Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-28 / 253. szám
1970. október 28, szerda 1 oldal Nyugdíjba küldték a pultokat Megfiatalodott a Kecskeméti Centrum Áruház Űj színfolttal gazdagodott a megyeszékhely kereskedelmi hálózata. A város központjában levő Centrum Áruház tegnap reggel óta új köntösben, megfiatalodva fogadja a vásárlókat. A nyár közepe óta társítják. A több; árut is szemügyre veheti, kiválaszthatja a vásárló, hiszen ott van a keze ügyében, sétálhat a nyílt polcok előtt. Egyszóval „nyugdíjba küldték” a régi pultokat. Minden -eladási részlegnél a helyszínen fizetfeltöltött színvonalas raktárkészlet is segíteni fog. Az első napi nagy érdeklődés persze még az új környezetnek is szólt, de úgy láttuk, nem hiányzott a vásárlókedv sem. Hiába, számolni kell az igényes közönséggel! A Á szovjet kultúra napjai A Szvesnyikov-kórus a Hírős városban tó átalakítás szinte a vevők szeme láttára folyt le. A munkát úgy szervezték meg, hogy az a forgalomban ne okozzon kiesést. Az Építőipari Ktsz dolgozói vállalták a szokatlan feladatot, s azt' sikerrel meg is oldották. Egy lelkes kecskeméti fiatalember, Kisszebeni Marcell, a Kereskedelmi Tervező Iroda mérnöke tervei alapján szinte kicserélték az áruház belsejét. Segítettek a megvalósításban a Centrum dolgozói is. A kilencszeres szocialista brigád: Trombitás Lajos dekorációs csoportvezető, Virág Mihály, Barkóczai György kirakatrendező és munkatársaik, de a bolti eladók is éjt nappallá téve dolgoztak. Nem csupán a szokásos felújításról volt szó, hanem arról is, hogy korszerűbb eladási formákat vezessenek be. Az apró cikkeket — papír- és írószer, piperecikkek stb. — ön- kiszolgáló rendszerben áruhet a vevő, ott a pénztárgép is, hogy kiiktassa a nehézkes blokkolást. A kirakatok még tágasabbnak látszanak, mivel lényegében az egész bolt egy nagy kirakattá változott — gondoskodtak természetesen megfelelő próbafülkékről is, s a kiválasztást a polcok, tárolók között a szabadon mozgó eladók segítik. A Centrum, amely tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, a mostani, kétmillió forintot is meghaladó felújítással a megye legrangosabb üzlete lett. (Kár, hogy a raktárak itt, ezen a helyen már nem bővíthetők, s ez nem kis gondot jelent a továbbiakban is a dolgozók számára.) Az idei esztendőre tervezett 156 millió forintos eladási terv teljesítése az áruház vezetői szerint reálisnak látszik, s ebben most már a bolt nagyobb áteresztő- képessége, s az újonnan Centrum, a jelek szerint nem kalkulált rosszul, amikor a városképet is javító áruházfelújításra ilyen jelentős összeget áldozott (T—1.) Világhírű együttes vendégszereplése tette emlékezetessé a szovjet kultúra napjainak megnyitását megyénk székhelyén. A Szovjetunió Állami Orosz Akadémiai Énekkara — ismertebb nevén a Szvesnyikov- kórus — lépett fel hétfőn este a Kecskeméti Katona József Színházban, Alek- szandr Vasziljevics Szves- nyikov vezényletével. A hangverseny előtt Sávolt Béla. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Bács-Kis- kun megyei titkára köszöntötte a vendégeket és méltatta az esemény jelentőségét. ■ ■ ■ ■ A műsorban túlnyomó- részt orosz és szovjet kórusművek hangzottak el, múlt századi (Glinka, Csajkovszkij, Tanyejev, Aljab- jev, Muszorgszkij, Rimsz- kij-Korszakov, Rahmanyi- nov) és mai szerzők (Szvi- ridov, Espaj, Sosztákovics, Hrennyikov) művei egyaránt. A népzene szellemét nemcsak a közvetlen népdalfeldolgozások — ezen belül is elsősorban magának Szvesnyikovnak a művei —, de a népi hatásokat áttételesebben kifejező kó- rusdarabok is híven juttatták érvényre, megadva ezzel a hangverseny egészének jellegét. Az előadás hitelessége vitán fölül áll és az is természetes, hogy az együttes elsősorban hazája kultúrájának megismertetését ás megszerettetését tűzte ki céljául. Másrészt sajnáljuk viszont, hogy ez az énekkar, mely az európai vokális irodalom csaknem valamennyi stílusában otthonos — ezt számos kitűnő hanglemezfelvétel bizonyítja (többek között Pergolesi-, Mozart-, Verdi-, Stravinsky-művek!) — repertoárjának és előadói készségének így viszonylag szűkebben körülhatárolt részét ismerhettük csak meg. ■ ■ ■ ■ A Szvesnyikov-kórus erényei közül a most hallottak alapján mindenekelőtt tökéletes biztonságát emelhetjük ki. Mindent tud ez az együttes, ami a magas- szintű énekkari kultúra alapja: tisztán és minden regiszterben kiegyenlítetten énekel, gazdagon árnyal, technikailag a legnagyobb virtuozitásra is képes. Ha előadásában helyenként sok az érzelmesség és a pátosz, ez minden esetben a megszólaltatott mű jellegéből következik. -Ugyanakkor tud megkapóan egyszerű lenni (pl. Muszorgszkij Hovanscsina részletében, a hangverseny egyik legszebb számában!) s a humor vagy a táncos lendület sem idegen tőle, (Grecsanyinov-, Aljabjev•• Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülés résztvevői elsőként azt a tájékoztatót vitatták meg, amelyet dr. Machács Gábor, a munkaszervezési bizottság vezetője készített a tanácsi apparátus dolgozóinak képesítési és továbbképzési helyzetéről. Foglalkozott továbbá a megyei bizottság az MSZMP Központi Bizottságának 1970. februári határozata nyomán a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetének javításával összefüggő tennivalókkal. Megállapítja a feladatterv — amelyet Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára készített —, hogy a közalkalmazotti munkaterületen dolgozóknak mintegy a fele, pontosabban 48,9 százaléka nő és ez az arány az utóbbi tíz évben emelkedett tíz százalékkal. „Ezért nagy politikai jelentősége van annak, hogy a közszolgálatban dolgozó nők a munkában betöltött helyük, szerepük arányában fokozottabb elismerést, gondjaik megoldásában az eddiginél hatékonyabb segítséget kapjanak...” — olvashatjuk a feladattervben. A továbbiakban a szak- szervezet ifjúságpolitikai feladataival, majd az 1971. évi sportfeladatokkal foglalkozott a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága. G. S. darabok). Nem lebecsülendő „erőnlétről” tett tanúságot: a műsor 19 számát — több ismétléssel és három ráadással — úgy énekelte végig, hogy a fáradtságnak ,a legkisebb jelét sem lehetett érezni még a koncert legvégén sem. A műsorban két Kodály- mű is elhangzott. A „Túrót eszik a cigány”-t a megszokottnál lassabban, inkább a ritmikus osztinátó- jelleg kidomborításával énekelték, az „Esti dal” lírai hangvétele azonban teljes szépségében bontakozott ki előadásukban. Alekszandr Szvesnyikov magas korát meghazudtoló frisseséggel és energiával vezényelte a nevét viselő együttest. Az ő csaknem háromévtizedes nevelő munkája, nagy szakértelme és töretlen lendülete alakította ki a kórus példás összeforrottságát, fegyelmét, technikai és zenei színvonalát. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a szovjet vendégegyüttest és karmesterét. Körber Tivadar Díszbemutató a l át ősi moziban Kecskeméten a szovjet kultúra napjai alkalmából október 31-én, szombaton este 6 órakor rendezik meg a Nagykorúság című szovjet—üzbég film díszelőadását. A Városi moziban tartandó ünnepélyes díszbemutatóra a szovjet kulturális küldöttség tagjaként Kecskemétre érkezik a film rendezője, forgatókönyvírója és főszereplője is. Látogatásuk során felkeresik a kecskeméti művésztelepet, majd a délutáni díszelőadást követő ankéton találkoznak a város filmkedvelő közönségével is. vállalatok bővítésére. Nagy gondot fordítottak az élelmiszeripar korszerűsítésére. A Kecskeméti Konzervgyárban 300 millió forintos beruházással új üzemcsarnokok épültek, nehéz fizikai munkát kiküszöbölő, modern feldolgozó gépsorokat, félautomata berendezéseket állítottak üzembe. A gyár mintegy 20 millió forinttal járult hozzá a gazdaságokba kihelyezett tisztító és elő- feldolgozó-telepek létesítéséhez. A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárában 210 millió forintos rekonstrukciót fejeznek be néhány hónapon belül. A munka itt is lényegesen könnyebbé vált, a termelés korszerű feldolgozó gépsorokon folyik. Emellek a gyár 300 vagon kapacitású, új tollfeldolgoző üzemmel bűvöl. Felépült Baján a 750 vagonos hűtőház, s jelentős beruházással fejlesztették a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatot. Nagy szükség volt az élelmiszeripar fejlesztésére, hiszen a megye mezőgazdasági jellegénél fogva ez területünkön a legfontosabb iparág. Nemcsak azért, mert a termékek feldolgozásával Írül- és belkereskedelmi téren népgazdasági szempontból fontos tevékenységet végez, hanem mert a mezőgazdasági üzemek termelésével is szorosan ösz- szefügg. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja, hogy ma már az élelmiszeriparról és a mezőgazdaságról együttesen mint élelmiszergazdaságról beszélünk. Annak ellenére, hogy jelentős beruházásokkal 75,6 százalékkal bővült az élelmiszeripar kapacitása a tervidőszak alatt, mégsem a leggyorsabban fejlődő iparág volt. Sőt nem is a korábban dinamikusan fejlődő könnyűiparról mondhatjuk ezt el. A megye iparában strukturális változások történtek. A legnagyobb fejlődés a vasipari üzemekben következett be. A beruházások közül kiemelkedik a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének 300 millió forintos rekonstrukciója. Az új melegüzemi nagycsarnokban felszerelt automata gépsoron évente közel 200 ezer kádat tudnak előállítani, összehasonlíthatatlanul könnyebb munkával, mint azelőtt. Felépült 140 milliós költséggel a Szerszám és Gépelemek Gyárának új kecskeméti gyára. Hasonló összegeket fordítanak, illetve fordítottak Kiskunfélegyházán a Vegyipari Gépgyár, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, Baján a Kismotor és Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek korszerűsítésére. Az üzemek gyártmányskálája jelentősen kibővült, ugyanakkor csökkentették a kooperációban gyártott termékeik arányát. Ma már egyre inkább a zártciklusú késztermékek gyártásával foglalkoznak. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon gyárában például néhány évvel ezelőtt csak az összeszerelést végezték. Ma már ebben az üzemben gyártják az alkatrészek 90 százalékát. Hasonló folyamat érvényesül a jármű, a villamossági berendezések és felszerelések gyártásában. A megyei ipari struktúra változásának méreteit jellemzi, hogy a járműprogramból ma már jelentős részt vállalnak üzemeink. Olyan új — bonyolult gyártási technológiájú — termékek készülnek vállalatainknál, amelyek külföldön igen keresettek. Az Irodagép és Finommechanikai Vállalat kecskeméti üzemében például fénymásoló berendezéseket és pénztárgépeket gyártanak. Az utóbbi években megsokszorozódott a Villamosszigetelő és Műanyaggyár gyártmányainak száma. Hosszan lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek az ipar szerkezetében beállott változásokat érzékeltetik. Az iparfejlesztés intenzív módszereinek előtérbe kerülésével, a technikai bázis növekedésével, a gyártástechnológiák korszerűsödésével azonban változott a megye munkásosztályának helyzete is. Azelőtt soha nem tapasztalt mértékben növekedett műszaki, szakmai műveltsége. Jelentős előrehaladás történt a szakmunkásképzés feltételeinek javításában. Űj iparitanuló iskolák létesültek Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. A megyében összesen ötvenhat tanteremmel bővültek az ilyen jellegű intézmények, s növekedett a tanműhelyek száma is. Az elmúlt öt év alatt 12 ezer fiatal szerzett szakmunkás-bizonyítványt. A munkásosztály helyzetének javulásához tartozik, hogy a harmadik ötéves tervben 15 ezerrel nőtt az iparban dolgozók száma. Ugyanis amellett, hogy megszűnt a munkaalkalom hiánya miatti elköltözés a megyéből, sokan azok közül is akik máshová jártak dolgozni, most helyben találtak munkát. Javultak az üzemekben a munkafeltételek. A ZIM melegüzemi nagycsarnokában például mindazt, ami azelőtt nehéz testi munkát igényelt, gépek végzik. A Fémmunkás Vállalatnál — ahol azelőtt a szabadban dolgozott a munkások többsége — korszerű új műhelycsarnokok épültek. Az üzemek rekonstrukciójának szerves részévé vált a tiszta, világos, jól felszerelt öltözők, fürdők, ebédlők, üzemi konyhák építése. A magasabb szakmai tudást igénylő, korszerűbb termékek gyártása kedvezően éreztette hatását a dolgozók jövedelmének alakulásában is. A munkások átlagkeresete mintegy 15 százalékkal növekedett. Iparunkkal együtt megyénk munkás- osztálya is fejlődött. Gyökeret vert körében a szocialista brigádmozgalom. A különböző alkalmak — mint most a X. nártkongrésszus — tiszteletére rendezett szocialista munkaversenyek, segítségével nemcsak megvalósítja a párt iparpolitikai célkitűzéseit, hanem jelentősen túl is teljesíti-
