Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
MEGKEZDŐDTEK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Világ proletárjai, egyesüljetek! Kecskeméti járás A tanyás vidék gondjairól fokozott felelősséggel 'Peron XXV. évf. 239. szám 1970. október 11, VASÁRNAP Ara t 1 forint A MAGYAR S20CÍ AUST A MŰNK A.SPART B ÁCS-KISKUN MFG Y El BIZOTTSÁGÁNAK napilapja Kecskemét Sikeres iparfejlesztés, javuló életkörülmények Szombat reggelre ünnepi külsőt öltött a Kecskeméti Városi Tanács díszterme. Nyolc órakor itt kezdte meg tanácskozását a városi pártértekezlet. Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd sor került az elnökség és a munkabizottságok megválasztására. A tanácskozás levezető elnökének Berberovics Istvánt, a városi pártbizottság titkárát jelölték. Az elnökségben helyeit foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kecskemét város országgyűlési képviselője, Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára. A napirend elfogadása után Erdélyi Ignác rövid referátummal egészítette ki a már előzőleg, írásban kiadott jelentést. összesen 639 szocialista címért küzdő brigád, több mint hétezer taggal tevőA városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítőjében először azt a nagy érdeklődést méltatta, amely megelőzi pártunk X. kongresszusát. Ennek egyik bizonyítéka az egyre jobban kibontakozó szocialista munkaverseny mozgalom. Megszűnőben van a régebben uralkodó mennyiségi szemlélet, helyette a termelés hatékonyságának növelése, az új keresése a jellemző. A vállalatok nagyobb önállósága lehetővé teszi, hogy a termelésben jobban figyelembe vegyék a helyi igényeket, a változó körülményeket. A versenymozgalom célkitűzései az idei tervekhez kapcsolódnak. Ez év első kilenc hónapjában elért eredmények biztatóak. Általában teljesülnek a harmadik ötéves terv célkitűzései. Az üzemek, a szocialista brigádok és egyének új, illetve kiegészítő vállalásai, azok teljesítése jelentősen hozzájárult a sikerekhez. , , „ . . legesen részt vesz a kongA város ^szocialista^ ipara resszusj felajánlások teljesítésében. hoz, feltételekhez való alkalmazkodás határozta meg. A város szocialista ipara a tervidőszakban a pártér- tekezlet által meghatározott elveknek és célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. Termelése 79 százalékkal nőtt, s meghaladja a 4,4 milliárd forintot. Az exporttermelés 70 százalékkal emelkedett, ami az összipari termelés 35 százalékát teszi ki. Az egyes ágazatok fejlődése eltérő, legdinamikusabb az előrehaladás az élelmiszer-, a gép- és a A kecskeméti járási pártértekezlet megtartására is szombaton került sor Tiszakécskén, a művelődési otthon nagytermében. A tanácskozás résztvevőit, köztük Gyóni Lajost, a megyei pártbizottság titkárát Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte. A pártértekezlet ezt követően megválasztotta az elnökséget —■ levezető elnöknek Túri Józsefet, a járási pártbizottság titkárát — és a munkabizottságokat, majd kezdetét vette a napirendi témák megtárgyalása. A pártértekezlet első napirendi pontjaként Horváth Ignác első titkár terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját kiegészítő szóbeli jelentést. az első félévben 16 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, a termelékenység is jelentősen — 12 százalékkal — növekedett. A hatékonyabb gazdálkodásra való törekvések a vállalati nyereségben jelentkeznek. Legjellemzőbb a munkabrigádok, a szocialista címért küzdő csoportok versenye. A nagyobb üzemekben üzemrészek és műhelyek is vetélkednek a kitüntető címért. Egyes brigádok a termelési célkitűzések mellett a közösségi szemlélet fejlesztésében, egymás kölcsönös segítésében, társadalmi megmozdulásokban értek el szép eredményeket. A városban A városi bizottság beszámolója elsősorban a város gazdasági életének fejlődését emelte ki és ennek kapcsán foglalkozott a további feladatokkal. A harmadik ötéves terv időszakára meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések többségükben megvalósultak, ami a város további fejlődését eredményezte. Bebizonyosodott, hogy a gazdaságirányítás reformja megteremtette a gyorsabb ütemű fejlődés feltételeit és kedvezően érezteti hatását a termelésben. Az elmúlt évek gazdasági tevékenységét döntően már a reform által létrehozott gazdasági környezet és az új viszonyokkönnyűipari ágazatokban. A tárcaipar fejlődése a (Folytatás a 3. oldalon.) A járási pártbizottság beszámoló jelentése leszögezi: a kecskeméti járásban kedvező irányú volt az elmúlt négy évben tapasztalt fejlődés. A járás a nemrégiben végrehajtott közigazgatási átszervezés révén a megye legnagyobb területű és a legtöbb lakossággal rendelkező járása lett, mely a pártirányítás szempontjából is fokozott felelősséggel jár. Az iparosodás révén megnövekedett a munkások száma. Az ipari üzemekben jelenleg kétezren dolgoznak: az előző időszakhoz képest a fejlődés két és félszeres. A termelési érték 160 millióról 500 millió forintra emelkedett. Kisebb ipari vállalatok jöttek létre, egyebek között 38 ipari telep létesült. A dolgozók évi átlagkeresete 20 ezer forintról 21 ezer 135 forintra növekedett. Jelentős a szövetkezeti ipar tevékenysége, termelési értéke megkétszereződött. Az itt foglalkoztatottak száma háromezer főre emelkedett. Termékeiket jelentős mértékben exportálják, ám tevékenységük a lakossági szolgáltatásokat illetően nem kielégítő. A mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban a jelentés megállapítja: tavaly a termelési érték megközelítette a másfél milliárd forintot, s ez az 1965. évi szinthez viszonyítva 13,3 százalékos növekedést mutat. Javult a mezőgazdaság technikai felszereltsége, műszaki színvonala. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csaknem egyötödével csökkent, ezzel párhuzamosan az egy főre jutó termelési érték mintegy 40 százalékkal növekedett. Ez már minőségi változást jelent. Nem hallgatható el viszont, hogy az állattenyésztés korántsem mutat olyan mérvű fejlődést, mint a kertészeti ágazatok. Részletezi a jelentés a termelőszövetkezeti gazdálkodás adatait. Hangsúlyoznövekedés. Jelentős a szezonális munkákban foglalkoztatottak száma, éves szinten meghaladja a kilencezer főt. A települések kommunális fejlődését nagyban serkentette a csaknem 70 millió forint értékű társadalmi munka, valamint a lakosság 26 milliós községfejlesztési hozzájárulása. De a helyzet távolról sem kielégítő. Például a községek belterületén még több mint 200 kilométer út nincs ellátva szilárd burkolattal. Táborlakók között (5. oldali) fl fekete macska visszatér Folytatásos kémregény. (5. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6—7. oldal) A bortermés bejelentéséről (8. oldal) Tárgyalóteremből (8. oldali (9. oldal) za: tavaly hét tsz zárt veszteséggel, mérleghiányuk együttes összege 12 millió forint. A gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek sok fajta gonddal küszködnek. Az adottságok különbözősége a szövetkezetek további differenciálódásához vezetett. Ez több helyen a gazdaságvezetés alacsony színvonalának is következménye. A járás szakszövetkezeteinek fejlődése többnyire kielégítő. A közös vagyon 50, a forgóalap 157 százalékkal gyarapodott, a közös vagyon összesített értéke meghaladja a 150 millió forintot. Jelentős bevételi forrásként értékelhetjük a mellék- és kiegészítő tevékenységet. A járás termelési rendszerében fontos helyen szerepelnek az erdőgazdaságok. Nyolcszáz dolgozójuk évente 50 millió forint termelési értéket állít elő. A környező gazdaságokkal termelési kooperációkat valósítottak meg. A kiskereskedelmi forgalom, csaknem kizárólag a fogyasztási szövetkezetek működésének eredményeként. 21 százalékkal növekedett. Hálózatfejlesztésre több mint 15 millió forintot fordítottak, ennek következtében 36 egységgel bővült az ellátás. A mostani tanyai hálózat azonban korántsem elégíti ki az igényeket. Dinamikus változások jellemzik a járás munkaerőhelyzetét. Az iparban 64, a kereskedelemben 44 százalékos a A kiépített járda is csak 35 százaléka az igényeknek. A járás lakosságának 59 százaléka jelenleg is tanyán él. A zártabb településekre költözés folyamata, ha lás- san is, de megkezdődött, s kilenc százalékkal kevesebb a külterületen lakók száma, mint négy évvel korábban. Az állami szervek munkájával összefüggésben hangoztatja a jelentés; az igazgatási tevékenységet a járási pártbizottság az elmúlt időszakban fokozott figyelemmel kísérte. Egyebek között igen fontos jogszabályok végrehajtását kellett biztosítani. Az idén a járásban Tiszakécske, Lajosmizse, Kunszentmik- lós. Szabadszállás, Izsák, Kerekegyháza, Bugac és Lakitelek nyerte el a nagyközségi rangot. Az ideológiai és kulturális élet fejlődésével kapcsolatban a jelentés számot ad az országos és a megyei pártsajtó irár.fl érdeklődés fokozódásáról. Általánossá vált a lakosság közművelődése is. Gátolja viszont az általános iskolai oktatás színvonalának fejlődését az a körülmény, hogy a tan- intézményeknek még jelenleg is alig fele a teljesen osztott jellegű. A 3fl tanyai iskolából 466 felsőtagozatos tanuló jár be körzeti, központi iskolába. A következő ötéves terv során Lajosmizsén 200. Tiszakécskén 100. Kerekegyházán 120, Bugacon 100 és Orgoványon íoo személyes diákotthont szükséges létrehozni. 1965-ben az általá- (Folytatás a 2. oldalon)
