Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

4. oldal

unó. ohtffber 10, szombat

Táj ói szüre

VÁRATLAN IGÉNYEK

Az ŐSZ rozsdával öntötte végig a tajói hatalmas szőlőstáblát, s a lehervadt levelek között megcsillannak a fürtök.

Szüret ideje ez. A vigasságé, az aranyló kedvvel végzett munkáé — volt valamikor. Puttonnyal a háton, elmerülve az édes mustszagban.

— Azért most sem vagyunk bánatosak — adja tudtomra a kerületi irodában Juhász Bálint, a Kis- kunhalási Állami Gazdaság fiatal kerületvezetője. — Bár a termés lehetne jobb is. a szüret előtt több mint 31 ezer mázsát becsültünk. Most már úgy látszik, be kell érnünk 29 ezerrel.

— Attól függ, mekkora területről hozzák le...

— A kerület szőlőterülete 738 hold. Ebből 66 hold még csak jövőre fordul termőre. De fürtök vannak rajta az idén is. Nos, számítottunk 41 mázsás átlagra. Hát ennyi nem lesz ... Legtöbbet az augusztus ártott, a rengeteg esővel és a kevés napfénnyel.

— Milyen szőlőfajtáik vannak?

— Ezerjó, olaszrizling, kövidinka, kadarka, pozsonyi fehér. Leginkább bőtermő a kövidinka.

héten át vannak itt diákok, heti váltásban, 200— 200-an. Méghozzá Békés megyéből — Gyomáról, Szarvasról, Békéscsabáról. Ezenkívül a halasi gimnázium 'diáksága is besegít — csaknem ötszáz személy, őket naponta hozzák-viszik a gazdaság autóbuszai, tehergépkocsijai.

Egy diák átlagosan naponta 2,5 mázsa szőlőt szed le. A halasiak és a Békés megyeiek között e tekintetben lényeges különbség nincs. A halasi középfokú mezőgazdasági technikum diákjai azonban évente kitesznek magukért, nem ritka az olyan tanuló, aki 7 mázsát is megszed naponta. A mostani szüreti szezonban számításba vették a putnoki gimnazisták segítségét is — ők első ízben érkeznek ide.

— Mennyi a napi kereset?

— 60—70 forint.

— Versenyeznek?

— Igen. Brigádonként és egyénenként Is.

— Jutalom?

— A napi eredmények után csokoládé, a végelszámolásnál készpénz.

Vénasszonyok nyara, ve- rőfény, diáklányok... Na| ponta 2200 mázsával csök- Nemcsak maga az ül- . ken a venyigék terhe.

tetvény korszerű, művelésének technológiája is az. Ebben a gazdaságban már fiatal kertészmérnökök hada irányítja, szervezi a munkát. Ennek köszönhető, hogy túlontúl az időjárás sem ártott a termésnek.

Csak a probléma ott jelentkezik, amikor nagyszámú kézi munkaerőre van szükség. S méghozzá annál égetőbben, mennél inkább gépesítették a gépesíthetőket. Való igaz, a középiskolás diáksereg nélkül nem boldogulnának a mezőgazda- sági nagyüzemek.

Ide, a tajói KlSZ-tábor- ba a nyáron is négyszer kéthetes turnusban jöttek a diákok Kötözték a szőlőt és szedték a kajszit. Így megy ez már évek óta. Ha kisebb a kajszitermés, akkor a szőlősorokat kapálják.

Most, a szüret idején hat

Éjjel-nappal egyfolytában duruzsol a feldolgozó gépezete. Tarcali billenő kádakkal 40 pótkocsit szereltek fel. Ebben a fázisban már a gépeké a döntő szó. Van 16 szikkasztó tartály, mindegyikben több mint 200 mázsa zúzott szőlő fér el.

A pince 42 ezer hektós. Még tavalyról is maradt bor, a vevőknek folyamatosan kell szállítani.

Folyóborként és palackosán. A félautomata gépsor óránkénti teljesítménye: 1200 palack. Pozsonyi fehér, Palotás, Olaszrizling, Veltelini — ilyen nevű címkék kerülnek az üvegek derekára.

