Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

4. oldal 1970. október 4, vasárnap Traktoros I L I Volt idő, mikor napon­ta dicshimnuszokat zeng­tek róluk a zavaros-lelkes tollnokák, mondván; a traktorosok a mezőgazda­ság bányászai... Róluk szóltak a vasár­napi versek: ..Országunk hősei, dicső traktorosok, Várnak már a földek, szántsatok, szántsatok ...” A korabeli operettekben a herceg és a huszártiszt szerepét a traktoros vette át, a bonviván négykere­kű pufogó masinán érke­zett ... Aztán csönd. Véget ért a kampány, a traktorosok „glória nélkü­li” hétköznapi emberek lettek. Operetthősnek di­vatjamúltak, cikktémának unalmasak. Tulajdonkép­pen nincsenek is a régi értelemben vett traktoro­sok, ezt az egészet anakro­nisztikus emlegetni, elő­hozni, más világ van, ne­kik más a helyük stb., stb ___ É rdekli őket? Észrevet­ték egyáltalán? Észrevettem, hogyne, de- há.t nem érdekes az egész. Rólam nem írtak cikket soha, se a nagy felvonu­lások, az ütemes tapsok idején, sem azóta. Pedig régen egyvalamit szeret­tem volna elmondani egy újságírónak. Nsm voltak jók azok a fölvonulások, tudja azért, mert nem úgy volt igaz, ahogy mutat­ták ... Nem azok a trak­torok vonultak föl, amelyi­kek igazán dolgoztak, nem a ~k a traktorosok ültek a í . -tegben, akik a legne­hezebb munkát végezték. A körmösök, a Hofferek szántottak mindenütt, meg a Sztalinyecek, de a föl­vonuláson csak a gumis kerekű traktorok voltak. Mi meg a pótkocsiban ül­tünk. pedig ott sohasem szerettem. Különben nem volt baj, utána megettük a pörköl­tet a sátraknál, megittunk néhány korsó sört, hazavit­tük az okleveleket... Azt kellett volna megírni, hogy a pótkocsikon vannak az igazi traktorosok. Dehát nem divat most már trak­torokkal fölvonulni, nem is olyan lényeges az egész... I 3. | — Nem szeretek magam­ról beszélni, nincs is mit. Tizenkilenc éve va­gyok traktoros, tizenhat esztendeje a Városföldi Állami Gazdaságban. A gépállomásról kerültem . ide. Életemben ez a má­sodik gépem, az első egy Koffer volt, de kiörege­dett, elvitték ócskavasnak. Jó traktor volt, szerettem, de még egy kép sincs már azokról, igaz, nem igen fényképezték, azt mondták rá, régimódi. Ha volna egy ilyen képe. elküldhetné a címemre, Szabó Imre, Vá­rosföld. A fiamnak sze-1 retném megmutatni, ér­deklik a gépek ... — Mikor bejöttek a Sztalinyecek, akkor kap­tam ezt a traktort, azóta csak szántok, meg dózero- lok. Mennyit szántottam föl? Nem lehetne azt ki­számolni, nem lényeges. — Mi a lényeges a trak­torosnál? Hogy jó füle le­gyen. Csak a motorra ér- j demes figyelni, a hangjá­ra, az mindent elárul. A motor beszélni tud kérem. Az egész nap beszél. Néha panaszkodik, hogy nehéz a munka, néha elkopik, el­romlik benne valami. Azt is elmondja... Ez egész­séges. — Hogy én? Én is- Csak gyomorfekélyem van, meg a derekam fáj néha. Ez se lényeges, minek írná meg, minden traktorosnál előfordul. Már úgy értem, aki körmössel meg lánc­talpassal dolgozik. De ezek, meg a többi régi dolog soha nem jut eszembe, csak ha így emlegetik ... — Azt kérdi, hogy so­ha nem szoktam hátranéz­ni? Nem kérem, még a fordulóknál sem. Egy idő után nem lényeges, úgy is tudom mi marad mö­göttem ... Barázdák, meg galambok, meg varjúk né­ha. Ha sokáig itt marad­na, megint visszajönnének a galambok. Szeretem, ha a madarak röpködnek a gép körül... ! 4.! Mi marad mögötte? Ma­rad valami a szabóimrék mögött? Barázdákat húz­nak tíz évig, húsz évig, néha felkapják őket, más­kor elfelejtik, „dehát ez nem lényeges, elvtársam”, „nem számolható ki”, „ró­lam nem írtak újságcik­ket soha”, „sztahanovista sem voltam, kérem”, „nem azok ültek a nyeregben”, „csak a pótkocsin vol­tunk”, „megittuk a né­hány korsó sört”, „haza­vittük áz okleveleket” ..megnézte az asszopy. .. az­tán eltette á szekrénybe a tiszta ingek alá”, „gyak­ran kaptunk ilyeneket, nem mondom, hogy nem örültünk”, „a motor hang­ja a lényeges”, „csak ak­kor látja őket. ha so­káig itt marad”... Tíz év után, húsz év után kezükhöz szokik a szerszám, megtanulnak ve­le dolgozni, alkotni háza­kat, utakat, villanyvezeté­keket. síneket vagy éppen barázdákat. Az ilyesmit csak akkor látni, ha so­káig közöttük marad az ember. Közöttük, velük, nem a másik oldalon, vagy az „arany középűton”. , I 5. ! Az autó kivergődik a dűlőútról. mire a beton­hoz érünk, a galambok visszarepültek a traktor mögé. Boldog lehet most, aki a százlóerős géppel a barázdákat húzza? Innen úgy látszik. Baranyi Pál Pásztor Zoltán Kavicsok Az a kis manó, aki bennem naponként a jó és rossz_ kedvet adagolja, ma, valószínű téve­désből, egy. kanállal több ke­serűséget csepegtetett a szí­vembe. Vettem hát két cirkuszje­gyet — vidámoljunk fiammal együtt. — Cirkuszba? A sátorba? Eb­ben a döglesztő melegben? — kérdik tőlem, akik tudnak az elhatározásomról. — A gyermekért a házassá­got is kibírja az ember, pedig az, ugye .. • * Egy házassági hirdetés: Az első férjem jobb sorsra érdemes alkoholista volt. A második, sajnos, absztinens. Keresem a hozzám illő harma­dikat. * A segédmunkás, jóképű fia­tal férfi, óránként 5 forint 50 fillérért cipelte a vasútnál a hatalmas paradicsomosrekesze­ket. Szóval trógerolt. A mun­kavezetője, irigy, fonnyadt iz- mú öregember, már napok óta kritikus szemmel figyelte, mi­lyen könnyedén végzi a fiú a munkát. Azután aélben rá­szólt : — Jenő, már nem vagy a régi, a szezon elején szebben tartottad a ládákat és a járá­sod is veszített könnyedségé­ből. A melós tudta, hogy most a vezető belékötött. Dörmögött valamit, már amit ilyenkor dörmögni szokott egy melós. — Dörmögsz fiam? Ez azért van, mert nem bírod a kriti­kát. Ismerem én az ilyen fic­kókat. Fiatalok, beképzeltek, nem szeretik, ha az öregek ok­tatják őket. Egyikőtök sem szereti a kritikát, csak a nőt, meg a hosszú hajat — szólt még egyszer a vezető. Ekkor a fiú földhöz vágta a Alkotó vita után A szeptember 30-án lezajlott utolsó néhány taggyűléssel jelentős munka fe­jeződött be a megye pártalapszervezetei- ben. Véget ért az az alkotó vita, melyet a párt X. kongresszusát előkészítendő, két fontos dokumentum közreadása nyo­mán nemcsak lehetőséggé, hanem köve­telménnyé is tett az MSZMP Központi Bizottsága. Egyetlen óriási kerekasztal-konferen- cia — mondhatnék képletesen a megye 854 pártalapszervezete. több mint húsz­ezer kommunistája tanácskozásáról, Méghozzá igen eredményes konferencia! Azzá avatta az augusztusi taggyűléseken tapasztalt, a szokásosat jóval meghaladó megjelenés. Azzá tette a rendkívülinek is mondható aktivitás, a több mint négy és fél ezer párttag felszólalása, véle­ménynyilvánítása. A legteljesebb demokratizmus jegyé­ben, alkotó módon hozzájárulni a párt- kongresszus, az ott jóváhagyandó elha­tározások előkészítéséhez — ez volt a cél, az irányelveket tartalmazó doku­mentum és a szervezeti szabályzat mó­dosítására tett javaslat minden párttag­hoz eljuttatásával, majd pedig vitára bocsátásával. S hogy teljesült-e ez a tö­rekvés? Az egyértelmű választ megadja rá az a számos javaslat, észrevétel, me­lyet a megyei párthizottság a pártköz­pontnak továbbíthat. Az indítványok, jelzések mindegyike mögött ugyanis szin­te kitapinthatóan megtalálható megyénk kommunistáinak általános egyetértése a két dokumentumban foglaltakkal. Ám ugyanakkor a felelősségérzetük Is a kongresszus munkájának előkészítéséért, az évekre szóló politikai irányvonal ki­alakításáért. Miben nyilvánult ez meg? A számta­lan kívánalom közül csak egy-két, ka­pásból kiragadott példa: Több fiatalra van szükség a mezőgazdaságban; Ehhez azonban vonzóvá kell tenni a munkát, a kor követelményeihez igazítani a mező­gazdasági szakmunkásképzést is. Érdem és alkalmasság alapion nagyobb farét a fiataloknak a vezetésben' Vagv Előbbre léptünk a pártalapszervezetek önállósága növp'ésében Sokhelyütt azonban mág korántsem,, elég hatékony ez az önálló­ság. Mert a gazdasági vezetők egy ré­sze kevéssé méltatja figyelemre a párt- szervezet segítő, ellenőrző munkáját. Van még tennivaló tehát a párt vezetőszere­pének megértetéséért, s még egy példa: a pártba való felvétel javasolt korhatá­rának elfogadása mellett álljon a köve­telmények között: az egyik ajánló okvet­lenül a, KISZ legyen. A megye valamennyi kommunistája részvételével lefolyt vita egv másik, má­sodlagosnak aligha nevezhető célt is szol­gált. a hozzászólók ugyanis a két doku­mentum minden fő kérdését érintve, az azokban foglaltakhoz hozzátették saját alapszervezetük — a párttagság — ten­nivalóit is. És sokhelyütt e tennivalókkal egészítették ki az augusztusi taggyűlé­sen elfogadott, a további feladatokra vo­natkozó határozatot. A kongresszusi irányelvek megvitatá­sával jelentős munka fejeződött be — állapítottuk meg bevezetőül. De egészít­sük ki nyomban; hogy egyidejűleg él is kezdődött, helyesebben folytatódik a munka. Az alapszervezetek tagjaira há­ruló feladatok végrehajtása. Ezek között is talán a legelőkelőbb helyen azok a tettek állnak, amelyek a kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny újabb és újabb sikerei­ben, termelési eredményeiben nyilvá­nulnak meg. — Az augusztusi és szeptemberi tag­gyűlések légkörének hőfokán, az ott megnyilvánult aktivitással, politikai ön­tudattal, hozzáértéssel munkálkodni to­vább — fogalmazták meg megyénk kom­munistái, amikor az újjáválasztott ve­zetőségnek gratulálva egyben a vélemé­nyüket is körvonalazták. A megválasz­tott vezetőségek tagjainak kétharmada új, most kezd felelősségteljes megbíza­tása teljesítéséhez, s a munkához látó párttitkár :>k között is 28.4 százalékos az újonnan megbízottak aránya, önmaguk­ban ezek a tények is jelzik; a párttag­ság megértette az aktív választás lénye­gét, és élt a jogával, amely köteléz is: az általa választott vezetőséggel váll­vetve, célratörőn dolgozni tovább. Perny Irén Jó tüzelőolaj-ellátást ígér az ÁFOR Újabb töltőállomások és viszonteladók — Könnyebb lesz a beszerzés Kecskeméten száma a megyében, s ez az év végéig várhatóan 55 ezerre nő.) Az Ásványolaj­forgalmi Vállalat illetékes tájegységi telepén kapott információ szerint jó ház- tartásiolaj-ellátásra számít­hatunk. Nézzük azonban, mit jelent ez a beszerzési lehetőségeket illetően? Míg tavaly 11 töltőállo­más és 89 viszonteladó for­galmazta a megyében a tü­zelőolajat, az idén 16-tal növekszik az értékesítőhe­lyek száma. A Baján, Ti- szakécskén, Kecskeméten és Szánkon üzembe állított újabb négy töltőállomáson kívül 12 viszonteladóval bővült az értékesítőhálózat. Üj viszonteladó működik majd Felsőszentivánon, Szakmáron, Homokmégyen, Kiskunhalason, Kígyóspusz­tán, Solton, Dunaegyházán, Dusnokon, Kiskunfélegyhá­zán, nem szólva Kecske­métről, ahol két magánkis­kereskedőn kívül a Vörös Csillag Tsz vállalkozott tü­zelőolaj eladására. Még­hozzá a következő hét he­lyen; Műkertvárosban, az I. utca 13—15. számú há­zak között, Kuruc tér 1., Csongrádi utca 8., Czollner tér 8. számú házak előtt, a Juhász utcában a Szer­szám- és Gépelemgyárral szemben, a Rendőrfaluban, a Lőcsei és Kassai utcák kereszteződésében, valamint a rendőrfalui tsz-bolt mel­lett. A naptár szerint indo­koltnál sajnos, hamarabb kopogtat a fűtési idény. S bizony, a meghitt, meleg hangülat nélkülözhetetlen tartozékává válik ismét a tűzhely, a kályhák melege. A gázzal fűtők növekvő tá­bora kényelmes helyzet­ben van; egy kapcsolás — és árad a meleg. A hagyo­mányos tüzelőre — fára, szénre —, hagyatkozottak is nyugodtak, főleg, ha a kamrában, vagy a pincé­ben tudják a téli fűtőanya­got. De az ezutáni beszer­zés is biztatónak, zökkenő- mentesnek ígérkezik. Mire számíthatnak azon­ban az olajjal fűtők? (Hadd jegyezzük meg, tavaly 32 300 volt az olajkályhák paradicsomosládát. Valószínű­leg a 30 foknak köszönhető, hogy felforrt az agya, mert a következő válaszra vetemedett: — Azt hittem, hogy órán­ként 5 forint 50 fillérért az öt- venkilós ládákat kell bírnom, nem a kritikát. . . Később ráfogták, hogy ván­dormadár. Korán nősült, ráért volna még. És szegények is voltak. Dolgoztak, este hazamentek és azt tették, amit ilyenkor tenni kell. Három hónapig bírta. Akkor, vasárnap délután, amíg felese­ge aludt, leszökött. Hazament az anyjához, kért tőle egy hú­szast és elment a tánciskolába táncolni. Egy óra múlva a feleség is ott volt és szomorú szemmel táncolt egy idegen karjaiban. Tízkor hazamentek, szótla­nul lefeküdtek. * A kórház folyósóján szalad­gálok le-fel és dohányzom . . . Odabenn az asszony vajúdik. Filmet nézek, a kórház fo­lyosóján fiatal férj szaladgál le-fei es dohány zik . . . Oc*a- benn az asszony vajúdik. A Tv-jelentiben szombat este mutatják a kamerák, hogy a kórház folyosóján egy fiatal férj szaladgál le s fel, és do­hányzik . . . Odabenn az asz- szony vajúdik. A hetilapban olvasom, hogy a kórház folyosóján a fiatal férj szaladgál le s fel, és do­hányzik . . . Odabenn az asz- szony vajúdik. Elgondolkodom. Mi lesz ve­lünk, újságírókkal akkor, ha egyszer egy ilyen fiatal férj nem dohányzik majd? * OTP-ország vagyunk. Eddig is sejtettem valamit, néhány tetemes kölcsönömből kifolyó­lag, most azonban teljesen megbizonyosodtam. A kisfiam Monigitárt kért és azt mondta: — OTP-részletre is kapható! En 12 éves koromban száj- harmonikát kértem, és azt sem tudtam, mi az a bank. (suha) Az említetteken túl még az év végéig 10. egyenként 10 köbméteres, föld feletti tartályos, háztartási tüze­lőolaj-eladóhely létesül Ba­ján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kalocsán, Jánoshalmán, Lajosmizsén, Soltvadkerten, Kiskőrösön és Kecskeméten két helyen. Ami pedig az olaj házhoz szállítását illeti: tavaly Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunhalason könnyítette az érdekeltek gondját ilyen szervezett szolgáltatás. Az idén Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Tsz, Baján pedig a 9. sz. AKÖV is házhoz szállítja az olajat, a lakosság igényeinek meg­felelően P. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom