Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
A SZOVJET PARLAMENT ÜL0SE AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Cyrankiewicz és Brandt aláírta a lengyel— nyugatnémet szerződést. Elrabolták Svájc brazíliai nagykövetét. KEDD: Összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Nagy sztrájk Angliában. SZERDA: Husszein jordániai király amerikai vezetőkkel tárgyalt. Dajan izraeli hadügyminiszter az USA-ba indult.' CSÜTÖRTÖK: Elhalasztották Tito olaszországi látogatását. Négyhatalmi tárgyalás Nyugat-Berlinről. FENTEK: Nixon a bombázások folytatásával fenyegette meg a VDK-t. A Csehszlovák Kommunista Párt plénumának ülése. SZOMBAT: A SALT-tárgyalásokon résztvevők látogatása Leningrádban. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága a nyugat-európai integrációról. Így látja a hetet kommentátorunk, Páify Iózssf: A hét első napján történt a hét leglátványosabb eseménye: Willy Brandt, a bonni kancellár Varsóban aláírta azt a szerződést, amelyben a Német Szövetségi Köztársaság elismeri Lengyelország nyugati határának az Odera—Neisse- vonalat. A nemzetközi okmány szövegét már ismerte a világ, s a két ország közvéleménye. Hosszú hónapok izgalmas tárgyalásainak végén született meg a lengyel—nyugatnémet szerződés. Aláírása már ünnepélyes keretek között történt meg ... S itt kívánkoznak toliamra a személyes megjegyzések. Éppen november végén két hetet töltöttem a Német Szövetségi Köztársaságban. Akkor már megtörtént a lengyel—nyugatnémet szerződés parafálá- sa, ki volt tűzve — elvben _ Brandt kancellár utazásának dátuma is. A kormányfő környezetének egyik tagja már jó előre elmondta nekem, hogy Willy Brandt szinte az NSZK egész lakossága szimbolikus képviseletétől kísérten akar ellátogatni Varsóba: minden politikai párt vezetőit meghívta, írókat ugyancsak felkért, hogy vegyenek részt a szinte demonstratív utazáson, szak- szervezeti vezetőket éppúgy toboroztak, mint ifjúsági szervezetek képviselőit ... A CDU, CSU ellenzék megtagadta a kancellár kérésének teljesítését, egyébként azonban valóban a nyugatnémet lakosságot reprezentáló küldöttséget sikerült Brandt- nak verbuválnia .. • A kancellár azt akarta kifejezésre juttatni ezzel, ami aztán egyes nyugati lapokban, a beszámolók címeiben fel is bukkant: „híd épült Varsó és Bonn között”, „1939—40 után 1970 meghozta a megbékélést, a kiengesztelődést” stb. Willy Brandt kétségtelenül akarta is ezt a visszhangot. Szüksége lehet rá még országán belül is, az NSZK határain kívül pedig csak még hasznosabb erkölcsi és politikai szempontból ... Bonnban a jobboldali ellenzék elhallgattatásához jó eszköz annak felidézése, hogy a hitleri Németország milyen borzalmas bűnöket követett el a lengyel nép ellen. A világban módosulhat az NSZK-rói alkotott kép, ha már nem kizárólag a revansizmus hangjai hallatszanak a Rajna partjairól ... De megépült-e máris a „híd”? 1970 meghozta-e már a megbékélést, a ki- engesztelődést? Anélkül, hogy a Moszkvában és Varsóban aláírt két szerződés jelentőségét csökkenteni akarnék, s anélkül, hogy a jelenlegi nyugatnémet kormány és különösen Willy Brandt tárgyalási készségét, az európai realitások elismerése iránti hajlandóságát tagadni akarnék, meg kell mondani, hogy még igen-igen messze vagyunk a — „hídavatás- tól”. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírása fontos és látványos esemény volt, sőt: történelminek is mondhatjuk mindkettőt. A ratifikáció azonban, vagyis az, hogy a bonni Bundestag törvénybe iktassa a két szerződést, még hátra van. S talán nem is egyhamar kerül erre sor. NÉGYHATALMI TÁRGYALÁSOK NYUGAT-BERLINRŐL Folytatódnak a hitleri Németországot legyőző négy nagyhatalom nagyköveteinek tárgyalásai a nyugat-berlini' kérdés rendezéséről. Képünkön a bárom nyugati hatalom bonni nagykövete Nyugat-Berlinben• (baltól jobbra) Jean Sauvaguargues francia, Sir Soger Jacklíng angol és Kenneth Rush amerikai bonni nagykövetet a tempelhofi repülőtéren megérkezésük után Klaus fc. Schütz nyugat-berlini polgármester üdvözli Az NSZK-ban politikusokkal és újságírókkal, diplomatákkal és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseimben mindig azt éreztem, hogy a ratifikációs eljárásnak tömérdek buktatón kell túljutnia, igen sok feltétele van annak, hogy a Bundestag megszavazza a két szerződést. Bizonyos fokig a Brandt-kormány maga nehezítette meg a saját dolgát, amikor még a tavasz- szal kijelentette, hogy a Nyugat-Berlin dolgában adandó „szovjet engedmények” szolgálnak előfeltételül a szerződések törvényerőre való emeléséhez. Márpedig Nyugat-Berlin kérdésében — pontosabban: a kusza, bonyolult nyugat-berlini kérdéscsoportban — a Szovjetunió nem az NSZK-val, hanem a három nyugati nagyhatalommal áll szemben. Továbbá: Bonnban jogi és nyelvészkedő érvekkel úgy tüntetik fel, hogy még a lengyel—nyugatnémet szerződés megerősítése is tulajdonképpen a nyugat- berlini négyhatalmi tárgyalások kimenetelétől függ. Ez aztán végleg meghökkentő, hiszen sent az NSZK-nak, sem Lengyel- országnak ezekhez a tárgyalásokhoz nincs köze. A nyugatnémet kormány szóvivőjével folytatott beszélgetésemkor, Rüdiger von Wechmar azt mondta nekem, hogy még egy egyszerű törvényjavaslat is 8 —10 hét alatt jut el a Bundestagban a szavazásig. Ilyen fontos javaslatok többszörösen annyi időt igényelnek. A karácsonyi vakációig a Bundestagban nem hozakodik elő a Brandt-kormány a ratifikációs javaslattal. Legfeljebb csak 1971 elején. Könnyű kiszámítani, hogy Willy Brandt meg akarja várni a jövő év néhány előrelátható, már bejelentett, fontös eseményét, ezek közül is elsősorban — a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusát. Az olvasó minden bizonnyal megbocsátja, hogy ilyen sok tere) szántam a Varsóban aláírt szerződés ügyének, a nyugatnémet belpolitikai helyzet és a bonni szándékok ismertetésének. Csak röviden a hét néhány más eseményéről: a diplomáciában rendkívül szokatlan fordulatra került sor a jugoszláv—olasz viszonyban, Tito elnök az, utolsó pillanatban lemondta hivatalos látogatását, mert az olasz szélsőjobboldali és nacionalista körök a trieszti kérdés felmelegítésével vá-' ratlan és hirtelen megrántották a két ország közti viszonyt. Elsősorban olasz belpolitikai problémává alakult az ügy: a Colom- bo-kormánynak most egy- gyel több gondja van. Eddig is volt sok. — a válás engedélyezésétől a gazdaHárom napig tanácskozott a héten a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Megvitatták a jövő évi költségvetést és a népgazdasági terv fejlesztésének feladatait. Képünkön; a szünetben Brezsnyev és Podgornij beszélget a képviselőkkel. sági nehézségekig, a tábornokok politikai mozgolódásától a tartományi közigazgatási reform követeléséig. Fel kell hívnom a figyelmet még a pakisztáni választásokra. A roppant népes, területileg is jelentős, de két külön részből álló országban két tucat párt versengéséből végül is kettő került ki győztesen, mindegyik egy-egy országrészben. Nyugat-Pakisz- tánban Bhutto volt külügyminiszter pártja diadalmaskodott, Kelet-Pakisz- tánban pedig — 1500 kilométerrel arrébb — egT helyi autonómiát követelő nacionalista párt. Kérdés, meg tudnak-e egyezni közös programban? Egyelőre olyan aggodalmaskodóhangok hallatszanak, hogy a Választás eredménye, csak elmélyíti a keleti és a nyugati országrész közti ellentétet. Már olyan jóslatok ís elhangzanak, amelyek Pakisztán kettészakadásának lehetőségére utalnak. A GERILLÁK VEZÉRE A TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SZERZŐDÉS Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök és Willy Brandt bonni kancellár hétfőn aláírta Varsóban a két állam közötti szerződést. Fenti képünkön Brandt és Cyrankiewicz az aláírást követő sajtókonferencián. Nagy derültséget keltett, amikor a lengyel miniszter- elnök a sajtófogadáson elővette újságíró-igazolványát, s így kezdte szavait; Újságíró kollégám, Willy Brandt meghívására érkeztem ide önök közé. TÜNTETÉSEK A BASZK HAZAFIAK MELLETT Carlos 'Lamarca, a brazil hadsereg egykori századosa vezeti azt a csoportot, amely hétfőn elrabolta Giovanni Enrico Buchert. Svájc brazíliai nagykövetét. SZOLIDARITÁSI TÜNTETÉS Rómában olasz fiatalok szolidaritási tüntetést szerveztek. a spanyol katonai bíróság előtt álló baszk hazafiak mellett. Képpiinkön: a tüntetők egy csoportja, „Franco ce Nixon gyilkosok.’^ feliratú transzpareassok. ■* Európa-szerte ssolidaritásl tüntetések folynak a spanyol katonai bíróság elüti álló baszk hteaftsús mellett. A b; lóság ügyésze hat vádlottra haiti büntet ást. a többire összesen 732 év börtönbüntetés kiszabását kérte. Képünkön : Római fiatalok szolidaritási tüntetése a Piazza de Pooolon álló obeliszk körül, a táblák feliratai; «Franco hóhér:’»
