Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
«. olflaí 1970. október 11, vasárna*» Nyers Rezső felszólalása (Folytatás a 3. oldalról.) Küzdeni kell a kispolgária- sodás veszélye ellen, mert ez állandóan újratermelődik a szocializmus építése során. Haszontalan lenne azon vitatkozni, mikor volt nagyobb ez a veszély. A szocialista demokrácia mai körülményei között új harcba kell indulnunk a kirívó, közízlést sértő magatartási formák, jelenségek ellen. Jobb adórendszerrel kell lecsapolni azokat a jövedelmeket, amelyek a társadalmi átlagot lényegesen túlhaladják. Az emberi tudat formálása nélkül nem lehet a reform jó végrehajtását sem elvárni, üj irányítási rendszerünk nem nélkülözheti nemcsak a vállalati vezetők, hanem a dolgozó kollektívák felelősségérzetét, tudatos beleszólását az ügyekbe. Van bizonyos lazulás a munkavégzés területén a felelősségérzetben. Nem a másodállások, a többletmunka ellen kell hadakoznunk, hanem az ellen, ha többletmunka nélkül részesül valaki indokolatlan jövedelemben. Olyan munkahelyi közösségi szellem kialakítására kell törekednünk, ami a mainál nagyobb mértékű összetartozás érzését teremti meg, és azokat a demokratikus formákat, amelyek segítik a közösségi, vállalati, szövetkezeti gondok megoldását, a munka javítását. Olyan szocialista embertípusért kell harcolni, amely túllép a szűkebb kereteken, amely az egyéni szemléletet képes társítani a munkahelyi közösségi', a vállalati és az országos szemlélettel is. Ez a mostani időszak azt követeli tőlünk, hogy felújítsuk a burzsoá ideológia elleni harcunkat is. Nemcsak valami negatív jelenség és a hibák ellen kell harcolni, mert ez kevés, hanem célunk, a szocialista magatartás széles körű elterjesztése. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Azt hiszem, ez a pártértekezlet betölti azt a feladatot, amire hivatott. Tükrözi, hogy a kecskeméti kommunisták ugyanúgy, mint az ország többi kommunistái, egységes véleményen vannak a párt politikai irányvonalát tekintve. Részkérdésekben helyes, ha vitatkozunk, a politika egészét tekintve azonban vitathatatlan. Vitatkozó egységben vagyunk és ez előre vetíti azt a biztató reményt, hogy cselekvő egységben leszünk a kongresszuson és a kongresszus után a mindennapi életünkben, munkánkban is. Nyers elvtárs beszédét követően felszólaltak még Vidéki László, a Duna—Ti- sza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézőt tudományos munkatársa, Kiss Margit, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának titkára, Fischer István, a Bányai Júlia Gimnázium igazgatója. A két napirendi pont feletti vita tanulságait Erdélyi Ignác foglalta össze. Ezt követően került sor a pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A pártértekezlet 55 tagú városi pártbizottságot és 50 küldöttet választott a megyei pártértekezletre. Az újonnan választott pártbizottság megtartotta első ülését. Titkos szavazással megválasztotta a pártbizottság titkárait, és a végrehajtó bizottság tagjait. Első titkárnak Erdélyi Ignácot választották, titkárok; Bőr sós György és Berberovics István. Az újonnan választott végrehajtó bizottságnak 13 tagja van, a fegyelmi bizottság elnöke Mészáros János lett. Az újonnan választott pártbizottság nevében Erdélyi Ignác mondott köszönetét a bizalomért. A tanácskozás Berberovics István zárszavával ért véget K. S. Zeneszerető gyerekek klubja 17 • 1 •• rr m Kiskoroson Kiskörösön a Petőfi Sándpr Általános Iskoia- ban már vagy három éve működik egy gyermekklub. Az iskola használaton kívüli pincerészéből néhány helyiséget kaptak a gyerekek, melyet két tanár, Dulai András és Fuchs József irányításával rendeztek be. Az első kis helyiségben a kiskőrösi paraszti élet számtalan régi, tárgyi emléke látható. A következő szoba polcain pedig nagy, mázas edények és szép régi tálalj. Első látásra átfoghatat- lan gazdagságú a paraszti élet számtalan emlékének ez a gyűjteménye. A szobákban gyermekek szorgoskodnak, a gyűjtés még tart, és az újabb szerzemények elhelyezése szüntelen munkát kíván. Most azon törik a fejüket, hol is állítanának fel egy 150 éves, régi parasztágyat. Az első két szoba nép- művészeti anyaga után jutunk a harmadik, tulajdonképpeni klubhelyiségbe. Az elrendezés is illusztrálja; Kodály példája, a népművészet táplálja a klub életét. Itt hatalmas tablók borítják a falat, rajtuk a mester életének dokumentumai. „Műveinek bemutatója, Népdalgyűjtő útjai, Munkatársai körében, Kodály a gyermekek között” — hirdetik a feliratok. Ez még az 1988-as kiállítás megmaradt anyaga. Az egyik asztalon szép makett: Retrovies István mészárszéke. Odébb színes szalagok: a kiskőrösi Petőfi-kórus történetének dokumentumai. Kotta és lemeztár, zenei könyvek a polcokon. Két készülő tábla: „Bartók élete” és zenei bélyegek gyűjteménye. Felírás az ajtó fölött: Zenekedvelő gyermekek Kodály-klubja. Dulai András, az iskola énekszakos tanára, a klub irányítója. Két „titkára” van: Szabó Lajos és Varga Zsuzsa. Elmondják, hogy az ötven jelentkezőnek csupán felét vehették fel, helyhiány miatt. Munkájuk kétirányú. Egyik a gyűjtés, az aryag elrendezése — ez folyamatos. A másik a klubélet. Minden második kedden, délután gyűlnek össze a klub tagjai, hogy a zenével foglalkozhassanak. Egyikük előadást tart, ezt beszélgetés és zenehallgatás követi. Többnyire hanglemezről, da gyakran maguk is előadnak egyszerűbb dallamokat. A klub tagsága összeforrott és alkotó közösség. A pince helyiségei otthonukká váltak. A klubszoba felszereléséhez játékok is tartoznak — a tagsági díjakat Ordítják a vásárlásra —, asztali biliárd, sakk, társasjátékok szolgálják a szabad idő kellemes eltöltését. A semmiből kezdték, az évekkel ezelőtti vakolatlan pince ma már kifestve, berendezve, minden látogatót elámít. A járási KISZ-bizottság megígérte, hogy a berendezésül szolgáló rozoga iskolai asztalok és székek helyett, ha valahol klubfelszerelést selejteznek majd, az az övéké lehet. Már nagyon várják ezt az ajándékot. Kodály arcképével egvütt a mester szelleme is otthonos a kiskőrösi zeneszerető gyerekek klubjában. Pavlovits Miklós Fogyasztási szövetkezetek társulásai sertéshizlalásra a z kétezer-öíszáz bojler A Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat a múlt hónapban kezdte meg a villanybojlerek sorozatgyártását. Az idén az 50 és 80 litereseken kívül megkezdik a 100 literesek készítését is. De az idei terveikben szerepel az 5 literes vízáteresztő sorozatgyártása is. Az érvényben levő rendelet szerint a fogyasztási szövetkezetek csak a saját hizlaldájukból származó sertéseket vághatják le köz- fogyasztásra. A háztáji állattartás támogatásával kapcsolatos párthatározat megjelenése után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kísérletképpen módot adott arra, hogy a fogyasztási szövetkezetek sertéstenyésztő és hizlaló társulásokat hozzanak létre. A kísérletre szóló engedélyt három megye kapta meg: Bács-Kiskun, Borsod, és Győr. A társulásokat az állam anyakoca kihelyezésével segíti, melynek értékét a termelők a szaporulatból törlesztik süldővel, vagy hízott sertéssel. A megye fogyasztási szövetkezetei éltek a húsellátást segítő lehetőségekkel és széles körű szervező- munkát kezdtek az év elején. Ennek eredményeként 36 sertéstenyésztő- és hizlalótársulás alakult meg a megyében kétezer termelővel. Az érdeklődés a vártnál nagyobb volt. A tervezettnél jóval több anyakocát igényeltek a társulások tagjai. A Bács-Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőség hat megye területén kutatta fel és vásárolta meg az anyakocákat, mégis van oljtan termelő, aki csak a jövő év elején kapja meg a tenyészállatot. Az akció ugyanis Bács megye területére 350 koca kihelyezését irányozta elő, a társulások tagjai pedig 1340-re jelentették be igényüket, amelyből eddig 900-at kaptak meg. A társulások tagjai eddig 5 ezer hízott sertés átadására kötöttek szerződést a fogyasztási szövetkezetekkel. A szövetkezetek termelési előleggel, takarmány és süldők beszerzésével, szállításával is segítik a társulásokat. továbbá megszervezik az állategészségügyi felügyeletet. A MÉSZÖV elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a társulások tevékenységével és a kedvező tapasztalatok alapján úgy határozott, hogy felkéri a fogyasztási szövetkezeteket újabbak létrehozására. Ugyanis a 36 eddig megalakult társulás 26 fogyasztási szövetkezet körzetét érinti. Főit a füst Mivel a füst fekete ujjaival már a torkomat szorongatja — jó néhány lakótársam nyakához hasonlóan —, kénytelen vagyok a borsó falta hányását abba hagyni és más, nyilvánosabb és bizonyárai hatásos módszerhez folyamodni. Az elmúlt két év alatt ugyanis lakótársaimmal, a házfelügyelővel együtt már minden formáját kimerítettük a könyörgésnek, de a Kecskeméti Ingatlankezelő Válla-1 lat semmit sem tett azért, hogy megmentsen bennünket a füstmérgezéstől. Nem vagyok építész, de azt állítom, hogy a kémény megépítése nem tartozik a légbe- nyolultabb szakmai feladatok közé. Sajnos, ezt a feladatút 1 még ipari tanulói szinten sem oldotta meg a Hunyadiyárps egykori kivitelező vállalatának valamelyik brigádja, vagy szakmunkása. Ha fúj a szél, ha csupán lengedez a „Zefír’\ már nem lehet begyújtani, legyen bár odakint mínusz.1 kilencven fok. Illetve begyújt1 tani lehet, de a füst visszafelé jön a kéményből. Kezdetben még nagy szaladgálás volt ilyenkor a lépcsőházban, > ma már senki sem ugrál, csupán kinéz reggel az abla- k kon, s ha fúj a szél, felveszi a nagykabátot és reggelihez ül, mert mint említettem, begyújtani ilyenkor életveszélyes! Mit tettünk eddig? Akik a‘ Csilléritelep F-épületének A- f lépcsőházában lakunk, felváltva járultunk a KIK-aszta- lához: tegyenek valamit. Megígérték, de maradt minden a régiben. Végül arra gondojb- tam, majd én magam még- , csinálom. Húszfokos hidegben, bömbölő szélben tántör rogíam a négyemeletes ház tetején, kapaszkodva a villámhárítóba, amíg eljutottam az illetékes kéményhez. Mit' tudtam tenni? Semmit. Ázon*- kívül, hogy alaposan megder-j medtem. Aztán szóltunk a kéményseprőknek. Ki is jöttek azonnal, de megállapították, hogy a kéményben egy gerendát építettek keresztbe, js, a huzat minimális. Meg lehetne csinálni? ségtelenül meg. Ha nem i$£: bontjuk le a házat, a Jte&j ményt egy eternitcsővel lehetne hosszabbítani — a mi - zat kedvéért, esetleg a lákók kényelméért, egészségéért. De- belátom, hogy ez utóbbi KIK-nek tizedrangú kérdés, nem is hivatkozom tehát er* re. Felmerül azonban a gondolat: mit tenne a vállalat, ha mondjuk egy hónapig nem fizetnék lakbért, ha felszedném a parkettát és eladnám? Ugyebár megbüntetne? Kiteli; ne a lakásból, mert nem rendeltetésszerűen használóm. Igaza is volna. De lássa be a vállalat, hogy a bérlőnek is igaza van, amikor ilyen apróság miatt bosszankodik, amikor ezerszer szól és senki nem tesz semmit. Mit tenne a KIK, ha saját erőből megcsináltatnánk a kéményt és benyújtanánk a számlát a vállalatnak? Az ilyen bonyolult megoldás helyett az ígéret helyett, végre jöjjön ki valaki hóna alatt a csővel, vagy ne adj isten, egy kétszáz éve bevált szélvédővel, amit né^iesep szélkakasnak is neveznek. — gál — Kitűnő termőföld — homok alatt A magyar erdészeti kutatók érdekes módszerrel egyre nagyobb területeken hasznosítják azt az értékes termőtalajréteget, amely tulajdonképpen nincs is — azaz van, de a homokrétegtől eltakarva. A Duna—Tisza közén nagyon sok ilyen gyenge mezőgazdasági terület van. Legtöbbje alig adja meg a holdankénti három mázsás rozstermést. Nem is érdemes rajta gabonával vesződni. Ezeknek a homoktalajoknak a jellegzetes sajátossága, hogy alattuk, 1—1.5 méter mélységben, a hajdani rétek és sásosok növényzetének hatására, humuszos szintek alakultak ki. A két- háromszáz éve megindult homok azi-mhnn a. c-n. '■ ros értelmében betemette az értékes talajt, és így a gabonafélék gyökereiukel már nem tudnak hozzáférni és csak a felszíni homokból „próbálják meg” felvenni a tápanyag-utánpótlást — nagyon kevés sikerrel. Az erdészeti kutatók nyárfával értékesítik ezeket a talajokat. Elképzelésük az, hogy a nyárfa gyökérzete lényegesen könnyebben hozzájut a tápanyagban gazdag, és ráadásul jó vízháztartású rétegekhez. Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei egészen kitűnő nyárfásokat alakítottak ki. A legújabb felmérések szerint már számon tartanak olyan ötéves fákat, amelyek rendkívül gyenge, a fekete fenyőnek is alig alkalmas talajon már 20 centiméteres törzsvastagságot értek el, ami azt igazolja, hogy a nyár tulajdonképpen kitűnően hasznosítja a nem látható termőréteget. A kutatók nem állnak meg: most próbálták ki az I—214-es fajtát,' amely öt—tíz százalékkal nagyobb fatömeget ad és további előnye, hogy Rérge lényegesen vékonyabb. Ilyenformán papíripari célra jobban fel lehet használni. Ügy látszik, hogy a Duna—Tisza közén és az Alföldön is egyre több erdészre lesz majd szükség az elkövetkező1 években..t _
