc­kával, kartonlapon a játé­kot megszemélyesítő autó­lovas vagy egyszerű báb segítségével különböző aka­dályokon keresztül érnek célba most is a játékosok. A mai gyerekeket ezek, a már mechanikussá vált já­tékok semmiképpen nem elégítik ki. Kivételt képez az „Észforgató” és a „Gaz­dálkodj okosan” modem, ötletes társasjáték. Saj­nos, nem láttam egyetlen földrajzi jellegű játékot, noha a tapadómágneses táblák szinte korlátlan le­hetőséget kínálnak a játék­tervezőknek. A mágneses táblán nem csupán né­hány milliméteres virágok, és állatok helyezhetők el, hanem földrészek, országok, megyék, illetve folyók és városok is. A fiúk részére észrevehetően nagyobb a kínálat: holdautók, távirá­nyítású tankok, fegyverek és a vasút—hajóépítő mo­delldobozok nagyszerű já­tékok Örökszép ajándék a könyv, a Mosó Masától az ifjúsági regényekig. Az új kozmetikai cikke­ket is megnéztem. A sok szép nevű és ismeretlen rendeltetésű szesz, krém, parfüm, rúzs és hajlakk közöt nyilván megszánt a fiatal eladónő. — Férfinak tetszik vala­mit keresni? — kérdezte. De nem várta meg a vá­laszom, kissé oktatva foly­tatta: a férfiaknak két do­loggal lehet örömet sze­rezni. vagy nyakkendőt kell venni, vagy borotválkozás­hoz szükséges holmit — (íme, holtig tanul az em­ber). — Tessék nézni, megér­kezett! — Perdült, és ke­zembe nyomott egy dobozt: CAOLA AFTER SHAVE LOTION-felirattal. Mint ki- dérült, hazai gyártmányt! borotválkozás után hasz­nálatos arcszeszt angol fel­iratú dobozban forgalmaz­zák Hadd töprengjen a megajándékozott — mit kanott. Az eladónő. taná­csára megnéztem a nyak­kendőket is. változatlanul szépek a skótkockás nyak­kendők díszzsebkendővel, — nagy mintás selyem változa­tát most kezdjük megszok­ni. Talán soha sem volt ilyen nagy választék a Centrum Áruház galériáján levő bi­zsu-osztályon. A fém- és markazit láncok mellett most jó vonalú fa—gyöngy­ház kitűzőket és borostyán ékszereket kínálnak. Az üzleteikben az áruvá­laszték igen nagy, tehát most már csak néhány gondolatot írok le a ki­nek — mit jegyében. Autós rokonnak: pára­mentesítő folyadékkal át­itatott ablaktörlő. Kedves szomszédasszony­nak: nylon fésülködőgal- lért. Érdemes egy családtag­nak Alutef saeletsütőt ven­ni. Sógornőnek hőkanesót Unakaöccsnek: barkács- készletet A sok biztos tipp után egyetlen jótanács: inkább vásároljunk valamilyen apróságot -— ajándékként, de ne mondjuk rá egy kü­lönben is fontos holmira, hogy íme, ez volt a kará­csonyi ajándék. Ha a ház asszonya már évek óta ké­szül télikabátot vásárolni, de „nem talál”, most pe­dig éppen karácsony előtt vett egyet, ne tekintsük ajándéknak, hiszen erre szüksége volt. Vegyünk inkáb részére egy-két zseb­kendőt, tűzzünk rá egy fenyőgallyat és tegyük a fa alá. Biztos örülni fog neki, hiszen a felnőttek ré­szére a karácsonyi aján­dék — jelkép. Selmeci Katalin Ülőzsdmoly a téeszbdl 1968-ban alakult Veszprém megyében az ugodi Sza­badság Tsz műbőr- és textil feldolgozó melléküzem­ága. A kedvezőtlen természeti adottságok ellensúlyo­zását és a helybeli asszonyok foglalkoztatását célzó kezdeményezés azóta beigazolta létjogosultságát. Je­lenleg közei 100 asszonyt foglalkoztat az üzem, ter­melési értéke pedig milliókra rúg. A melléküzemág nyereségének nagy részét az értéktelen termőterüle­tek feljavítására fordítják. 