Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
í. oldal 1970. oktöber 9, péntek 1 „pax amsricana” javaslatok visszhangja ''lA<2lp Elhangzott hát az óriási előzetes propagandával beharangozott, minden eddiginél átfogóbbnak jelzett Nixon-beszéd, s a benne foglalt javaslatokat David Bruce csütörtökön már a párizsi tárgyalóasztalra is helyezte. Ennél többről is számot adhatunk: a Nixon-javaslatok első visszhangjáról. Az amerikai törvényhozásban általában helyesléssel fogadták Nixon indokínai „csomagtervét”. Az éberebb és felelősebb szenátorok azonban nincsenek különösebben elragadtatva. Például Fulb- right, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint Nixon javaslata ugyan „jobb a semminél”, de megállapította: ha az elnök továbbra is ragaszkodik Thieu-höz és Ky- hez, akkor nem táplálhat különösebb reményeket a terv sorsát illetően. John Stennis, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke kételyeit fejezte ki, hogy Nixon javaslatai egyáltalán nyújtanak-e Valami lényegeset a másik félnek. , ... Ami a parlamenten kívüli ellenzéket illeti; a vietnami háború befejezésére mozgósító diákbizottság nem elégszik meg az elnöki indítványokkal, hanem a háború tényleges befejezését, és a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai katonák hazahívását követeli. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség bírálja Nixon beszédét, mert az lényegében megerősítette a Thieu—Ky rezsimet és hallgatással mellőzte a DIFK legutóbbi konstruktív javaslatait. A csütörtöki párizsi konferencián Binh külügyminiszter aszony a DIFK-küldöttség vezetője elfogadhatatlannak minősítette Nixon javaslatait, Xuan Thuy, a VDK delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy Nixon javaslatai megkerülik az alapvető problémákat. Rámutatott: „Mindig készek vagyunk a többi féllel együtt békésen rendezni a vietnami problémát, de a vietnami nép törekvéseinek szellemében. A függetlenség, a szabadság békéjét akarjuk, nem pedig az amerikai neokolonializ- mus keretében létrejövő békét”. Az egyik legfontosabb szempont, amely miatt az új Nixon-javaslatok elfogadhatatlanok, Xuan Thuy szerint a következők; ez olyan „pax americana” lenne, amelyben nemcsak Indokínában, hanem a világ többi részén is az Egyesült Államok töltené be a nemzetközi zsandár szerepét (KS) F;7 ' 7"7: ’ ' r;,;i " 777" 7 a Gulf Ills kőrútra indáit MOSZKVA (MTI) Csütörtökön Pompidop francia köztársasági elnök és kísérete országjáró körútra indult, a francia elnök és munkatársai két külön repülőgépre szálltak. Pompidou asszony, valamint a kíséret tagjai a hivatalos programot bonyolítják le. Ennek állomásai: a nyugat-szibériai Novoszi- birszk, továbbá a két üz- bég város, Taskent és Sza- markand. Pompidou elnök Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa i Elnöksége elnökének társaságában külön útiterv szerint, .a kazahsztáni Baj- konur kányába repült: A francia elnök az „űrrepülő- téri epizód” után kapcsolódik be a tanulmányutat és turisztikát kellemesen vegyítő hivatalos programba. De Gaulle után Pompidou a második nyugati álELRABOLT KANADAI DIPLOMATA Világszerte nagy feltűnést keltett az az emberrablás, amelyet az úgynevezett Kanadai Felszabadí- tási Front emberei hajtottak végre Montreálban. Az áldozat J. R. Cross mont- reáli brit diplomata. Az emberrablók félmillió dollárt követelnek érte, azonkívül szabad utat Kubába önmaguknak és tucatnyi bebörtönzött franciának, a kanadai szeparatista szervezet tagjainak. Lapzártakor érkezett jelentés szerint egy ismeretlen telefonáló értesítette a kanadai rádiót, hogy J. R. Crosst elrablói kivégezték. Képünkön a diplomata és felesége egy fogadáson. lamférfi, akit a szovjet vezetők abban a megtiszteltetésben részesítenek, hogy megmutatják neki a szovjet úrsikerek „műhelyét”. A gesztust moszkvai megfigyelők úgy értékelik, mint hangsúlyozott megbecsülést a de Gaulle tábornok nyomdokain járó Pompidou elnök iránt A francia elnök útrake- lése pontot tett a . szovjet— francia hivatalos tárgyalások első szakasza után. Még lesz alkalom a szovjet vezetők és a francia államelnök további eszmecseréjére, mindamellett á tárgyaló partnerek már most örömmel nyugtázták, hogy a tartós és kölcsönös érdekeken nyugvó hagyományos szovjet—francia barátság mit sem vesztett erejéből, ellenkezőleg: különösen az utóbbi esztendőkben kifejtett közös tevékenység — amely az árucsereforgalomtól az atom- és űrkutatásig ível — még közelebb hozta egymáshoz a két országot LA PAZ (MTI) Óvandó volt bolíviai államelnök ezerdán elhagyta a La Paz-i argentin nagy- követséget és bejelentette, hogy lemond a megbuktatásakor kért politikai menedékjogról. A LA Paz-i elnöki palotába Torrez diadalmenetben vonuult be. Azt mondta az ünneplő tömegnek, hogy kormánya „népi kormány” lesz és véget akar vetni az ínségnek: „Mindenkinek több kenyeret”. A UPI jelentése szerint La Pazban bizottságot hoztak létre „a munkásság védelmére alakult népi bizottság” néven. Első intézkedéseként lefoglalt három napilapot, szövetkezeti tulajdonnak nyilvánítván őket. Ezzel egyidejűleg a bolíviai központi munkásszövetség 20 pontos követelést adott át Torrezéknak. A felirat, amely „a népi erők mandátuma” címet viseli, egyebek között sürgeti, hogy a korábban államosított Gulf Oil Company Újahh lépések a béke felé AMMAN (MTI) Az ammani rádió csütörtökön reggel a Ladgham tunéziai miniszterelnök vezette arab békéltetési-felügyeleti bizottság közleményét ismertetve bejelentette, hogy a jordániai hatóságok szabadon bocsátottak 1000, a 12 napos polgárháború idején foglyulejtett palesztinéi gerillát. A közlemény beszámol arról is, hogy a gerillaszervezetek is szabadon bocsátották néhány foglyukat, számadatokat azonban nem közöl. A bizottság egyébként Ladgham vezetésével megkezdte egy újabb és részletesebb békeszerződés kidolgozását a palesztinai mozgalmak képviselői és a jordániai hatóságok között. A kairói egyezményen alapuló és azt kibővítő újabb szerződés feladata az lesz, hogy biztosítsa a felek békés együttélésének és együttműködésének részletes feltételeit. (UPI, AP) NEW YORK A New York Times csütörtökön hosszú, kéthasábos cikket közöl, amely szerint létezett egy amerikai—izraeli katonai beavatkozási terv a jordániai trón megvédésére a palesztinai gerillák és az — úgynevezett — Szíriái intervenció ellen. „Jordániában amerikai— izraeli közös katonai akciót vettek tervbe” — írja a lap és pontról pontra ismerteti a tervezett beavatkozást. „A katonai beavatkozás csak akkor következett volna be — állítja —, ha a Jordániába behatolt szíriai páncélos oszlopot az arab légió nem tudta volna megállítani”. Hangsúlyozza, hogy a megerősített 6. amerikai flotta nem lépett volna fel közvetlenül a Jordániái színtéren, csupán arra szorítkozott volna, hogy védelmet nyújtson az izraelieknek egy egyiptomi és szovjet akcióval szemben a a Szuezi-csatorna mentén. Az amerikai—izraeli beavatkozás szükségtelenné vált, amint a jordániai hadseregnek sikerült visszavonulásra késztetni a Szíriából érkező páncélosokat. (MTD részvényeseinek többé ne folyósítsanak kártérítést. Követelte a munkásszövetség, hogy a Torrez-kor- mány kövessen független külpolitikát, létesítsen diplomáciai kapcsolatokat a szocialista országokkal. Ezzel egyidejűleg a munkásszövetség lefújta az általános sztrájkot. HAVANNA (TASZSZ) Torrez tábornok, a Pren- sa Latina kubai távirati iroda tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: kormánya független külpolitikát folytat majd, a be nem avatkozásnak és a népek önrendelkezési jogának alapján. Bolívia bővíteni fogja diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait minden országgal. Torrez tábornok megjegyezte, hogy Bolívia kártalanítani fogja a Gulf Oil Company amerikai olajtársaságot, — amelyet államosítottak — ahogyan azt az előző kormány megígérte. A tábornok megemlítette, hogy az ország gazdasága ma az ón kiviteltől függ, amely az ország exportjának 60 százalékát teszi ki. Állást foglalt a bánya- és fafeldolgozó ipar gyors fejlesztése mellett, ami lehetővé tenné az export kiszélesítését. (MTI) Giri elnök visszaérkezett Új Delhibe ÜJ DELHI (MTI) V. V. Giri indiai köztársasági elnök csütörtökéin visszatért Üj Delhibe szovjetunióbeli, bulgáriai és magyarországi hivatalos látogatásáról. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony fogadta a repülőtéren, ahova az indiai államfő Budapestről érkezett. Tito ma Luxemburgba utazik BRÜSSZEL Tito jugoszláv államelnök csütörtökön Brüsszelben Eyskens belga miniszterelnökkel és Harmel külügyiminiszterrel tanácskozott. A tanácskozások befejeztével Tito körutazást tesz az ország több városában, s ezzel lezárul a jugoszláv államelnök háromnapos belgiumi hivatalos látogatása. Pénteken a jugoszláv államelnököt kétnapos látogatásra Luxemburgba várják, majd hazatérőben Tito vasárnap megszakítja útját az NSZK- ban. Az NSZK-ban teendő „villámlátogatása” során Tito elnök előreláthatólag valamivel több mint négy órát tartózkodik majd nyugatnémet területen és ennek során Bonn közelében feltételezhetően kétórás megbeszélést folytat Brandt kancellárral. A Tito— Brandt eszemecserén Te- pavac jugoszláv és Scheel nyugatnémet külügyminiszter is részt vesz. (UPI) A háború legnagyobb offens vája PHNOM PENH (MTI) Mint a kambodzsai hadsereg szóvivőjének nyilatkozatából kitűnik; csütörtökön reggel a felszabadító erők összpontosított támadást intéztek a Phnom Penhtől 80 kilométerre északra fekvő Taing Kouk város és Prak Ham tele-' pülés ellen. Becslések szerint a támadásban 7—10 000 szabadságharcos vett részt. A katonai szóvivő jelentése szerint a „kambodzsai háború” történetének legnagyobb szabású offenzívá- ja a reggeli órákban még tartott (UPI) Gus Hall 60 éves MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda New York-i tudósítójának kérésére Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos elnöke méltatja Gus Halinak, o párt főtitkárának tevékenységét Gus Hall 60. születésnapja alkalmából. Gus Hall — írja a párt elnöke — nemcsak kitűnően ismeri a marxizmus— leninizmust, hanem szüntelenül törekszik az elmélet gyakorlati megvalósítására is. Henry Winston méltatja azt a nagy felelősségérzetet, amely jellemzi Gus Hall állásfoglalását a nemzetközi kommunista mozgalom fejlesztésének és megerősítésének kérdéseiben. A proletár internacionalizmus megnyilvánulásának — mutat rá — legjobb példája pártunknak és főtitkárának álláspontja a nemzetközi kommunista mozgalom erősítése, különösen pedig a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő testvéri viszony kérdésében. A szocialista demokrácia útján M ég az elmúlt év márciusában az MSZMP Központi Bizottsága állást foglalt amellett, hogy társadalmi életünk és állam- rendszerünk demokratizmusát tovább kell fejlesztenünk. Mint a Központi Bizottság megállapította: „A szocializmus építésének soron levő feladatai az államélet, a szocialista demokrácia továbfejlesz- tését igénylik annak érdekében, hogy állam- rendszerünk szolgálja még hatékonyabban a szocialista társadalmat, a munkásosztály történelmi céljait.” A megállapítás nemcsak elvi jelentőségű. Köztudott, hogy már hosszabb ideje igen jelentős elemző munka folyik azzal a szándékkal, hogy a szocialista demokrácia útján újabb lépéseket tehessünk előre. Ennek egyik lépcsőfoka volt a közeli napokban a választójogi törvénynek az országgyűlés által történt módosítása. S az is közismert, hogy a Központi Bizottság a párt X. kongresszusa elé terjeszti a tanácsrendszer fejlesztésének elvi kérdéseit, majd pedig ebben is állást foglal a népi törvényhozás. „A további munkában abból kell kiindulni, hogy fejlődjön a tanácsok államigazgatási tevékenysége, erősödjön népképviseleti jellege és önkormányzati vonása.” — így hangzott a fentiekkel kapcsolatos indoklás, s nyilvánvaló, hogy mindezek egy folyamat, a szocialista demokrácia fejlesztésének szerves részét képezik. Társadalmi életünk és * államrendszerünk demokratikus vonásainak erősítése nem öncélú feladat, hanem előrehaladásunk egyik kulcskérdése. Az állami élet nem maradhat el a gazdasági fejlődés fokozott követelményeitől. Olyan keretekre van szükség, amelyek még biztonságosabban, hatékonyabban szolgálják az állampolgárok érdekeit, s a közösségi céloknak is megfelelő alkotókészség kibontakozását. Ezért is irányul most fokozott figyelem a népképviseleti szervekre, a helyi állami munka megtestesítőire: a tanácsokra. Hiszen mint eddig is, a jövőben még- inkább tőlük várja a lakosság közvetlen környezetének szebbé, kulturáltabbá tételét, a korszerűbb életfeltételek alapjainak megteremtését. Czükségtelen volna _ most azt bizonygatni, hogy a húsz éve működő tanácsok milyen hatalmas munkát végeztek már eddig is a közjó szolgálatában, Számos fel-
