Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
Ülésezések nélkül Vitakör és almaszedés Szervező titkár fehérben Érdekvédelmi csoport létrehozását határozta el a KISZ megyei végrehajtó bizottsága mellett működő Kjúmhnkás Tanács, amikor az év elején rög- Eítette az idei munkatervét. Az egyéb feladatokat ►— például kongresszusi munkaverseny indítását, szervezését; a szövetkezeti iparban dolgozók helyzetének vizsgálatát — elvégezték már. Most készül egy fölmérés, amely a műszaki fiatalok helyzetét elemzi. Az érdekvédelmi csoport tagjai maguk is a fiatalok közül kerülnek ki, akik még nem teleltették el azt a fajta, sokszor türeimetlenseggel párosuló tenmakarasi, amely a felnövekvő generációra mindig is jellemző. A szakszervezet, a megyei KiaZ-bizotiság, a KI- SZÖV, valamint szerkesztőségünk felkért munkatársai több jogásszal együtt vállalták már a társadalmi megbízatást. Az erdekvédeimi feladatok elvégzésére vállalkozókat Sziavicsek Endre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa fogja össze. Az általánosabb érvényű ügyeknek, tanulságoknak hangot ad lapunk ifjúsági melléklete is. A cél az, hogy a sérelmeket gyorsan orvosolják, utánajárjanak a visszásságoknak, azon frissiben kivizsgálják a panaszokat. Nem ritka ugyanis, hogy az üzemekben a ga/.uasági munkát sokkal jobban figyelembe veszik az értékelésnél, mint a mozgalmi tevékenységet, ami elmérgesedő ellentéteknek a forrása. Nem egy olyan társadalmi bizottság alakul, amely csak eggyel szaporítaná az ülésezők számát. A felderítendő ügyről nyomban értesítést kapnak az érdekvédelmi csoport tagjai, akik egyébként is gyakori kiszállásaik során felkeresik a bejelentőt, tisz.ózzák a körülményeket és intézkedést javasolnak. Munkájuk így sz'.p többletet ígér annak a nemzedéknek az érdekében, amelyik a helyét keresi mind társadalmunkban, mind a gyárak kapuin helül. — halász — Nem túlzás, ha azt mondom, hogy megyénk egyik legtisztábban tartott épülete a Kalocsai Városi Kórház tüdőosztálya. Amikor beléptünk az üvegajtón, majdnem levetettük a cipőnket. Mindenütt súrolás, törölgetés, söprés. Nem valami rendkívüli esemény ez, csupán a napi tisztogatási munka megszokott rendje, a betegeket kivéve mindenki fehér köpenyben van, ilyen „szerelésben” találjuk Szántó Évát, a kórA Bajai Tanítóképző Intézet fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségek során az ifjúsági szekció is ülést tartott. A tudományos diákköri tanácskozáson elsőnek „A társadalmi ellentmondások tükröződése a családi nevelésben’’ címmel hangzott el Fülöp Gizella, III. éves hallgató előadása. Ugyancsak e témát mélyítette el „A szülők válásának hatása a gyermek társas kapcsolatainak alakulásában’’ című, szocioház KISZ-szervezetének szervező titkárát Is. — Hány tagja van itt a KISZ-nek? — kérdezzük a barátságosan fűtött — s talán mondani sem kell — patika tisztaságú kis szobában. — Közel hetvenen vagyunk — beleszámítva a titkárt is, aki jelenleg öthónapos vezetőképző tanfolyamon van Budapesten, — válaszolt tréfálkozva Éva. — Sok munka van itt? lógiai felméréseken alapuló tanulmány, amit Schwób Rózsa, harmadéves hallgató ismertetett. „A képzeletvizsgálati adatok felhasználása a 8—10 éves gyermek tantárgyi eredményeinek fokozásában’’ címen megtartott előadás kollektív feldolgozását nyújtotta e módszertani probléma sokoldalú vizsgálatának. Lehoczki Péter végzős hallgató referátuma a modern filozófia témaköréből választotta tárgyán Már úgy értem, hogy az itteni KISZ-szervezetben? — Ha azt mondom, hogy rengeteg, akkor csak a felét mondtam. Először is három műszakban dolgoznak a fiatalok. Ezenkívül patronáljuk a szociális otthon öregjeit, csomagokat viszünk nekik, műsorral kedveskedünk Időnként. Kivettük a részünket a Béke park építéséből is. Ezt a parkot november 7-én adják át a közönségnek. Megindítottuk a marxista vitakört, almát szedtünk stb. — Milyen kérdésekről folyik itt a vita? — Nincs megszabva. Ami érdekli, izgatja az embert, azt megbeszéljük. Persze némi szervezettség azért „uralkodik”. Legutóbb például történelmi tájékoztatót tartott dr. Halasi Kálmán, a vitakör vezetője, s aztán jöttek a kérdések. — Szeret itt dolgozni? — Most már igen. öt évvel ezelőtt kerültem a kórházba, mint adminisztrátor. A szüleim féltettek: — Kislányom valami bajod lesz ott! De nem lett semmi. Azt hiszem, maradok. Legalábbis a nyugdíjig ... >— g — „A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának néhány filozófiai kérdése” címen. Az előadásokat követő vitában a tanácskozáson elnöklő Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára is felszólalt. Méltatta az intézet diákköre kutatómunkájának eredményeit, társadalmi és egyéni hasznosságát és részleteiben foglalkozott az egyes dolgozatokban felvetett problémákkal. Tudományos diákköri tanácskozás FI élelőtt 11 óra felé a ^ Kecskeméti Katona József Gimnázium könyvtárában már minden helyet elfoglaltak a szerencsések, akik kiérdemelhették részvételüket a beszélgetésen Németh Lászlóval. A jelentkező olyan sok volt, hogy a könyvtári szoba befogadó- képessége miatt megszorításokat kellett életbe léptetni. A „követelmény” végül három Németh László-könyv elolvasása lett. A részt vevő diákok Így valóban beszélgethettek a mai magyar irodalom egyik legnagyobb írópedagógusával, személyesen is hallhatták véleményét alkotásairól, világ-és művészetfelfogásáról. A rá jellemző szüntelen mosolygással Németh László talán azért is válaszolga- tott szívesen a gimnazisták kérdéseire, mert azok valóban munkásságának alapos ismeretéről és sze- retetéröl tanúskodtak. \| int az előző este be- mutatott Cseresnyés szerzője, tetszéssel nyilatkozott a látott darabról, de bizonyára a hajdani élesszemű színházi kritikáira gondolt, amikor hozzátette: „engem öreg koromra már köny- nyű kielégíteni.” Azt is elmesélte, hogy a harminc évvel ezelőtti bemutató rossz emlékeit feledtette Vele a kecskeméti közön- eég lelkes fogadtatása. Arra a kérdésre, hogy dráma, regény, vagy tanulmányírónak tartja-e magát Németh László, vagy ahogy a közvetlenebbek szólították, Laci bácsi, határozottan az utóbbira utalt, de kiegészítette azzal, hogy újabban érdeklődéssel figyeli regényeinek sorsát is. Az egyik kislány filológusi precízséggel az iránt érdeklődött, hogy vajon az Égető Eszter első négy kiadása tükrözi az eredeti írói elképzeléseket — amikor ugyanis Méhes életben marad a könyv végén —, vagy pedig az ötödik, amelyben meghal. Laci bácsi meglepeta gimnázium könyvtárában ten figyelt fel az aprólékos, de lényeges kérdésre, és elmondta, hogy eredeti gondolatai az utolsó kiadásban teljesek. Regényeinek szereplőiről szólva elmagyarázta, hogy talán Kertész Ágnest kivéve, azok általában élő személyekről mintázód- tak. De kiemelte; inkább körülményeiket vette át az életből, avagy a hősöket környezetükbe ágyazva, és kevésbé magukat az alakokat. — „Például az Iszony hősnője ma 70 éves, és a sorsa nem úgy alakult, ahogy megrajzoltam — mondta. — Égető Eszter tavaly halt meg és kevéssé volt olyan, mint a regényben. Azt mondhatom, hogy hőseim mintái az élet egész szövésében hasonlóak, a mondanivaló kifejtésének lehetőségét belső alkatuk adja meg...” A könyvtári hangulat egyre inkább bensőséges beszélgetéssé vált a szeretetteljesen közvetlen író és az okos tanítványok között. Szó került a poli- hisztorságról, — „szégyellem, ha emlegetik — mondta Laci bácsi —, nem akartam azzá válni, én csupán a dolgok velejét kerestem”. A huszadik századi izmusok hatása a regény műfajára, a Németh László-i regény helye a prózairodalom vonalában, véleménye a modern drámairodalom kül-, földi és magyar szerzőiről... — mindezek a témák a maguk természetességében vetődtek fel a padok közül, Németh László pedig hasonló ke- resetlenséggel válaszolt. Az egyik kérdés kap- csán, mely a témák feldolgozásának, kiértékelésének belső folyamata iránt érdeklődött, Laci bácsi elmesélte, hogy a megírandó téma belső kényszert jelent, „erini- szekként” üldözték élete folyamán meg nem írt gondolatai. Tavaly, a Semmelweis volt az utolsó belső kényszerűség, melynek még eleget tett és befejezhetett. Most már inkább csak szemlélődik. Legkedvesebb regénye, mely „talán nem a legjobb, de a legtöbb emberi mondanivalót rejti” — az Égető Eszter. Drámái közül a Nagy család, a Négy próféta, Ghandi, Széchenyi állnak közel hozzá. XT agy érdeklődéssel ' hallgatták a fiatalok Németh Lászlót, amikor a nőkről, kedvelj regényalakjairól mesélt. Elmagyarázta, hogy azért „kedvencei” a nők, mer# érzékeny idegrendszerük közel áU az író idegrendszeri sajátosságokhoz, aki a saját gondolatait így könnyebben kölcsönözheti nekik. A beszélgetés befejezés sét erőltetni kellett, a diá-j kok nem látszottak ki*j fogyni a kérdésekből. És előkerültek a könyvek, sok-sok Németh László-; kötet, és Laci bácsi alak-j ja szinte elveszett a dedi-j kálásra váró fiatalok kö«j zött. ~\ M.
