Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
J MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ MSZMP X. KONGRESSZUSA naik, a megyei tanácsok a városi és községi tanácsoknak adják át a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az önállóság, felelősség, önkormányzat érvényre- juttatásának feltételeit. A tanácsok önkormányzati jellege feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokoldalú ellenőrzését. A tanácsok ügyvitele feletti ellenőrzést a kormány, a felsőbb tanácsszervek, a tanácstagok, a választók, a néptömegek gyakorolják. Vannak, akik a népi ha. talom szilárdságának kockáztatását látják az irányítás további decentralizálásában, a tanácsok önállóságának növelésében. Központi Bizottságunk meggyőződése, hogy az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, ezen belül a tanácsok önállóságának növelése helyes osztálypolitika, amely államunkat, a dolgozó nép hatalmát erősíti. Az államéletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesüljön a törvényesség. A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos, törvényes rendünket senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden törvénytisztelő állampolgár, származásra, foglalkozásra. világnézetre való , tekintet nélkül — teljes védelmet élvez. A szocialista törvényesség e két követelménye érvényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. Az erről való gondoskodást pártunk, kormányunk alapvető kötelességének tartja. Nagy jelentősége van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási rendszerünket to. vábbfejlesztik. hogy még alkalmasabb legyen a népakarat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és választási lehetőség bővítésével — még inkább, mint eddig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésibe, a tanácsokba. A választási törvény egyik új rendelkezése, hogy a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tagjait a jövőben nem közvetlenül a választók, hanem közvetett választással a helyi tanácsok választják. Ily módon a községi tanácsok munkáját irányító megyei tanácsok ténylegesen a helyi tanácsok küldötteiből alakulnak meg. A IX. kongresszus már utalt arra, hogy időszerűvé vált alkotmányunk módosítása. E munka hosz- szabb időt vett igénybe — és most került olyan stádiumba, hogy a közeli jövőben végrehajtsuk. A Magyar Népköztársaság 1949- ben elfogadott alkotmánya népünk nagy történelmi vívmánya. A több mint két évtizeddel ezelőtt elfogadott alkotmány rögzítette, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit és nagy -vonalakban kijelölte hazánk fejlődésének irányát. Az eltelt húsz esztendő alatt gyökeres változások következtek be hazánk politikai, gazdasági, kulturális életében. A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat. Utaljon az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében. általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra. Pontosabban ha. tározza meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Az alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben már felvetődött és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet, az ország hivatalos elnevezésének, címerének, állami zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkás- osztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét, azt, hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát; a nép államát. Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, a szocialista társadalom teljes felépítése viszont még csak folyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szocialista köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, inkább jussunk előbbre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével. A Magyar Népköztársaság neve ma is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. III. A párt vezető szerepe, a pártmunka továbbfejlesztése Kedves elvtársak! Pártunk, a magyar munkásosztály marxistá—leninista, kommunista élcsapataként társadalmunk eszmei-politikai vezetője; irányítja, szervezi a szocialista építést, s ezzel az fegész magyar nép érdekeit szolgálja. Kormányzópárt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom életének egészére. A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert tevékenységében a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete vezérli. Pártunk a marxizmus—leninizmus alkotó al- kalrAazásának híve. Lenint követi, aki arra tanít, hogy „ ... a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés vezérfonala”, másutt ugyanezt másképpen kifejezve azt mondja „... a marxizmusban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése”. Pártunk a marxizmus— leninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosztály forradalmi tapasztalataiból indul ki, és a konkrét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza Megyénk küldöttei A megyei pártértekezleten megválasztott kongresszusi küldöttek, valamint a megyéből a kongresszusra meghívottak, dr. Romany Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével vasárnap délután különbusszal utaztok Kecskemétről Budapestre. A megyénk kommunistáit képviselő — a kongresszuson szavazati joggal rendelkező — küldöttség tagjai: Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Deák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke, Erdősi József, a megyei tanács vb-elnöke, Farkas Jánosáé, a kerekegyházi Béke Szakszövetkezet elnöke, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Horváth Elekné, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet személyzeti előadója, Horváth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregységének igazgatója, Ispáno- vics Márton, a kiskunhalasi járási pártbizottság e'"5 titkára, Juhász Imréné. a szeremlei Dunagyöngye 1 z állatgondozója, Körme Géza, a Kunfehértói Áll má Gazdaság igazgatója Marosvári Ernőné, a Bajai Finomposztó Vállalat fonú: nője, Mester József, a kalocsai városi pártbizottság titkára, dr. Mészöly Gyula, a Duna-Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója, dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, Péter- vári Jánosné, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz üzemegységvezetője, Pogány Károly, a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének főművezetője, dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Sipos János, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára, dr. Szalóki László ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára és Viszmeg Miklós, a tataházi Petőfi Tsz gépszerelője. A megye kongresszusi küldötteiről képünk elutazásuk előtt készült. meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy feladatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat megvédeni és megszilárdítani; a mezőgazdaság szocialista átszervezését végrehajtani; végül a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldani. Hogy pártunk ezeket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat határozottan és egyformán elvetette, a marxizmus—leninizmus elveit követte. Pártunk működésének legfontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista mozgalom szá. mára Lenin dolgozott ki tudományos pontossággal. A munkásosztály új típusú forradalmi pártja szervezeti életének és működésének leninj alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvényesek. A demokratikus centralizmus elvét kiegészíti a kollektív vezetés ég a személyi felelősség elve. Saját tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus—leninizmus, a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsolatai, s elvész akcióképessége; érvényesülésük viszont meghatványozza a párt erőit. Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgatását és figyelembevételét szorgalmazzuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas fokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szervezeteinek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvesz élcsapat jellege, ereje, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét. Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rendjében híven követi a munkásosztály forradalmi pártjának hagyományos lenini elveit. Jelenthetjük, a párt, a beszámolási időszakban ideológiailag, politikailag, szervezetileg egyaránt egészségesen fejlődött, erősödött, megbonthatatlan egységben halad mindmáig. A pártnak négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és kereken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezer fővel, 13 százalékkal magasabb, 662 ezer fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az akkor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni elbírálás alapján, 35 250 elvtársat felvettek a párt tagjai közé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése pártunkban helyesnek bizonyult. A párt taglétszáma és összetétele alapján megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkásjellege a tagság összetételében is érvényesül. A tagság 70 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párttagság 38 százaléka. A társadalomban végbemenő átrétegeződési folyamatok következtében a tagság egészén belül a fizikai dolgozók aránya 4,5 százalékkal csökkent. Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszá| molási időszakban újon- | nan felvett tagok 48 szá- ! zaléka fizikai dolgozó, ] megfelelő arányban vannak közöttük nők; a korcsoportok képv jselete is egészséges: 84 százalékuk 40 éven aluli. Összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke Pártunkban együtt él, dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke: a veterán harcosok, a középkorúak és az ifjabbak nemzedéke. Figyelemre méltó, hogy jelenlegi párttagságunknak több mint a fele 1956 óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közel a párthoz és vált párttaggá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömegszervezeti aktivisták közül kerülnek ki, s ennek így kell történnie ezután is. A tagfelvételi munkában továbbra is el kell kerülni a kampány- szerűséget. A jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, az ipari munkások, fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére. A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy az elmúlt négy évben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége. A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lényeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni, sem kívülről, sem belülről nem engedi senkinek. Az önként vállalt, lenini értelemben vett pártfegyelem, beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire. A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron levő feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a párt tömegpolitikai, agitációs és propagandamunkájával szemben. A párt politikájának képviselete, céljainak hirdetése a párt valamennyi alapszervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propaganda- eszközei; a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratai. A párt központi napilapja, a Nénszabads-í'' 755 ezer példányban, a 19 megyei napilapja összesén 780 ezer példányban jelenik meg. A Társadalmi Szemle, a párt elméleti folyóirata 36 ezer példányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 ezer példányban jelenik meg havonta. Pártunk elveti minden, a tömegeket lebecsülő, a közvéleményt manipuláló megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztatását, a szocializmus eszméinek propagálását rendkívül fontos feladatnak tekinti a párt. a népi állam kezében levő tömegpropagandaeszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgál- I (Folytatás a 4. oldalon.)
