Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

«. oldal 1970. november FI. kedd Á szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai A gépek szerelésének utolsó szakasza és az üzemszerű próbák megkezdése jelzi, hogy a Debreceni Házgyár építése befejezéséhez közeledik. A XII. ötéves terv legnagyobb Hajdú-Bihar megyei beruházása évente 2500 lakást készít majd, amely Hajdú-Bihar megye és Nyíregyháza lakásgondját enyhíti Képünkön: Az 5-ös csarnokban a homlokzati elemek próbagyártása folyik. Minden községben működik önkéntes tűzoltótestület Dudás István tűzoltó alezredes nyilatkozata Felszabadulás utáni szövetkezeti mozgalmunk kezdettől baráti kapcsola­tot tart a többi szocialista ország szövetkezeti moz­galmával. Legkorábban ezen a téren is a Szovjet­unióval alakult ki igen gyümölcsöző együttműkö­dés, amely leggazdagabb tapasztalati forrása volt a szocialista szövetkezetek létrehozásának Magyaror­szágon. Minthogy nálunk a föld­művesszövetkezetek voltak a szocialista szövetkezés úttörői, a mezőgazdasági tsz-ek bölcsői is, úgy alakult a helyzet, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban ez az ágazat képviselte legelőször a magyar szövetkezeti moz­galmat. Később beléptek a kisipari szövetkezetek is, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek azonban a SZÖVOSZ, részint a volt Földművelési Miniszté­rium révén, tehát egé­szen a legutóbbi évekig nem önállóan kerültek kap­csolatba más országok ha­sonló szövetkezeteivel. A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségében csak 1966 áprilisa óta van kép­viselője a magyar szövet­kezeti mozgalomnak: Akkor vették fel a SZÖ- VOSZ-t az SZNSZ tagjai közé, majd 1968 szeptem­berében került sor az OKISZ, s az idén, egy hó­nappal ezelőtt, az Országos Szövetkezeti Tanács felvé­telére. A TOT még nem kérte felvételét ebbe a szervezetbe, de remélhető, hogy néhány éven belül ennek a feltételei is meg­érnek. Örvendetesen növek­iszik azoknak a termelő­szövetkezeti vezetőknek, szakemberelmek, tagoknak a száma, akik valamely te­rületi szövetség vagy a TOT által szervezett külföldi ta­nulmányúton vesznek részt. Ezek eredményeként is jönnek létre kapcsolatok, de mindezt együttvéve nem tarthatjuk még kielé­gítőnek. További lépések, s intézkedések is szüksége­sek ahhoz, hogy a gazda­ságilag és társadalmilag egyaránt legnagyobb súlyú magyar szövetkezeti ágazat, a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteké, megfelelő A Közép-tiszai Vízügyi ** Igazgatóság mezőtú­ri szakaszmérnökségének dolgozói Tiszakécske-Ke- rekdombnál párhuzamos csatornát építenek. Októ­ber 22-én délben tucatnyi ember a 23-as műtárgynál rakott tűz körül ebédel. Egyikük, Alács István — miután végez az evéssel, feláll, s elmegy a tűztél. Nem halad messzire, ami­kor a szántás szélében ké­zigránátot talál. Felveszi, viszi vissza a tűzhöz és mutatja társainak. — Nézzétek, mit találtam. Alighogy ezt kimondja, a gránátot elejti. Senki nem szól semmit. Egy másik munkás, Tóth Pál felveszi, majd a 18 éves Szalvák István kezébe kerül, ö for­gatja, gusztálja, gondol egyet, s a gyújtószerkezetet kiveszi belőle, a gránáttes­tet pedig visszaadja Tóth Pálnak. 'szerepet töltsön be a nem­zetközi kapcsolatokban. Éppen legutóbbi ülésén tárgyalt erről a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A tes­tületnek az az állápontja, hogy az a helyes, ha min­den szövetkezeti ágazat képviseletét saját szövetsé­gei látják el a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban. A három főágazat — me­zőgazdasági tsz. kisipari szövetkezet, fogyasztási szövetkezet — ilyen kap­csolatainak összegyezteté- sére az Országos Szövet­kezeti Tanács hivatott, amely természetesen a ma­gyar szövetkezeti mozga­lom egészét képviseli. Szőve tkezeti mozgal­munk minden ágazatára vonatkozik, hogy a szövet­kezetek nemzetközi kap­csolata egész népgazdasá­gunk ügye. Hazánk, ered­ményeink, törekvéseink jobb megismertetéséhez sok­kal hozzájárulhatnak a szö­vetkezetek, jóval nagyobb mértékben. mint eddig. Érdemes külön utalni ar­ra, hogy a külkereskede­lemben is igen tekintélyes