Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
a Betegen születtek... A fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása A világ országai közül hazánkban az elsők között vezették be ebben az évben a veleszületett fejlődési rendellenességek kötelező, országos nyilvántartását. Beszélgettünk a nyilvántartás vezetőjével, dr. Czeizel Endre kandidátussal, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos főmunkatársával, az országos nyilvántartás bevezetésének fontosságáról és jelentőségéről. A divatos táska —■ Az újszülöttek között olyan nagy számban fordulnak elő veleszületett fejlődési rendellenességek, hogy indokolttá tette az egész országra kiterjedő nyilvántartás megszervezését?-— A veleszületett fejlődési rendellenességek régebben ritka családi szerencsétlenségek voltak csupán. Ma viszont már a ,10 . legfőbb halálok között szerepelnek. 1968-ban a csecsemőhalálozás 17 százalékáért voltak felelősek, ,.s ami talán még megdöbbentőbb, ebben az évben 35-ször annyi csecsemő halt meg eddig fejlődési ' rendellenesség következtében, mint az összes többi betegség miatt. Természetesen ez a kérdésnek csak az egyik oldala, mivel az életben- maradottak esetében is súlyos problémákkal kell számolnunk. Gondoljuk csak meg, milyen nehezen illeszkedik be a társadalomiba egy testi (hibás egyén, vagy milyen óriási terhet jelent a társadalomHorgolt sapka Középvastagságú fonalból 3 és feles tűvel szorosszemmel horgoiuk. 1 sor: 3 láncszemből gyűrűt zárunk és 6 szorosszemet öltünk bele. 2. sor: Minden szorosszemre két szorosszem. 12. szem. 3. sor: Minden másodikra két szorosszem és a többire egy szorosszem. 24. 5—17. soroknál: minden sornál 6 szemet szaporítunk, Y?gül 102 w/.érnünk lesz. 18. sor: Hatszor két szemet egybehorgolunk. 19—23. soroknál: hatszor 2—2 szemet egybehorgolunk, de mindig a 18. sor összehorgo- lása felett. 24—26. sorok simán minden szorosszembe egy szorosszemet öltünk, azonban a méretnek megfelelően természetesen szaporíthatunk kevesebbre vagy fogyaszthatunk többet. Végül a kis fület horgoljuk meg 3 'láncszemes alappal és szorosszemmel, tetszés szerinti hosszúsággal; ha kész, a sapka kezdéséhez varrjuk, és ezzel a kezdd kis kört is » összehúzzuk. Sz. is-nc nak egy szellemileg visz- szamaradott gyermek felnevelése és életben tartása — a mai jó egészségügyi feltételek mellett 60—80 évig. Mindezek miatt a fejlődési rendellenesség kérdése világszerte az orvosi kutatás és a társadalmi érdeklődés előterébe került. — Milyen módszerekkel kutatják a fejlődési rendellenességeket? — Sokáig azt hittük, hogy az állatkísérletek elégségesek az emberekre jellemző ártalmak előzetes felismerésére is. Sajnos, azonban ez a nézet már megdőlt. Egyes gyógyszerek patkányokban és egerekben, tehát a legáltalánosabban használt kísérleti állatokban, a terhesség alatti bevitel esetén sem okoznak a magzatokban fejlődési ártalmakat. A rubeola-vírus, amely az ember magzati fejlődésében a legveszélyesebb kórokozó, állatkísérletekben nem okoz kárt. Az aszpirin és kalmopi- rin pedig, amelyet több évtizede használnak — terhesek is minden veszély nélkül — a patkányoknál súlyos fejlődési rendellenességeket okoz. Azt kell tehát mondanunk, hogy az állatkísér- letj eredményekből nem vonhatunk le olyan következtetéseket, amelyek az emberre is érvényesek lehetnek. Üj lehetőségeket kellett tehát keresni, hiszen nem nyugodhatunk bele abba, hogy az új gyógyszerek és általában a környezeti ártalmak hatásának a kimutatásáról lemondjunk. A kérdés szakemberei ekkor kezdték szorgalmazni a fejlődési rendellenességek hivatalos és kötelező (nyilvántartását, amely lehetővé teszi a különböző fejlődési rendellenességek gyakoriságának megállapítását. Ennek számos előnye van. Először is alapvető fontosságú a betegellátás szempontjából. Így például pontosan megtervezhető segítségével a szellemileg visszamaradt gyermekek számára szükséges férőhelyek, vagy a plasztikai műtétekre szoruló esetek száma. Az ilyen nyilvántartás lehetőséget teremt fejlődési rendellenessségek korszerű ellátásának ellenőrzésére is. Megfelelő nyilvántartás esetén ellenőrizhető a rendellenességek' megfelelő ellátása, gyógykezelése. De alapvető fontosságú a nyilvántartás az új környezeti ártalmak kimutatása szempontjából is. Végül -— de nem utolsósorban — a fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása teremtheti meg a lehetösé- I get a korszerű tudományos vizsgálatokra. A fejlődési rendellenességek csak egy töredéke vezethető vissza egy-egy környezeti ártalomra, például rubeola-vírusra, nagy dózisú röntgen-sugárra, vagy egy-egy sérült gén hatására. Az esetek döntő többségében, legalább 90 százalékában, az örök- ; lőtt és a környezeti hatások együttes eredője a fejlődési rendellenességnek. — Melyek azok a fej- j lődési rendellenességek, amelyek szerepelnek az országos nyilvántartásban? — A gerinchasadék, a csípőficam, a dongaláb, a gyomorszájszűkulet, a nyúlajak-farkastorok és a veleszületett szívrendellenességek többsége sze- J repel a nyilvántartásban. Az elmondottak miatt javasolta a Magyar Gyermekorvosok Társasága az Egészségügyi Minisztérium illetékeseinek ezeknek a veleszületett rendellenességeknek az országos nyilvántartását Hazánkban ez a nyilvántartás az Országos Közegészségügyi Intézetben működik, mivel az intézet igazgatója, Bakáts professzor biztosította a nyilvántartás korszerű viteléhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. — Hogyan valósul meg a nyilvántartás a gyakorlatban? — A fejlődési rendellenességeket a szülészek, a gyermekgyógyászok és a kórboncnokok jelentik. Az adatok nyilvántartása — az egyes rendellenességek szerint — névre- szólóan történik. A megfelelő intézmények a nyilvántartásból szerezhetnek tudomást a hozzájuk tartozó esetekről, s a kérdés iránt érdeklődő orvosok, biológusok a nyilvántartás anyaga alapján végezhetik tudományos vizsgálataikat. Sajnos a nyilvántartás egyenlőre még nem működik olyan hatásfokkal, mint amilyen szükséges lenne. Különösen a szülész orvosok feledkeznek meg gyakran a rendellenességgel sújtott újszülöttek bejelentéséről. Világviszonylatban eddig 4 országban; Finnországban, Svédországban, Dániában és az USA egyes államaiban folyik — tudomásunk szerint — hasonló nyilvántartás, és ha hazánkban is megfelelően fog működni, akkor ez a fejlődési rendellenesség ellátásában és kutatásában különleges helyzetet fog hazánknak biztosítani. Az Egészség- ügyi Világszerveret ismételten hangsúlyozta az ilyen nyilvántartások megszervezésének fontosságát és a fejlődési rendellenességek nyilvántartásának magyarországi működését is folyamatosan figyelemmel kíséri j — fejezte be dr. Czeizel Endre. H, J. Szép ruhához, szép cipőhöz szép táskát! Ezt ajánlják figyelmünkbe és mi nők igyekszünk szót fogadni márcsak azért is, mert valóban szeretjük a szép és főként divatos táskát. Vásárolni, de nézegetni is. Ilyen nézgelődésre adott alkalmat az idén az országos bőrdíszműipari kiállítás, amelyen tizenegy bőrdíszműipari vállalat mintegy 500 modellje szerepelt. A PEVDI, vágyig a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat két I. díjat és négy II. díjat vitt el a kiállításról, így elsősorban ők az „illetékesek” annak megválaszolására, . milyen az új táskadivat, milyenek a divatszínek, vannak-e új alapanyagok, stb.? Lássuk a színeket; Divat lesz különböző árnyalatokban a bordó, a piros, a barnás-drapp. Furcsa! Két évvel ezelőtt a piros meg a bordó színű táskákat leértékelve árusították, most meg ez a két szín az élre tör ... A színek problémájához kapcsolódik nyomban az a követelmény — ez is divatirányzat — hogy a táska, a cipő színével azonos legyen. Csakhogy ez nem olyan egyszerű- Mint informátorunk, Ha- raszin Zoltán, a PEVDI műszaki igazgatója elmondta; hiába a divat- irányzat, a „hazai sajátosságokkal” egyelőre számolni kelL Ami az alapanyagokat illeti, valamennyien a Grabona család tagjai: grabothán, grabolux, mű- velur, ezek az újdonsáA SZÜLŐK részéről hányszor elhangzik a megrovás: „Te gyerek vagy, ne szólj bele a felnőttek dolgába!” S a gyerek tágranyílt szemekkel tudomásul veszi a lein- tést, a szülő pedig elin- tézettnek véli a dolgot. Azonban újra és újra megismétlődik a családban ez a közjáték, sokszor még a verés ellenére is. A gyerek köz beszólásának, a „felnőttek dolgába való belebeszélésének” igen sok oka lehet. Éppen ezért szinte családonként kellene elemezni a gyerek közbeszólásának okát. Talán első helyre kívánkozik, hogy a gyermeket a szülők jó része nem tekinti a család egyenjogú „polgárának". Ez alatt az értendő, hogy a gyermekkel nem. foglalkoznak korának megfelelő „komolysággal". Nem hallgatják pieg annak okfejtését, véleményét, nem törődnek egyszerű, de na- gyonis értelmes őszinteségével. Ellenkezőleg: „butaságokat beszélsz” — kapja a választ és elutasítják. Pedig a gyereknek rengeteg mondani- és kér- deznivalója van a világról, hiszen mohó vággyal ismerkedik vele naponta, mindent megfigyel, mindenre magyarázatot keres, és a maga módján húgok, meg a francia import műbőr, itt-ott valódi bőr is akad, mint a marha- és sertéshasítás. A díszítéseknél, a formánál szabadon érvényesülhet a tervezők fantáziája; divat a nagy csat, a fémlánc, a veret, a gombutánzat, a nagy karika, a rácsos mintázat fémből. A táskákon látható díszítéseket használják cipőkön, ruhákon is. tatja egyes jelenségek, történések összefüggéseit. Ezért az elutasító válaszok után mindinkább arra „kényszerül,” hogy def- fenzívába vonultán figyelje a felnőttek beszédét, s abból következtessen dol- gakra. De amikor ily módon nem tud valamit önmagától megfejteni, mechanikusan kilép „megfigyelő” mivoltából — és kérdez! A másik nagyon megfigyelhető ok, amiért a „gyerek közbeszól”, a legkárosabb: a szülői képmutatás és az őszinteség hiánya. Lehet, hogy ez így szigorúan hangzik, de sajnos létezik, tehát beszélni kell róla. INDULJUNK ki abból, hogy hány szülőt hozott már zavarba a gyerek a szomszédok előtt. „Azt mondta apu, hogy ti úgy loptátok össze a kocsi árát”, „Mondta Anyuci, nálatok olyan rendetlenség van, hogy nem lehet belépni a lakásba” stb. E megjegyzéseket a gyerek a szomszéd-, vagy ismerős gyermekhez intézi, amikor a két anyuka, vagy apuka rendkívül meleg barátsággal cseveg. Es milyen kínos! —r Ö, csacsiságpkat beszélsz kilányom (vagy kisfiam) — hangzik a zavart szülői reagálás, de a gyerek vitába száll és mét Végül néhány szót a divatos táska formájáról: „fejlődőben’’ van. nagyobbodik, alakja lefelé nyújtott. Különösen jellemzője, hogy puha tapintású, nincs kimerevítve, nincs rajta keret, oldalt záródik, ráhajtós megoldással, nagy gombbal, csattal, lánccal díszítve. A kisméretű táskákat a szakemberek csak esti alkalomra ajánlják. azt is közli, mikor beszéltek ilyesmit a szülők. Sokszor ennek a vitának a „felbőszült” atyai pofon vet véget. S még rágondolni is rossz, mi játszódik le ilyenkor a gyermek érzékeny tudatában. A legsúlyosabb utóhatások egyike a zárkózottság, a befelőfordulás, a szülők iránti feltétlen hit., megrendülése. Ennek melléktermékeként: a cinizmus, a hazudozás, és számtalan olyan káros tulajdonság alakul ki a gyermekben, amely végkifej- lésében nemcsak a szülőkkel fordítja szembe, hanem később — sajnos gyakran — a társadalommal is. A gyermek kőzbeszólásá- nak okait tovább lehetne sorolni. Ennek felmérése és orvoslása azonban már „a saját portára” tartozik. S amelyik családban ez indokolt, meg is kell tenni a gyermek jövője érdekében. HISZEN itt ngm csupán arról van szó, hogy a gyermek jellembeli fogyatékosságokkal lép majd a serdülő és később a felnőtt korba, hanem egy-egy ilyen látszólag jellembeli fogyatékosság lelki törésekhez, pszichés károsodásokhoz is vezethet amely egy életen át végigkíséri, (—£• —gy) Közbeszól a gyerek
