Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

1970. december 18, péntek S. oldal A Minisztertanács ülése A Minisztertanács teg­napi ülésen a külkereske­delmi miniszter beszámolt Nyikolaj Patolicsevvel, a Szovjetunió külkereskedel­mi miniszterével folytatott tárgyalásairól, a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió következő öt évre szóló hosszúlejáratú áru­csereforgalmi és fizetési megállapodásának, vala­mint a két ország 1971. évi anyag-ellátásának jövő évi biztosításáról számolt be A kormány az előterjesz­tést tudomásul vette, s a tüzelőanyag-ellátás biztosí­tása érdekében megfelelő határozatot hozott A építésügyi és városfej­lesztési miniszter előter­jesztése alapján a kormány megvitatta és jóváhagyta a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fej­áruforgalmának szabályo- j lesztési programját. Esze­zásáról szóló jegyzőkönyv aláírásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett Václav Hutával, a csehszlovák mi­nisztertanács elnökhelyet­tesével, tervezésügyi mi­niszterrel az 1971—75. évi népgazdasági tervek egyez­tetéséről folytatott tárgya­lásairól. Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese arról számolt be, hogy a napokban eredményes ta­nácskozásokra került sor Carlos Rafael Rodriguez ál- iamminiszterrel, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagjával a két ország gaz­dasági és műszaki kapcso­latairól. Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese Francesco dg Martinó­val, az Olasz Köztársaság miniszterelnök-helyettesé­vel folytatott tárgyalásairól tett jelentést. A külügyminiszter beszá­molt dr. Rudolf Kirchschlä- gerrel, az Osztrák Köztár­saság külügyminiszterével december 13-án Eisenstadt- ban, illetve Sopronban folytatott nem hivatalos megbeszéléseiről. A kor­mány a jelentéseket tudo­másul vette. A nehézipari miniszter a Népköztársaság tüzelő­rint 1975-re legalább két­millió négyzetméter alapte­rületű könnyűszerkezetes épület kivitelezésének fel­tételeit kell megteremteni. Ezt az építési módot első­sorban az ipari, mezőgaz­dasági és raktározási épü­letek létrehozásánál alkal­mazhatják előnyösen. A fejlesztés megvalósításához a negyedik ötéves tervidő­szakban mintegy 2,6 mil­liárd forintos beruházás szükséges, ami részben ál­lami költségvetési hozzá­járulásból, nagyobb részt azonban vállalati erőforrá­sokból tevődik össze. Az előterjesztés javasolja a a szükséges Ücencek vá­sárlását, a KGST országai­val két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködés megteremtését, a könnyű- szerkezetes építési elemtó gyártásszakosítását, vala­mint közös gyártás megte­remtését tőkés országok vállalataival is. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös jelentését a Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztala­tairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitű­zései helyesnek bizonyul­tak. módosítására nincs szükség. A gyakorlati vég­/dei mérleg: Több alkatrész, jobb szerszámok Jó néhányszor gazdát cseréit a kecskeméti iro­dagépeket javító műhely, amíg három évvel ezelőtt az írodagéptechnikai Vál­lalathoz került. A helyzet ezzel normalizálódott, ami legjobban az alkatrészel­látásban érezhető. Az 1967. évi 40 ezer forinttal szem­ben az idén például már 350 ezer forintot tett ki a készlet. Gondoskodtak arról is, hogy az esetleges hiányokat pótolni lehes­sen. Budapesten alkatrész- gyártó üzemet létesítettek, s minden részleg meg­kapja a többi kirendelt­ség készleteit tartalmazó listát, így a hiányzó cse­redarabok három nap alatt beszerezhetők. Ugyancsak a vállalat gondoskodik arról, hogy a részlegeknek megfelelő szerszámaik legyenek. Az idén a kecskeméti üzem 108 ezer forint értékű, külföldről behozott speci­ális szerszámkészletet ka­pott az írógépek javításá­hoz. Ezek közé tartoznak a szúrólángot adó bunzen- égők, a különleges