Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
Programozott termelés A sertéstenyésztés korszerűsítése érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízásából az AGROTERV kidolgozta a mai igényeknek megfelelő teleprendszert. Üzembe helyezését a Hosszúhegyi Állami Gazdaság vállalta. Jövő évtől kezdve az itteni tapasztalatok alapján számos hasonló telep épül az országban. A kísérleti sertésgyár hazai építő- és gépipari közreműködéssel létesült. A kísérleti jelleg az épületszerkezetekre, a gépi berendezésekre és a tartási technológiára terjed ki. Generálkivitelezője a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat volt. A munkálatok 13 hónapig tartottak. Az előzetes számítások szerint évente 3 millió forint nyereséget kell hoznia a telepnek. Egy kilogramm hús önköltsége 19 forint körül lesz. az eladási ár átlagosan 23 forint. Az állam jelentős támogatást és hitelt adott a gazdaságnak. Saját pénzeszközei 4 év alatt térülnek meg. A 420 koca tartására alkalmas kombinát évente 6800 hízót bocsát ki 78 vagon élősúlyban. Az előirányzott évi takarmányfelhasználás 320 vagon. Nézzünk körül egy kicsit a telepen. Ami első pillanatban feltűnik az, hogy a terület zárt, kerítéssel van körülvéve. A külvilággal szociális épület köti össze. A dolgozók és a látogatók is csak ezen keresztül, fertőtlenítés után juthatnak az istállókhoz. Fertőtlenítő szőnyegen juthatnak be járművek is. A fő közlekedési út két részre osztja a kombinátot, egyik oldalon a tenyésztés, másik oldalon a hizlalás történik. Az iparszerű tartásnak megfelelően a termelés előre programozott. A kocaforgó 2,2, a hízók kifutási ideje 240 nap, a választás 30 napos korban történik, az utónevelés 90 napos korig tart és a hízók a 115 kilogrammos élősúlyt 150 nap alatti hizlalással érik el. a fiaztatóban évente három kocacsoport, a hizlalóban két hízósüldő-garnitúra fordul meg. A fő munkafolyamatok nagy része gépesített. A sertések nevelésével, hizlalásával kapcsolatos összes teendőket huszonkettőn végzik el. Az iparszerű telepen az állatgondozó mellett megjelenik a villanyszerelő, a gépkarbantartó és a traktoros. Az állatgondozó sem a hagyományos munkát végzi, mert a vasvilla, a lapát és a talicska helyett gépi berendezéseket kezel. A számítások azt bizonyítják, hogy az ország első hazai tervezésű sertéstelepe beváltja a hozzá fűzött reményeket. K. S. Célkitűzések az A negyedik ötéves terv időszakában az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődik a megye élelmiszergazdasága. Fontos célkitűzés a gépesítettség arányának növelése, a komplex talajhasznosítás, a korszerű víz- gazdálkodás megteremtése, az állattenyésztés fejlesztése. Mindehhez szükséges a szakmai felkészültség további növelése, az irányítás magas színvonalának megteremtése, korszerű beruházások megvalósítása. Az egy személyre jutó húsfogyasztás ebben az időszakban 59-ről 65 kilogrammra emelkedik. A tehénállomány io százalékkal növekszik, a sertéshústermelés 130 százalékkal emelkedik. A vágóbaromfi 140, a tojástermelés 127 százalékos fejlődését irányozza elő a terv. A mezőgazdaságban az előző öt év átlagához képest 15—16 százalékos termelésemelkedést terveznek. A növénytermesztés évi emelkedési üteme 2.8 százalék, az állattenyésztésé ennél valamivel magasabb. A kenyérgabona vetésterülete nem változik, a takarmánygabona termelését tovább fejlesztik. Szakosított Szarvasmarha- és sertéstelepeket építenek. A zöldségés gyümölcstermelésben a választék növelése fontos feladat. A minőségi borszőlő, csemegeszőlő, a csonthéjas és bogyós gyümölcsök telepítése kerül előtérbe a hagyományos szőlőskertek helyén. A körzetek terveit tekintve, érdemes néhány változásról szót ejteni. A Homokhátságon 40 százalékkal csökken a rozs vetésterülete és emelkedik a takarmánynövények termesztésének aránya. A körzet zöldségtermesztő területe eléri a 18 ezer holdat. A Duna menti területeken továbbra is a búza- és a kukoricatermesztés fejlesztése egyik fő cél, valamint az ipari növények és a takarmányok arányának növelése. A bácskai termelési körzetben a takarmánytermesztésen túl a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés gyors ütemű fejlődése várható. Igen jelentős fejlődést irányoztak elő a megye állami gazdaságai. Az őszi búza átlagtermését 20, a kukorica holdankénti hozamát pedig több mint 50 százalékkal kívánják emelni. A korszerű szőlőültetvényeken legalább 40 mázsa holdankénti termést kívánnak elérni. 160 ezer hektoliter tárolóteret építenek. A szarvasmarha-létszámot 11 százalékkal növelik, a ko-' eaállományt háromszorosára emelik. A tervidőszak végére évenként mintegy 200 ezer hízott sertés értékesítésével számolnak. A megye állami gazdaságainak termelési értéke 1975-re 32—34 százalékkal emelkedik. Ezen belül az állattenyésztésben 70—75, a kertészetben 35. a szántóföldi növénytermesztésben 16—18 százalékos termelésemelkedést irányoztak elő. Az élelmiszeripari vállalatok tervelőirányzatai igazodnak a mezőgazdasági üzemek terveihez. A Bács- Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a tervidőszak végére 13 ezer vagon gabonát tud megőrölni évente. A megyei Állatforgalmi és Húsioari Vállalat termelési értéke 100 millió forinttal emelkedik. A Kecskeméti Konzervgyár eléri az egymilliárd forint termelési értéket. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat termelési értéke 40 százalékkal emelkedik. Csak vázlatosan ismertettem a legfőbb célkitűzéseket. Megvalósításukkal a megye élelmiszergazdasága az eddiginél még jelentősebben járul hozzá az ország belső ellátásához és az exportkötelezettségek, teljesítéséhez. Herczeg Kiss Béla V eszteség mentes műtrágyatárolás Az Ongai Állami Gazdaság ammóniateícpe A többször megismételt vizsgálatok szerint a szabadban tárolt műtrágyák hatóanyag-tartalmának 5—20 százaléka kárba vész. Ezenkívül az is kárnak számít, hogy ösz- szetapadhatnak, megcsomósodhatnak, mert a kiszórás előtti szétverésük, vagy megtörésük emeli a műtrágyázás költségeit. A szilárd, tehát por alakú, vagy szemcsézett műtrágyák akkor károsodnak legkevésbé, ha azokat raktárakban helyezik el. Mivel erre legtöbbször nincs lehetőség, a szakemberek egyéb, könnyebben megoldható és ugyanakkor lehetőleg minél kevesebb veszteséggel járó tárolási módokat keresnek. A műtrágyák ömlesztett tárolása esetén javasolják, hogy műanyagfóliával fedjék be, mert ez jelentős védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Az így csomagolt műtrágyák szállítása, rakodása, felhasználása viszont nehézkesebb, mint az ömlesztetté, ezért bármennyire csökken a műanyagzsákok ára, a műtrágyák jelentős részét továbbra is ömlesztve fogják szállítani, tárolni. Várható tehát, hogy a műanyagzsákos helyett, a szabadban, a levegő ki- szívatásávai, légmentesen záródó műanyagfólia alatti tárolás fog elterjedni a jövőben. Ennél a tárolási módnál is fontos, hogy szemcsézett — másnéven granulált — legyen a műtrágya, és ne por alakú, amely könnyen összeáll, megcsomósodik. Ez az igény viszont jelentős feladatot ad a műtrágyagyáraknak. Már 1842-ben kísérletezték folyékony műtrágyákkal, de csak az utóbbi évtizedekében kezdték meg nagyobb mértékben felhasználni. Előnyük, hogy egyszerűen gravitációval vagy szivattyúval továbbíthatók, és sokkal gyorsabban kiszórhatok, mint a szilárd műtrágyák. Ezenkívül olcsóbbak is. Ezért ma már egyes országokban felhasznált nitrogénműtrágya mennyiség több, mint egyharma- dát folyékonyan adagolják, leggyakrabban 20—44 százalék nitrogént tartalmazó vizes ammóniaoldat formájában. Emellett használják — jelenleg ugyan még ritkábban — a nagy nyomású ammóniagázt, a cseppfolyós ammóniát is. Ennek nitrogéntartalma 82,5 százalék, és így ma ez a legtöményebb nitrogén műtrágya A folyékony műtrágyák használatához azonban megfelelő tároló- és elosztótelepek kellenek, ahol erre a célra felállított tartályokban tárolják az oldatokat. A tartályok többnyire gömb alakúak, és több ezer köbméter űr- tartalmúak is lehetnek. Ahol viszont különböző összetételű folyékony műtrágyákat tárolnak, előnyösebbnek bizonyulnak a kisebb hengeres tartályok. A tartályokat rendszerint folytacélból vagy rozsdamentes acélból készítik, mert a vizsgálatok szerint ezek állnak ellent legjobban a korróziós hatásnak. De készítettek már rugalmas műanyagfóliából háromezer literes tárolókat. A cseppfolyós ammónia-tárolóknál a korrózió- veszélyen kívül figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a nagy nitrogéntartalmú műtrágyának a nyomása 20 Celsius-fok hőmérsékleten 7,7 atmoszféra. A tartályoknak tehát a nagy nyomást is állniok kell. Hazánkban is építettek már cseppfolyós ammónia-tároló telepet az Ongai Állami Gazdaságban. Ez az egyik alap- létesítmény a folyékony műtrágyák hazai üzemi alkalmazásához. K. L. Dr. Stark AntalMűszaki haladás és gazdasági struktúra Gazdasági fejlődésünk kulcsfontosságú kérdése, milyen mértékben tudjuk meggyorsítani a technikai haladást. Ebből a szempontból elemzi a szerző a népgazdaság ágazati, valamint foglalkozási — szakképzési struktúráját. Népgazdaságunkban még csak a tudományos-technikai forradalom kibontakozásának első jelelt találjuk meg, de a fejlettebb országok példáját tanulmányozva, már most fel kell tennünk a kérdést; hogyan tovább? Hazánk számos sajátos gazdasági társadalmi adottsága mellett az utóbbi másfél évtizedben — a munkaerő és a beruházási javak növekményénél nagyobb. 50—60 százalékos mértékben — a technikai haladás játszotta a fő szerepet. A könyv behatóan tárgyalja a technikai haladás minden területét, nemzetközi összehasonlítást tesz a kutatásfejlesztés ráfordításai és a gazdasági fejlettség mutatói között. A kis országokra óhatatlanul jellemző technikai fáziskésést koncentráltabb és a gyakorlati élethez közelebb álló kutatóképzéssel javasolja megoldani. A könyv mindenkihez szól. érthetősége, a felvetett problémák izgalmassága bárki számára érdekes olvasmánnyá avatja. Leginkább mégis a műszaki szakemberek, kutatóintézetek és a gazdaság- politika iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. (Kossuth Kiadó) Dr. Jávorka Edit; Életszínvonal a mai társadalomban A termelés mennyiségének növelése, a műszaki haladás önmagában nem cél, hanem az életszínvonal emelésének eszköze. De mit is takar az életszínvonal fogalma, hogyan észleljük, mérjük emelkedését. és milyenek a kilátásaink? Első ízben tart az olvasó olyan könyvet a kezében, amely megismerteti ezzel a közkeletű, de nem mindig helyes értelemben használt kifejezéssel. Magát a fogalmat külföldön és hazánkban is sokféleképpen értelmezik. A szerző a különböző nézetek ismertetésével az életszínvonal-mérés módjának bemutatásával közelíti meg a témát. Világossá válik előttünk, hogy nemcsak „a piacról élünk” iiiszen a borítékon kívül számos más, közvetett (társadalmi) juttatás is része életszínvonalunknak. A szerző nem tér ki olyan' kényes kérdések taglalása elől sem, mint a nyugdíjak reálértékének csökkenése. Világjelenséggel állunk szemben. A tendencia ellensúlyozására a szocialista állapinak a jövőben is sokat kell tennie. A könyvet az ár-, és bér-, valamint szociálpolitika iránt érdeklődő közgazdászok mellett a széles olvasóközönség részére is javasoljuk. (Kossuth-Kiadó) Bercsényi Bolond 000101010100530102