a szövetkezetek súlya. «El­sősorban a termelőszövet­kezeteké. amelyek hazánk mezőgazdasági termelésé­nek 70 százalékát adják, s ebből következően elsőren­dű jelentőségűk van élel­miszergazdaság expor­tunkban. Kevésbé ismertek a fo­gyasztási szövetkezetek há­TOKIÓ (MTI) Egymotoros sportgépével vasárnap délután leszállt a tokiój nemzetközi repü­lőtérre Mario Rosati 35 éves olasz újságíró és Giancarlo Zane, vele egy­korú fotóriporter. Október 15-én szálltak fel Rómá­ból a piro6-fehérre festett kis géppel, hogy megismé­teljék elődeik 50 éves re­kordját: 1920. március 31- én, 94 óra és 40 perces repülés után ugyanis ek­kor repülte át először két olasz pilóta egymotoros Hallgatás. Azt is csak úgy elnézik, hogy Szalvák István a gyújtókészüléket a hamvadó parázsba dobja. Nem kell sok idő. a vesze­delmes szerkezet felrobban. Bense László, Bánszki Já­nos. Bánszki Piroska, Sike András megsérül. Egyikük a szemén, ketten a felsőtes­tükön, lábukon, egy pedig az arcán. Kórház. S milyen szerencse, hogy csak ennyi történt. Mert: ha Alács Ist­ván kezéből a végére esik a gránát, rögtön robban és ki tudja, hányán marad­nak életben; ha akkor rob­ban, amikor Szalvák István a gyű jtós2erkezetet kiveszi belőle —. szintén tragíku- sabban végződik a hátbor­zongatóan hidegvérű „já­ték”. Csak a véletlenen múlott így is ... hiszen a pár méterre levő bódé fa­lában fejmagasságban 9 lózatába tartozó szövetke­zeti vállalatok külkereske­delmi eredményei. A HUNGAROFRUCT a múlt évben 1869 millió deviza­forint értékű árut expor­tált, a HUN GAROCOOP exportja és választékcse­ré je pedig 610 millió devi­zaforintot tett ki együttvé­ve. Szövetkezeti vállalatok foglalkoznak a vad, a méz és a gyógynövények export­jával is. Eredményük ta­valy kevés híján százmillió devizaforint volt összesen. Figyelemre méltó a kis­ipari szövetkezetek szerepe is az exportban. Külkeres­kedelmi . értékesítésük 4.3 milliárd forintot tett ki 1969-ben. A kisipari szö­vetkezetek által előállított vas- és fémipari termékek 20 százaléka került export­ba. Még nagyobb. 25 száza- ’ 'kos ez az arány a faipar­ban. textilruházati és kon­fekcióiparban; a bőr- és szőrmeruházati, valamint a lábbeliiparban pedig csaknem 50 százalékos. Ezek a tények is mu­tatják, hogy szövetkezeti mozgalmunk nemzetközi kapcsolatai nem csupán szövetkezetpolitikai, hanem gazdasági szempontból is fontosak. Erősítésükkel eredményesen hozzájárul­hatunk ahhoz is, hogv to­vább fejlődjön előnvös gazdasági. kereskedelmi együttműködésünk más or­szágok szövetkezeti és egyéb vállalataival. Gatyás Pál volságot, 16 250 kilométert. Rosatiéknak több időre: 140 órára volt szükségük, mert szombaton le kellett szállniuk a rossz idő miatt Közép-Japánban. Legizgalmasabb kaland­juk — mint Tokióban el­mondták — az volt, ami­kor Kambodzsa fölött dél­vietnami vadászgépek vet­ték őket üldözőbe. A két kalandvágyé olasz a Szovjetunión át tér majd haza. db szilánkot találtak a vizs­gálat alkalmával. Éppúgy, tarolhattak volna embere­ket is. Ami a legmegdöbben­tőbb, a sérültek, de a töb­biek között is volt katona­viselt ember, aki tudta, hogy kézigránátot találtak. Maga Sike András is felis­merte. De egyikük sem fi­gyelmeztetett. senki nem intézkedett, hogy a gráná­tot biztonságos helyre te­gyék és értesítsék az ille­tékes szerveket. 1^1 int ahogy — más he- lyen és alkalommal — a tiszakécskei Ű.i Élet Tsz főkertésze tette, ami­kor ilyen veszélyes hábo­rús maradványt talált. Kö­rülkerítette, őriztette, s hívta az erre hivatott szak­embereket, hogy azt elvi­gyék. Nemcsak érthetetlen, de felháborító is az a közöny, amit esetünknél tanúsítot­tak a kotonaviseltek első­sorban. Miként a megyei munkavédelmi bizottságnál A Bács-Kiskun megyei Tűzrendészeti Parancsnok­ság a közelmúltban érté­kelte a községi önkéntes tűzoltótestületek tevékeny­ségét, működési körűimé-1 nyeit. Arra kértük meg Dudás István tűzoltó alez­redest, a megyei tűzrendé­szeti parancsnokság helyet­tes vezetőjét, válaszoljon ezzel kapcsolatos kérdé­seinkre. KÉRDÉS: Hol működnek ön­kéntes tűzoltótestületek, s kik vállalják ezt a nehéz szolgála­tot? VÁLASZ: — Megyénk 108 községében, testületi alapon működnek a köz­ségi önkéntes tűzoltóságok. Négy járásban, a termelő- szövetkezetekben 21 tűzol­elmondotta a kivizsgálás­ban részt vett felügyelő, a körülmények tisztázásakor semmit se mondtak, kö­zömbösek voltak, s lassan már azt sem vállalták, hogy láttak valamit. Pedig ilyen helyzet — sajnos — adódhat még. A Tisza—Duna mente nagy harcok színhelye volt, sok gránátot, lőszert rejt még maga alatt az iszap, a ho­mok. Csatornákat építünk, létesítményeket húznak, árvíz elleni védekezésre kerül sor — s mindez megannyi lehetőség, hogy rábukkanjanak, beleütköz­zenek a még ma is halált okozható alattomos marad­ványokba. Ilyenkor intéz­kedni. biztonságot teremte­ni, értesíteni kell — nem pedig gondatlanul, felelőt­lenül kíváncsiskodni, „kí­sérletezgetni”, játszadózni. A zt Írjuk a címben: Bűnös; a közöny. De a j közönyt „konkrét” em­berek tanúsítják, s ez ré­szükről bűnös mulasztás. Tóth István tóegységet szerveztünk. Összesen 3508 önkéntes tűzoltó áll készenlétben a megyében, akiknek 66 szá­zaléka munkás és terme­lőszövetkezeti tag. A fenn­maradó 34 százalék alkal­mazott, vagy értelmiségi. Ennek az a jelentősége, hogy a tűzoltók általában központi helyeken dolgoz­nak, így riasztásuk egysze­rűbb és gyorsabb. Minden községben működik ifjú­sági tűzoltóság is, a bajai és a kiskunhalasi járás ki­vételével női tűzoltóink is vannak. Valamennyi köz­ségünkben megfelelően szervezték meg a riasztást, s a tűzoltószerek vontatá­sát. KÉRDÉS: Mit tesznek ön­kéntes tűzoltóink a megelőzés, a károk elhárítása érdekében? VÁLASZ: — Az önkén­tes tűzoltók alaposan ki­vették részüket a megelő­ző tűzvédelmi feladatok el­látásából. A lakóházak tűz­rendészeti ellenőrzését 93,5, a létésítmények vizsgálatát pedig 65.4 százalékban vé­gezték el, amelyek során 1816 esetben tettek intéz­kedést a szabálytalanságok, hiányosságok megszünteté­sére. Dicséret illeti a Ké­ményseprő Vállalat önkén­tes tűzoltóit, akik munká­juk mellett végzik el a tűz­rendészeti ellenőrzést. KÉRDÉS: Milyenek a műsza­ki és a technikai eszközeik a testületeknek? VÁLASZ: — Megyénk­ben az elmúlt esztendőben 225 tűzeset történt, . önkén­tes tűzoltóink 118 alka­lommal, tehát a tűzesetek 51 százalékánál vettek részt az óltásban. Több esetben olyan gyorsan és hatható­san avatkoztak be, hogy az állami tűzoltóknak már nem kellett oltási feladato­kat ellátniok. A tavaszi ár- és belvízvédelmi munkák idején is derekasan helyt- j álltak. Például a lakiteleki, a tiszakécskei és a Tőzeg­kitermelő Vállalat önkén­tes tűzoltói, összesen 240 napot dolgoztak. A testü­letek műszaki ellátottsága kielégítőnek mondható, hi­szen minden községben van kismotorfecskendő, ezt szállító targonca, 15 köz­ségben gépjármű és 9 köz­ségben kismotorfecsken­dőt szállító gépkocsi. A bácsalmási, a keceli, a kis­kőrösi, a dunavecsei, a la- josmizsei, a tiszakécskei önkéntes tűzoltók más köz­ségekben keletkező tüzek elfojtásához is kivonultak, segítséget nyújtottak. Né­hány községben nem meg­felelő a tűzaltószertár, de akad olyan önkéntes tűz­oltóság is, amelynek nincs őrszobája. Az elmúlt év­ben Fáj szón és Alpávon, az idén Bugacon és Pál- monostorán fejeződik be a szertár és az őrszoba épí­tése. KÉRDÉS: Mit tesznek az ön­kéntes tűzoltók továbbképzése érdekében, hogyan értékelik munkájukat? VÁLASZ: — Tűzoltótes- tületeinkben rendszeresen megtartották a tűzoltók szakmai és politikai to­vábbképzését, amelyhez a községi tanácsok megfelelő helyiséget bocsátottak ren­delkezésükre. Hasonlókép­pen több községi tanács je­lentős összeget fordít az önkéntes tűzoltók _ egyenru­hával való ellátására. Ez azonban nem mindenütt van így, ugyanis sok tes­tületnél nincs elesendő pénz a tűzoltószertárak karban­tartására, berendezésére, a ruházat kiegészítésére. Erre a jövőben nagyobb gondot kellene fordítani az önkén­tes tűzoltóságok fenntar­tóinak, a községi tanácsok­nak — fejezte be nyilat­kozatát Dudás István tűz­oltó alezredes. Gémes Gábor :a közöny Sportgépen Tokióba gépen a Róma—Tokió tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom