Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
#. oldal 197V. október 9, péntek Szovjet tudomány —1970 iadás a sejtmag ellen Egy alkalommal Novo- szibirszkben szokatlan ajándékot, nagyon nagy, szép és kemény paradicsomot kaptam. Csodálkozó tekintetemet látva az SZTA szibériai osztálya Citológiai és Genetikai Intézetének munkatársai magyarázóan hozzátették: — Ezek atomparadicsomok. A szelektáló sugár A kutatók pontosan megállapították, milyen sugárdózis szükséges egyes mezőgazdasági kultúrák kezeléséhez. A burgonya 700—800, a búza 5—10 ezer röntgen sugárdózist áll ki. Vannak növények, amelyek 200 ezer egységnyi röntgensugár hatására sem károsodnak. Minden egyes növénynek megvan egyébként a sugártűrő küszöbe. Egy kandidátus petri- csészékben búzaszemeket készít elő besugárzásra. Csészénként mintegy kétszáz szemet. A búzát átviszik egy másik helyiségbe, amelynek az ajtaján felirat: Vigyázat! Sugárveszély! A röntgensugárzó berendezés csak teljesítményében különbözik az orvosi röntgenkészülékektől. Most 8 ezer egységre állították be a készüléket. félóráig éri ilyen sugárhatás *á búzaszemek sejtjeit... Majd elvetik őket és növekedni kezdenek. A vékonyka gyökereket parafinágyba foglalják és 10 mikron vastagságú metszeteket készítenek belőle. A mikroszkópos vizsgálat során eddig ismeretlen sejtalakzatokkal találkozunk. A kromoszómák minden rendszer nélkül szétszakadoznak, majd egyes részeik teljesen váratlanul egyesülnek. A genetikai kódtól való eltérésekkel természetes körülmények között is találkozhatunk rendszeresen az élő szervezetek bármelyik fejlettségi fokán. Ezen keresztül fejlődik az élővilág. A mesterséges besugárzás során viszont az eltérések száma több ezerszeresére növekszik. A röntgen-, gamma-, vagy gyorsneutronokkal kezelt magok minden második populációja olyan mutációkat hoz létre, amelyek örökletes tulajdonságokkal rendelkeznek. így pL a röntgensugarakkal kezelt búzaszemek második populációját elküldték a Gabonaminősítő Intézetnek. A válaszban hangsúlyozták, hogy korábban ehhez hasonlót nem láttak, a búza sikértartalma olyan magas, hogy a legkiválóbb kenyér süthető belőle. Olga Majszterenko — a mezőgazadsági tudományok kandidátusa — által vezetett Búzagenetikai Laboratóriumban több tucat gabonamutációt állítottak elő. A legjobb közülük — a Novoszibirsz- kaja—67 állami törzskönyvezés alatt áll, és a kutatók remélik, hogy széles körben fogják alkalmazni. Édesebb léét a cukorrépa A növények sejtjeiben a kromoszómák száma mindenkor szigorúan meghatározott így pL a búzának 28, a burgonyának 48, a tengerinek 20 a kromoszómaszáma. Néha azonban előforduljak olyan növények is, amelyeknek a kromoszómaszáma testvéreikkel szemben kétszeres, vagy háromszoros. Ezek rendszerint nagy, termékeny és erős növények. Ez utóbbiak tanulmányé zása arra ösztönözte a kutatókat hogy mesterségesen állítsanak elő ilyen többszörös kromoszómá- számú növényeket. Novo- szibirszkben különösen jó eredményeket értek el cukorrépával. Ezekről az eredményekről tájékoztatott A. Lutkov, a biológiai tudományok doktora. — A triploid cukorrépát kolchicin segítségével állítottuk elő, mert az a sejtosztódásban megakadályozza a magorsó kialakulását A cukorrépapalántákat kiültetjük a földbe, majd a vastag, deformálódott levelűeket kiválogatjuk. A vizsgálatok A földi időjárás holdkór ossága* Valahányszor a Hold közelebb kerül a Földhöz, magához vonzza annak levegőburkát, sajátságos atmoszféra-dagályt okozva. A Föld ellentétes oldalán ekkor természetesen „apály” keletkezik. Ez a hatás megzavarja o. légkörben létrejött, és az időjárásra nagy hatással levő hideg és meleg légáramlatok mozgását. Egy leningrádi geofizikus több évre visszamenőleg összehasonlította Leningrádban és a Szovjetunió más pontjain n hőmérséklet alakulását a Holdnak az adott időpontban a Földhöz viszonyított helyzetével. Kiderült, hogy a hőmérsékletingadozások a Föld adott pontján sokkal kifejezettebben függnek a Hold kilenc t* illetve tizenkétéves során kiderült, hogy ezek között sok a poliploid. A válogatás után a második populációban teljes poliploid cukorrépa-állományhoz jutunk. Különösen értékesek a hibridfajták, amelyek triploidok. Ezeknek sokkal nagyobb a terméshozama és cukor- tartalma. A cukortartalom 0,1 százalékos növelése több millió kilogrammal növelheti a cukor- gyártást a Szovjetunióban. 1964-ben átadtuk a mezőgazdaságnak az első — nagyüzemi termelésre is alkalmas — triploidot a „Kubáni polihibrid—9”-et Cukortartalma 0,6—0,7 százalékkal nagyobb, mint a szabványos fajtáké. Ez a fajta már 200 ezer hektáron kerül termesztésre. Hasonlóan szép eredményeket értünk el a „Pervomajszkij polihibrid—10” és a „Kirgiz 18” fajtákkal. ... és más termékek Az örökletes tulajdonságokat nemcsak a cukorrépánál kívánjuk megjavítani. A novoszibirszki, cseljabinszki és jakuti területeken már hatalmas és zamatos „Szibériai—1” retket termelnek, amely a mi laboratóriumunkból indult útjára. A fodormenta kolchi- eines kezelése nagyon jó eredményekre vezetett. A Gyógynövény Intézet véleménye szerint illóolaj- és mentholtartalma nagyobb minden eddiginél. Tovább folytatjuk kísérleteinket a burgonyával, borsóval és káposztával. N. Jampolszkaja Az AEROFLOT vezérgépe Föld körüli ciklikus mozgásától, mint a naptevékenység tizenegyéves ciklusától. A holdciklus szerinti hőmérsékletingadozás eléri a két fokot. A Hold legmagasabb állásánál a látóhatár fölött, tehát akkor, amikor az a legközelebb tartózkodik Földünkhöz, a Szovjetunió egész területén hideg telet és nyarat észleltek. A múltban a Hold különösen magas állását olyan katasztrofális jelenségek kísérték, mint az Amu-Darja befagyása 1405-ben, valamint a jégképződés a Krím-félszi- get partjainál 1900-ban. Mindkét esetben a Holdtevékenység maximuma egybeesett a Nap aktivitásának minimumával. Két éve repül a kontinensek között a szovjet AEROFLOT vezérgépe, az Iljusin—62. Sok ország repülési szakértője elismeréssel nyilatkozik róla. Most a Szovjetunió repülőgépipari minisztériuma felterjesztésére Lenin- díjjal tüntették ki a gép konstruktőri gárdáját, élén Szergej Iljusin Le- nin-díjas akadémikussal. Hogyan született meg az IÜ-62? Iljusin és kollégái abból indultak ki, hogy a szovjet légiforgalmi társaságnak szuperszónikus távolsági utasszállító gépre van szüksége. Nyújtson kényelmet az utasoknak, üzemeltetése legyen gazdaságos és biztonságos. ... Az asztalon rajzok tömege. A képzeletbeli gép üresen áll a földön. Itt van az orrkerék, ott pedig a fő futómű. Hol van most a gép súlypontja? A szokásosnál jóval közelebb a szárnyakhoz. A hajtóművek viszont nem a szárnyakon, hanem hátul vannak elhelyezve. Most terheljük meg a gépet. A súlypont messzire előre tolódik. Hova tegyék tehát a futóművet? Az üres gép súlypontjába? Lehetne. De minél közelebb kerül a futómű a farokrészhez, annál nehezebb start közben megemelni a gép orrát. Nem lesz ereje, hogy felemelkedjék! — Növelni kell a magassági kormánylap felületét — ajánlotta az egyik konstruktőr, mint egyetlen megoldást. Iljusin elgondolkodott, majd a következő megoldást ajánlotta: — Nekünk az kell, hogy a földön álló üres gép „ne üljön” a farkára. Ennek elkerülésére iktassunk be egy hátsó támasztékot szabadon futó kerékkel. A gép 'megterhelése után ezt egyszerűen behúzzuk. Majdnem három tonna súlyt takarítunk meg. ... Nemrégen a következő eset szem- és fültanúja voltam Szingapúrban: — Milyen sorrendben óhajtja a gép rakodását? — kérdezték az ottani repülőtér mérnökei pilótánktól. Pilótánk elmosolyodott: — Teljesen mindegy. A gépnek nem számít. Üresen is, és terhelten is szilárdan áll a földön. Mind a „négy lábán”. A gép berepülőpilótája mesélte, hogy a próbarepülések alkalmával, Iljusin személyes utasítására, különleges ejtőernyőszerkezetekkel szerelték fel az IL—62-t, de ezekre a mentőszerkezetekre egyetlen egyszer sem volt szükség. Az egyik pilóta elmondta, hogy az óceánrepüléseknél a legfontosabb a gép megbízhatósága. Ha ez nincs meg, az utas megijed és inkább hajójegyet vált. Végezetül, sokat beszélnek az IL—62 gyártásának, üzemeltetésének egyszerűségéről. Valóban, az egyszerűség jellemző a mai modern repülőgép- gyártás tökéletes technikájára. Az IL—62 bizonyos tekintetben nemcsak eléri, hanem túl is szárnyalja a világ legmodernebb utasszállító gépeit. K. Raszpevin K öj szovjet találmányok SEMMI SEM viheti olyan gyorsan és biztosan eTBre a tudományos-műszaki fejlődést, mint a természet törvényeinek és jelenségeinek feltárása. Ezeknek az alapján elvileg új technológiai eljárásokat, anyagokat fedezhetnek fel. 1969-ben a Szovjet Találmányi és Felfedezési Bizottság mintegy 26 600 bejelentést vett nyilvántartásba. Ez jubileumi év volt, mivel 50 évvel ezelőtt — 1919. június 30-án — írta alá Lenin a találmányokról szóló dekrétumot, törvényileg szabályozva a feltalálói és az azzal kapcsolatos ügyintézési tevékenységet. 1947-ben — a világon először a Szovjetunióban — bevezették a tudományos kutatások felfedezéseinek védelmét. Azóta 75 felfedezést jegyeztek be, tizenkettőt a jubileumi évben. Ezek általában tudományos munkaközösségek nevét viselik és az űrkutatással, a mag- és plazmafizikával, az elektronikával, a szilárd testek fizikájával, a biológiával és az orvostudománynyal kapcsolatosak. Az 1950-es évek elején a szovjet tudósok felfedezték az elektromágneses hullámok erősítésének jelenségét, megalapozva egy új tudományág — a kvantumelektronika — születését. Azóta két újabb jelentős felfedezést jegyeztek be e tudományág területén. Az eayik a „Fényhidraulikus effektus”, a másik az „ön- fókuszolási effektus”. Az előbbi lehetővé teszi, hogy kisméretű berendezésekben is előállítsanak igen erős, hidraulikus ütésimpulzusokat, műszaki területen megoldja a mikrosajtolás és a dinamikus megterheléssel történő hideghegesztés kérdését. AZ ÖNFÖKUSZOLÄSI effektus feltárása lehetővé teszi, hogy nagy távolságra, koncentráltan továbbítsunk sugárenergiát a megfelelő közegben, és romboló hatását fokozzuk, vagy csökkentsük. 1969-ben Ny. Cserszkij, az SZTA levelező tagja, A. Trafimuk akadémikus és J. Makogen, a műszaki tudományok kandidátusa bejelentették felfedezésüket, amely a földkéregben található, szilárd állapotú földgázok tulajdonságára vonatkozik. Bebizonyították, hogy a szilárd gázkoncentrátum meghatározott hőmérsékleten és nyomás alatt képződik. A Szovjetunió területének 50 százalékán — ez 12—15 trillió köbmétert —, a földgolyó szárazföldjeinek 25 százalékán — ez több mint 50 trillió köbmétert jelent — található lelőhelye. Rendkívül jelentősnek Ígérkezik Parszukov és Vo- loszev geokémikusok felfedezése. A hasznos ásványok és lelőhelyek értékelésénél a globális fizikai-vegyi ércképző folyamatokat elemzik — a korábbi empirikus módszerekkel ellentétben — és ezáltal részletes adatok birtokába jutnak. Az új módszer diadalát jelentette az ónlelőhelyek kialakulására vonatkozó elmélet megalkotása, amely értékes feltárásokhoz vezetett. Ugyancsak a múlt évben jelentették be az SZTA levelező tagjának, Gyerjáginnak és munkatársainak felfedezését. Kísérleti úton bizonyították, hogy a légkör nyomásánál alacsonyabb nyomáson a szén kénes gyémánt szélkristályokat alkotni a széntartalmú közegben. Korábban elméletileg és gyakorlatilag igazoltnak látták, hogy mesterséges gyémántot csak 60 ezer atmoszféra nyomáson és 2000 C fok hőmérsékleten lehetséges előállítani. A SZOVJET társadalom — amint azt az SZKP KB 196S. szeptember 24-i határozata is mutatja — nagy jelentőséget tulajdonít a találmányoknak és felfedezéseknek, valamint azok gyors gyakorlati hasznosításának. J. Konyusaja, a Szovjet Találmányi és Felfedezési Bizottság osztályvezető-helyettese
