Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

1OT0. november 11. szerda S. oldal SZOBORCSOPORT a kőfejtőben Bocz Gyula fiatal szobrászművész elhatározta, hogy a 440 méter magas Szársomlyó hegy elhagyott kőfej­tőiében hatalmas szoborcsoportokat és barlangrend­szert farag ki. Az első több tonnás szoborkompozíciók már elkészültek — az élet folyamatát ábrázolják. Ter­vei szerint a nagyszabású munkákkal csak hosszú év­tizedek múltán lesz kész. Kezdődik a téli könyvvásár Sajtótájékoztató az írószövetségben A téli könyvvásárról tartottak sajtótájékoztatót kedden, a Magyar Írók Szövetségében. Száztizennégy új könyv­vel jelentkeznek a kiadók a mostani vásáron, össze­sen másfél millió példány­ban. Minden negyedik kö­tet mai magyar szerzőtől ■való. Klasszikus irodal­munkat hét kiadvány, a külföldi szépirodalmat 24 írásmű képviseli. Bőséges választék — 18 féle olvas­nivaló. Képes- mesés­könyv — vár a gyerme­kekre, s egész sor ifjúsági regény kerül a boltokba. Értékes ajándékként vá­sárolhatók friss képzőmű­vészeti albumok, kép­anyaggal bővített tanul- mánykönyvek, az iroda­lomtudomány, a zene, a pedagógia, az esztétika, az egészségügy, a lakáskultú­ra témaköréből — több­féle ajánlójegyzék segít a tájékozódásban, a listák­ból mindenki ingyen kap­hat a könyvesboltokban, a köny vter j esztőknéL Események, rendezvé­nyek is kapcsolódnak a vásárhoz. Budapesten és vidéken egyaránt tartanak író—olvasó találkozókat. A 25 éves Európa Kiadó ju­bileumi műsort rendez de­cember 8-án. az Irodalmi Színpadon. A Filharmónia kamaratermében „Vázlat a mindenségről” címmel lesz irodalmi est, s ezt a rádió is sugározza majd. Ugyan­csak a rádióban két al­,Jugoszláv filmnapok Hercegszántón A Délszláv Szövetség és a megyei moziüzemi vállalat közös rendezésében november 12-én este nyit­ják meg Hercegszántón a községi filmszínházban a jugoszláv filmnapok soro­zatát. A rövid ünnepséget követően vetítésre kerül a Célpont a híd című film­alkotás, melyet a mozi já­tékrendjének megfelelően még két jugoszláv játék­film; a Három óra magán­élet, és a Lilika vetítése követ kálómmal Irodalmi rejt­vényműsor foglalkozik a téli vásár könyveivel, a televízió „Nyitott könyv” adásában novemberben a „Fergeteg” című antológia, decemberben Tersánszky Józsi Jenő „Viszontlátásra drága”, januárban Sánta Ferenc, az „Isten a szeké­ren” című műve kerül programba. „Mély tiszteletemnek állandó jeléül..." SZÁZÖTVEN ESZTENDEJE /ELENT MEG A BÁNK BÁN Katona József a Bánk bán sorsát nem kötötte csupán a kolozsvári pályá­zathoz. Céltudatos ember volt, amíg a csalódások kedvét nem szegték. „Ma­gam kívánom én magam­nak a sorsot teremteni” — mondatja afféle önvallo­másként egyik hősével. Amikor 1819-ben a székes- fehérvári társulat Pesten szerepelt, ismét reményke­dett, elővette a kéziratot. Csalódnia kellett. A cenzor letiltotta a színpadról. Ki­nyomtatásához hozzájárul­tak: éppen százötven esz­tendeje, Trattner János be­tűivel jelent meg. Máig őr­zött levélben Kecskemét elöljáróinak ajánlotta mű­vét. „Nemes Tanács! Első munkámat, mellyet az Ol­vasó Világnak közre bo- csájtottam, születésem He­lyének ajánlva, mély tisz­teletemnek állandó jeléül ezennel benyújtom, marad­ván ...alázatos szolgája Katona József fiscalis.” Városi alügyész A szerzőt 100,— Ft pénz­beli ajándékkal, 1820. no­vember 10-én alügyészi ál­lással és Kun János főjegy­ző úr szép szavaival hono­rálták. Hivatalba lépésének, a könyv közrebocsátásának másfélszázados, születésé­nek 179. évfordulóján vé­giglapoztuk a kecskeméti levéltárban őrzött relikviá­kat. Az író értékeit, zse­nialitását felismerő, a te­hetség kivirágzását tevőle­gesen is segítő kortársak szavait, tetteit ugyancsak elhomályosítják a közönyö­sök, szűklátókörűek meg­nyilatkozásai. Ma is elszomorítják az ember torkát édesapjának 1838-ban a „Nemes Tanács­hoz” küldött sorai. A méltó fogadtatás, a munkás esz­tendők után ki gondolt vol­na a végre; a kölcsönpénz­ből rendezett temetésre, a Hivatal padkázásaira, lel- ketlenségére? „Igazságos szempontból** A legnagyobb magyar drámairó édesapja „részint irgalmassági, részint igaz­sági szempontból” 14 forint és 12 fillér köztartozás el­engedéséért esedezett. „Tizenkilenc évek folyá- nak le életemből a Nemes Városi Közösség szolgálatá­ban, mely hosszú év soro­kon keresztül minden hí- zelkedés nélkül bátran mondhatom ... csekély ha­táskörömhöz képest a köz jó előmozdítására nézve majd nem erőmet haladó- lag munkás voltam. Fiat nemzettem, a már dicsőül- tet, ki is szerzett tudomá­nyát Kecskemét városa bol­dogító oltárán tömjénezzé, mellyet a’ vad sors csak kevés ideig hasvott illatoz­tatok mert halál vetett vé­get feleithetetlen Gyerme­kem Kecskemét városa iránti bódulással határos szerelmének... Igazságos szempontból le­endő teljesítését pedig ké­résemnek onnan származ­tatom, hogy jól lehet egy bizonyos időben költ Ke­gyelmes. Királyi Resolutio parancsplá, hogy az időköz­ben elhalt hivatalbeliek esztendei egész fizetésök adattassék ki, mind azon által boldogult Fi jam fize­tése az esztendőnek csak egy részecskéjére adódott ki és így a reám kiírt cse­kély köz tartozásnak ebbe leendő beszámításával mél- tólag kérhetem, mellyért esedezve vagyak alázatos tisztelő szolgája, Katona József.” Intő példa A szabályosan iktatott ügydarab hátlapján Cse­reklyei főjegyző utasította beosztottját. Vizsgálja meg: kifizették-e K. J.-nek egész évi illetményét és egyálta­lán, ki szokták-e fizetni. Elengedték-e a tartozást, megkapták-e a hozzátarto­zók az őket illető járandó­ságot? Bevallom, magam sem tudom. Az akta dátu­mát megjegyeztem: 1838. Immár nyolc év telt el a gyászeset óta. öt esztende­je, hogy „a szerencsétlen Tarisznyájú Nótárius” re­mekét bemutatták Kassán. Játszották azóta Kolozsvá­ron, Budán, Pesten, Arany János már a Stibor elé he­lyezte a Bánk bánt. Mit tudtak minderről Kecskeméten? Heitat Nándor Ä Asztok hallgattak. „Érdekes — gondolta Király — jobbra van az ablak, és balra a függöny. Minek a fal­ra függöny? És méghozzá milyen nagy! Tiszta pocsé­kolás...” Most vette csak észre, hogy a bal sarokban egy fiatal tiszt ül, előtte egy furcsa készülék. Utólag odaköszönt neki is, aztán megismételte a hiábavaló védekezést: — Én nem csináltam semmit! — Üljön le — mutatott az ezredes az egyik szék felé, s mielőtt ő is leült, a hadnagyra nézett. Az ki­egyenesítette a hátát, ujjait a billentyűkre helyezte. — Hát azért valamit mégis csak csinált... A rábeszélő, közvetlen hang megnyugtatta Király őrmestert. Nagyobb szigorúságra, hideg-hivatalos kér­désekre számított. Beke és Ébert is bátorítólag nézett rá. Szinte ajkukon volt a biztatás: „Beszéljen őszintén! Előttünk nyugodtan kitárhatja a szívét!’’ Akadozva beszélni kezdett. — Igen, úgy látom, mindent el kell mondanom. Ak­kor én el is mondom. Ügy, ahogy történt... „Hátha el is hiszik” — gondolta magában. — Az az igazság, hogy efey nagy érzés áldozata let­tem. A Aszta szerelemé. Az ezredes megkérdezte: — Mikor lett szerelmes? — Most egy fél éve. Amikor megismertem Med- gyes Katit. Beke uralkodott magán, hogy el ne mosolyodjon. — Maga hány éves? — Februárban múltam negyvenöt — Katit hány évesnek gondolta? — Tizenötnek. Hiszen első gimnáziumba járt... — És ezekhez mit szól? — nyúlt az aktatáskája felé Ébert százados. Három pornográf amerikai ma­gazint vett elő. A tisztek meglepetésére az őrmester egy cseppet sem ijedt meg. Ellenkezőleg; határozott magabiztos­sággal válaszolt. — Ezekhez én csak annyit szólhatok, hogy szolgá­lati kötelmeim folytán kerültek hozzám. Nekem ugyanis, mint az üteg szolgálatvezetőjének, köteles­ségem elkobozni az ilyenféle erkölcsromboló szellemi termékeket. Márpedig a katonák között mindig akad egy-kettő, aki kapcsolatai révén hozzájut ezekhez a szennylapokhoz. S nem elég, hogy saját maga néze­geti, hanem becsempészi a laktanyába, és a társai­nak is mutogatja. Én ilyen esetekben ... Kertész ezredes félbeszakította a szóáradatot. — Eltértünk a tárgytól. Ön tehát azt állítja, hogy szerelmes lett abba a lányba. Kezdjük az elején. Mi­kor ismerkedtek meg? — Arra egész pontosan már nem is emlékszem. Még a múlt év szeptemberében. Valamikor a hónap végén. — Szeptemberben dorgálást kapott — vetette közibe Beke őrnagy. — így van? — Igen, de az egészen más lapra tartozik. Azt már azóta éppen most. április negyediké alkalmából el is törölték. Az ütegünktől ugyanis többen beneveztek a szocialista versenybe, és akkor készültek az éwégi vizsgákra. Én szolgálati ügyben sokszor megfordul­tam a parancsnokságon, s tudtam, hogy a kiképzési tiszt az íróasztala fiókjában tartja a vizsgakérdéseket. Gondoltam, ha sikerül hozzájutnom, az egész üteg­nek becsületet szerzek vele. — Mármint a lopással? — Nem úgy értem, hanem hogy a fiúk még job­ban fel tudnak készülni... — S az így szerzett szabadságért és jutalmakért há­lásak is lettek volna magánaík. — Úgysem fogadtam volna el tőlük semmit.:; • Beke 'őrnagy összefoglalta az őrmester kihallgatá­sán eddig elhangzottakat: — Mindez csupán adalék a jelleméhez, dehát nem ez a legfontosabb. Magát szeptember tizenkilencedi­kén csípték el a kiképzési tiszt irodájában. Az üteg tagjainak egybehangzó vallomása szerint már tizen­nyolcadikén átadta a kérdéseket. Mit keresett tehát ezek után is az irodában? Figyelmeztetem, hogy már ne beszéljen mellé, mert fölösleges időhúzás az egész. A rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján máris megindíthatnánk maga ellen a hadbírósági eljárást. Ha őszinte vallomást tesz, saját magán segít! Király őrmesternek megremegett a hangja. — Hiszen eddig is őszintén beszéltem. Amikor elő­ször megpillantottam azt a lányt, azonnal belebolon­dultam. — Melyik napon történt ez? Király lehaitotta a fejét. — Szeptember tizenhetedikén. — Helyben vagyunk — ál tanította meg Kertész ez­redes, — Ezzel kellett volna kezdenie, s máris meg­takaríthattunk volna egy fél órát. Hói látta meg őt? — Az ablakon át a szobájában. — Vetkőzött? — Iffen. — N~m húzta el a függönyt? — Nem. (Folytatjuk Keserves aktatologatás Mostoha sors jutott osztályrészül a művelődés lakiteleki házának. Hét évvel ezelőtt építették meg, majd hárommillió forintos költséggel — és nem kielégítő fűtőberen­dezéssel. A nagyterem, amelynek egyik oldala csaknem teljesen szimp­la üvegfeliilet, télen a normális 22 fok körüli szobahőmérséklethez 140 ezer kalóriát igényel, ugyanakkor a kazánok csupán 75 ezret képesek produkálni. , Jellemző, hogy ezt nem az építés előtt, vagy annak folya­mán, hanem jóval utána, már „üzemelés” közben derítette ki a műszaki felülvizsgálat. A nagyterem rendezvé­nyeinek látogatói hat te­let dideregtek végig. A valóság inkább az, hogy a rendezvények száma a téli időszakban erősen .megcsappant. Maximáli­san 17 fokos temperatúrát tudtak csak elérni, de mínusz 20 fok körüli kinti hőmérsékletnél an­nál is jóval kevesebbet. Végre valahára az idén megteremtődni látszottak a régóta esedékes korsze­rűsítés feltételei. Ami persze döntően és kizá­rólagosan az anyagiakba múlik. A járási pénzügyi szakigazgatás a berende­zés vásárlására és beépí­tésére összesen 350 ezer forintot helyezett kilátás­ba. Ez szűken-szépen elegendőnek is bizonyul­na. A tervezőt már má­jus végén megbízták a szükséges dokumentáció elkészítésével. Nem is késlekedett, csak éppen egy 900 ezer forintba ke­rülő fűtőapparát rajzait cirkalmazta fel a pausz­papírra. A dologból az követke­zett, aminek logikusan következnie kellett: a megye a tervet nem fo­gadta el, tehát módosí­tás vált szükségessé. De közben sebesen rohantak a hetek, a hónapok. így a javított és most már megfelelő tervdokumen­táció csak szeptember végére készült el. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a kivi­telező — a tiszakécskei Uj Élet Tsz lakatosrész­lege — elkezdheti a mun­kát. Előtte a tervet az illetékesekkel jóvá kell hagyatni, s ez megint csak időbe te­lik, újabb értékes hetek múlnak el, mert a terv elfekszik valamelyik me­gyei íróasztalfiókban. Még jelenleg is ebben a-z állapotban leledzik, s legjobb esetben is csak karácsonykor fűthetik be a termet. Milyen következtetése­ket vonjunk le ezek után? Hogy amit hat éven át nem lehetett korrigálni azt a hetedik évben is alig-alig? Es annak ellenére, hogy színházi előadásokat csak az enyhébb évszakokban tartanak, több mint két­száz bérletes van Laki- teleken. És az év hátra­lévő részének bevételi forrásai immár szinte elapadtak és ennek foly­tán ott tartanak, hogv a novemberi és a decem­ber! munkabérek kifize­tése is gondot okoz. A lakiteleki művelődés munkásai lassan »»♦ *em tudják, hogy mitől fáz­zanak jobban; az elégte­len fűtőszerkez“ttől-e, va«rv nedig a nehézkes ügyintézéstől, =rni —el. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom