Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

1970. november 26, csütörtök 8. oldal Uj gyümölcsösök születnek a homokon Megyénk területén a harmadik ötéves tervet megelőző időszakban fő­ként szórványgyümölcsö­sök voltak, nagyüzemi ter­mesztés nagyon kis mértékben folyt. 1967 után, az új telepí­tések zárt, nagyüzemi gyü­mölcsösök termőre fordu­lásának eredményeként az évi átlagtermés megkét­szereződött. A megyében jelenleg 35 ezer katasztrális hold zárt gyümölcsös van, ebből 10 ezer hold az állami gaz­daságok telepítése. A ne­gyedik ötéves tervben a termelőszövetkezetek táv­lati elképzelései szerint gyümölcstelepítésre csak­nem 400 millió forintot fordítanának. Tovább foly­tatódik a gyümölcstermő területek növelése. A fáj­ós fajtaösszetétel a külföl­di piacok igényeit figye­lembe véve változik. El­sősorban a csonthéjasok és a bogyósok iránt mu­tatkozik kereslet, ezért már ez év őszén 500 ka­tasztrális holdon ültetnek kajszibarackot, meggyet és szamócát. Az exportelőírá­soknak a régi, hagyomá­nyos fajták nem minden­ben feleltek meg, így a jobb minőségű, nagygyü- roölcsű fajták elterjeszté­se válik szükségessé. A telepítéseknek azonban ha­tárt szab az, hogy a szük­séges szaporítóanyagból egyelőre még nincs ele­gendő mennyiségű. A talaj előkészítési mun­kák zömét elvégezték, fo­lyik a fák kiültetése is. Nagyobb területen ez év­ben a szanki, izsáki, mély­kúti termelő-, illetve szak- szövetkezetek telepítik az említett gyümölcsféléket. A korábbi extenzív ter­mesztést az elkövetkező időszakban már mindenütt az intenzívebb, nagytőszá- mú, széles sortávú, sö­vényrendszerű termesztési mód váltja fel. D. É. Munkában a tolikeverőgép A BOV kecskeméti tollüzemének büszkesége a képen látható nyugatnémet toll- keverőgép, amely három óra alatt húsz mázsa tollat dolgoz fel. (Pásztor Zoltán felvétele.) A jövő század legénye... .'MILYEN lesz’ a jövő század embere? Izom- kolosszus, atlétatermetű-e, hihetetlen fizikai teljesít­ményekre képes, vagy vé­kony, karcsú, finommoz­gású, bonyolult feladatok végzésére alkalmas? Pon­tos válasz nincs, viszont tudatosan készülni kell a fizikum változására. A gé­pesítés minden eddigi kép­zeletet felülmúl majd a XXI. században. A fizikai erő helyét elfoglalja az agyrendszer megnövekedett munkája. A jövő század emberének alkalmassá kell válnia a gyors és a min­denkor legkedvezőbb dön­tések meghozására. Már fújdogálnak a forradalmi szelek a testnevelés terén is, hogy új tematikával képes legyen ezekhez az igényekhez megfelelően al­kalmassá tenni az élő szer­vezetet. _ Az egyik váltunkról j ól lehet elkerült a súly, és egyre kevesebb nehéz fizikai munkát kell végez­nünk, de kaptunk helyet­te eleget a másikra — mondia dr. Nádori László. a Testnevelési Főiskola ku­tatóintézetének főosztály- vezetője. — Próbáljon meg egy órán át koncentráltan fi­gyelni egy bonyolult kap­csolótábla jelzőlámpájára. — mondja. — És szükség esetén százszor is dönteni, cselekedni: egy-egy oda­való gombnyomással uta­sítást adni egy egész gé­pezetrendszernek. Az ered­mény egészen bizonyosan, várakozáson felüli fáradt­ság lesz. Oka, hogy még nem vagyunk alkalmasak világméretekben az ilyen új fajta teljesítményekhez megkívánt munkára, gyen­ge az emberiség figyel- mii, idegrendszeri állóké­pessége. A testnevelésnek meg kell találnia az új módszereket, hogy a szer­vezet fizikailag is képes legyen az effajta „erőki­fejtésre”. KÍSÉRLETEKET folytat­tak az NDK-ban tíz évig, 20 ezer gyerekkel. A meg­figyeléseket 8 éves kor­ban kezdték és 18 éves korig jegyezték rendszere­sen. A számítógépeken a sor, hogy kidolgozzák, rendszerezzék a tapaszta­latokat, egyes korosztá­lyoknál milyenek az ©lét- kori sajátosságok. Ennek alapján lehet majd kidol­gozni azt a testnevelési programot, ami a szerve­zetet a felnőtt korra segíti alkalmassá tenni, hogy helyt tudjon állni a meg­változott körülmények kö­zött is. Hiszen eredendően alkalmasak vagyunk; az ember rendelkezik a leg­összetettebb szerkezettel, a születés pillanatában már birtokában vagyunk vala­mennyi idegsejtnek, csak a későbbiek során kell megtanítani ezeket a leg­bonyolultabb feladatok­ra is. egy Óvodások között végzett kísérletsorozat egé­szen fantasztikus ered­ményt hozott: kiderült, hogy az eddig kis ügyet­lenkének tartott három­négyévesek képesek vol­tak a bonyolult labdajáté­kokat játszva elsajátítani, megtanulni, összefüggő tornagyakorlatokat végez­ni, magabiztosan dobtak Több segítséget a fiatal szakembereknek Tapasztalatok a mezőgazdasági üzemekből Az a vezető, akiben bíz­nak a fiatalok, eredménye­sebben, hatékonyabban va­lósíthatja meg a rábízott feladatokat, hiszen az if­júság olyan erőt képvisel,, amely nagymértékben elő­segíti a társadalom építé­sét, előrehaladását. Éppen ezért nem lehet közömbös, hogy miképpen találják meg helyüket, azok a fia­talok, akikre a mezőgazda­ság vezetésének, korszerű- ' 'lésének, a termelés szer­vezésének feladata hárul. A megye mezőgazdasági üzemeiben a vezetők 30— 35 százaléka fiatal, har­minc év alatti szakember, ami kedvező aránynak te­kinthető. A gyengén, ked­vezőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövet­kezetekben az arány rosz- szabb. Beszédes számok A statisztika szerint a kezdő szakemberek 28 szá­zaléka a gyakornoki idő alatt bevonul katonának, 52 százaléka véglegesen ott marad a mezőgazdaságban, 20 százaléka pedig külön­böző okok miatt eltávozik az üzemből, a tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a katonai szolgálat letelte után csak kis hányad megy vissza a régi helyére. A kezdő fiatalok jelentős anyagi támogatásban ré­szesülnek. Akik kedvezőt­len adottságú termelőszö­vetkezetben vállalnak mun­kát legalább öt évre, azok 10—15 ezer forint letelepe­dési segélyt kaphatnak. Tavaly 27-en, az idén 30-an részesültek ilyen támoga­tásban. Letelepedésüket kedvezményes lakásépítési kölcsön folyósításával is tá­mogatják, amelynek összege meghaladhatja a 80 ezer forintot is. Ezen túlmenően kedvezményes telekjutta­tásban részesülnek, vala­mint fuvart kapnak a gaz­daságok közreműködésével. Számos gond nehezíti mindennek ellenére a fia­talok letelepedését, beleil- leszkedését a közösségbe. A kedvezőtlen körülmé­nyek között levő gazdasá­gokban igen jelentős a fluktuáció. A gyakori sze­mélycsere összefügg az üzem termelési, szociális és földrajzi adottságaival. Hiá­nyoznak azok a felkészült munkatársak, akiktől elsa­játíthatják a termelés gya­korlati fogásait. Egyértel­mű összefüggés van a fluk­tuáció és a termelési felté­telek, valamint az eredmé­nyek között. Miért mennek el Gyakran azért mennek el mert nem kapják meg a kellő bizalmat, önállóságot. Sok helyen tapasztaljuk, hogy alacsonyabb képzett­ségű, de magasabb beosztá­sú vezetők olyan légkört teremtenek, amely kedve­zőtlen a fiatal szakembe­rek letelepedésére. Előfordul olyan eset is, hogy az átlagosnál maga­sabb követelmények miatt távoznak el olyan üzem-, be, ahol kisebb felelősség­gel, nagyjából azonos jöve­delmet érhetnek el. Túl­zott igényeket támasztani legalább olyan káros, mint a képességeket lebecsülni. Mind a kettő azt eredmé­nyezheti, hogy a gyakorlati tapasztalattal alig rendel­kező ifjú kedvét veszti, pá­lyájában törés áll be, ami végeredményben káros az üzemnek és az egész nép­gazdaságnak. Szerencsére általában nem ez a jellem­ző. Gazdaságaink nagyobb részében a fiatal szakem­berek gyakornoki idejük leteltével a felkészültségük és képességeik szerinti be­osztást kaphatják. Együttműködés, összhang Néha az igényeik na­gyobbak, mint azt felké­szültségük és képességük indokolná. Tudomásul kell venniük; az iskola csak alapot adott ahhoz, hogy a megfelelő gyakorlat meg­szerzése után önálló felada­tot tudjanak megoldani. Ezzel függ össze egyébként, hogy iskoláink zöme ugyan jó elméleti alapozást ad hallgatóinak, de a korszerű gazdálkodás gyakorlatának megismerésével és a veze­tési készség kialakításával keveset foglalkozik. Ez jel­lemző szinte valamennyi szakoktatási intézmé­nyünkre. Nem mindig találkozik a fiatalok lendülete és az idősebbek megfontoltsága, pedig csak egymás munká­jának és érdemeinek elis­merése, megbecsülése alap­ján alakulhat ki jó együtt­működés. Különösen nehéz a nők — elsősorban az asszonyok _ helyzete. Nem könnyű összehangolni a munkaidőt, a lakás- és ét­kezési gondokat, a család érdekeivel. Elodázhatatlan­ná vált a dolgozó nők hely­zetét megkönnyítő szolgál­tatások kiszélesítése — vagy éppen megalapozása. Ez talán a legfontosabbak egyike — a már említett okok miatt — a mezőgaz­daságban. E cikk keretében nem tö­rekedhettem teljességre, de talán sikerült — ha rövi­den is — érinteni a leglé­nyegesebb problémákat. Mindenkinek — akinek le­hetősége van erre — fel­adata, hogy segítse fiatal szakembereink beilleszke­dését a gyakorlati életbe. Az ifjúság nagy része ma­ga is bizonyítani akarja ké­pességeit és elvárja mun­kája, teljesítménye elisme­rését. Gódor József, a megyei pártbizottság politikai munkatársa 4 Budapesti Madrigálkórus olaszországi nagy sikere Vivaldi ismeretlen művével célba a kislabdával. ösz- szegezve: rövid idő alatt hét-nyolcéves gyerekek mozgásszintjére jutottak. — És ez a „játszva ta­nulás” a döntő — mond­ja dr. Nádori László. — Hisz az új mozgásigény könnyed, gyors, rugalmas emijertípust igényel. Ismét előtérbe kerülnek tehát a labdajátékok, amelyek ilyen irányban terjesztik képességeinket. A heti két testnevelési óra az iskolák­ban nem elegendő. A két óra között oly hosszú az idő, hogy a szervezetben nem hozhat létre össze­függő hatást. Az iskolán kívül, állandó és minden­ki számára elérhető spor­tolási lehetőséget kell találni. Erről a problé­máról vitatkozni lehet, de megkerülni nem. Ha fia­talkorban nem tesszük al­kalmassá a szervezetet bi­ológiailag az új feladatok elvégzésére, ezt később pó­tolni nem lehet. Később súlyosan megbosszulja ma­gát a mulasztás. Csupán Lipcsében például húsz iskolai fedett uszoda épült, nálunk a meglevő lehető­ségeket sem használjuk ki. — Ha gép mellett nyolc órát ül egy munkásnő, ugyanazt a mechanikus néhány mozdulatot végzi, napról napra, évről évre, ez az állapot már az élet­funkcióit is veszélyeztethe­ti, ha nem biztosítunk neki változatosságot, mozgási, sportolási lehetőséget. A sportteljesítmé­nyek fokozásában is a tudományos szempontok kerültek előtérbe; már ré­gen „kevés” egy jó edző, mert csak akkor lehet az élsportolóktól új, jó ered­ményeket kapni, ha ösz- szetetten, pszichológus és szociológus, orvos és mód­szertani szakember dol­gozza ki programjukat. Mondják: ami labdarúgó­ink eleget edzenek. De ta­lán nem helyes módszer­rel. Nem a mennyiség, ha­nem az iram az öldöklő. Lehet, hogy három órát is elfocizgatnak, de 90 perc koncentrációt nem bírnak. Erre alkalmassá kell tenni a sportolókat is, miként a dolgozókat is teljesítményük növelésére, ha azt akarjuk, hogy ké­pesek legyenek eleget ten­ni az új igényekriek, ho­vatovább a XXI. század követelményének. R. I. RÓMA (MTI). Nagy sikerrel szerepelt Olaszországban a Budapesti Madrigálkórus Szekeres Fe­renc karnagy vezetésével. Az együttes, amelyet a Pro Arte zenekar kísért, Vivaldi Juditha Triumphans orató­riumát adta elő Szekeres Ferenc átdolgozásában, összesen hét hangverse­nyen. A magyar vendégművé­szek fellépését nagy érdek­lődés előzte meg, minthogy Vivaldinak ez az alkotása Szekeres Ferenc kutató­munkájának eredménye­ként kerülhetett újból a közönség elé. Szekeres a torinói könyvtárban foly­tatott kutatásai során akadt az oratóium partitú­rájára, amely Vivaldi ke- zeírásávai készült. Az ér­tékes kéziratról készült fo­tókópiák alapján dolgozta fel az alkotást. A nagy ér­deklődésre jellemző, hogy a kórusnak a római Szent Ágnes-templomban tartott hangversenyén több mint 1500 vendég vett részt. A magyar művészek feb­ruárban ismét Olaszország­ba látogatnak, ahol Tori­nóban felújítják Orazio Vecchi „Antiparnaso” cí­mű művét. (Caputo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom