Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

10. oldal 1970. november 24, kedd Külföldi híradás pártunk nagy eseményéről MOSZKVA Hável József, az MTI tu­dósítója jelenti: Az MSZMP X. kong­resszusával, mint a szocia­lista világ egyik legfon­tosabb időszerű eseményé­vel foglalkoznak a szovjet tömegtájékoztató szervek. Így értékelte a magyar kommunisták tanácskozá­sát a televízió híradója, amelyben a szovjet rádió és televízió budapesti kü- löntudósítói számoltak be a kongresszusi előkészüle­tekről. A szovjet televízió film- szalagról közvetítette a Leonyid Brezsnyev vezet­te pártküldöttség Buda­pestre érkezését. A hétfő reggel megjelent Pravda első oldalon számol be az SZKP delegációjának nyu­gati pályaudvari fogadta­tásáról. „A lenini úton” című cikkükben Mihajlov és Mindössze negyvenéves. Harmadszor tanulja a sa­ját szakmáját. Apja fog­lalkozását ' folytatja, a nyugdíjas öregnek néha magyaráz, de látja, hogy nehezen érti. Pedig a rá­diógyárban híres mester volt az apja. ö maga kez­detben „csúcsszupereket” épített, 4+1 rádiócső... Aztán jött a tranzisztor, a szakma maradt... Meg kellett ismernie a tv-t is. Most meg kopog az üzem­ajtón az új- a színes te­levízió. .. Mindössze negy­venéves. Ingyen javítják a gépeket... Van egy vaskos könyv, amelyben a hazai szak­mák leírása található meg. Majd kétszáz szakma jel­legét, követelményeit, te­vékenységét, szerszámait, termékeit sorolják fel. Nemrégiben azonban át kellett írni, mert egysze­rűen egyes szakmák ki­haltak, eltűntek és helyé­be mások jöttek. Olyanok, amelyek apáink idejében még szinte elképzelhetet­lenek voltak. Tulajdon­képpen a végén üresen kellett volna hagyni né­hány oldalt, hogy a leg­frissebbeket, a ma még is­meretlen, de holnap már természetes, mindennapi szakmákat oda írhassák. Mindez akkor futott vé­gig a fejemben, amikor a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén megrendezett Országos Szakmunkás­tanuló Kiállításon nagyon szívélyesen végig kalau­zoltak és mindenütt-min- denben a holnap szakmá­ját, követelményét keres­tem. Akadt, ahol nem is eredménytelenül. Vezetőm búcsúzóul ezt mondta: „mi a holnap szakmunkásait kell, hogy felneveljük ma, sajnos, nagyon sokszor teg­napi szemlélettel...” Sza­vait forgattam, amikor egy nénike szavai eljutottak tu. datomig, ugyanis a kiállí­táson — nagyon ügyes reklámfogással — maguk a tanuló fiatalok ingyen javítottak háztartási gépe­ket, rádiókat, sőt még gép­kocsi szervizt is felépí­tettek, és a végzett mun­káért munkadíjat nem szá­moltak fel. Nos, a nénike így köszönte meg új'já­rázsoit rádióját; „Az is­Ogyinyec, a Pravda külön. tósítói rámutatnak: „A magyar kommunisták kö­vetkezetesen, alkotó módon alkalmazzák a marxizmus —leninizmus általános tör­vényszerűségeit a konkrét magyarországi viszonyokra, állhatatosan harcolnak a szocialista internacionaliz­mus elveinek gyakorlati megvalósításáért. Ezzel az MSZMP magas fokú nem­zetközi tekintélyt és elis­merést vívott ki magának'. A népi Magyarország a szocialista közösség hű és megbízható tagja” — ír­ják a szovjet tudósítók. VARSÓ Hétfőn az összei varsói napilap első oldalon, ve­zető helyen számolt be az MSZMP X. kongresszusa megnyitásának előkészüle­teiről. Több újság fényké­pet közölt arról, hogy a Budapestre érkezett Wla­ten áldja meg a kezed, fiam, és meg ne rontsa az ördög, amikor majd te is mester leszel.. Elgondolkodtató igazsá­got sejtetett a hálálkodó asszony, azt a tényt, hogy: olyan szakmunkásokká vál­nak a ma tanuló fiata­lok, mint amilyen példa­képeik vannak az iskolá­ban és az üzemekben. Nyolcadikosok, figyelem!... A példaképek felelőssége ezért is olyan nagy. A legnagyobb hatással a fia­tal jellemére, gondolkodá­sára a családi környezet és az iskola hat. Nagyon sok mindent meghatároz az is, hogy milyen a ta­lálkozás az első munka­helyével. A pedagógusok érzik talán leginkább ezt a felelősséget. A családi környezetet azért zárjuk ki, mert az mindenkinél egyedi és hol szárnyakat ad, hol éppen szárnyakat tör le... Az üzemeknél kellene a legtöbb gondot fordítani arra, hogy a be­lépő fiatal kedvező képet kapjon eljövendő élet­pályájáról. munkájáról. Azért is fontos erről be­szélnünk, mert ezekben a hetekben a pályaválasztá­si tanácsadás ismét napi­rendre kerül. Megkezdő­dött a nyolcadikosok pá­lyaválasztási előkészítése, és ez mindig jó alkalom, hogy egy kicsit a jövőről töprengjünk. Nőnek a követelmények. Ma már szinte nincs olyan szakma, ahol apáink tudá­sa, szakismerete úgy, ahogy ők tanulták, ele­gendő lenne — és talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a ma szak­ismerete még ennél is gyorsabban elavul. Kévé­sén mennek majd abból a szakmából nyugdíjba, amit most tanulnak. A változó technika erkölcsi-anyagi hatással követeli meg a lépésigazítást. A jövő század nyugdíjasai Persze, biztosan meg le­het élni majd a század- fordulót a mai dátumú szakmunkás-bizonyítvány- nyal is, ugyanabban a szakmában is. Aki azon­ban a szakmájában és az dyslaw Gomulkát Kádár János üdvözölte. A Trybuna Ludu a múlt hét végétől négy budapes­ti tudósítást szentelt a kongresszusi előkészületek­nek, hétfői számában pe­dig első oldalán induló anyagként háromhasábos címmel jelentette, hogy „Ma megkezdi tanácskozá­sait az MSZMP X. kong­resszusa”. A LEMP KB napilapja részletesen is­mertette a párt Központi Bizottságának a X. kong­resszus elé terjesztett je­lentését, aláhúzta, hogy a „IX. kongresszus óta meg­erősödött az MSZMP ve­zető szerepe. Nemzetközi téren az MSZMP megerő­sítette internacionalista kap­csolatait.” BELGRAD Jugoszlávia két vezető napilapja, a Borba és a Politika hétfőn terjedel­anyagi megbecsülésben nem akar középszinten maradni, s az átlaggal megelégedni, annak igenis többet kell tennie. Nyil­vánvaló, hogy a társada­lom a számára legértéke­sebbet nyújtó embereket fizeti meg a legjobban, azokat, akik a szakmájuk­ban a legkiválóbbak. Anyagilag-erkölcsileg ez a „karrier” minden fiatal előtt nyitva áll. Aki akar, élhet vele ... A modern kor követel­ményeihez való igazodás tulajdonképpen nem köve­tel semmiféle boszorkány­ságot a holnap szakmun­kásaitól, csupán azt — és most egy esztergályos sza­vait szeretném idézni, hogy: — „nem szabad közömbösen elmenni sem­mi új mellett, oda kell fi­gyelni, s ha már láttam — megpróbálom, s ha meg­próbáltam — meg is ta­nulom ... s lassan termé­szetemmé és természetes­sé válik azN ami előtte még idegen volt...” Hétezerből— négyezren... A régi mesteremberek­nek egy egész hosszú élet állt rendelkezésükre, hogy a szakmájukban iri­gyelt-tudású, rangos-nevű emberek legyenek. A mai szakmunkásnak is mind­ezt meg kell ismernie, de versenytfutva az idővel. A folyóiratok, a könyvek, a tóvábbképzések, a nyi­tott szem a saját szakmá­ban — mind-mind ezt a célt szolgálja. A jövő szakemberei, a mai tizen­évesek ezt tökéletesen ér­zik. Magam is meglepőd­tem, amikor nemrégiben elémrakták egy felmérés eredményét. Hétezer szak­mát választó fiatal véle­ményét gyűjtötték össze. Arra a kérdésre, hogy a szakmája szempontjából mit tart a legfontosabb­nak, a megkérdezetteknek több mint a fele ezt a meghatározást tette az el­ső helyre: ,,A szakmun­kásnak a fejét kell első­sorban a munkájában hasznosítania!...” Ha hoz­záteszem, hogy csak ezután lön a felsorolásban az, hogy ..jól lehet keresni”, akkor joggal mondhatjuk, hogy reálisan látja fel­adatát a Kelvét kereső máj ifjúság» Bán János mes cikkekben foglalkozik az MSZMP kongresszusá­val. A Borba hangoztatja, a magyar kommunisták ta­nácskozása „várhatóan bá­torítani fogja a gazdasági reform jelenlegi irányvo­nalát”. Az MSZMP vállal­ja a teljes felelősséget a társadalom fejlesztéséért, „de évek óta türelmes és állandó erőfeszítéseket tesz, hogy minden társadalmi tényezőt cselekvésre ösz­tönözzön és lehetőséget ad­jon számukra, hogy való­ban részt vegyenek az ügyek megvitatásában, amelyek a legszélesebb nép­tömegeket érintik” — írja a Borba. A Politika Kádár János fényképével illusztrált cik­kében részletesen ismer­teti az MSZMP Központi Bizottságának a kongresz- szus elé terjesztett írásos beszámolóját, megállapít^ va, hogy a kongresszus' „a feladatok nyugodt át­tekintését” fogja elvégezni. BERLIN NYUGAT-BERLIN Az NSZEP központi lap­ja, a Neues Deutschland, valamint a Berliher Zei­tung hétfői számának első oldalán részletes beszámo­lót közöl az MSZMP ti­zedik kongresszusára érke­zett külföldi delegációkról és a kongresszus megnyi­tási előkészületeiről. A Neues Deutschland más- helyütt két hasábon ismer­teti a Központi Bizottság előzetes jelentését. A lap első oldalán képet közöl az NSZEP küldöttségének budapesti fogadtatásáról. A nyugat-berlini Rias adó hétfő reggeli kom­mentárjában az MSZMP kongresszusi téziseit is­mertette. A nyugat-berlini Tages- spiegel vasárnapi számában a lap budapesti különtu- dósítója, Marcel Hahlweg foglalkozott az MSZMP kongresszusával. HANOI A Nhan Dán című viet­nami lap az MSZMP X. kongresszusát üdvözlő cik­kében hangsúlyozza, hogy a vietnami nép őszintén hálás az MSZMP-nek, a magyar kormánynak és népnek az Egyesült Álla­mok agressziója elleni harcban nyújtott támoga­tásáért és segítségéért. „Az MSZMP X. kong­resszusa alkalmából a viet­nami kommunisták, a VDK munkásosztálya és népe forró és őszinte üdvözle­tét küldi a baráti Magyar- ország kommunistáinak, munkásosztályának és né­pének. Sok sikert kívánunk a kongresszusnak. Erősöd­jék és fejlődjék Vietnam és Magyarország barátsága és harci szolidaritása” — han­goztatja a cikk. A Központi Statisztikai Hivatal a X. kongresszus­ra összeállította a társa­dalmi és a gazdasági fej­lődés fontosabb adatait. A 81 oldalas kongresszusi kiadványt a küldöttek kéz­hez kapták. A következő napokban e kiadványból adunk részleteket. Az összeállítás szerint az aktív keresők száma 1965 —1969. között mintegy ne­gyedmillióval növekedett. A legerőteljesebben, mint­egy 18 százalékkal, az épí­tőiparban, továbbá az ipar. ban és a kereskedelemben — 12 százalékkal fejlő­dött az aktív keresők szá­ma. A statisztikából ki­tűnik, hogy a fizikai dol­gozók aránya 89 százalék­ról 16 százalékra csők­Gondolkodó fejjel - ügyes kézzel... Szakmunkások: ma és holnap A párt születésnapja 1918 november 24-én, a Városmajor utca 42. számú ház egyik lakásában megalakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Születését szenvedélyes viták előz­ték meg. Végül is azok álláspontja győzött, akik Lenin tanítá­sai nyomán vallották, hogy az egység nagy és fontos dolog a proletariátus osztályharcában, de a győzelmet nem akármilyen, hanem csak a forradalmi vezetéssel kialakított egység biztosíthat. Akik azon a november végi napon összejöttek, hogy kimondják a kommunista part megalakítását, tisztában voltak azzal, hogy óriási horderejű lépésre szánták el magukat. Megtárgyalták a tennivalókat, s azt is elhatározták, hogy kiadják a KMP lapját, a rövidesen nagyon nép­szerűvé váló Vörös Űjságot. Megválasztották a Köz­ponti Bizottságot, melynek tagjai lettek az Oroszor­szágból hazatért magyar kommunisták közül Kun Béla, Jancsik Ferenc, Pór Ernő, Rabinovics József, Seidler Ernő, Vántus Károly; a szociáldemokrata baloldali el­lenzék képviselői közül Vágó Béla, Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Hirossik János, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla; a Forradalmi Szocialistáktól pe­dig Korvin Ottó és Mikulik József. A Központi Bi­zottság elnökévé Kun Bélát választották. A megalakulás után a párt gyorsan fejlődött és szervezetileg is kiépült, elsősorban Budapest mun­káskerületeiben, a peremvárosokban, a nagyobb vi­déki iparvárosokban és bányavidékeken, valamint a tiszántúli agrárproletariátus körében. A szervezetek ki­építésével egyidejűleg, sokszor azt megelőzve a párt befolyása is rohamosan nőtt a munkástömegekben, a parasztság, különösen a falusi szegénység, általában a dolgozók körében. A kommunista párt mindössze négyhónapos fennállása alatt az orosz forradalom után elsőnek a világon — vitte győzelemre a proletár­diktatúrát. Létrejött a Magyar Tanácsköztársaság! A párt létrehozása olyan eszmei és szervezeti fegy­vert adott a munkásosztály kezébe, amely első ízben tette lehetővé, hogy a munkásosztály a hatalom meg­ragadásának reális igényével léphessen fel. A párt ve­zetésével kezdődhetett meg Magyarországon is a harc a kizsákmányoló osztályok hatalmának felszámolásáért. Ez a harc a párt megalakulása után alig pár hónappal győzelemmel végződött. Új típusú, leninista párt lét­rehozása nélkül ez a harc nem végződhetett volna győ­zelemmel. Igaz, a magyar munkásosztály első hatalma nem volt hosszú életű, de az is igaz, hogy az első munkáshatalmat követte a második. Fülünkben hangzanak a szavak, melyeket a magyar kommunisták nevében Kun Béla mondott a forrada­lom gáncsoskodásra készen álló konjunktúra-lovagjai­nak: „Nem bírtuk ugyan megőrizni a nemzetközi im­perializmus ránkzúduló özönével szemben azt a ki­csiny és gyenge tűzhelyet, amelyet Magyarországi Ta­nácsköztársaságnak hívtak. Mindenkinél jobban hozzá­járultunk azonban ahhoz, hogy a világforradalom nagy és hatalmas tűzhelye: Szovjet-Oroszország meg­birkózzék a nemzetközi ellenforradalom hullámával’’. Es a szellem — felelősség saját munkásosztá­lyunk, népünk és felelősség a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom iránt —, hatja át ma is pár­tunkat, mind a szocialista építőmunkában, mind nem­zetközi tevékenységünkben: a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, a szocialista világrendszer biz­tonságáért, a világ békéjéért folytatott harcban. Ez a szellem, — az MSZMP egyik legsajátosabb vonása — pártunk történetében gyökerezik, s egyik legnemesebb hagyománya. Új erőmű az Uraiban Üj hőerőmű kezdte meg az áramszolgáltatást az Ural ipara számára. A ref- tyinszki erőműben üzembe­helyezték az első 300 000 kilowatt kapacitású blok­kot. Az erőműben, amely a legnagyobb szovjet hő­erőművek egyike, összesen 10 ilyen blokkot helyeznek el. Az új hőerőmű számára az ekibasztuzi lelőhelyek olcsó szenet szolgáltatnak. Érdekes statisztikai adatok kent, ugyanakkor a szelle­mi foglalkozásúak száma 20 százalékról 24 száza­lékra növekedett. A statisztikai füzet má­sik fejezete a lakosság egy főre jutó jövedelméről és fogyasztásáról ad számot. 1966*-tói az egy főre jutó összes reáljövedelem éven­te átlagosan 5,8 százalék­kal növekedett. A múlt esztendőben a munkások egy főre jutó havi jöve­delme 1491 forint, a pa­rasztoké 1492 forint, a szellemi dolgozóké 2000 forint, a nyugdíjasoké 1173 forint volt. Az 1966—1969 közötti években a tartós fogyasz­tási cikkek egy főre jutó forgalma ugrásszerűen 11,2 százalékkal növekedett. Él­vezeti cikkekből 6,7 szá­zalékkal, élelmiszerekből 3,1 százalékkal, ruházko­dási cikkekből 5,2 száza­lékkal jutott több, mint öt esztendővel ezelőtt. Csök­kent viszont a szolgáltatá­sok aránya. A tartós fo­gyasztási cikkek közül rá­dióból a legjobb az el­látottság; 100 családból 78-nak van készüléke. Száz család közül 50,5 rendel­kezik mosógéppel. 49,6 te­levízióval, 27,7 porszívó- géppel, 25,7 pedig villa­mos hűtőgéppel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom