Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTÉSE séges növelni az általános iskolai diákotthonokat. Ezzel 4500 felső tagozatos tanyai tanuló gondja jelentősen enyhül, de teljes megoldásra csak az V. ötéves tervben számíthatunk. Nagy figyelmet kell fordítani a csökkenő tanulólétszám . következményeként a közép- és szakmunkásképző intéz-itek beiskolázására. 'Minden 8 osztályt végző fiatal iskolába küldését szorgalmazni keli, mert szükség van munkájukra. Valamennyi iskolatípusban szükséges a diákotthonok bővítése, de a lehetőségek a IV. ötéves terv során a feszültségeknek csak bizonyos fokú enyhítését teszik lehetővé, végleges megoldás csak a következő tervidőszakokban várható. A középiskolák sorából a •zakközépiskolák hálózatának kiépítése a legfontosabb feladat. 1975 végére az 55:45 százalékos gimnázium—szakközépiskolai arány kialakítása kívánatos. Az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés egyik feltétele a korszerű iskolai és üzemi tanműhelyek számának gyarapítása. A megvalósításban döntő szerep jut a vállalatoknak. A felsőfokú tanintézetekben a nevelőmunkát kell javítani. A magas fokú szakmai képzés mellett fokozni kell a pártszervezetek, ifjúsági szervezetek és a marxista tanszékek szerepét, a hallgatóság eszmeipolitikai nevelését a kommunista ' típusú szakember képzése érdekében. • A közművelődés világnézeti, politikai feladatainak teljesebb érvényesítése céljából tovább kell fejleszteni azokat a tartalmi és formai megoldásokat, amelyek a szórakoztatás mellett a szocialista fejlődést szolgálják. Változtatná kell azon a szemléleten, amely csak a művelődési házakban és a könyvtárakban folyó munkát tekinti a kulturális célkitűzések megvalósítójának. Rá kell irányítani a figyelmet a kiállítások szervezésére, monográfiák, helytörténeti és honismereti, néprajzi, népművészeti munkák bátorítására, a népzene, irodalom és színházi kultúra terjesztésére, igénylésére. Tovább kell fejleszteni a tanácsok állami irányító szerepét is. A helyi adottságok figyelembevételével kell kialakítani a közművelődés feladatait, meg kell teremteni összhangjukat a terület általános fejlesztési elveivel. A pártélet kérdései Megyénk pártszervei, szervezetei, a megye kommunistái következetesen dolgoztak a IX. kongresz- szus és a megyei párt- ertekezlet határozatainak megvalósításán. Ez a céltudatos munka nagyban segített ahhoz a politikai, társadalmi és kulturális fejlődéshez, amelyről a megyei bizottság számot ad. A IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megalapozottságát az elmúlt négy év gyakorlata igazolta. Erősödött a párt vezető szerepe. A kommunisták, a pártonkívüli munkások, termelőszövetkezeti parasztok és értelmiségiek többsége megismerte, sajátjának érezte e határozatokat és odaadóan munkálkodott megvalósításukért. Elősegítette a párt vezető szerepének erősödését az, hogy a megyei pártbizottság a IX. kongresszus határozatai alapján — megyénk sajátos gazdasági, társadalmi és politikai arculatát figyelembe véve — időben és helyesen tárta fel a fejlődés legfontosabb kérdéseit, kidolgozta megoldásuk módját, rpegvaló- sításukra eredményesen mozgósít. A párt vezető szerepének helyes felfogását alakító érveket a párt politikájának mindennapos érvényesülése szolgáltatta. Hétköznapjaink nyugodt fejlődése mindennél meggyőzőbben bizonyította, hogy pártunk a történelmi, társadalmi változások figyelembevételével következetesen és helyesen képviselj a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit és ez vezető szerepének alapja. A párt vezető szerepével kapcsolatban lehet még helytelen nézetekkel is találkozni. Ilyenek: — a párt vezető szerepét a párttagok által elfoglalt vezető funkciók számával mérik; — a demokratizmus ki- szélesedésében a párt vezető szerepének csökkenését látják; — az elvi irányítás előtérbe kerülése egyesek szerint a vezető szerep csökkenését, majd megszűnését jelenti. E helytelen nézetek okai között megtalálhatók: az alacsony politikai felkészültség és a konzervatív szemlélet. Megyénk társadalmi, .gazdasági, kulturális fejlődését a jövőben is a párt vezető szerepének következetes érvényesítés« biztosítja. A kommunistáknak arra kell töreked - niök, hogy az élet minden területén megvalósuljon a párt politikája, érvényesüljön a párt vezető szerepe. A pártezervek és szervezetek feladata, hogy biztosítsák a párthatározatok helyi végrehajtásának politikai, személyi feltételeit, teremtsék meg a feltételét a demokratikus közvélemény szélesítésének. A beszámolási időszakban a megye párttagságának eszmei-politikai és cselekvési egysége erősödött Az eszmei, politikai, cselekvési egység biztosításában jelentős szerepe vplt a párttagság ideológiai, politikai képzésének, a pártoktatásnak, a különböző káderképző tanfolyamoknak és párt napoknak. Kedvezően befolyásolta a pártegység erősödését a demokratizmus kiszélesedése is. Egyre inkább gyakorlattá válik döntések előtt a párttagsággal való tanácskozás. Ez növeli a végrehajtásban az aktivitást, és bátorít a javaslat- tételre, kezdeményezésre. A pártegység erősítése érdekében érvényesíteni kell a párttagok jogainak még szélesebb körű gyakorlását A lenini munkastílus alkalmazása a pártmunka alapvető módszere. A megyei pártbizottság munkájában a lenini vezetési elvek alapján érvényesült és fejlődött tovább a demokratikus centralizmus mindkét oldala. A demokratizmus erősödését mutatja, hogy a megyei pártbizottság tagjai tevékenyen részt vettek a döntések előkészítésében és minden fontos kérdésben a testület határozott. A jobb munkamegosztás tette lehetővé, hogy a gyakorlatban egyre inkább érvényesül a „minden ügyet a maga helyén intézés” elve. Ez nagyban hozzásegített ahhoz, hogy a pártvezetésben a napi tennivalók mellett több idő jusson az előre mutató koncepciók kidolgozására. Növeltük a járási, városi pártbizottságok hatáskörét és felelősségét az alapszervezetek, valamint a terület politikai, társadalmi és kulturális életének irányításában. Következetesen arra törekedtünk, hogy a vezető pártszervek munkájában a helyi kérdésekbe való operatív beavatkozás helyett a rendszeres ellenőrzés. az elvi irányítás, ajánlások váljanak általánossá. A testületi irányítás minden szinten érvényesült. A megyei pártbizottság irányító, ellenőrző munkájában fontos feladatnak tartotta' a járási, városa pártbizottságok vezető tevékenységének fejlesztését. Ennek következtében a nyezett a helyi kezdeményezések, az öntevékenység vonatkozásában is. A pártmunka általános fejlődése mellett a pártszervek egy részében ötletszegénység, bátortalanság, a meglevő lehetőségek kihasználatlansága, az új iránti érdeklődés hiánya tapasztalható. A párthatározatok végrehajtásában számos esetben hiányzik a következetesség, az egyéni felelősség. Nem rendszeres a határozatok ellenőrzése. Erősíteni kell a kollektív vezetés elvének érvényesülését. Növelni kell az egyéni felelősséget a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. Törekednünk kell a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia egyidejű fejlesztésére. Fejleszteni kell a megyei pártbizottság irányító munkáját Még többet foglalkozzék a megye politikai, gazdasági, társadalmi viszonyainak alakulását szolgáló koncepciók kidolgozásával, az ideológiai munka, a kulturális élet, a közművelődés pártirányítá- sänak fejlesztésével. A gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában döntő szerepe van a termelőüzemek kommunistáinak, az alapszervezeteknek. Az elmúlt négy évben feladatukat alapvetően jól mélyj feltételek biztosítására. A párthatározatok eredményes megvalósítását segítették a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek. Az ezekben a szervezetekben dolgozó kommunisták becsülettel szolgálták a párt ügyét. Erőteljesen növekedett a szakszervezetek jogköre, hatásköre, ezáltal nőtt a szakszervezeti munka tekintélye, erősödött tömegbefolyása. Szükséges, hogy megnövekedett jog- és hatáskörükkel élve, következetesebben lépjenek fel a párt gazdasági- és szociálpolitikáját sértő intézkedéseik eilen. Több figyelmet fordítsanak a munkásosztály anyagi, szociális, kulturális helyzetére, védelmezzék a dolgozók jogait A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség területi szerveinek és alapszervezeteinek vezetésével a megye ifjúságának közel 30 százalékát kitevő 30 000 ifjúkommunista aktív részvevője volt a IX kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai megvalósításának. A különböző akciók, termelési mozgalmak, ifjúsági szocialista brigádok, nyári táborozások, kommunista szombatok szervezésével eredményesen jáill lm (I lÉl iillll* É|| Éfpl||pl! Nőküldöttek egy vidám csoportja. pártbizottságok és az alsóbb pártszervek munka- módszere korszerűsödött, mindinkább igazodik a gazdasági, társadalmi változásokhoz. A beszámolási időszakban nőtt a községi, üzemi, intézményi pártbizottságok, csúcsvezetőségek szerepe. A magasabb követelmény irányító munkájuk fejlesztését tette szükségessé. Ehhez a járási, városi pártbizottságoktól hatékony segítséget kaptak. A megye pá rta lapszervezeteinek többségében rendszeres, tartalmas, a szervezeti szabályzatnak megfelelő pártélet folyik. Érvényesül a kollektív vezetés, a vezetőségi üléseket és taggyűléseket rendszeresen megtartják. Az alapszervezetek többségében jelentősen növekedett az aktivitás, politikai munkájuk azonban nem folyamatos. Igen élénk politikai tevékenység volt a gazdasági mechanizmus reformjának megvitatása, bevezetése idején, továbbá a különböző szervek vezető testületéinek választása alkalmával, a tsz- és földtörvény, valamint a falusi lakosságot érintő gazdasági és szociálpolitikai intézkedések megvitatása és végrehajtása kapcsán. Az üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítésére való törekvés fellendülést eredméoldották meg. Az üzemi és termelőszövetkezeti párt- szervezetek a gazdasági vezetők önállóságának és személyes felelősségének megsértése nélkül, általában helyesen képviselik az össztársadalmi érdeket. Sokat fejlődött a pártós gazdasági vezetők együttműködése a termelő egységekben. Ezt segítette, hogy a pártszervezetek többségében szakítottak a korábbi években kialakult aprólékos beavatkozással, helyesen ismerték fel a legfontosabb feladatokat és ezekre összpontosították erejüket. A területi pártszervek és termelő egységekben dolgozó pártszervezeteink munkájában továbbra is fontos feladat a gazdaság- politikai témákkal való foglalkozás, a gazdasági élet pártirányításának fejlesztése. A szocialista gazdaság fejlesztése megkívánja pártszervezeteinktől, hogy a gazdasági struktúra alakításának, arányainak és ütemének útján járjanak el. Minden szinten szükséges, hogy a pártszervezetek gazdaságelemző és ellenőrző tevékenysége terjedjen ki a beruházások szükségességének és célszerűségének megítélésére, a termelés gazdaságosságára, az anyagi ösztönzés tökéletesítésére, a költségszint alakulására, a végrehajtáshoz szükséges szerül tak hozzá a gazdasági célkitűzések megvalósításához. Elismeréssel kell nyilatkozni a munkásőrség tagjairól, akik önként vállalják a kiképzés és a szolgálat nehéz terheit. Pártmegbízatásuknak magas fokú fegyelmezettséggel és öntudattal tesznek eleget. Eredményesen működnek együtt a társ fegyveres testületekkel. Példamutató volt az árvízvédelmi szolgálatban tanúsított magatartásuk. A megyei pártbizottság a beszámolási időszakban rendszeresen foglalkozott a kádermunka fejlesztésével. A vezető testületek több esetben áttekintették és folyamatosan ellenőrizték a káderpolitikái elvek érvényesülését a pártban és a hatáskörrel rendelkező állami és gazdasági szervekben. összességében érvényesültek a káderpolitikái elvek, javult a káderekkel való törődés. A különböző posztokon dolgozó vezetők nagy többsége bebizonyította alkalmasságát, s eredményesen dolgozik; kisebb részük céltudatos képzéssel, neveléssel, alkalmassá vált, illetve alkalmassá tehető a magasabb követelmények ellátására is. Néhány esetben, főleg erkölcsi problémák, vezetési készség hiányában szükségessé vált vezető káderek leváltása. Káderek átcsoportosításával sor került egyes területek megerősítésére. A gazdasági és más szervek vezetőinek többsége megértette, hogy a jó vezetéshez hozzátartozik a káderekkel való állandó törődés. A káderek kiválasztásában, előléptetésében, munkájuk megítélésében a hármas követelmény egységének értelmezése és gya- karlati alkalmazása előtérbe került A vezető pártszervek megfelelő gondot fordítottak a káderek politikai továbbképzésére. A kádernevelés fontos eszközévé vált az erkölcsi megbecsülés. A beszámolási időszakban több évtizedes fáradhatatlan és önzetlen közéleti tevékenység elismeréseként — a jubileumi évfordulókkal is összefüggésben — megyénkben 3443 fő részesült kitüntetésben. A párthatározatnak megfelelően alakult, fejlődött a pártszervezetek tevékenységében az állami személyzeti munka pártellenőrzése. Fogyatékosságok is tapasztalhatók a kádermunkában: — A hármas követelmény a káderek kiválasztásánál nem mindig érvényesül. A politikai hűség, rátermettség esetenként háttérbe szorul. A termelőszövetkezetekben jelentős azoknak a száma, akik nem rendelkeznek beosztásukhoz szükséges szakmai végzettséggel. — A vezetők egy része elhanyagolja a politikai önképzést. — Nem mindenütt található megfelelő helyettes. — Nem kielégítő a fiatalok és a nők vezető funkcióba állítása. — Esetenként a hatáskö- rileg illetékes pártszerv véleménye nélkül döntenek káderügyekben. — Az alapszervezetek egy része nem érti és nem értékeli a véleményezési jogkört. Fontos feladatunknak tartjuk a káderpolitikái elvek érvényre juttatását, a meglevő hibák felszámolását A beszámolási időszakban szervezetileg is erősödtek megyénk pártszervezetei. A pártszervezetek többsége foglalkozik a párt szervezeti erősítésével, társadalmi összetételének javításával. Csökkent a kis létszámú pártszervezetek száma. Jól alakult a párttagok iskolai végzettsége. Növekedett a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya. Csökkent a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek aránya, 7 százalékkal nőtt a pártiskolát, esti egyetemet, esti középiskolát végzetteké. A párt szervezeti erejének alakításában a pártbizottságok feladata annak elérése, hogy az irányításuk alá tartozó alapszervezetek számukban, összetételükben, akcióképességükben is erős szervezetek legyenek, amelyek képesek önállóan és felelősségteljesen a párt célkitűzéseinek megvalósítására. Továbbra sem indokolt a párttagság számának nagyarányú, vagy kampányszerű növelése. A fő figyelmet a párttagság társadalmi összetételének javítására kell fordítani. Minden alapszervezetben a pártmunka állandó feladata a párt szervezeti erősítése, a párttagság társadalmi összetételének, a követelményeknek megfelelő alakítás^