45 féle termékük ország­szerte keresett és ismert. Képünkön: a tsz feldolgo­zó üzemében sorra készítik a divatos, sokszínű ülőzrá- molyt (MTI foto — Járai Csaba felv. — KS) Az ügyész tollábáit Élő szülők árvái A VÁLÁSOKNAK a gyerekek életére gyako­rolt hatása közismert Az erkölcsi züllés, a bűnözés útjára lépett fiatalkorúak Bgyharmadánál lehet meg­állapítani, hogy a család felbomlása következtében jutottak a bíróság elé. A válások száma, sajnos, emelkedő tendenciát mu­tat Csupán megyénkben hozzávetőlegesen mintegy 1200 házasságot bontanak fel évente, s ebben az el­múlt öt esztendő alatt húszszázalékos emelke­dés tapasztalható, nem be­szélve azokról, akik nem váltak el törvényesen, de egymástól külön élnek. A számok mögött indu­latok, sérelmek, családi tragédiák, lelkileg sérült gyerekek tömegét talál­juk. Olyanokat, akiknek érzelmi világát súlyosan károsította mindaz, ami a válást megelőzi és követi. Az ilyen kiskorút nem­csak a lelki megrázkód­tatás teszi próbára, ha­nem látja, amint elkese­redett harc folyik a szü­lők között őérte és egy­más ellen. Később ezt a viaskodást a gyerektől való szabadulás váltja fel. Ilyenformán az elvált szü­lők gyermekei „megosz­tott” lelki életet élnek, egyre-másra belehajszol­ják őket a kétkedésekbe, a bizalmatlanságba, s nem egyszer a gyűlölkö­désbe is. GYAKRAN LÁT a pe­dagógus is kisírt szemű gyereket, aki elmereng, figyelmetlen, szorgalma nem a régi. Észre kell vennie, hogy nincs rend­ben valami a gyerek csa­ládi környezetében. Kér­déseire a nyolc-, tízéves kisfiú, kislány el is mond­ja: — Szüleim válni akar­nak ... A gyakorlott pe­dagógus megdöbben az ilyen kijelentéseken, mert tudja milyen káros kö­vetkezményekkel jár akis­korú fejlődésében a ren­dezetlen otthon. A válás előtt álló szü­lők többsége arra törek­szik, hogy a gyermekeket megnyerjék maguknak. E Kölcsönös bizalom és tenniakarás A Kommunista Ifjú­sági Szövetség VII. kongresszusával egy idő­ben, tehát három évvel ezelőtt a Minisztertanács is foglalkozott az ifjúság helyzetével. A legfonto­sabb tennivalókat határo­zatban rögzítette, melynek végrehajtásáról, a fiatalok helyzetéről pártunk X. kongresszusán is szó volt. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára fel­szólalásában a következő­ket mondotta: „Megtiszte­lő bizalom számunkra, hogy a párt a jövőben még nagyobb szerepet szán if­júsági szövetségének, a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezeté­nek a közéletben, a KISZ- tagok és az egész ifjúság nevelésében, a párt után­pótlásának biztosításában. Örülünk annak, hogy pár­tunk nem a felszíni je­lenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lé­nyegből vonja le követ­keztetéseit. Tevékenyen részt vállalunk munkás- osztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljainak megvalósításában...” A kongresszusi felszóla­lásból kiragadott néhány gondolat is jól bizonyítja: az ifjúságpolitikai határo­zat eddigi végrehajtása során közvetlenebbé vált a kapcsolat a meglettebb korú és az ifjabb nemze­dék között, s egyre erő­södik a kölcsönös biza­lom ég tenniakarás. H árom év elteltével a KISZ Bács-Kis- kun megyei Végrehajtó Bizottsága is tiszteletre méltó eredményekről ad­hatott számot. Mint azt a legutóbbi ülésén megálla­pította, a kormányhatáro­zat teljesítéséért végzett munka a tanácsoknál volt a leghatékonyabb. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsága például évente következetesen visszatért a végrehajtás tapasztala­tainak felmérésére, elem­zésére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KI- SZÖV, valamint a MÉ­SZÖV megyei elnökségei ugyancsak céltudatosan foglalkoztak a határozat­ban rögzített tennivalók­kal. A megyében sok he­lyütt a vállalatok vezetői intézkedési tervet készí­tettek a fiatalok problé­máinak megoldására. Három esztendő alatt jelentősen erősödött a vállalati KlSZ-szerveze- tek és a gazdasági veze­tők kapcsolata, s ezáltal megnövekedett a KISZ tekintélye. Különösen az ipari vállalatoknál mű­ködnek eredményesen az úgynevezett üzemi négy­szögek. A gazdasági veze­tés és a mozgalom kap­csolatában, a gazdasági kérdések mellett, jellem­zővé váltak az ifjúság ne­velését szolgáló törekvé­sek, s a politikai jellegű feladatok megoldására irányuló erőfeszítések is. A termelést közvetlenül segítő mozgalmakban ak­tívan részt vesz a megye fiatalsága. brigádjaiban 13 ezer fia­tal, a mezőgazdasági bri­gádokban tízezer ifjú dol­gozik. A szocialista mun­kacsapatok tevékenységé­ben sok új, hasznos vonás tapasztalható. Az ifjúsági kollektívák a szocialista munkaverseny hármas jel­szavának — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — betartására töre­kedtek. A hazánk felsza­badulásának negyedszáza­dos jubileuma, a Lenin- centenárium alkalmából, valamint a X. kongresszus tiszteletére indított mun­kaversenyekben megye- szerte szép eredményeket értek el a fiatalok. Az elmúlt három év alatt a gazdasági vezetők a termelési feladatokon túl elsősorban arra ösztö­nözték a fiatalokat, hogy minél több kulturális programban és sportverse­nyen vegvenek részt. S hogy nem eredménytele­nül, jól bizonyítja a kö- zemúltban lebonyolított szakmai, politikai, kultu- rási vetélkedősorozat, melyen szinte minden fia­tal szocialista brigádtag részt vett. A kormányhatározat nyomán az elmúlt évek­ben Bács megyében olyan intézkedések láttak nap­világot, amelyek jelentő­sen segítették a fiatalok általános és szakmai kép­zését. Az alsó- és közép­fokú oktatás helyzetének javítását például 110 millió forint szolgálta. A három évvel ezelőtti hét általános iskolai diák­otthonnal szemben, jelen­leg 14 kollégiumban ta­nulhatnak, pihenhetnek a diákok. C£ okát fejlődött, az , ^ ipari szakmunkás­tanuló-képzés is. 1966 óta csaknem kétszeresére nőtt a tanulók száma. Javul­tak az anyagi ég tárgyi feltételek: négy év alatt 67 új tanterem épült, a felszereléseit, szemléltető eszközök valamennyi szakmunkásképző intézet­ben korszerűek. Változatos az üzemi fia­talok anyagi elismerése. Ennek egyik megnyilvá­nulása például, hogy az Express Ifjúsági, és Diák Utazási Iroda külföldi út­jain az idén több mint ezer megyebeli fiatal rész­vételét tették lehetővé. Egyre gyakoribb az is, hogy a mezőgazdasági és ipari üzemek saját, vagy bérelt üdülőiben biztosít­ják a termelőmunkában kiemelkedő eredményt el­ért fiatalok pihenését. Bővültek a fiatalok mű­velődési, szórakozási le­hetőségei is. Az üzemek, intézmények segítségével például immár 120 ifjúsáT gi klub működik. Mégis főleg a termelőszövetkeze­tekben és az állami gaz­daságokban megoldatlan a fiatalok szórakozási le­hetősége. A KISZ megyei bizottsága az idén 600 ezer forintot szánt az ifjúsági klubok létrehozására, K az anyagi támogatás a jövő­ben sem marad el. em fér hozzá két- “ ” ség: a Miniszter- tanács ifjúságpolitikai ha­tározatának szem előtt tartása, céltudatos gyakor­lati alkalmazása nyomán az eredmények a jövőben sem maradnak el. Tárnái László teintetben nem válogatnak a módszerek között, s egy­felől mindennel elhamoz- zák, dédelgetik a gyere­ket, másfelől viszont gyű­löletet szítnak ^ másik szülő ellen. Mindkét „módszer” a kiskorú el­len van, annak kárát je­lenti. ILYEN PÉLDÁUL G. M.-nek és feleségének ese­te. ök is egymás ellen uszították a kilencéves Pistikét, aki végül azt sem tudja, melyik szülőjé­nek higyjen. A sok ígér­getés után aztán mégis a beteges nagymamánál he­lyezték el „ideiglenesen” a házasság felbontása után. Pistikének nincs még olyan ítélőképessége, hogy objektív véleményt ala­kítson ki ebben a hely­zetben. Meghasonlott, ta­nácstalanná vált a szülők egymás _ elleni haragja, kölcsönös gyűlölködése miatt. Veszélyes lelki za­var lett úrrá rajta, mind­két szülőtől elidegenedett, egy szavukat sem hiszi, nem is kíváncsi rájuk. Érzi, minden hazugság volt körülötte, s erre már az sem vigasz, hogy idő­vel a szülők valamelyiké­nek megoldódik a lakás­gondja, s őt magához veszi. Ebből az egy esetből — bár hasonlókat százával sorolhatnánk — az a ta­pasztalat, hogy lekiisme- retlenség a válást csupán jogilag előkészíteni. Az ilyen szándékot érlelő fel­nőtteknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy az új helyzet a gyerek szá­mára minél kisebb lelki megrázkódtatással járjon. Érdemes megszívlelni azt a tanácsot, hogy még a valóságos hibákat is in­kább hallgassuk el a kis­korú előtt, semhogy ócsá­roljuk házastársunkat, a gyermek apját, vagy any­ját. Arra, hogy ki milyen ember, a kiskorú később úgyis rájön, s maga is véleményt alkot szülei­ről, s megtalálja a há­zasság szétesésének okát, a felelősség mértékét stb. LÁSSUNK egy példát arra, amikor egyik szülő sem bánik szülő módjára a gyerekkel. T. Jánog 12 éves volt, amikor szülei elváltak. Nagymamája már nem élt, s mivel az anya , és az apa csak saját „boldogsá­gukat” keresték — a gye­rek állami gondozásba ke­rült. Különböző otthonok­ban, nevelő szülőknél nőtt fel, sehol sem taláta he­lyét. Mindenáron a szü­leihez ' akart menni. So­rozatosan megszökött. Ilyenkor pénzt, kerékpárt lopott, mígnem újra az intézetben kötött ki. Is­mét megszökött. Dermesz­tő hidegben, kiskabátban várta az anyját az utcán, s amikor az meglátta, rendőrséggel fenyegette. Apjával hasonló „ka­landjai” voltak. Felkeres­te a gyerek, de az apja megverte, s kijelentette: szégyelli, hogy ilyen csa­vargó fia van. A fiú disz- szidálni akart, elfogták, bíróság elé került. Az egyébként cinikusnak mu­tatkozó gyerek — amikor megkérdezték tőle, kit sze­ret — elsírta magát és azt mondta: senkit. Pedig lehet, csak egy jó szóra, gyengédségre vágyott. Szavából is az csendült ki: szeretném, ha szeret­nének. De szüleinek erre nem volt ideje. Nehéz, nagyon nehéz az ilyen lel­kileg sérült gyerekeknek visszaadni a felnőtt tár­sadalomba, az emberekbe vetett hitét. Dr. Bahay Imre, a fiatalkorúak megyei ügyésze

Next

/
Oldalképek
Tartalom