Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
A MEGYEI PARTERTEKEZLET VITÁJA Bizottság ifjúságpolitikai határozata érvényesüljön. Ebben a munkában magunk mögé kell sorakoztatnunk a pártonkívüli nevelőket is. KAkai Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára Négy évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet feladatul tűzte a vállalat dolgozói elé, hogy 40—50 százalékkal emeljék a termelést a harmadik ötéves terv időszakában. A feladatot túlteljesítettük. Ez év végéig ugyanis előreláthatóan mintegy 70 százalékkal növeljük a termelést 1965-höz viszonyítva. Kecskeméten házgyárat építünk, amelynek teljesítő képessége évi 2000—2300 lakás. A vállalat, a harmadik ötéves terv időszaka alatt a megyében 3300 lakást épített. A következő őt évben 7000 lakás építését tervezzük. Zömét a megyében építjük fel. Korszerű, nagypaneles technikával akarunk dolgozná. A harmadik ötéves terv időszakában jelentősen növeltük a béreket. Ez évsen 6 millió forintot jelent i béremelés. A nehéz fizi- tai munkát végzők kerese- ■e nagyobb ütemben emelkedik majd. Több munkásszállást felépítettünk. A vállalatnál régebben dolgosó 50 éves nők és 55 éves érfiak 10 százalékkal magasabb bért kapnak, ez a örzsgárda megbecsülését ©lenti. Nagy gondot fordítunk a zakmunkásképzésre. Éven- e 200 ipari tanulónk vizsgázik. A szakmunkások zázait képezzük ki a tan- olyamokon. Huszonegy loígozónk végzett felsőfokú echnikumot Az utóbbi négy eszten- iőben a vállalatnál dolgosé kommunisták száma 70 zázalékkal emelkedett és ontos eseménynek tártuk, hogy egy hónappal •zelőtt vállalati pártbizottságot alakítottunk. Ügy érezzük, hogy mun- saerőgondjainkat csupán ■állalati intézkedésekkel negszüntetni nem lehet, szükséges, hogy a munkások •érét tovább javítsuk. Többségük távol a családétól dolgozik. A munkakörülmények sem olyanok, iogy a szakma vonzó leiyen. örülünk, hogy a pártér- ekezleti beszámoló úgyfo- salmazza meg: a megye alamennyi iparága közül legkülönböztetett támoga- ást kell nyújtani az épí- őipari vállalatok fejlesztőéhez és termelő mwnkájá- >o& Or. Romány Pál — Tisztelettel köszöntőm a Bács-Kiskun megyei kommunisták fontos, a párt életében igen nagy jelentőségű tanácskozását. Folytatása ez annak a dialógusnak, mely a pártalap- szervezetekben, a párttagság körében már hosszú idő óta folyik és amely végül is a párt életében kiemelkedő magaslathoz, a következő kongresszushoz visz el. Egy olyan magaslathoz, honnét a párt visz- sza tud tekinteni a megtett útra és előre látja a sorra kerülő legfőbb feladatokat Az eddigi vita és a megyei pártbizottság jelentése, az írásos jelentést kiegészítő beszámoló méltó a párt célkitűzéseihez. Méltó a mi pártunkhoz, amely a kormányzás felelősségét hordozza, s a magyar nép helyzetéért, boldogulásáért felelősséget vállalt itthon és nemzetközi értelemben. Tulajdonképpen nem kívántam a vitában részt venni, mégis ami hozzászólásra késztetett: Gajdó- csi István elvtárs mai felszólalása. Pontosabban a mezőgazdasággal, vagy — ahogy társadalmi értelemben mondani szoktuk — a faluval kapcsolatos társadalmi tudat alakulása, amiről Gajdócsi elvtárs is beszélt. A magam részéről teljes mértékben egyetértek azzal, amit elmondott. Szeretném azonban kiegészíteni néhány gondolattal. Bács-Kiskunról azt olvashatjuk a negyedszázados fejlődést bemutató statisztikai kiadványban, hogy az ország legnagyobb mező- gazdasági területű megyéje, olyan megye, ahol a legtöbb mezőgazdasági dolgozó van abszolút számokban kifejezve és a mező- gazdasági munkások aránya is a legnagyobb. Olyan megye — amiről itt nagyon sok hozzászóló, vitatkozó említést tett —, ahol különböző tájegységek, eltérő adottságú területek találhatók, s a róla alkotott kép nagyon sokszínű. A mai faluban ott van és igen jelentős az, amit előszeretettel és őszinte büszkeséggel emlegetni szoktunk, a jólét és technikai előrehaladás jeleként, az autó, a Népstadionba menő karaván, s más biztató jele a fejlődésnek, az igények növekedésének. De úgy gondolom, akkor teljes ez a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy az új és a régi együtt, egymás mellett létezik a mai faluban, és helye, tája, emberi közössége válogatja, hogy melyik van túlsúlyban. Nekünk számolnunk kell azzal, hogy a társadalom egészének mind kevesebb közvetlen értesülése, ismerete lesz a mezőgazdaságról. Ez együtt jár azzal, hogy a társadalmi munka- megosztás növekszik és mind több ember csak mint fogyasztó, vásárló találkozik a mezőgazdaság termékeivel. Éppen ezért nagy szerepe van annak, hogy lehetőleg teljes, pontos, széles információt tudjunk adni a falun végbement változásokról mindenkor. Ügy gondolom, hogy e nagy mezőgazdasági megye tanácskozásán ez roppant fontos. Érdemes számításba venni ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mi mezőgazdasági termelésünknek még a múlt esztendőben Is — pedig kitűnő kenyérgabona termés volt — alig 61 százaléka származott a nagyüzemből. Folytathatnám a példák sorát, de azt hiszem így is világos, amire szeretném felhívni a figyelmüket. Ügy hiszem, hogy az itt elhangzott nagyon sok, hasznos gondolat és észrevétel, ami a területfejlesztéssel, az iparfejlesztéssel és sok más kérdéssel kapcsolatban felvetődött, hozzásegíti majd a megye kommunistáit ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődése is még tovább gyorsuljon, és ilyen szempontból általánossá váljék majd az a kép, ami most még nem mindenütt mondható teljesnek. Kívánom Bács-Kiskun kommunistáinak és a megye valamennyi dolgozójának, hogy a jövőt formáló tervek és a pártértekezlet határozatai megvalósuljanak, s mindannyiunk örömére sikerre jussanak. Lajtai Benttné, a Baromfiipari Országos Vállalat kiskunhalasi gyárának művezetője Az elmúlt öt esztendő alatt a gyár által felvásárolt baromfi- és tojásmeny- nyiség megkétszereződött. Elértük, hogy a baromfitenyésztés és feldolgozás teljesen iparszerűvé vált, s ennek köszönhetően az állattenyésztési ágazatokon belül egyike a legjövedelmezőbbeknek. Nagyüzemi méreteket öltött a tojástermelés is. Nagy teljesítményű tojóhibridek tenyésztésével és a tartási körülmények korszerűsítésével lehetővé vált az eddiginél sokkal több áru előállítása. A következő években tovább növeljük gyárunk termelését. A baromfifeldolgozó kapacitást 1200-ról 1300 vagonra fejlesztjük. Ezen belül az eddiginél nagyobb lesz a hízott liba részaránya. A termelés fejlődésével együtt nőtt a munkáslétszám is. Az egy személyre jutó termelési érték öt év alatt 451 500 forintról 616 500 forintra emelkedett. Bár jelentős beruházásokkal bővítettük a gyárat, a műszaki fejlesztés nem érte el a kívánt mértéket. A központi szervek és a gyár vezetősége tervet dolgozott ki, mely szerint 55—60 millió forint értékű beruházást valósítunk meg a negyedik ötéves terv időszakában. Különösen jelentős a feldolgozó üzemrészek korszerűsítése, fagyasztó- és hűtőkapacitás bővítése. Ezer személyre építünk öltözőt és fürdőt. Ahogy a lehetőségek engedik, gépesítjük a kézi munkát, és ennek eredményeként tovább javul a termelékenység. ★ Erdősi József a vitában elhangzottakra adott válasza után befejeződött az első napirend tárgyalása. IS megyei pártbizottság és a kongresszus küldötteinek megválasztása A második napirendet: a igyei pártértekezlet zártülé- megyei pártbizottság és a [ sen tárgyalta ós titkos sza- X. kongresszus küldöttei- vazással a következő hatá- nek megválasztását a me- 1 rozatokat hozta: II megyei pártbizottság tagjai: Abel Tibomé, az alpári általános iskola nevelője, dr. Bagi György, a kalocsai kórház adjunktusa, Balázs Pál, a Bajai ÁG szocialista brigádvezetője, dr. Bodóczky László, a Megyei Bíróság elnöke, Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Boros György, a tompái Szabadság Tsz műhelyvezetője, Bódi János kiskunfélegyházi magasabb egység PB titkára, Boza József, a Kiskőrösi Járási Pártbizottság első titkára, Buda Gábor, a megyei párt- bizottság titkára, Busch János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Csontos Gyula, a Gemenci Erdőgazdaság igazgatója, Dörner Henrik, a meg; Építőipari V.- igazgat Erdélyi Ignác, a Kecskeméti Városi PB első titkára, Erdősi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Farkas Jánosné, a kerekegyház! Béke Szakszövetkezet elnöke, Fricska Margit nyugalmazott pártalkalmazott, Gáspár Sándorné, a kecskeméti BRG személyzeti előadója, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára, Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Havasi Istvánná, a Kecskeméti Konzervgyár szocialista brigádvezetője, Horváth Elekné, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet személyzeti előadója, Horváth Ignác, a Kecskeméti Járási Pártbizottság első titkára, Hónig Feréne, a jánoshalmi Haladás Tsz elnöke, Ispánovits Márton, a Kiskunhalasi Járási PB első titkára, Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kállai Árpádná, a kecskeméti BOV dolgozója, Kerti Istvánná, a solti községi könyvtár vezetője, Kiss Imre, a megyei kiég. pártbizottságának titkára, Kollár Józsefné, a bácsalmási Petőfi Tsz üzemgazdásza, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb elnökhelyettese* ' i Lajos Ferenc, a kecskeméti ZIM szocialista brigádvezetője, Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi egyesült Lenin— Rákóczi Tsz elnöke, Lajtai Benőné, a kiskunhalasi BOV művezetője, dr. Losonci Mihály, a 2. sz. Honvédkórház parancsnoka, Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Makk Ferencné, a Bajai Finomposztó Vállalat szb titkára, Mándics Mihály, a esávolyi általános iskola igazgatója, Miklós János, az Állami Gazdaságok megyei főosztályának vezetője, Neiner János nyugalmazott igazgató, id. Oláh Pál, a hartai Lenin Tsz elnöke, Papp Ferenc, a homokmé- gyi Aranykalász Tsz elnöke, Papp György, a Bajai Városi Pártbizottság titkára, Pankovits Józsefné, a megyei Népfront Bizottság ^bizottságának titkára, r.) Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Slachta István, a bácsalmási gimnázium igazgatója, Sípos János, a Kiskunhalasi Városi Pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a Megyei Főügyészség vezetője, Szabó Imre, a Bajai Járási PB első titkára, Szabó Lajos, az MSZMP Oktatási Igazgatóság vezetője, Szabó Lajos, az MSZMP Politikai Főiskola hallgatója, K. Szabó László, a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat lakatosa, dr. Szalóki László, ezredes, a Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Szert Lajos, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár csoportvezetője, Terhe Dezső, a KISZ MB első titkára, Terhe Sándor, a kiskun- majsai I. sz. Általános Iskola igazgatója, Tóth Sándor, a kiskunhalasi határőrkerület parancsnokhelyettese, Varga Ferenc, a Kalocsai Járási PB első titkára, Végh György ezredes, a Megyei Rendőr-főkapitányság politikai osztályának vezetője, Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, Viszmeg Miklós, a tataházi Petőfi Tsz gépszerelője, Vonák István, a tiszakécs- kei Béke Tsz párttitkára, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, Zick Márton, a bajai Kismotor- és Gépgyár csoportvezetője. IIX. kongresszus küldSttei: Borsodi György, Buda Gábor, Deák István, a la- kiteleki Szikra Tsz elnöke, Erdősi József, Farkas Jánosné, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Horváth Elekné, Horváth János, a kecskeméti Fémmunkás Vállalat igazgatója, Ispánovits Márton, Juhász Imréné, a szeremlei Duna- gyöngye Tsz állatgondozója, Körmendi Géza, a Kuh- fehértói Állami Gazdaság igazgatója, Marosvári Er- nőné, a Bajai Finomposztó Vállalat fonónője, Mester József, a Kalocsai Városi Pártbizottság titkára, dr. Mészöly Gyula, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth- díjas igazgatója, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, Pétervári Jánosné, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz üzemegységvezetője, Pogány Károly, a Kecskeméti ZIM főművezetője, dr. Romány Pál, Sipos János, dr. Szalóki László, Varga Ferenc és Viszmeg Miklós. Megtartotta első ülését a megyei pártbizottság Ezután a megyei párt- bizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a pártbizottság első titkárát, titkárait, a végrehajtó bizottság tágjait, továbbá a fegyelmi bizottságot, a pártbizottság mellett működő munkabizottságokat, valamint kinevezte a megyei pártbizottság osztályvezetőit és a Petőfi Népe főszerkesztőjét. A megyei pártbizottság első titkára: dr. Romány Pál. A megyei pártbizottság titkárai: Buda Gábor, dr. Greiner József és Gyóni Lajos. A végrehajtó bizottság tagjai: Borsodi György, Dörner Henrik, Erdősi József, Erdélyi Ignác, Horváth Ignác, Iván Istvánná, Laczkó Gyula, Miklós Já- @os és dr. Szalóki László. A fegyelmi bizottság elnöke: Brachna János. Tagjai: Asztalos János, Ágoston András, dr. Bogdán Lajos, Kiss Imre, Mészáros István, Nemecz Gyuláné, Rózsa János és Szabics István. A pártépítési bizottság elnöke: dr. Greiner József. Tagjai: Borsodi György, Fricska Margit, Horváth Ignác, Ispánovits Márton, Iván Istvánné, Papp György, Pogány Károly, Sipos János, Szűcs Béla, Terbe Dezső. Agitáciős és propagandabizottság elnöke: Gyóni Latos. Tagjai: Bodor Jenő, Bognár Lajos, Dudás Benjámin, Fischer István. Ka- tanics Sándor, Madarász (Folytatás a 6. oldalon)
