Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
4. oldal 1970. december 13, vasárnap Juhászné SzeremiérőL. M egjelenéséről ítélve i Felnőtt, már családot ízig-vérig sárközi alapított fiuk és lányuk asszonynak nézem Juhász Imrénét, a szeremlei Duna- gyöngye Tsz állatgondozóját. Élénkpiros, kerekded arc, parasztos, már-már népviseletre emlékeztető öltözék, eleven észjárásra utaló beszédtempó — ezek volnának a kötődés jegyei a születésig visszamenőleg? Ám a külső ezúttal is megtéveszt; Juhászné apja egy Örkény melletti nagy uradalomban volt béres, s nem sokkal a felszabadulás előtt tíz gyerekkel érkezett meg az egykéző Duna menti faluba. A család ittragadt, a gyerekek felnőttek. Ki itt, ki ott találta meg helyét a változó világban. Juhászné Szeremlén maradt. Férfias munkában — ötvenkettő előtt, akkor már férjnél voltam, volt két hold juttatott földünk, vállaltam harmados kukoricát, a férjem favágó volt az erdészetnél. így éltünk. A férjem azóta már jóideje a bajai vízügynél dolgozik, mint betonozó betanított munkás. Én pedig 1952-től 56-ig a tsz-ben voltam. Négyszáz munkaegységnél sohasem volt kevesebb a teljesítményem. Voltam vezetőségi tag és munkacsapatvezető is. De hiába dolgoztunk sokat, kevés volt a jövedelem, a munkaegységnek nem volt értéke. Aztán három évig csak tszcs- tag voltam, de 1959-től, amikor kezdődött az átszervezés, már megint a tsz- ben dolgoztam. — Néhány évig bérszámfejtő • voltam az irodában. Ezt nem szerettem. így aztán 1965-ben az állattenyésztő telepre kértem magam. Azóta a hízómarhákat gondozom. Ketten, a húgommal 62—66 növendékállat gondját látjuk el. A munkaidő tart reggel tél öttől fél kilencig, majd délután háromtól fél hétig. Nyolcnaponként kerül ránk a naposszolgálat, akkor egész nap ott kell lenni. Mindez számára magától értetődő — szavainak hangsúlyából ez érződik. Juhászné kemény, férfias munkát végez. Sőt... Ha véletlenül elszabadul egy bika, a férfiak hanyatt-homlok menekülnek, gondozójuk azonban néhány barátságos szóval helyére téríti a jószágot. — Megszoktam a nehéz munkát, ezt csináltam világéletemben. És már az apám is, aki 12 éves kora óta volt béres. Most átmenetileg a tehenészetnél vagyok, ott könnyebb, mert önitatók vannak. De a marhanevelőben vödrözni kell a vizet, bár a vízcsap bent van az istállóban. Ház a falu közepén Jövedelem? Juhászné nem panaszkodik. Nem számítva a decembert, idei munkaegységeinek száma 560. A munkaegység/tavaly 60 forintot ért. Szerinte ennek az idén is meg kell lennie, mert különben „kiürül” a tsz, vagyis a fiatalok odébbállnak. Ezért az elnök az idén is mondogatta: „Emberek, a vállat és a fejet összedugni, mert különben nem boldogulunk”. — Havonta, ha a 24 napot végigdolgozom, megse- resem a háromezret — van. A fiú a tsz-ben dolgozik, gépszerelő — lánya és menye pedig szintén az állattenyésztő telepen talált munkát. 1965-ben „árvizes házat” építettek a falu szélén, de azt már eladták, mert a falu közepén építettek új házat. Még nincs teljesen kész, eddig 146 ezer | forintot költöttek rá. A fiuk most vett házat magának. Gépkocsira nem gyűjtenek, majd a fiatalok, ha szükségét érzik. — Amikor én a férjemmel összekerültem, kettőnk vagyona egy batyuban elfért. A mostani fiatalok már nem így vágnak neki az életnek... Elutazása kongresszusra I960 óta párttag. 