Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

1 oldal 1970. december 88, kedd Új módszerek, sikeres akciók a községpoSiíika szolgálatában Kiskőrös intézményei, | lenül a megnyitás előtt áll vállalatai lelkes összefogás- j például egy újabb, ötven- sal járulnak hozzá nagy- személyes óvoda, de még ez községük fejlesztéséhez, j i,s kevés. Már a jövő évben szépítéséhez. Együttműkö- , újabb hetvenöt, rá egy év- désük sokféle szociális- Jre pedig ötven gyermek kommunális létesítmény , kap majd helyet az intéz- megvalósítására irányul, s i mények további bővítésével a résztvevők már koráb­ban kérték a lehetőségek ismertetését a tanácstól, hogy a feladatokat terveik­be beépíthessék. Szó van itt járda- és út­építéstől kezdve óvodák lé­tesítésén át a kulturális cé­lú tennivalókig sok min­denről. A nagyszabású ak­cióban részt vesznek Kis­kőrös szakszövetkezetei, ipari üzemei, kereskedelmi szervei. Már az alapozási munkái folynak például annak a mintaboltnak, amelyet a nagyközség zöldségellátá­sának megjavítására hoz­nak létre a szakszövetkeze­tek. Az egymillió forint költséget igénylő új keres­kedelmi létesítmény már jövőre be is tölti hivatását. A pártb zottság ko­rábbi épületében negyven­személyes napköziotthonos óvodát hívtak életre. Hogy megvalósult, ebben többek között része van a községi tanács, az ÁFÉSZ, a ktez, illetve a Gépjavító és Iro- dagépipari Vállalat össze­fogásának. Több helyütt — így Kiskőrösön is — eleven gond a napköziotthonos óvodák fejlesztése. Közvet­és új létesítmények meg­nyitásával. Mint az eddigiekből is látható, a községfejlesztés sürgető feladataiban való részvételtől az üzemek nem zárkóznak el. S a célkitűzé­sek megvalósulását a maga sajátos politikai eszközeivel immár évek óta hathatósan támogatja, segíti a községi pártszervezet. Nagyarányú társadalmi munka egészíti ki az eddig elmondottakat. Az egyik sikeresnek ígérkező akció keretében például az elkö­vetkező években kétnapi fizetésük összegét kérik a bérből és fizetésből élőktől. Naevjából ötezer emberről lévén szó, ez is jelentős summát tesz majd ki. A községfejlesztés egyéb ~; sem nélkmözjk n társadalmi támogatást.. A tanács, a MÁV és a Fegy­veres F.rők Klubja ködösen patronálja a művelődési ház énekkarát, a szimfoni­kus zenekart, valamint az úttörők fúvószenekarét. A sportkörrel nem rendelke­ző vállalatok, intézménvek máris 40 ezer forintot utal­tak át az elvesül°tek támo­gatására. Akad olvan közű­let is, amely nem forintok­kal segít, hanem a sporto­lók szállítását vállalja. Ami az elmondottakból a legfontosabb, legkézenfek­vőbb tanulság: a helyi szer­vek támogatják a telepü­lésfejlesztést a községi párt­politika szellemében, a ta­nács viszont ésszerűen dönt a pénzügyi alapok sorsáról, a rendelkezésre álló összeg hovafordításáról. J. T. Iparosodé szövetkezetek A tagság hasznára — a népgazdaság javára A GAZDASÁGI reform bevezetése óta szerteága­zóbbá vált, s egyre dina­mikusabban fejlődik a fo­gyasztási szövetkezetek ipa­ri tevékenysége. Az orszá­gos adatok szerint ebben az üzemágban az idei év végére mintegy ötszörösére növekszik a termelési ér­ték, és annak nagysága el­éri a kétmilliárd forintot. Korábban a fogyasztási szövetkezetek főleg szesz- főzéssel, tartósítással és Új híd a Múbdn Az E—5-ös országutat teszi „egyenesebbé” Győr vá­rosában az épülő Rába-híd. A Rába folyót átívelő új hidat — amelyet a Hídépítő Vállalat, az Aszfaltút­építő Vállalat és a Ganz-MÁVAG épít — rövidesen átadják rendeltetésének. (MTI Foto Bajkor József felv. KS) üdítő italok készítésével foglalkoztak. Az utóbbi há­rom év során azonban mind több sütödét, hús- feldolgozót, építőanyag-üze­met és sok más egyéb hasz­nos helyiipari üzemet lé­tesítettek. Kiegészítő jelle­gű ipari tevékenységük egyébként kettős célt szol­gál. Az egyik a helyileg hasznosítható nyersanya­gok, munkaerő, épületek, gépek, szakemberek mun­kába állítása, a szövetke­zeti kereskedelem árualap­jának bővülése, illetve a lakossági ellátás javulása érdekében. A másik cél a falvakban még meglevő foglalkoztatási gondok meg­oldása. E célok teljesülése a szövetkezeti tagság hasz­nát és a népgazdaság javát egyaránt szolgálja. BÁCS-KISKUN MEGYE általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetei 12 he­lyen hizlalnak sertést. Át­érezve a helyi húseliátás problémáit, sok nehézség ellenére is igyekeztek mi­nél nagyobb mennyiségű sertést hízóba állítani. Így ebben az évben csaknem 7 ezer sertét hizlaltak meg, illetve vágtak le az ÁFÉSZ- ek kezelésében levő 18 vá­góhídon, amelyek emellett különböző szalonnafajták előállítására is vállalkoz­tak. Mintegy két évtizede fennálló kisegítő jellegű szövetkezeti üzemág me­gyénkben a gyümölcspá­linka főzése. Napjainkban 54 szeszfőzde foglalkozik vele. A bizalmi fedezete A magyar nyelv értelme­ző szótárában a bizalom címszó alatt a következő meghatározás olvasható: „valakinek olyan személy­re irányuló érzése, akinek becsületességéről, szándé­kainak helyességéről, segí­tőkészségéről meg van győződve”. Mindezeket fel­tételezik azok, akik a bizal­mit választják. Ez az érzés törékeny valami. Megsze­rezni sem könnyű, de meg­tartani még nehezebb. Be­szélgetőpartnerem, Kovács Pálné — akit a megőrzés módjairól faggatok — több mint 20 éve dolgozik az Alföldi Cipőgyár kecskemé­ti üzemében. Jelenleg a tűzőrészlegnél művezető-he­lyettes. — Hány ember tartozik a csoportjához? — Huszonöt. Ideszámít­va azokat is, akik nyugdí­jasok, illetve gyermekgon­dozási segélyt kapnak. — Velük hogyan tartja a kapcsolatot? — Fizetéskor bejönnek, hozzák a tagdíjat, ilyen­kor találkozunk. Az ott­honukban is felkeressük őket — hol én, hol más. Legutóbb az egyik nyugdí­. jast köszöntöttük fel Er- zsébet-napon. Nagyon bol­dog volt, hogy nem feled­keztünk meg róla. Az em­bereknek jólesik, ha nem­csak akkor gondolunk rá­juk, amikor a munkájukra van szükség. Ugyanígy kell törődni a fiatalokkal is. Nem könnyű a helyzetük, eleinte nincs pontos beosz­tásuk, vándorolnak ide- oda, s ez meglátszik a ke­resetükön. Ilyenkor elkese­rednek. Az egyik kislány például el akar menni. Megértem. Valamikor így voltam én is. Most magya- rázgatom neki • legyen egy kicsit türelmes, mint az a fiatalasszony, aki öt éve itt dolgozik, és végül azt mondta: igazad volt Sárika néni, nem bántam meg, hogy maradtam. — Mi a feltétele, hogy higgyenek magának? — Az. hogy meghallgas­sak mindenkit, utána néz­zek: mit lehet tenni. Ne mondhassák, hogy ennek hiába beszélünk, úgy sem csinál semmit. Feljövök az szb-titkárnőhöz, és együtt intézkedünk. így történt akkor is, amikor panasz­kodtak az asszonyok, hogy zsúfolt az öltöző, a bejárók lekésnek a buszról. Most már három szakaszban öl­tözünk, nem kell senkinek gyalog hazamenni. — Más az, ha sikerről számolhat be és más, ha valamit nem tud elintézni. Mit tesz az utóbbi esetben? — Addig kell mennem, amíg elfogadható, érthető indokot nem kapok, mert értelmes magyarázatot vár­nak tőlem. Ilyenkor nehéz a helyzet. A múlt hónap­ban például lemaradtunk a bakancsokkal. Lehet, hogy szabad szombaton kell dol­goznunk. Pedig erre a nap­ra mindenki faámít, én is, vár a mosás, Vkarítás, a gyerekek. Meg kell érte­nem, hogy erre az intézke­désre szükség van, holott a lemaradás nem az igye­kezeten múlott. Kevés volt az ember és a gép. Ha idő­ben szólunk, és fel tudnak készülni az emberek, ak­kor megértik. Beszélgetésünk vége felé belépett az szb-titkárnő. Mi- , előtt eljöttem, azt mondta: | aztán jót írjon róla. íme a i beszélgetés, amihez csak 1 azt kell hozzáfűzni, hogy Kovács Pálné négy éve bi­zalmi, és most újra meg­választották. Pulai Miklós „Leporolják” a telekkönyvet A határ legmozgéko­nyabb része mindig a bel­terület és a zártkert. Itt van a legtöbb adásvétek csere, öröklés, egyszóval tulajdonváltozás. És itt a leggyakoribb, hogy ezek a változások a gyakorlatban megtörténnek ugyan, de adminisztrálásuk már el­marad. Az illető megvette ugyan a földecskét, ki is fizette, de az átírásért már sajnált illetéket fizetni. Meghalt a tulajdonos, utó­dai szétörökölték a telket, de ugyancsak takarékossá­gi okokból a hatósági öröklési eljárást nem foly­tatták le. A telekkönyv dolga az lenne, hogy a tulajdon­viszonyokat pontosan tükrözze. Az említett okok miatt azonban évtizedek alatt sok különbség támadt a yalóságos tulajdoni viszo­nyok és ezek leltára, a te­lekkönyv között. Beporoso­dott ez a fontos nyilván­tartás. A kormány most elha­tározta, hogy „leporoltat- ja’’ a telekkönyvet, ellenő­rizteti, hogy a nyilvántar­tás mennyiben egyezik, Va^v mennyiben tér el a valóságos helyzettől. A munkát a belterületen ég a zártkertekben vég­zik el, külterületen csak kivétele­sen, például tanyatelkek esetében. Az e«veztetért a földhi- •-talok hivatalból és hiva­talban végzik. Harminc nappal előbb közhírré te­szik ugyan az érdekelt líűzséahon rin -iViM a nvil- i vántartás és a birtoklás I egyezik, ott a tulajdonost külön nem is értesítik. Ha azonban eltérés van, akkor a tulajdonost behívatják, a helyzetet tisztázzák és rendezik. Alkalom lesz ez arra, hogy a sok elhanyagolt adminisztrációt most be­pótolják az érdekeltek. Ennek különböző lehetősé­gei lesznek. Aki vásárolta a földet, most bemutathatja az adásvételi szerződést. Ha ilyen nincs, akkor nyilat­kozatot kérhet a volt tu­lajdonostól, hogy ő csak­ugyan megvette a földet. Ennek azonban feltétele, hogy az illető földdarab már három esztendő óta a sajátja legyen. Nagyjából ugyanez vo­natkozik az örökségre. Ha volt végrendelet, azt be kell mutatni. Ha nem volt, akkor most kell lebonyolí­tani a hagyatéki eljárást, de ennek is feltétele, hogy az örökös már legalább három esztendő óta a föld valóságos birtokosa legyen. Némileg nehezebb a helyzet, ha a földdarab telekkönyv szerinti tulaj­donosa ismeretlen helyen tartózkodik. A mai, való­ságos tulajdonos úgyneve­zett elbirtoklás útján °z- esetben is megszerezheti a tulajdonát igazoló telek­könyvi végzést, azonban ennek feltétele, hogy a 1 földrésznek már legalább | tíz esztendeje birtokosa le­gyen. A birtoklást a tanáccsal !lelve tanúkkal kell iga- oltatni. A földhivatal rendte­remtési eljárása jogokat nem sérthet. Tehát most nem adomá­nyoznak földeket, csupán a valóságos viszonyokat le­galizálják Ha például az örökösök még pereskednek, akkor a földhivatal az ügy­höz hozzá sem nyúl. A földhivatal végzését más esetekben viszont perrel lehet megtámadni. Az elmulasztott admi­nisztrációért büntetést fizetni most nem kell és a földhivatal eljárása is ingyenes. Viszont pótlólag meg kell fizetni az annak idején megspórolt átírási, vagy örökösödési illetéket. Még­pedig kamatmentesen, de az ingatlan mai értékének arányában. Ellentétes eset is előfor­dulhat. Ha ugyanis egy földrészletet valamikor ál­lamosítottak, de erről ok­mányt nem állítottak ki, illetve ha államosítani kel- kett volna, de az elmaradt, akkor most ezt is pótol­ják. Fontos még tudni, hogy ez a rendelkezés a ko­rábbi jogszabályokat nem változtatja meg. Ismeretes, hogy nálunk egy magyar állampolgár­nak maximálisan 1600 négyszögöl, illetve 6000 négyzetméter személyi földtulajdona lehet. Ennél több akkor sem lehet, ha most a valóságos tulajdo­nában álló földet írnának a nevére, de ezzel a terü­lettel szemé1'-! földt '1" idő na az egy holdat már meghíüodnák. Ez alól csu­pán a főh’vntásű, egyéni­leg dolgozó parasztok je- 'entenek kivételt. F. B. A főként szolgáltató jel­legű, s nem túlzottan jö­vedelmező vámdarálást 18 ÁFÉSZ-üzemünk végzi, igyekezve ezzel is kielégí­teni a lakosság igényeit. A 89 szövetkezeti szik- vízüzem több mint 131 ezer hektoliter szikvizet állított elő. A tapasztalat szerint az érdeklődés az utóbbi időszakhan némiképp meg­csappant, részben a szifon- patron-eilátásban mutatko­zó javulás miatt, részben pedig, mivel a fogyasztók újabban inkább a palacko­zott szénsavas üdítőitalo­kat keresik. A megye szö­vetkezeteinek 12 palackozó üzeme tavaly kishíján 9 ezer hektoliter Hüsit ho­zott forgalomba. A válasz­ték bővítése céljából töob szövetkezet fogott össze, hogy a jövő évben cola alapanyagú üdítő italt gyárt­son, Uni-Cola néven. A szükséges szörpmennyiséget a gyártáshoz a Kecskeméti Univer Szövetkezet kon­zervüzeme készíti, s az Uni-Cola szörpöt kizárólag szövetkezeti üzemek kap­ják majd. JELENTŐSEBB ' építő­anyag-előállítással a solti, valamint az ágasegyházi ÁFÉSZ foglalkozik. Főként kútgyűrűket, betonkádakat, kerítésoszlopokat és moza- iklapbkat gyártanak. Említ­sük még meg a Fajszon működő vasüzemet, amely zománcozott falikutakat gyárt, s amelynek vezetői szüntelenül keresik a to­vábbi termelési lehetősége­ket. Igen szép eredmények­kel büszkélkedhet a Kecs­keméti UniVér Szövetke­zet hetényegyházV konzerv­üzemé, amelynek termelé­si programjában főként a háziasszonyok második mű­szakját könnyítő késziimé- nyek (tormakrém, a Piros- arany ételízesítő, á könnyű, tápláló és ízletes majonéz, s a takarékosan felhasz­nálható zellerkrém leves­ízesítő) gyártása szárénál. Az üzem előreláthatólag a jövő negyedévben for­galomba hozza a kecske­méti gulyáskrémét, s' fok­hagyma- és vöröshagyma­krém készítését is tervezi. A NEGYEDIK ötéves tervidőszakban a gazdasá­gi verseny fellendítése szempontjából is számotte­vő tényezővé válnak a la­kosság igényeire gyorsan és rugalmasan reagáló kis- és középüzemek. Az építő­anyagipari üzemekre az or­szágos lakásprogram vég­rehajtásában vár fontos szerep, de lendületes fej­lődés várható a fogyasz­tási szövetkezetek élelmi- szeripari tevékenységében is, ami a megyénkből fel-- hozott példákból is kitű­nik. összességében egyébként az ország fogyasztási szö­vetkezetei ipari tevékeny­ségének értéke az elkövet­kező öt évben, a jelenlegi évi kétmilliárd forintról, várhatóan ennek a kétsze­resére növekszik. Msüijii kesziyük ii A TANNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat szer- :ődést kötött a Kér rmé- ti Kesztyűs Ktsz-szel az '971-ben gyártásra kerülő 15 ezer nár keszd' ű grár- 'ésára. il’etve szó".!": ' -ára. A szövetkezet termékei 'ú’nyomórászt Svájcba ke­rülnek, de jut belőlük H^endiába. Ausztráliába és Űj-Zélandba is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom