Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesületek! VEronwepe XXV. évf. 270. szám 1970. november 18, SZERDA Ára: 90 fii ér Bácsalmáson tartják a megyei megnyitót November 20-tól tebruár 28-ig politikai könyvhetek Nagyon sok jó példa kö­zül szinte csak találomra szeretnénk egyet kiemelni: az idei politikai könyvhe­tekre a kiskunmajsai köz­ségi pártvezetőség ötezer forint értékű. könyvet kért a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségétől. A könyv­hetek még meg sem kez­dődtek. s a' kiskunmajsai pártszervezetek máris újabb ötezer forint értékű köny­vet rendeltek. Bács-Kiskun megye ki­tűnő eredményeket mutat fel a Kossuth kiadványai­nak terjesztésében. Éven­te mintegy másfél millió forint értékű könyvet és folyóiratot adnak el a párt­iszervezetek propagandistái. A Kossuth kiadványai köz- '■ kedveltek nemcsak a párt- j tagság, hanem a munkahe­lyek pártonkívüli dolgozói­nak körében is. Igen nagy példányszámban fogynak a marxizmus klasszikusainak művei, s évről évre nő az érdeklődés az időszerű bél­és külpolitikai, közgazda- sági művek, füzetek, pro- pagandaanyagok iránt. A Kossuthnál jelennek meg ezenkívül a korszerű, tudo­mányos eredményeket nép­szerűsítő ismeretterjesztő könyvek, s a kiadó nagy gondot fordít arra is, hogy mihamarabb eljuttassa az olvasókhoz a világ haladó irodalmának újdonságait. A közéleti kérdések irán­ti érdeklődés általános fej­lődésén kívül az elmondot­taknak is nagy szerepük van abban, hogy növekszik a Kossuth forgalma. Ebben az esztendőben a Kossuth Kiadó megyei kirendeltsé­ge minden negyedévben túlteljesítette tervét leg­alább 5 százalékkal. A most kezdődő politikai könyv­hetekre. a megye pártszer­vezetei min tegy 200' ezer forint értékű könyvet igé­nyeltek, de már az akció megkezdése előtt kitűnt, hogy ennél többre lesz szükség. Ezt mutatja az imént említett kiskunmaj­sai példa is, de, hasonlókat lehetne elmondani Szak­marról, Bugáéról, Kiskörös­ből, s még számtalan köz­ségről. A járások közül kiemelkedő a kiskunhalasi és a bajai járás eredmé­nye, ahol csaknem 60 ezer forint értékű könyvet ren­deljek a téli politikai könyvhetekre. Kiskunha­lasról emellett meg kell említeni, hogy élenjár a pártfolyóiratok terjesztésé­ben is. A téli politikai könyvhe­teket az idén november 20-a és február 28-a között rendezik meg. a pártszer­vezetek nem , egy időben tartják az akciót, hanem a helyi lehetőségeket és kulturális programot te­kintetbe véve mindenütt a legalkalmasabb időben. Az országos megnviiót hétfőn rendezték a leninvárosi Budapestre érkezett a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság kül­ügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívá­sára kedden hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett. A török külügyminiszter és a kíséretében levő sze­mélyiségek fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Péter János kül­ügyminiszter, Marjai Jó­zsef külügyminiszter-he­lyettes, Holtai Imre, a Kül­ügyminisztérium csoport­főnöké, Zágor György, ha­zánk ankarai nagykövete, valamint a Külügyminisz­térium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt lsmail Sgysal, a Töz rök Köztársaság budapesti nagykövete. Caglayangil külügymi­niszter megérkezése után nyilatkozott a sajtó képvi­selőinek: — Őszintén köszönöm a meghívást Péter János kol­légámnak és a magyar kor­mánynak. Jóleső érzéssel tölt el, hogy személyesen is megismerhetem a Magyar Népköztársaság vezetőit, s eszmecserét, folytathatok velük a két országot köl­csönösen érintő kérdések­ről, valamint az időszerű nemzetközi problémákról. Ügy vélem, hogy találko­zásunk jelentősen hozzájá­rul majd a török—magyar kapcsolatok fejlesztéséhez. Ebben a meggyőződésem­ben tisztelettel köszöntőm a baráti magyar népet és egyben tolmácsolom a tö­rök nép őszinte jókívánsá­gait. Péter János külügymi­niszter kedden délután hi­vatalában fogadta Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminisztert. A látogatást követően megkezdődtek a magyar— török tárgyalások, amelye­ket magyar részről Péter János külügyminiszter, tö­rök részről Ihsan- Sabri Caglayangil külügyminisz­ter vezet, Derkovits Gyula Művelődé­si Központban. A megyei megnyitó az idei kitűnő eredmények elismerésekép­pen Bácsalmáson lesz no­vember 20-án, pénteken délelőtt 10 órakor a Köz­ségi pártbizottság székhá­zában. A megnyitó alkal­mával kiállítást rendeznek a Kossuth kiadványaiból. Az ünnepségen Gyóni La­jos, az MSZMP megyei bizottságának titkára mond' beszédet. 3,3 milliárd iparfejlesztésre r Ljahh községek kapták meg az első fokú iparhatósági jogkört íj irodaház Fcisőszentivánon az Üj Élet Tsz kétszintes iroda­házat épít. A közel egy­millió forintos költséggel ; készülő épületben kap he­lyet a községi pártbizott­ság is. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülésén az ipar helyzetéről tárgyalt. Megállapította, hogy a megye iparának fejlődésében a harmadik ötéves tervvel igen ered­ményes időszak zárul le. 1966-ban a termelés 3,5 milliárd forintos növelését irányozta elő, amit az ipar 1,5 milliárddal túlteljesít, s ezzel 92 ~ százalékkal ter­mel többet, mint a má­sodik ötéves terv végén. Az iparfejlesztés egyik legnagyobb eredménye, hogy ■ mintegy 17 e2errel növekedett megyénkben a foglalkoztatottak száma. A megyében 3,3 milliárd forintot fordítottak ipar- fejlesztésre. Ezen belül 12 tárcaipari üzem rekonstrukciója va­lósult meg. 1965-ben 24 minisztériumi ipari üzem volt, számuk azóta huszon­eggyel gyarapodott. Ezt a kedvező folyamatot a me­gye vezetése 14 tanácsi ipari üzem átadásával se­gítette. Eredményesen kapcsoló­dott a fejlesztésbe a szö­vetkezeti ipar, amely meg­kétszerezte termelését. Ki­vette a részét a nagy­községek iparosításából a foglalkoztatottsági problé­mák megoldásából. s mintegy 15 százalékkal növelte szolgáltatásainak mennyiségét. A megye ipara — szö­gezte le a vb — a ne­gyedik ötéves tervidőszak­ban is gyorsan,, az or­szágos átlagot meghaladó mértékben növekszik. „Eb­ben a tervciklusban erő­teljesebben kerülnek elő- I térbe az iparfejlesztés in­Úl FOGALOM AZ ŰRKUTATÁSBAN: LUNOHOD Leszállt a Holdon a Luna—17 Kedden moszkvai idő szerint1 6 óra 47 perckor (magyar idő szerint 4 óra 47 perckor) — a Luna—17 automatikus űrállomás si­ma leszállást hajtott végre a Hold felszínén az Esők tengerének térségében. Az állomás leszálló-foko­zatán elhelyeztek egy ön­járó berendezést, a „Luno­hod—l”-et. Az űrhajózás történetében először a Hold­ra juttattak egy Földről irá­nyi to tt önjárót, amely meg­kezdte a tudományos ku­tatómunkát. Ahhoz, hogy biztosítsák az állomás leszállását a Hold felszínének megadott térségében, november 16- án végrehajtottak egy ma­nővert a Hold körüli pá­lyán. Így juttatták az ál­lomást olyan elliptikus pá­lyára, amelynek 19 kilo­méter volt a Hold felszí­nétől való legkisebb távol­sága. Egységesített leszál­ló-fokozat segítségével haj­tották végre azt a műve­letet, amelynek eredmé­nyeképpen a Luna—17 le­tért a mesterséges hold- pályáról és sima leszállást hajtott végre a Hold fel­színén. A leszállás, majd a fe­délzeti rendszerek működé­sének ellenőrzése és a Hold felszínének megtekintése után földi parancsra moszk­vai idő szerint 9 óra 28 perckor a Luna—17-ről kü­lönleges csapóajtón át ki­lépett a Lunohod—1 auto­matikus berendezés. A Lu­nohod egy nyolckerekű fu­tómű segítségével végzi mozgását. A Lunohod—1-re és a leszálló fokozatra zászlókat, valamint a Szov­jetunió címerét és Lenin arcképét ábrázoló szovjet felségjeleket erősítettek. Műszerekkel, irányítóbe­rendezésekkel ellátott tu­dományos berendezés, rá­dió- és televíziós kapcso­lat biztosítja, hogy a le­szállási helytől különböző távolságokra tudományos j kutatásokat ' végezhessenek j a Hold felszínén és ellen- : őrizhessék a Lunohod mű­ködését. Annak a megállapodás­nak az értelmében, amely szerint a Szovjetunió és Franciaország együttműkö­dik a világűr békés célú tanulmányozásában és meg­hódításában, a Lunohod fedélzetén elhelyeztek egy francia visszaverő beren­dezést a Hold felszínének lézer segítségével történő meghatározására. A Lunohod—1 húsz mé­terre távolodott el a le­szálló fokozattól és meg­kezdte a tervezett kísérle­tek végrehajtását. A Lu­nohod—1 mozgását a koz­mikus távösszeköttetési köz­pont irányítja. A telemetrikus adatok szerint a Lunohod—1 fe­délzeti rendszerei szabály­szerűen működnek. A szov­jet tudomány új, hatékony eszközhöz jutott a Hold­nak automatikus berende­zésekkel 1 történő tanulmá­nyozásához^ tenzív módszerei. Az üzemtelepítések helyett a .meglevő ipari bázisok bő­vítése válik elsődlegessé. Természetesen új üzemek is létesülnek. Ezek közül a legnagyobb lesz az ágasegyházi könnyűbeton- gyár, amely több mint félmilliárdos beruházással épül. A megye iparának fejlesztésére ismét 3,3 milliárd forintot fordíta­nak. A beruházások zöme vállalati alapokból, külön­böző hitelforrásokból va­lósul meg, emellett Kiskunfélegyháza ipar- fejlesztésére 7« millió forint központi iparfej­lesztési alap áll rendel­kezésre. A tervek szerint 1975-ig 11 ezerrel növekszik az iparban dolgozók száma, a termelési érték pedig meg­haladja majd a 16 milli­árd forintot. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy, az öt városon és a 12 ki­jelölt nagyközségen kívül nem bővíti az ipari cent­rumok körét, mert gátolná a fejlesztés hatékonyságát és a mezőgazdaság munka­erő-ellátásában is zavaró-- kát okozna. A vb a vita végén köszönetét fejeztei ki a. megye eddigi ipar- fejlesztésében elért ered­ményekért az illetékes mi­nisztériumoknak. főhatósá­goknak és elismerését a megyei, járási és helyi párt-, tanácsi vezetőknek, osztályoknak. Ezután a végrehajtó bi­zottság bejelentéseket tár­gyalt.’ Jóváhagyta, hogy a Kalocsai II. sz. Általános Iskolát Vén József öreg- csertői születésű, 1956-ban^ az ellenforradalom idején mártírhalált halt hadnagy-; ról nevezzék el. Hozzájá­rult ahhoz, hogy a Kecs­keméti Szolgáltató-, Javí-; tó. és Vegyesipari Válla­lat nevét „Szolgáltató Vállalat Kecskemétére változtassa, ugyanakkor te­vékenységi körét a laká­sokon belüli gázvezetékek és készülékek javításával bővítse. A végrehajtó bi­zottság meghatalmazta az illetékes járásokat, hogy Bácsbokod, Csávoly, Dá- vod, Felsöszentiván, Gara, Hercegszántó, Katymár, Madaras, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút, Apostag,, Szalk- szentmárton, Tass, Bátya, Dusnok, Fájsz, Orgovány, Alpár, Akasztó, Császár- töltés. Csengőd, Fülöpszál- lás, Jászszentlászló, Szánk, Borota, Kisszállás és Kun­baja községek tanácsainak leadják az első fokú ipar­hatósági jogkör gyakorlá­sát. Ezzel 59-re emelkedett azok-i nak a községeknek a száma, ahol az ipar­ügyeket helyben lehet elintézni. Kiv étéit képez a magán - kisipari árellenőrzés, ame­lyet továbbra is a járási tanácsok szakigazgatási szervei végeznek. N. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom