Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ MSZMP X. KONGRESSZUSA dek mind teljesebb összehangolását; egyben elősegíti a munkában, a jövedelemelosztásban, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a szocialista elvek érvényesülését. A szövetkezetek működési területükön érvényre juttatják a szocialista demokratizmust, elősegítik az egyén politikai és kulturális fejlődését, szocialista emberi közösségek kialakítását. Növelik a kollektív felelősségérzetet a szocialista tulajdon erősítésében, az oszthatatlan szövetkezeti vagyon, a szocialista tulajdon gyarapításában. A szövetkezeti mozgalomba tömörült állampol- ,gárok élet- és munkakörülményeinek, életszínvonalának, politikai fejlődésének alakulása társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, előmozdítása társadalmunk egészének érdeke. Ezért foglalt úgy állást pártunk IX. kongresszusa, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hozzanak létre területi és országos szövetségeket, és céljaikat előmozdító társulásokat. Ezek ' kialakultak, s mind jobban kibontakoztatják hasznos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal, és támaszkodik rá. Szövetkezetpolitikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek szocialista vonásaik. Gazdálkodásukban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. A nőmozgalom és az ifjúság Társadalmunkban számottevő erő a nőmyzgalom. A Központi Bizottság, a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt különös figyelmet fordít a nők helyzetére. Jelenthetjük, hogy a IX. kongresszus idevonatkozó határozatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a legközelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős szerepet töltenek be társadalmunk életében, és hazánk aktív keresőinek 41 százalékát teszik ki, eredményesen dolgoznak az ' élet minden területén. Nyilvánvaló a családban betöltött szerepük nagy »jelentősége. A nőmozgalom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, a gazdasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa, a közéletből korábban kirekesztett nőket. A legöntu- datosabb nők az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi felemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmozgalom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a Párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat a népfrontbizottságok mellett, a szak- szervezetekben, a szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszerannyi elvtársnő végez rendszeres munkát a nőmozgalomban, mint korábban. Mindez hozzájárul, hogy egész társadalmunk, amely a szocializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elősegítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. Az ifjúság életével, gondjaival a párt, államunk, társadalmi szervezeteink rendszeresen és sokoldalúan foglalkoznak, a magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik, hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömegszervezete, a párt irányításával teljesítette , és teljesíti feladatait Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alapjainak lerakásával és teljes felépítésének megkezdésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alapszervezetében több mint 800 ezer tagot tömörít; ez a 14—26 éves fiataloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is növekedtek a társadalom, de egyben az if júság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy jobban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsődlegessége. Akkor képes hivatását mind magasabb színvonalon betölteni, ha jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit; különösen azt a körülményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más része pedig már a termelőmunka és a társadalmi élet cselekvő ré-1 szese. A KISZ törekedjék arra, hogy szocialista hazánk hű polgáraivá, hazafias és internacionalista szellemben nevelje ifjúságunkat. A szocializmus építésére mozgósítsa a fiatalokat, kezdeményező szerepet vállaljon az ifjúság munkájának, művelődésének, kulturális és sportéletének szervezésében, anyagi, szociális helyzetének javításában. A párt vezető szerepe megfelelően érvényesül a KISZ irányításában. A párt- szervezeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítaniuk, segíteniük kell az ifjúsági szövetséget problémáinak megoldásában. A pártvezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ törekvéseit, és aktívan részt vegyen az ifjúság egészének eszmei-politikai nevelésében. Az ifjúság nevelésében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt utánpótlása, jórészt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai. A fiatalokat meg kell ismertetni a marxizmus—leninizmus tudományával, fegyelmezett és kötelességtudó, a közösség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden áldozatra kész emberekké kell formálni őket, s közülük a legjobbakat kommunistává, a párt tagjaivá kell nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt; az ifjúság a párt, a nép, a szocialista haza ígérete és jövője! A párt belpolitikájának sarkalatos pontja a szövetségi politika. A szövetségi politikának, amely alapvetően a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgálja, hatalmas ereje van; a helyes marxista irányvonal mellett társadalmunk előrevltelének döntő tényezője. Szövetségi politikánkban az osztályszövetséget, az összefogást, az egységet hirdetjük és valósítjuk meg. A szocializmus felépítésében az egész nép, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, minden egyes magyar állampolgár érdekelt. A legteljesebb társadalmi és emberi szabadságot, a különb életet, a magasabb életszínvonalat csak a szocialista társadalom biztosíthatja. Politikai szövetségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja a szocializmus, elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására. A párt szövetségi politikája a Hazafias Népfrontmozgalom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt politikai tömörülés, amelyben a párt részvételével és vezetésével együtt vannak és munkálkodnak hazánk legfontosabb társadalmi és tömegszervezetei; másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a szocializmus építése céljából. A Hazafias Népfrontmozgalom keretében az országban közel 4 ezer népfrontbizottság működik mintegy 120 ezer taggal, több százezer aktivistával. A Hazafias Népfrontban tömörülnek a munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, s különböző világnézetű emberek, a kommunisták és pártonkí- 'vüliek — mindazok, akik vállalják a közös célt; a szocialista Magyarország felépítését. A Hazafias Népfront-mozgalomban részt vesznek hazánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is, akik társadalmunk egyenjogú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista hazát. A Hazafias Népfrontmozgalomban együtt vannak hívők és nem hívők, állami tisztviselők és az egyházaik képviselői. Államunk biztosítja a szabad vallásgyakorlást, az egyházak működését. Társadalmunk értékelni tudja, hogy az ország minden bevett felekezetének egyháza elismerte, önmagára nézve kötelezőnek tartja a Magyar Népköztársaság alkotmányát, törvényeit, és elfogadta népünk törekvéseit, szocialista célkitűzéseit. A népfrontmozgalomban való közös részvétel pedig jól példázza, hogy különböző világnézetű emberek között is lehetséges kölcsönös megbecsülés és jó együttműködés olyan közös célok érdekében, amelyek a nép boldogulását, hazánk javát szolgálják. A Hazafias Népfront nagy segítséget jelent a pártnak, jó szolgálatot tesz közös ügyünknek; úgy véljük, hogy a mozgalom még tovább növelheti aktivitását a társadalmi életben. A Hazafias Népfront-mozgalom eddig is sokat tett és még sokat tehet a legátfogóbb szocialista nemzeti egység megszilárdításáért, a nemzet alkotó erőinek tömörítéséért. Nagy, és a tanácsok önállóságának növekedésével fokozódó, politikai jelentősége van annak, hogy a népfront az országos kérdések mellett intenzíven foglalkozik a lakosságot legközvetlenebbül érintő város- és községfejlesztés sokrétű problémáival is, s ezzel erősíti a helyi önkormányzati szervek nélkülözhetetlen tömegbázisát, azok demokratizmusát. Pártunk mindenkor hirdette és szervezte a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kommunisták és pártonkívüliek összefogását, a nemzet minden alkotó erejének tömörítését. E politikának nagy jelentősége volt történelmi harcainkban és van ma is. Társadalmunk egysége a közös, szocialista munkában ko- vácsolódik mind erősebbé. A párt a jövőben is folytatja szövetségi politikáját, abban a meggyőződésben, hogy az a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hogy mind erősebb lesz szocialista nemzeti egységünk, és közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország teljes íel- . építéséhez. V. Gazdasági építőmunkánk eredményei. A szocialista népgazdaság és a tervgazdálkodás továbbfej lesztése Elvtársak! A szocialista építés jelenlegi szakaszában különleges fontossága van pártunk gazdaságpolitikájának, amely a termelőerők fejlesztését, a munka termelékenységének növelését. a lakosság életkörülményeinek javítását, szocialista céljaink elérését szolgálja. Gazdaságpolitikánk, gazdasági munkánk fő eleme a szocialista tervgazdálkodás, amely egyedüli módja a termelőerők tervszerű fejlesztésének és alapja a szocialista gazdasági rend építésének. Népünk csak a munkásosztály politikai hatalmának megteremtésével, a termelési eszközök köztulajdonba vételével, a szocialista tervgazdálkodás bevezetésével tudta, a fel- szabadulás óta eltelt rövid 25 év alatt, a romok helyén új hazáját felépíteni, százados elmaradottságot felszámolva az országot iparosítani, a szocialista mezőgazdaságot megteremteni. Hazánk társadalmi fejlődésében, s ezen belül népgazdaságunkban, a szocialista építőmunkában új helyzet alakult ki az 1960- as évek elején. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével a népgazdaság minden fő területén győztek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok. A népgazdaság kezdte túlhaladni az extenzív fejlődés lehetőségeit, és szükségszerűvé vált az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés. Az elért gazdasági fejlettségi színvonal már lehetővétette, céljaink pedig sürgették, hogy termelőerőink fejlesztése, a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében legalább kezdeti lépéseket tegyünk a nemzetközileg kibontakozó tudományostechnikai forradalom áramlatába való bekapcsolódásra is. A pártnak szembe kellett néznie az új helyzet új kérdéseivel, és ki kellett jelölnie a további előrehaladás útját. Mélyreható elemzéseket kellett végezni, a hazai és a többi szocialista ország tapasztalataira, a szocialista közgazdaságtudomány és más tudományágait eredményeire támaszkodva kellett kidolgozni a kérdések megoldásának módozatait. A gazdálkodás magasabb szintjén feltétlenül szükséges, hogy minden gazdasági döntésben mesz- szemenően érvényesüljenek a közgazdasága szempontok. Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek gazdasági hatásával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körülményeket. A köz- gazdasági szemlélet érvényesítése azonban nem teheti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges. Lenin útmutatásai arra is figyelmeztetnek bennünket. hogy egyetlen nagy rohammal, kizárólag a párt tekintélyére, a proletár hatalomra és az öntudatos munkások lelkesedésére támaszkodva nem lehet a szocializmust felépíteni. A párt befolyására, a munkáshatalom erejére, a dolgozók szocialista lelkesedésére építeni kell, ezeket az erőinket szüntelenül növelni kell, de ezenkívül szükség van arra, hogy a dolgozók a szocializmus építésében anyagilag is érdekeltek legyenek. Az alapos elemzések, a számtalan megoldási módozat kidolgozása éveket vett igénybe, s végül az elhatározások a gazdasági mechanizmus reformjában öltöttek testet. A gazdasági reform alapelveit a IX. kongresszus jóváhagyta, s 1968. január elsejével bevezetésre kerültek. Ennek lényege: a szocialista tervgazdálkodásnak — a közgazdasági szabályozók, az üzemek önálló vezetése, a dolgozó kollektívok és az egyes dolgozók anyagi érdékelt- sóge útján történő — megvalósítása. A gazdasági reform alapelveit megismerve, párttagságunk csaknejn egésze, s az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte azokat. De a fogadtatás és a helyeslés nem volt osztatlan. Itthon is, határainkon túl is akadtak őszinte barátaink, akik aggódtak, vajon beválnak-e újításaink? Jobboldali revizionista körök rendszerünk fellazulását remélték tőlük; szektás, dogmatikus körökben ennek bekövetkezését jósolták. Ellenségeink — za- varfkeltő szándékkal — a kapitalista piacgazdálkodás irányába tett első lépésről beszéltek. Miről tanúskodnak a tények? A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak: a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei beváltak; az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform 3 éve alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok; magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoport- érdek és a személyi érdek egyaránt és megfelelően érvényesüljön. Erősödött a gazdálkodás biztonsága, nőtt a vezetők felelősségérzete. A hatékonyabb gazdálkodás elősegítette a termelés és a szükségletek közötti jobb összhangot. Mindez lehetővé tette, hogy az értékesítés és a nemzeti jövedelem nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A népgazdaság egyensúlya szilárdult; fejlődött a külkereskedelem, eleget tettünk nemzetközi szerződéses kötelezettségeinknek. A határidő lejártáig még több mint egy hónap van hátra, de már most jelenthetjük a kongresszusnak: a III. ötéves népgazdasági tervet sikeresen telje, sítettük! A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben, 39—40 százalékkal emelkedik. Az ipar termelése 33—35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés öt év alatt az előző öt évhez képest 16—17 szá(Folytatás a 6. oldalon.) Élelmiszeriparunk egyik reprezentánsa a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat. Termékeinek több mint felét exportálja.