fogók, amelyekkel egyszerűbben állíthatók a betűkarok. Emellett a dolgozók is szerkesztenek olyan esz­közöket, amelyek könnyí­tik ég gyorsítják a munkát A véllslat kecskeméti tizemében havonta 150— 160 gáp«t Javítanak meg. öond azonban * megren­delőkhöz való visszaszállí­tás. Ugyanis a nagykőrösi üzemegység csak egy gép­kocsit tűd adni. Ezt pedig szinte teljesen igénybe veszik a karbantartó kör­utak. Mivel sok esetben a megrendelők sem ren­delkeznek szabad gép­kocsival, előfordul, hogy a kijavított gépek egy-két hetet a műhelyben veszte­gelnek. Jövőre ezen is változtatni tudnak. A nagykőrösi üzemegység ugyanis három gépkocsit kap. így gyakrabban bo­csáthat járművet a kecs­kemétiek rendelkezésére. P. M. rehajtás során felmerült problémákat a kollektív szerződéseknek az év elején végrehajtott módosításai nagyrészt megoldották. A helyzet további javítására az illetékesek a vizsgálat közben intézkedéseket tet­tek, néhány kérdésben, mint a munkafegyelem megszilárdítása, további vizsgálatokat folytatnak. A munkaügyi miniszter másik előterjesztése alap­ján a kormány olyan hatá­rozatot hozott, hogy a bá­nyászok pótszabadsága a föld alatti munkában töl­tött idő arányában növek­szik, legfeljebb évi 12 mun­kanapig. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az időleges munkakötele- zettségről szóló rendelet­tervezetét. Eszerint elemi csapások esetén a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnö­ke, több megyére kiterje­dően a miniszter — az időle­ges munkakötelezettségről szóló törvényerejű rende­letnek megfelelően — az ál­lampolgárokat munkára kö­telezheti, illetve anyagokat, munka- és szállítóeszközö­ket ideiglenesen igénybe vehet. A munkára kirendelt személyek részére térítést kell adni. Az igénybe vett eszközök használatáért a rendelet térítést ír elő. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter a záhonyi vasúti átrakó körzet hely­zetéről és további fejlesz­téséről tett előterjesztést. A kormány utasította a közle­kedés- és postaügyi minisz­tert, hogy az árucserefor­galom továbi zökkenőmen­tes lebonyolítására a meg­felelő intézkedéseket tegye meg. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta saját munkatervét 1971. első fél­évére, valamint a Közoonti Népi Ellenőrzési Bizottság, továbbá, az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács munkatervét a jövő év hasonló időszakára. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az ország költségvetése Pártnapot tartottak A Magyar Nemzeti Bank megyei hivatalában teg­nap délután pártnapot tartottak, melyen az Ál­lami Biztosító, az OTP, a Beruházási Bank és a Nemzeti Bank dolgozói vettek részt. A pártnak előadója Buda Gábor, a megyei pártbizottság titká­ra volt, aki az MSZMP X. kongresszusának téma­köréből tartott tájékozta­tót. A kialakult gyakorlat szerint várható, hogy az országgyűlés pénte­ken kezdődő ülésszakán vitatja meg a következő évi állami költségvetést. A költségvetés összeállítása több hó­napos előkészítő munkát igényel. Idén ez a tevékenység a korábbinál is ala­posabb volt, mert összekapcsolódott a IV. ötéves terv kidolgozásának mun­káival. Ez azt jelenti, hogy már az 1971. évi feladatokat is ötéves távlatra előretekintve határozták meg. A költ­ségvetés előirányzatai részben a közép­távú tervidőszak gazdaságpolitikai cél­jainak megalapozását is elősegítik. Középtávra kellett előretekinteni azért is, mert az idén tárgyalásra ke­rülő törvényjavaslat tartalmazza a ta­nácsok 1971—75. évi pénzügyi tervét. A középtávú pénzügyi terv — mely­nek készítésében aktívan közreműköd­tek a különböző szintű tanácsok — fi­gyelembe veszi, hogy az 1971-től érvé­nyes közgazdasági szabályozóknak meg­felelően bővül a tanácsok saját bevé­teleinek köre és az előirányzat az egyes területek fejlettségében mutatkozó el­térések fokozatos csökkentésére is meg­felelő fedezetet biztosít. A költségvetés összeállítása el­sősorban — de nem csak — a Pénz­ügyminisztérium feladata. Ebben a munkában részt vettek a különböző tes­tületi szervek, a minisztériumok, a nép­gazdaság ágazatainak képviselői, a ta­nácsok, és kifejezésre juttatták elkép­zeléseiket, észrevételeiket. (A Pénzügy­minisztérium jelentős feladata volt az igénytó összehangolása a terv céljaival és a reális pénzügyi lehetőségekkel.) Már az előkészítő munka egyes fázisaiba be­kapcsolódtak és útmutatást adtak az elő­készítő munka egyes fázisaiba bekap­csolódtak és útmutatást adtak az elő­irányzatok kialakításához az országgyű­lés bizottságai, a megyék képviselő- csoportjai is. A szakbizottságok megtár­gyalták az állami költségvetés általános kérdéseit, fő arányait, valamint a mi­nisztériumok és a területek elképzelé­seit tartalmazó tájékoztatókat, majd az előkészítés befejező részében a konkrét előirányzatokat is. Az állami költségvetés bevételeinek több mint 80 százaléka az állami válla­latok befizetéseiből származik. A költ­ségvetés vállalatoktól származó bevé­teleinek tervezése a gazdasági fejlődés sokrétű elemzése és értékelése alapján, történhet, mivel a felsőszintű pénz­ügyi tervezést végző szervek rendelkez­nek azokkal az információkkal (évközi beszámolók, adóbevallások, pénzforgal­mi jelentések stb.), amelyekkel megala­pozhatók a reális előirányzatok. Ehhez kellő biztonságot nyújt a közgazdasági szabályozók rendszere, amelynek alap­vető elemei több évre érvényesek. Ilyen körülmények között már nincs szükség arra, hogy a vállalati tervek összegezé­sével kerüljenek kialakításra a központi költségvetési előirányzatok. A szövetkezeti szektorban létre­hozott tiszta jövedelem és az állampol­gárok jövedelmének egy részéből szár­mazó adóbevételeik tervezésénél számos sajátosság érvényesül. Így például a szövetkezetek befizetésének mértékénél és részben az elvonás formáinál is ki­fejeződnek a csoporttulajdonból adódó különbségek, míg az állampolgárok be­fizetéseinél figyelemmel kell lenni az állami adópolitika érvényesülésére. Minden forrás tervezésének közös voná­sa azonban az, hogy az állami pénz­bevételek számításba vételének alapja a népgazdasági terv. Ez ugyanis a gaz­dasági fejlődés mellett meghatározza a jövedelmek képződését is. Az állami költségvetés készítésénél a várható bevételek mellett megtervezik a várható kiadásokat is. Ennek kapcsán elsőrendű feladat az államra háruló kötelezettségek reális felmérése és az elismert szükségletek rangsorolása. En­nek keretében kell figyelembe venni, hogy még mindig az állam finanszí­rozza a termelés bővítésének jelentős részét, á társadalmi közös fogyasztás­nak csaknem egészét, jelentős összege­ket juttat a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a vállalatok támoga­tására, továbbá jelentős részt kell ma­gára vállalnia a bel- és külföldi árszín­vonal különbségeinek kiegyenlítésében is. A költségvetési kiadások leg­nagyobb összege a társadalmi közös fo­gyasztásra — egészségvédelemre, nyug­díjellátásra, közoktatásra, kulturális kiadásokra, igazgatás és honvédelem céljaira stb. — nyújt fedezetet. Éppen ezért az ellátási színvonal elemzésére, a különböző igények indokoltságának vizsgálatára különös figyelmet kell for­dítani. A Pénzügyminisztérium ebben a témában már júliusban tervezési irány­elveket és keretszámokat közölt a jövő évi költségvetési előirányzat összeállí­tásához. Ezek képezték alapját a mi­nisztériumokkal és a megyei szintű ta­nácsokkal folytatott tárgyalásoknak, amelyeken meghatározták a költségve­tési szervek bevételeit és kiadásait. (KS) Mentesítő vonatéi, pótpénztárak, mozgó jegyárusok az ünnepekre A MÁV SAITÓTÁJÉKOZTATÓJA Csütörtökön sajtótájékoz­tatót tartott dr. Mészáros Károly közlekedési és pos­taügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója. A tájékoztatóban a vezér- igazgató elsősorban a vas­úti személyszállítás ünne­pi csúcsforgalmának előké­szítését s a zavartalan le­bonyolítása érdekében ho­zott Intézkedéseket ismer- [ pék előtt nem lesz zárva­Növekszik az ipari abrakkeverék szerepe a takarmányozásban A negyedik ötéves terv irányzata szerint az ország tehénállománya 10, a vá­gósertés-termelés pedig 30 százalékkal növekedik — ehhez azonban fejleszteni kell a takarmánytermesz­tést. Ezzel a kérdéssel fog­lalkozott dr. Gergely Ist­ván miniszterhelyettes el­nökletével csütörtöki ülésén a MÉM műszaki fejleszté­si tanácsa. A tanács megállapította: bér a tekarmánytermesz- téanél as elmúlt években javaié eredményeket értek el például az állatte­nyésztés kemény hőigényét már teljes egészében kielé­gítik —, a gazdaságok még­sem tartottak lépést a fo­kozódó mennyiségi és mi­nőségi követelményekkel. Gondot okoz, hogy kevés a fehérjedús növény, a szá- lastakarmány-termesztés hozamai igen alacsonyak. A korszerű takarmányo­zási igényeket kielégítő ipa­ri abrakkeverékek hazánk­ban is egyre inkább elter­jednek. A negyedik ötéves terv végére az országos ab- rakszüklégletnek már a fe­lét ilyen keverékekből fe­dezik. Ű] üzemek építésé­vel, a meglevők rekonst­rukciójával és korszerfeíté új üzemek a gazdaságoknak. A negyedik ötéves terv­ben a gazdaságok az eddi­ginél jobban alkalmazkod­nak majd a változó takar­mányigényekhez. Egyebek között például 350—400 ezer holddal növelik az évelő pillangós takarmánynövé­nyek vetésterületét és na­gyobb gondot fordítanak a takarmányborsó termesz­tésére is. A MÉM műszaki fejlesz­tési tanácsa felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a ta­karmánytermasztés és az pari abrakkeverék-gyártás tette. Az év végi hármas, és kettős ünnepen, illetve az előző és következő napo­kon mintegy 500 000— 600 000-rel több utasra szá- I mit a MÁV. A vezérigaz­gatóságon külön munkabi­zottság foglalkozott a rend­kívüli tennivalók meghatá­rozásával, a forgalom meg­szervezésével. Az ünnepi forgalomban a teherfuvaro­zás nagy részét leállítják. A menetrend szerint 121 olyan vonat indul kará­csony és új év előtt, amely évközben máskor nem köz­lekedik. Ezenkívül a Buda­pestről kiágazó fővonalakon 267 mentesítő vonat közle­kedik. A legnagyobb forgal­mat 22—24-én, valamint 27-én és január 1-én, 2-án várjak, a tapasztalatok sze­rint elsősorban a miskolci, a debreceni, a győri, a kis­kunhalasi és a békéscsabai vonalon. A Volán Tröszttel együttműködve sével elérik, hogy 1975-ben i korszerűsítéséhez meg kell 2,4 milliárd tonna ipari ab- j teremteni a hazai gépgyár- rakkeveréket adnak majd az i tó kapacitást. tartó pénztár, s kisegítő, pótpénztárakat is nyitnak. Ezenkívül az idén először megszervezték a mozgó jegyárusítást. Nyugdíjas vasutasokat bíztak meg ez­zel a munkával. Az utasok megfelelő tájékoztatására a nagy pályaudvarokon meg­erősítik az információs szol­gálatot A folyamatban levő pá­lyaépítéseket az ünnepi forgalom idejére felfüggesz­tik, minimálisra csökkentik a forgalmi korlátozásokat. A vidéki állomásokon kü­lön brigádokat szerveztek a szerelvények takarításá­ra, gyors „visszaforgatásá­ra”, gondoskodnál: a vona­tok megfelelő előrűtéséről. Hajó! avasak meg a mentesítő vonatok­hoz az autóbuszcsatlako­zást. A torlódás, a sorbanállás elkerüléie végett a menet­jegyek« az idén is elővé­Pénteken egy jelentős szervezték | munkafeladat sikeres befe­jezését ünnepük Baján, a Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat hajóépí­tői. Ma avatják fel az úgy­nevezett aggregát-hajót, amely a bajbajutott ele­jeiben árusítják. (Egyelőre ! vétorokst, kotrógépeket alig 25 000—30 000 jegy kelt látja el energiával, míg a él.) A vezérigazgató beje­lentette, hogy a budapesti pályaudvarokon az ünne­hibákat kijavítják vagy a szükséges karbantartást el­végzik;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom