Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

Az MSZMP X. kongresszusának keddi tanácskozása

Szabó Ferenc

Áz egyetértés és a bizalom jegyében

VARGA FERENC, a kalocsai járási pártbizottság első titkárának felszólalása

Bács-Kiskun megye, s ezen belül a kalocsai járás kommunistáinak és párton- kívüli dolgozóinak üdvözletét tolmácsolva, megyénk küldötte elöljáróban a városi, járási, megyei párt- értekézletek legfontosabb tapasztalatáról szólt. Nevezetesen a párt politikájával való legteljesebb egyetértésről, s arról a bizalomról, amely a megye kommunistái és az egész lakosság részéről a párt, s annak vezető szervei iránt megnyilvánult. Majd így folytatta:

— Megyénk társadalmának fejlődésére oly sok irányban hatottak a IX. kongresszus elvi útmutatásai, s az azt követő határozatok, hogy nehéz volt az összefoglaló számadás a pártértekezleteken. Engedjék meg a kongresszus tisztelt részvevői, hogy a mi járásunkról szóljak, arról a fejlődésről, amelyet pártszervezeteink irányításával, segítségével a IX. kongresszus óta elértünk.

A kalocsai járás arculatának. jellemző vonása, hogy a lakosság főleg a mezőgazdaságban dolgozik, legnépesebb része a szövetkezeti parasztság. Az utóbbi években azonban jelentősen nőtt a kisebb ipari üzemek száma, s ezzel együtt az iparban foglalkoztatottak aránya is. A családok helyzetét tekintve ma csaknem mindegyikben megtaláljuk a termelőszövetkezetben és iparban, valamint más munkaterületen dolgozó családtagokat. Ez pedig nagymértékben befolyásolja a tudati fejlődést, s a családok gazdasági helyzetét.

gokkal, a különböző területekről bevont szakemberekkel javaslatokat készített a járás gazdasági fejlesztésére. E javaslatokat később tudományos intézmények közreműködésével részletesen is.kidolgoztuk, majd az érintett ’községek pártveze- tőségei, párttagsága és választott gazdasági vezetői elé terjesztettük megvitatásra. Ezt követően kerültek a termelőszövetkezeti tagság elé.

A. politikai, előkészítés eredményét^jelzik azok a

termelőszövetkezeti egyesülések;'amelyet1 már működésük első évében is jobb eredményeket hoztak a korábbiaknál. E tervek ugyanis figyelembe vették a termelési hagyományokat, a környezeti adottságokat, a

továbbfejlesztés lehetőségeit. Példaként említem a járás öntözőberuházásait, amelyek biztonságossá tették a termelést, növelve egyúttal a különböző növények termésátlagát. Olyan példaadó üzemek fejlődtek ki, mint a kalocsai öntözőfürt termelőszövetkezetei, s közöttük is a Minisztertanács vándorzászla- ját három egymást követő évben elnyert fajszi Kék Duna Tsz, vagy az igen jól gazdálkodó hartai közös gazdaságok.

Céltudatos törekvéseink segítették az állattenyésztés fejlődését, különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztő ágazatban. Kiemelkedő például kilenc termelőszövetkezet és három állami gazdaság által hat helyen létesített szakosított sertéstelep. Ezek a telepek 1972-ben 80 ezer hízott sertést bocsátanak ki.

Növénytermelésben a paprika termésátlaga megkétszereződött az évek során. Az öntözött területeken több mint kétezer holdon zöldborsót termednek gazdaságaink a konzervüzemeknek. Az álattenyész- tés tömegtakarmányát az öntözőfürt jóvoltából, csaknem teljes mértékben másodvetésként termesztik.

Felszólalása további réA múlt heti autónyere- mény-sorsoláson 21 személygépkocsit nyertek megyénk nyeremény-betétkönyv tulajdonosai. Hét

szében Bács-Kiskun megye sajátos viszonyaiból adódó tanyai települések problémáit érintette megyénk kongreszusi küldötte. Megemlítette, hogy az utóbbi tíz évben bekövetkezett 7 százalékos csökkenés ellenére a megye lakosságának 29 százaléka ma is tanyán él. A települési viszonyoknak ez a jellegzetessége még hosszabb ideig fékezi a tanyai lakosság politikai, kulturális, szociális fejlődését

A tanyák igen lassú megszűnése, a tanyai lakosság számának csökkenése kétségtelen folyamat A végső cél is a zárt településekre való beköltözés elősegítése. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a termelés zökkenőmentes folytatásához fűződő érdekeket és a beköltözéssel járó társadalmi, gazdasági igények beruházási, műszaki konzekvenciáit sem. Kérjük a pártkongresszust és a kormányt, hogy ezt a sajátosságot a megyék fejlettségi szintje kiegyenlítési törekvéseinél vegye figyelembe. Szükségesnek tartjuk, ezért kérjük, hogy a kormány 1971-ben tűzze napirendre a tanyakérdést és határozza meg e területen a tennivalókat rövidebb és hosszabb távra — mondotta felszólalása végén Varga Ferenc.

I

autó Kecskemétre, négy Kalocsára, három pedig Bajára került Eddig 281 gépkocsit nyertek Bács megyei tulajdonosok.

Huszonegy nyereményautó

(1927—1970)

Megyénk közvéleménye mély megdöbbenéssel értesült Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettesének tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláról. Szabó elvtárs általános megbecsülésnek örvendő személyisége volt Bács-Kiskun megye közéletének, s főként az ipargazdasági területen nagyon sokan ismerték, mint aktív és tevékeny pártmunkást.

1927-ben Kalocsán született munkás családból, s 1948-ig — kétéves tényleges katonai szolgálatra történt bevonulásáig — szintén fizikai munkásként dolgozott. Ezt követően 1950—51-ben a DÉFOSZ városi titkára Kalocsán — ez időszakban 1951-ben lett tagja a pártnak is — majd 1952-től az SZMT, 1954-től 1956-ig pedig a megyei pártbizottság politikai munkatársa. A kalocsai városi pártbizottság 1956-ban választotta titkárának, ezt a tisztséget 1962-ig töltötte be. Elvégezte a kétéves pártfőiskolát, majd 1964-ben a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetésével bízták meg. Az ipari és a mezőgazdasági osztály összevonása után ez év november l-től a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetője lett.

Szabó Ferenc elvtárs mindvégig a párt politikájának sikeres megvalósításán dolgozott és feladatát nagy lelkesedéssel, odaadással végezte. Mint kalocsai városi párttitkár, előbb a konszolidáció és az ellenforradalom utáni pártszervezés, majd az égető foglalkoztatási gondok megoldásán fáradozott eredményesen. Mint a megyei pártbizottság osztályvezetője sokat tett Bács- Kiskun megye ipari fejlődésének előmozdításáért, és tevékenységével jól szolgálta a pártbizottság határozatainak végrehajtását. Az e téren elért eredményekben jelentős része van személyes közreműködésének is. 1966. november 7-én, munkájának elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykitüntetésben részesült.

Akik ismerték szerény, derűs egyéniségét, az ügy érdekében mindig harcos helytállását, tisztelettel és szeretettel gondolnak vissza rá. Emberi és közvetlen kapcsolata az üzemek pártszervezeteivel, dolgozóival és vezetőivel, hozzájárult a párt tekintélyének elmélyítéséhez is ezen a területen. Halála nagy veszteség számunkra, s mély fájdalom családja, hozzátartozói, széles baráti köre, munkatársai és ismerősei számára.

Emlékét mindvégig kegyelettel megőrizzük.

*

Szabó Ferenc elvtárs temetése 1970. november hó 25-én, szerdán délután fél 3 órákor lesz a kecskeméti új köztemető halottasházából. Hozzátartozói, elvtársai, barátai, mindenki, aki tisztelte és szerette Öt, kegyeletét fél 2 órától róhatja le halottunk ravatalánál.

Fásítás

— Befejeződött az őszi fásítási program Kecskeméten. A városi tanács vb kommunális üzemének dolgozói a Műkertvárosban, a

Hunyadivárosban, a Lenin- városban, és Kiskecskemé- ten ültettek el több száz juhar-, platán- és gömb- akáccsemetét.

örömmpl említem, hogy az 1966. évi járási pártértekezleten hozott határozatok politikai, gazdasági célkitűzései valósággá váltak. Sikerült egységes akaratot kialakítani e határozatok végrehajtásában. Pártszervezeteink megfelelően segítették a központi elképzelések helyi érvényesülését. Gazdaságpolitikai munkánk célja és lényege a harmadik ötéves terv ránk háruló részének teljesítése, s a gazdaságirányítási reform bevezetése után a további kibontakozást segítő feladatok megvalósítása volt.

A fejlődés útjának és a pártszervezetek munkájának egyik döntő fontosságú eleme olyan káderállomány folyamatos kialakítása volt, amely a követelményeknek megfelelően el tudja látni a járás párt-, állami- és gazdasági szerveinek irányítását. Csaknem százötven szakember került más vidékről járásunk mezőgazdasági üzemeibe. Fogadásukat főleg a pártszervezetek készítették elő. Ez a folyamat sikeres volt. A szakemberek túlnyomó része gyorsan megtalálta a megfelelő kapcsolatot a termelőszövetkezetek tagságával, s ma már elismert szakvezetői, vagy elnökei a gazdaságoknak. Elértük az elmúlt években, hogy a termelőszövetkezeti tagok gyermekei közül is többen befejezték tanulmányaikat, s tértek vissza saját községükbe. Pártszervezeteink következetessége jelentős eredményekre vezetett a kádermunka területén.

A pártbizottság a mellette dolgozó munkabizottsáGyáralapítók

A falak még a friss mész szagát árasztják az ókécskei kenyérgyárral szemben épült egyemeletes házban. Kívülről akár irodaháznak, vagy SZTK- rendelő intézetnek is nézhetné az idegen a csinos épületet, ha nem hirdetné fekete, aranybetűs tábla, hogy falai között a Remix Rádiótechnikai Gyár tiszakécskei 5. számú üzeme működik.

— Mintha a skatulyából most vették volna ki gyárukat — szólítom meg Kürti László üzemvezetőt.

— Meghiszem azt —1 válaszolja hangjában nem kis büszkeséggel. — Sokan még ma is alig hiszik el, hogy már elkészült, olyan új! Mert ennek az épületnek története van.

Ügy kezdődött, hogy tavasszal a községi tanács és a budapesti gyár kölcsönös előnyök alapján megegyezett az üzem létrehozásában. Harmincnyolc asz- szony és leány, s két férfi — az egyik én voltom — vállalkozott, hogy hat hónapra felmegy a Remixbe szakmát tanulni. Azt mondták, hogy mire visszajövünk, elkészül az új üzem. Április 13-án indultunk, akkor még szőlő volt ezen a helyen. Sok hitetlenkedő szánakozó tekintetéből kiolvashattuk, hogy hiszékenységünk miatt „minek” néznek bennünket.

Nem szaporítom a szót, május 26-án történt itt az első kapavágás és a községi tanács költségvetési építő részlege minden rekordot megdöntve — október 15-én

Varga Balázsné és Rácz Lászlóné mérik a konden zátorok kapacitását és ötszörös biztonságra állítják be.

úgy, ahogy most van, átadta az épületet.

A földszinten kezdtük a Remix 5. számú gyárában a sétát. Kiderült, hogy itt nem a részmunka vagy a félkész termékek készítése, hanem nyersanyagból önállóan, késztermékek gyártása folyik. A készáru pedig nem más, mint zavarszűrő kondenzátor.

Az első terem a tekercselő üzem. A korszerű félautomata gépek mellett asszonyokat, lányokat látni, mert csak könnyű női kezek tudják ezt a munkát elvégezni. Az impregnált papír és alumíniumfólia fürgén pereg az orsókon. A gépek zajtalanul működnek, kellemes a hőmérséklet, az ablakok alatt itt- ott már egy két cserép virág is van. Hangulatos női munkahely.

A következő helyiségben szárítószekrények sorakoznak automatikus hőmérséklet, tartással. Ezeket a berendezéseket férfiak kezelik. Azután külön szobákban van elhelyezve a zsírtalanító, a festő, a szigetelő és a tmk-műhely és ismét egy nagy teremben a szerelőrészleg. Itt már elég sokrétű munka folyik. A különböző kisalkatrészek, uzalok szerelése, a kondenzátorok kapacitásának nérése műszerekkel.

Látszik az aszonyokon, fogy nagy figyelemmel és szeretettel végzik a munkát. Nem bánták meg azt a hat hónapot, amit a fővárosi üzemben tanulással tölA tekercselő üzem

töttek. Itt mesélték el a következő kedves történetet:

A pesti üzemben Kemény Lajosnénak egy ízben levelet hozott TiszakécSkéről a posta. Otthonmaradt fiacskái írtak.

— Tanuljon szorgalmasan édesanyu, majd csak kibírjuk azt a hat hónapot. Csak az a baj, hogy unjuk már a pörköltet, apu pedig mást nem tud főzni.

Most már jókat nevetnek az ehhez hasonló kis történeten, és szeretik munkájukat, magukénak érzik az üzemet. Mielőtt visszatérünk az üzemvezető aprócska irodájába bepillantunk

az öltöző és a fürdő bejárata előtt haladunk el. Ez is van a tiszakécskei „mini” gyárban, ahol már 130- an dolgoznak két műszakban.

Kürti elvtárs még elmondja, hogy rövidesen ismét építkeznek. Két év múlva már négyszázan dolgoznak. A polisztirol kondenzátorokat is itt fogják gyártani. A Remix ugyanis nagy feladatokat kap a negyedik ötéves tervben. A híradástechnika mellett műszeripari és számí- tástecnikai alkatrészek gyártásába is bekapcsolódik.

Nagy Ottó