1962 óta az alapszervezet vezetőségi tagja. Ugyancsak tagja a tsz vezetőségi bizottságának is. Ez év őszéig „csak” ennyi volt a tisztsége. Aztán, a bajai járási pártértekezleten vb-taggá választották. Ezen kissé elcsodálkozott. Még inkább, amikor megyei küldötté választották. És amikor az országos küldöttek közé is beválasztották, napokig kellett barátkoznia a gondolattal ... — Egy értekezletbe még hallgatóként is beleizzadok, S akkor most a kongresz- szusra. Utazni, egy hétig távol lenni! a férjem eleinte nem is örült túlságosan a dolognak, a háztájiban 11 hízó van, ezeket én gondozom. Aztán a baromfiak. Mindezt a férjemnek kellett átvállalnia. Az utazás maga is szokatlan volt. 1959 előtt általában kéthetenként megfordultam Pesten, háziszőtteseket vittem eladni. Azóta csalt egyszer mozdultam el hazulról, két évvel ezelőtt jutalomüdülésen voltam Lenin- grádban. „Mondd el Rozi!" Milyen volt a kongresz- szus — az ő szemével? Milyen élményekkel tért viszsza? — Nagyon magas szintű tanácskozás volt. Az tetszett legjobban, hogy Kádár János elvtárs kötetlenül és közvetlen hangon beszélt a nők helyzetéről. És jól tette, hogy azokat is kipellengérezte, akik úgy dolgoznak, mintha „szívességet” tennének... Juhászné Szeremlén köz- tiszteletnek örvend. Mert a legnehezebb munkától sem riad vissza, s ráadásul még tisztséget is visel. Ha valami problémával fordulnak hozzá, így kezdik: „Mondd meg Rozi, ha odakerülsz.. ” Juhászné. ha szót kap a kongresszuson, elmondta volna, hogy a tsz idős tagjai a nyugdíjkorhatár leszállítását kérik. Elmondta volna azt is, hogy a falunak nagyon kellene egy új iskola, meg művelődési otthon, s javításra szorulna a Bajáról idevezető bekötőút is. Elmondta volna, hogy a rengeteg vadkár ellen is tenni kellene valamit, mert a parti erdőségekből kimerészkedő szarvasok, őzek évente több százezer forintos pusztítást végeznek a vetésekben. M őst 43 éves. Arcszíne kicsattanó egészségről tanúskodik. Pedig évek óta betegeskedik, a szívével. Egy ízben a kongresz- szuson is roszul lett, de ennek ellenére egyetlen percet sem hiányzott, orvoshoz is csak este ment el. Pihennie kellene olykor, de ehhez még nem szoktatta hozzá az élet. A növen- dékmarhd-gondozók nem tudják, milyen az, ha valaki reggel hét órakor kel fel. Hatvani Dániel n ■ Öl helyeit méter Bizonyára sokan csodálkoztak amikor hallották, hogy az MSZMP X. kongresszusának beszámolójában a mezőgazdaság idei terméshozamait csupán hektárban idézték. Pedig ez egy új korszak első külső megnyilvánulása volt hazánkban. A földnyilvántartásban voltaképpen most hagyjuk abba azt, amit még az osztrák—magyar monarchiában Ferenc József császár és király elkezdett. A monarchia mértékegysége volt ugyanis a bécsi öl, ebből lett a „Joch”, — azaz hold—, eszerint fektették fel a telekkönyvet — azaz a katasztert — és innen származott a kataszteri hold kifejezés. Az öl és a hold azonban nem szorozható, osztható, nem adható össze és nem vonható ki a tízes szám- rendszer szabályai szerint, tehát elavult. Az osztrák—magyar monarchia volt államai mind áttértek már a méterre és a hektárra, legelőször éppen Ausztria. Most mi is gépesíteni és elektronizálni akarjuk a földnyilvántartást, mi is elhagyjuk tehát a kataszteri holdat. Utolsónak és kicsit későn, de most már végleges elhatározással. Persze, akik a pártkongresszus anyagában észrevették a hektárt, azok — Kiváló alegységeit a határőrségnél Szombaton délelőtt Kiskunhalason a határőrség laktanyájában díszünnepséget rendeztek, ahol megjelent Ispánovics Márton, az MSZMP járási bizottságának első titkára, a járás és a város politikai, államhatalmi és társadalmi szervezeteinek képviselői. Dudás István határőr alezredes, kerületparancsnok az ünnepi beszéd után adta át a határőrségnél folyó szocialista versenymozgalomban elért eredményekért a kiváló és az élenjáró címeket. Az élenjáró határőrőrs címet Bajusz János határőr százados alegységének katonái szerezték meg. Az élenjáró szakasz címet Vágvölgyi István határőr százados határőrei nyerték el. Sok határőr kapott a Határőrség kiváló katonája, illetve az Egység élenjáró katonája címet. Ezek a határőrök ebben a kiképzési évben példamutatóan tanultak, kiválóan hajtották végre a határőrizeti feladatokat. A járási pártbizottság nevében Ispánovics Márton köszöntötte a kiváló kevés kivétellel — a közölt számokat nem tudták érzékelni. Hektárban ugyanis még nem tudunk gondolkodni. Hatóságaink viszont úgy döntöttek, hogy átmeneti időszak nem lesz, tehát nem használjuk párhuzamosan a hektárt és a holdat. Ha ezt tennénk, a hektárra nem figyelne senki, tehát az átmeneti időszak a végtelenségig húzódna. (Ez történt például Csehszlovákiában.) így pe- dig gyorsan meg kell majd ismerkednünk az új fogalommal. Az áttérésről szóló kormányrendelet képleteket is közöl. J ogszabályban ez furcsa, de szükséges. Eszerint egy négyzetmeter egyenlő 0,27 négyszögöllel; egy' hektár egyenlő 1,73 kataszteri holddal, illetve egy négyszögöl egyenlő 3,59 négyzetméterrel; egy kataszteri hold egyenlő 0,57 hektárral. Ez így egy kicsit komplikált. Viszont a hektárokban megadott termésátlagot fejben is könnyű átszámítani holdakra. A hektárban megadott szám felét kell venni és ehhez hozzá adni annak az egy- tizedét. Ha például azt mondom, hogy hektáronként 20 mázsa búza termett, nem tudjuk, hogy az mennyi. Viszont a húsz mázsa fele 10 mázsa, annak az egy tizede 1 mázsa, összesen 11, tehát vehetjük úgy, hogy a hektáronként 20 mázsás termés holdanként 11 mázsának felel meg, tehát olyan gyenge, közepes. Ez a számolás persze nem pontos, mert a papíron kihozott szám 11 és fél mázsa lenne, de a mindennapi szóhasználat ekkora kerekítést már kibír. Kerekítenie kellett magának a rendeletnek’ is. A jogszabályok számos esetben területi határokat állapítanak meg, mindig kerek kataszteri holdakban, vagy négyszögölekben. Ezek helyett ugyancsak kerek számokat kell majd használni. Ezeket a rendelet meg is határozza. Például a legkisebb víkendtsiek eddig 50 négyszögöl lehetett, ezután 200 négyzetmé- . , „ j tér lesz. A zártkertben alegységeket, illetve hatar- | visszahagyható legkisebb őröket. terület azelőtt 200 négyszögöl, ezután 800 négyzetméter. Helyenként a porta felső határa 300 négyszögöl. Ennek helyébe az* 1000 négyzetméter lép. Ahol 400 négyszögöl volt a határ, ott 1500 négyzetméter engedélyezhető ezután. A 800 négyszögöles illetményföld ezután 3000 négyzetméteres lesz. Ugyan ez a háztáji terület alsó határa. Felső határnak az 1600 négyszögöl helyett 6000 négyzetmétert használunk ezután. Az egyénileg gazdálkodó parasztok eddig legfeljebb öt kataszteri hold földet vásárolhattak. Ezután három hektárt vehetnek. Az egyéni parasztnak összesen legfeljebb 25 kataszteri hold földje lehetett, ezután 15 hektár lehet. Aki utána számol láthatja, hogy a kerekítésekkel — egyetlen kivételtől eltekintve, ami a 300 négyszögöl — mindig a kisember, az állampolgár jár jól. A 6000 négyzetméter nagyobb terület mint az 1600 négyszögöl. Fontos azonban tudni, hogy ezen a címen pótlólagos igényeket nem lehet támasztani. Akinek például a zártkertben visszahagytak 1600 négyszögöl földet, az most nem kérhet pótlólag 246 négyzetmétert, mert az új határ ennyivel magasabb. A termelőszövetkezetek pedig maguk döntik el. hogy a közösből adott háztáji területek kimérésénél mikor térnek át a tagok számára kedvezőbb négyzetméteres határokra. A négyszögölekkel, illetve kataszteri holdakkal párhuzamosan átszámítják hektárokra az aranykoronában meghatározott eszmei földértékeket is. Az átszámítás a rendelet által közölt táblázat szerint kell elvégezni. Tekintve, hogy kényes érdekekről van szó, a kerekítések itt csupán minimálisak, csak a tizedespont után következnek. Az átszámítást a telekkönyvek átállításával egy- időben a hatóságok végzik el. Ezért fizetni nem kell, viszont az új mértékegységek szerint számított telekkönyvi kivonatot mindenki megkapja, vagy a tanács hirdetőtábláján megnézheti. A munka az országban hárem évig tart. F. B. Kitüntetés huszonöt ér után át Valpovó—Nasice—Pad- rovszka—Szlatina térségétak, mint a jégeső, s mi lőttünk eszeveszettül, minben. Sajnos Nasicén be is den felbukkanó német sifaslszta'’harcosokat tűrne-' kapcsolatba a Népfelszaba- tett ki Baján a Jugoszláv duó Hadsereggel. Néhány Szocialista Szövetségi köz- hét múlva már Zomborban társaság nagykövete. volt, ahol önként csatlakoA második világháború zott ahhoz a hadsereghez, véres harcai már a Kárpá- amely fegyverrel szabadi- tokban dúltak, ám a fa- tóttá fel Jugoszlávia népe- siszták rádióinak hírma- it, küzdött a magyar nép gyarázói, az újságok öles szabadságáért, betűi arról igyekezték megNehéz a visszaemlékezés, az epizódokat akár rosz- szak vagy jók voltak, eldó hadmozdulatokat” vagy a Néhány emleket azonban felidézgyőzni az embereket, hogy a német csapatok és csatlósaik „tervszerű elszakaéppen „frontkiigazításokaf hajtanak végre a „döntő offenzíva” előtt. Európa népei, de az egész világ tek azok a harcostársak barátok, akikkel együt vette át Ispánovics Mártó tudta már a szoviet csa- a kiskunhalasi járási párt “ fSSf Süí, bizottság első titkára az a magas kitüntetést, amelyet az antifasiszta harcban részt vett magyar álfejeztem a háborút... Cigarettára gyújtott, sakos alakra. Az épületekből felcsapó rőt fény jobb kézzel engem is ki- világánál űztük a fasisz- nált. Feltűnt kezének me- tákat a város széle, az ak- revsége. Talán kissé túl- namező felé. A tankokat ságosan is eltöprengtem ráhajtottuk a saját maguk ezen, mert elnevette magát, által telepített aknákra, s — Igen, otí sebesültem a németeknek csupán kis meg, onnan ez az egész százaléka tört át, men:kült életemre szóló emlék. Ta- meg a biztos pusztulástól, Ián erről beszélek, ez nagyon is fájdalmas emlék volt számomra'... Golyószórós voltam, irányzó. A lövedékeinktől. Hajnalodott már, amikor Ispánovics Márton golyószórós irányzó és a Milán rövid néhány hónap alatt nevű jugoszláv lőszeres mindig a legnagyobb tűz- közvetlen közelében egy te dobtak be bennünket, német aknagránát rohant, s tizennégy-tizenöt elvtár- — Milán, sajnos, előne- ramat lőtték ki mellőlem, vét sohasem tudom meg —. Nasice elfoglalása után, szívott a cigarettájából Isazonpatok pörölycsapásai alatt recseg-ropog a fasiszták hadigépezete. Jugoszlávia J^0gy0j]30j^ ^ partizánegysé- , , gek egész hadsereggé nőt- '^Polgároknak nyújtottak vatországban. Élményem lövegek törtek ránk, gya- tüntetés — a Felszabadító tek, űzték, hajtották ma- at‘ rengeteg van, de összefüg- losság fedezetével, azzal a Háború Emlékérme — guk előtt a megszállókat. — Huszonöt év telt el gően már alig emlékszem céllal, hogy kitörnek az mindig eszembe juttatja Az akkor 17 éves Ispáno- azóta — kezdte a beszélge- néhányra. Egyet a sok kö- őket szorongató - gyűrű’:ől. majd azt a gigászi, egyen'945. április 21-én éjszaka pánovics Márton riadóztattak bennünket. A nal meghalt. Én a kórház- város-menti erdőből fasisz- ba kerültem, hét helyen seta páncélosok és roham- besültem meg... A kivallja. — Nagyobb, mint a j vies Márton Baján az tést Ispánovics Márton —, zül, 1945 március 6-án a Óriási csata tombolt. Égett lőtlen, s' mégis győzelmes férjem jövedelme. S ráadá- ■ egyik intemálótábórból a a neveket bizony már el- német offenzíva visszave- a város, az aknák döreje küzdelmét, amelyben szesul kevesebbet költők, mert ! városban dolgozó jugosz- felejtettem. Én 1944—45- résében vívtunk elkesere- összeolvadt a gránátok rény harcosként én is helyben vagyok, nem járok i láv hadifoglyokkal sokszor ben vettem részt a har- dett harcokat, majd el- robbanásaival. A gyalogsa- részt vettem, el más vidékre. beszélgetett. így került cokban Szlovéniában, Hor- lentámadásba mentünk gi lövedékek úgy kopog-. Gémes Gábor