Megkérdem Jánosi Sándortól, a palackozó üzem vezetőjétől: milyen minőségű borra számítanak az idén.

— Kicsit gyengébb lesz, mint a tavalyi.

— És mivel javítják? Cukorral?

— Hová gondol? Csakis mustsűrítménnyel szabad... Egyébként van sűrítőüzemünk is.

*

Jártamban -keltemben a tajói szőlő vidéken többször összeakadok egy négy személyből álló csoporttal. Rövidesen megtudom: a Balatonboglári Állami Gazdaság laboratóriumából jöttek, s levélmintákat gyűjtenek — analizis céljára, öt vagy hat éve figyelik a hatóanyagok és a terméshozamok közötti összefüggéseket. Javaslatukra növelték itt is a káliműtrágyák arányát. Ez a termést nemcsak dúsítja, de a késő tavaszi fagyoktól is megóvja.

Ebéd közben, a modern étkezde mennyezeti faburkolatának rácsai alatt a kerületvezetővel arról meditálunk, hogy a gépesített szüret elfogadható megoldása mikorra várható.

Hatvani Dániel

Mi okozta a fennakadásokat a táp takarmány-szállításokban?

Augusztus közepe óta a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői sorozatban jelezték, fennakadások vannak a táptakarmány-ellátásban. Hasonlóan nyilatkoztak azok is, akik a háztájiban baromfit, vagy sertést hizlaltak tápokon. A fennakadások okairól és a tervezett intézkedésekről kérdeztük meg Szabó Józsefet, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgató- helyettesét. ■

— Az elmúlt évben és 1970 elején is zavartalan tápellátást ígért a vállalat. Januárban dolgozni kezdett a kecskeméti keverőüzem, az év első felében nem volt semmilyen fennakadás. Mi az oka, hogy augusztus közepétől kezdve a legutóbbi időkig zavarok voltak a tápellátásban.

— Augusztus közepétől számítva valóban fennakadások voltak, ez azonban nem a vállalat hibájából ered. Mivel a táptakarmányok kiskereskedelmi értékesítése csak ez év januárjától folyik, nem rendelkeztünk pontos adatokkal, hogy mekkora is az igény Bács-Kiskun megyéÉpül az ajkai új timföldgyár

Jelentős állomáshoz érkezett az ajkai új timföldgyár építése. Elkészültek az alapépítmények, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei már a technológiai berendezéseket szerelik. 1971-ben megkezdik a próba- üzemelést hazánk új — kétmilliárd forintért épülő — timföldgy árban.

Képünkön: Épül az úgynevezett légkikeverő üzem.

(MTI-foto — Jászai Csaba felv. _ KS)

ben. Ennek ellenére az első félévben kielégítettük a rendeléseket, sőt, bizonyos mértékben eleget tudtunk tenni a váratlan igényeknek is. Augusztus 15-től azonban olyan mértékű többletrendelések futottak be, amelyekre semmiképpen nem számíthattunk, százvagonos tételekben kértek táptakarmányt az üzemek a szerződésen felül. Arra hivatkoztak, hogy a felvásárlók 8—10 napos késéssel veszik át tőlük a baromfit, így, a tervezettnél tovább kell takarmá- nyozniuk. Az igényekre jellemző, hogy egyedül a ke- lebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet 40 vagon tápot igényelt a szerződésen kívül.

— A háztáji gazdaságok sem kaptak elegendő takarmányt. A legkeresettebb tápokból napokig hiány volt az üzletekben.

— A megnövekedett termelőszövetkezeti igényeket úgy próbáltuk kielégíteni, hogy keverőüzemeinkben növeltük a műszakok számát, két üzem három műszakban, 5 pedig két műszakban dolgozik. Ez volt az egyik lehetőség, a másik pedig az, hogy csökkentsük a kereskedelemben forgalmazott tápok mennyiségét. Mivel elsődleges volt a nagyüzemek táptakarmány-ellátása, kisebb mennyiségű árut kivontunk a kiskereskedelemből is.

— Az előzetes információk szerint az év utolsó negyedében, főként decemberben, ismét várhatók bizonyos nehézségek a hízóállatok átvételében. Ezek az esetleges csúszások okozhatnak-e hasonló problémákat?

— Mivel a baromfifélék hizlalása addigra a minimálisra csökken, jelentős kapacitás szabadul fel. Így egészen nagy ingadozásokat is ki tudunk elégíteni. Vagyis; az év utolsó hónapjaiban semmiképpen nem lesz hiány táptakarmányokban.

— Terveznek-e intézkedéseket az ideihez hasonló esetek elkerülésére?

— Az év utolsó hónapjaiban, valamint 1971 első negyedében piackutatást végzünk. A piackutató csoportot kereskedelmi szakembereinkből szervezzük és az lesz a feladatuk, hogy a lehető legpontosabban felmérjék a háztáji gazdaságok táptakarmány-igényeit a következő esztendőben. Becslésem szerint a háztáji gazdaságok táptakarmány- igénye 1971-ben az ideihez képest 30 százalékkal is emelkedhet. Pontosabb adatok jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Ugyancsak nőni fog a termelő- szövetkezetek táptakar- mány-kereslete is.

— Milyen intézkedéseket tesznek a növekedő igények kielégítésére?

— Növeljük táptakar- mány-gyártó kapacitásunkat, mégpedig úgy, hogy január 1-től újabb három üzemünket állítjuk át háromműszakos termeiére. Üj üzem beindítását egyelőre nem tervezzük, mivel fejlesztési alapunk jelentős részét a malmok rekonstrukciójára és a tárolótér növelésére kell fordítanunk. A műszakok számának növelésével havonként 1300—1400 vagonra tudjuk ernelnj a jelenlegi 1100 vagonos táptakar- mány-gyártást. Sokat segítene, ha a termelőszövetkezetek meglevő keverőüzemeiket jobban kihasználnák és élnének a kormányrendelet adta lehetőséggel, vagyis egymás között is nagyobb mennyiségben forgalmaznának táptakarmányt.

B. P.

2.

Az utolsó, amit látott, az iménti kislány volt — szőke, kékszemű, nyurga teremtés —. amint kezében a feketés tálcával feltűnt a büféajtóban, és megindult feléje. Tíz-tizenkét lépésnyire lehetett tőle, amikor hirtelen megtorpant.

Vad süvítés hallatszott, s a következő másodpercben borzalmas dörejjel eltűnt a fél turistaház. Repülő gerendák, faszilánkok, vaságyak darabjai vágódtak szerteszét a levegőben. Beke még látta, hogy a lány elejti a feketés tálcát, s a szívéhez kap, de már újra hallatszott a közelgő lövedék süvítése, a detonáció robaja. Beke a koponyájának vágódó fadarabtól a földre zuhant és elvesztette eszméletét.

Az összeomlott házrész romjai még moccantak néhányat. aztán már csak a széttépett vánkosok pihéi keringtek a romos, üszkös ablakból, élettelenül, kísértetiesen.

Fél kilenc volt.

Az őrnagy egy kórházi ágyon tért magához. A fehér terembe már belooakodott a homály: odakint alko- nyodott. Beke felült, s az ablakon kipillantva, az ismerős utcaképről megállapította, hogy Veszprémben van.

Második pillantása vérfoltos egyenruhájára esett: ott feküdt összehajtogatva a közeli széken. Ez megnyugtatta. Abból, hogy holmiját nem zárták el, nagyjából kitűnt: az orvosok nem hoztak óvintézkedéseket esetleges „szökése’’ ellen. Mert Beke nyomban fel akart kelni.

Közérzete elég keserves volt még, gondolkozni azonban kifogástalanul tudott. A gyengeségen, bekötött fejsebe sajgásán túl, belenyilallt a szomorúság: húga hiába várt rá! S most már, ki tudja, meddig, nem is fog ellátogatni hozzá. Azonnal indul ugyan, csakhogy nem Körmend felé . ..

Következő gondolata a szétlőtt ház volt. A két rejtélyes lövés, amit minden valószínűség szerint ágyú- col adtak le. Nyilván nem az országba benyomult ellenség, hanem a néphadsereg valamelyik gyakorlatozó egysége. Az eset azonban így is fantasztikus és ijesztő, s ahhoz, hogy bekövetkezzék, annyi tragikus véletlennek kellett összejátszania, amennyit a sors nehezen produkálhat.

Az első véletlen, hogy a vaktöltények közé éles lövedék „keveredett”. Ehhez már önmagában is óriási „rövidzárlat”, felelőtlenség kellett, akárki volt is az oka. A második „véletlen”, hogy a kezelőszemélyzet nem vette észre a két fajta lövedék közötti különbséget, holotf formájuk, súlyuk — legalább is normális körülmények között — egészen más. De ha mindez megtörtént is; hogyan lőhettek épp a turistaházra? A lakott helyek mindig kívül esnek a gyakorlat sávhatárán, mint célpontok sohasem adhatók meg. A harmadik véletlen tehát, hogy a löveget éppen a táj leginkább kíméletet érdemlő pontjára irányították. Az eset, miután Beke végiggondolta, majdnem képtelenségnek tűnt. Csakhogy ő maga, aki reggel oly derűben és gondtalanul indult el hazulról, most pedig egv kórházi ágyon fekszik, a legfőbb bizonyíték: sajnos megtörtént!

A belépő nővér az őrnagyot már felöltözve találta Beke éppen lehajolt, hogy cipőjét befűzze. Sebe lük ‘etett. szédülés jött rá. Abbahagyta a cipőfűzést é hátradőlt. \ nővérke fűzte be a vérfoltos cipőt.

Beke két perccel később már a folyosón volt, az.

ügyeletes orvossal elintézte a hivatalos formaságokat, köszönetét mondott a segítségért. Kissé bizonytalanul elindult, hogy nekivágjon az új feladat megoldásának, amihez — természetesen — mindenekelőtt parancsnoka engedélyére volt szükség.

Irodájában találta a megyei rendőrkapitányt, aki rögtön közölte vele, hogy a helyszínt már biztosították. A szó; „helyszín”, a békés, idilli turistaházra vonatkoztatva, nagyon elszomorítóan csengett. Annál nagyobb megkönnyebbülést jelentett Beke számára, hogy parancsnoka is munkahelyén tartózkodott, s a telefon másodperceken belül összekötötte vele. Kertész ezredes, örömében, hogy beosztottját nem érte nagyobb baj, közvetlenre fordította a szót.

— Rágyújthatsz, Laci... — mondta melegen, s Beke ebből már azt is tudta, hogy parancsnoka szívesen venné, ha munkához látna. — Persze, csak ha elég erősnek érzed magad ... a dohányzáshoz ...

A parancsnokságon már tudtak a Vadgalamb rejtélyes pusztulásáról. Megállapították, hogy a Bakonyban gyakorlatozó tüzéralegység melyik ezredhez tartozott, s egy elhárító százados útban volt Násfára, az ezred állomáshelyére.

Beke a másik szálon, a katasztrófa színhelye felől akart elindulni a nyomozással, s ezt Kertész ezredes nyomban engedélyezte is. Megállapodtak, hogy másnap este ő is, az ezredhez kiküldött százados is visszatér Budapestre, ahol a parancsnokságon beszámolnak az első eredményekről.

Az őrnagy, alighogy helyére tette a kagylót, kocsit kért. s eey rendőr főhadnagy kíséretében elindult a szerencsétlenség színhelye felé. A veszprémi utcákon már égtek a lámpák, a város békés és nyugodt volt, r’a «'Háló diákokkal. Beke, a kocsi ablakából szomo’ p”i°ntást vetett egy fénvképüzlet kirakatára, ahol -'"Vfivői kének csillogtak. Holnap Jutka kéne is ott r-ír o7 erryik körmendi FÉNVSZÖV kirakatában.

De ő már újra szorulatban volt!

(Folytatjuk.)