Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

Pillantás a műhelybe Fejlődik a településhálózat Amit a keretterv tartalmaz A törvényerőre emelt negyedik ötéves terv kimondja, hogy: „a foglalkoztatás és a tele­pülések ellátottsági szín­vonalának közelítésével mérséklődjék az ország különböző területein élő népesség életviszonyaiban mutatkozó különbség.” Az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium az Országos Tervhivatallal egyetértésben korábban megbízást adott a Város- építési Tudományos és Tervező Intézetnek, ami azt eredményezte, hogy 1960—63-ban elkészült a településhálózat-fejleszté­si keretterv első változa­ta. Ez elsősorban téma­feltáró jellegű volt, és nem közigazgatási egysé­gekre bontotta az orszá­got, hanem régiókra. Így a megyék kisebb mérték­ben tudták csak hasznosí­tani. nagyvárost (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) kiemelten fej­lesszük, és kialakítsuk a középvárosok sorát. (Kecskemét, Székesfe­hérvár, Szolnok...) — keressük a fejlesztések leggazdaságosabb meg­oldását. szokat, szociológusokat, műszaki és társadalom- tudományi szakembereket egyaránt bevont a mun­kába. Az egyes megyék és városok vezetőivel folytatott tárgyalások, a konkrét területi elemzé­sek és helyi vélemények közelítették a valósághoz az elképzeléseket. Nagy távlatra 1969—70-ben kezdődött meg településhálózatunk egész rendszerének tfe­az ország különböző területein élő lakosság életkörülményeit dif­A cél komplex volta mind az előkészítés, mind pedig a megvalósítás módját meghatározta. Mindenre kiterjedő vizs­BACS-KISKUN MEGYE TELEPÜLÉSEK REGIONÁLIS SZEREPKÖRE E ZX HtltWtH FELSŐFOKÚ KÖZPONT KÖZÉPFOKÚ KÖZPONT KIEMELT ALSÓFOKÚ K. © ALSÓFOKÚ KÖZPONT • RÉSZLEGES ALSÓFOKÚ K. FALU FEJLESZTENDŐ KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY O ÜZEMI CÉLT SZOLGÁLÓ LAKÓTELEP KITERJEDT VONZÁSI KÖRREL REN9ELK. OouLÓtÉr lülvizsgálata, és a hosszú­távon jelentkező igénye­ket is figyelembe vevő hálózatfejlesztési tervkon­cepció kidolgozása. (Tele­püléshálózat alatt orszá­gunk településeinek —já­rulékos létesítményekkel: út, vasút stb. — vala­mint a köztük fennálló műszaki, gazdasági, kul­turális kapcsolatok min­denkor adott rendszerét értjük.) Többről van szó tehát, mint műszaki létesítmé­nyek kialakult rendszeré­ről. A rendszer tulajdon­képpen a szocializmus gazdasági alaotörvényé- nek érvényesülési terü­lete. Ez adja meg a mun­ka társadalmi fontossá­gát. Településhálózatun­kat nagy területre kell terveznünk, mivel a be­ruházások évtizedekig fognak funkcionálni, és a megvalósításuk igen költ­séges. Tehát a terv cél­ja, hogy: — a területi fejlesztés és tervezés követeimé­in nyeinek megfelelően, ferenciált fejlesztéssel a kiegyenlítődés irá­nyába vigyük, — egyes települések ki­emelt fejlesztésével elősegítsük az egészsé­ges városhálózat ki­alakulását' az urbani­zációs folyamat fel- gyorsítását, egyre több lakosnak biztosítva ez­zel a magasabb szín­vonalú városi életfor­mát, — helyes telepítési poli­tikával, megszüntetve a felesleges munkaerő- mozgást az országban, a fejlesztés eredmé­nyeképpen minden gazdasági-társadalmi- gazdaságföldrajzi egy­ségen lehetővé tegyük a megfelelő és szük­séges foglalkoztatást, valamint az adott te­rületen lakók egyre teljesebb gazdasági, kulturális, szociális. gálát és széles körű de­mokratizmus jellemzi a munkát. A Várostervező Intézet építészeket, köz­gazdászokat, agrárgazdá­A településhálózat-fej­lesztési kerettervvel egye­zően készülnek a megyei területrendezési tervek, amelyeket a megyei ta­nácsüléseken hagynak majd jóvá. A keretterv rövidebb (1985-ig) és hosszabb távlatra (2000-ig) 127 ki­emelt településre, város­ra, vagy városiasodó helységre határozza meg a fejlesztés irányát és mértékét. A tervezés és fejlesztés természetesen csak fo­lyamatosan értelmezhető, állandóan igazolódik a valósághoz. Ezért kívána­tos, hogy a résztervek elkészítésében a megyék aktívabban részt vegye­nek. Megyénkben az alföldi jellegnek megfelelően nagy határú településeket találunk. A Gazdasági Bi­zottság adottságaink alap­ján Bács-Kiskun profilját a mező- és élelmiszer- gazdaságban jelölte meg. Kecskemét 2000-ben Növekszik városaink (elsősorban: Kecskemét, Baja, Kalocsa) szerepe gazdasági, társadalmi, központi funkciója, hogy a hozzá kapcsolódó váro­siasodó illetve más tele­pülések számára magas­fokú ellátást, jó közleke­dési kapcsolatokat alakít­sunk ki. Ennek jegyében kiemelten kell kezelnünk a fentieken kívül Kiskun­félegyházát, Kiskunhalast, Bácsalmást, Kiskőröst és Kunszentmiklóst. Felsőfokú központi sze­repkörével Kecskemét szervesen beilleszkedik az egészségügyi stb. ellá-» . ország területének közép- tását, vonalán kialakuló százez­— Budapest ellenpólusa- rés lakosú városok sora­ként az öt vidéki ba. Vonzáskörzete egyre szélesedik. Feltétele ennek közlekedési hálózatunk rekonstrukciója, hogy a nagy- és középvárosaink közötti kapcsolatok ko­operációs, áruértékesítési, utazási és idegenforgalmi célzattal kibővülhessenek. A létesülő új területi ve­zető kórház egészségügyi, a bővülő Műszaki és Automatizálási Főiskola, valamint a Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum s az Óvónőképző Intézet oktatási vonzáskörzetét növeli a városnak. 2000-re megyénk min­den második lakosa fel­tételezhetően városlakó lesz. LEITNER LÁSZLÓ 4 A MAGYAR VÁROSOKON ÉS TELEPÜLÉSEKEN SAJÁTOS KETTŐSSÉG FIGYELHETŐ MEG. A SZEMLÉLŐT EGYRÉSZT MEGRAGADJA A TÁJAN­KÉNT VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSMAG. MÁSRÉSZT VISZONT AZ ÜGYNEVEZETT MAI ÉPÍTÉSZET ALKOTÁSAINAK TÜLNYOMÓ TÖBBSÉGE „NIKO- TEX” JELLEGTELENSÉGÉVEL IDEGEN MARAD A KÖRNYEZETTÖL. ÖNMAGÁBAN A MODERNSÉG Kő-, BETON- ÉS ÜVEGRENGETEGE NYOMASZTÓ HATÁSÚ. SZINTÉN KEVEREDIK A Jellegzetes és jellegtelen PETŐPI NÉPE MELLÉKLETE összeállította; Halász Ferenc Bács-Kiskun építészetében A z építészet állan­dóan jelen van életünkben, környezet­teremtő ereje feltétlenül befolyásolja érzelmein­ket, mindennapi közér­zetünket. A táji, egyedi sajátosságok különösen az alföldi városokban fel­tűnőek. Fokozottan fáj tehát az itt kialakuló épületek, együttesek kö­zömbössége, sőt — ami még rosszabb — zavaró hatása. Az építészet két­ségtelenül olyan társa­dalmi produkció, amelyet anyagi feltételek hatá­roznak meg elsősorban. Ez azonban nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az épületek a használ­hatóságon kívül szép és vonzó környezetet is teremtsenek. . Az alapvető feltétel a gondos, helyi adottságo- . kon alapuló, elmélyült tervezés. Tudomásul kell venni, hogy a jó építé­szeti mű létrehozása al­kotó munka. Lényeges lenne a beruházások jó előkészítése, annak szem­mel tartása, hogy az épít­tető a saját rizikóján túl felelős az egész tár­sadalommal szemben. Bács-Kiskunban olyan lakástípusok, tervcsalá­dok kidolgozása szüksé­ges, amelyek messzeme­nően figyelembe veszik a megyei építőipar lehe­tőségeit. A jelenlegi blokkos építési mód mel­lett meghonosodik az úgynevezett térzsalus rendszer is. A .lakástípusok kiala­kításánál szerteágazóak a lehetőségek. Érdemes ki­emelnünk a belsőudvaros vagy ismertebb nevén átriumházat. A sorházas beépítés mellett az átriumház kínál­kozik olyan lakástípus­nak, amely a hagyo­mányos családi háztól remélt előnyöket meg­adja. Ugyanakkor gazdaságos telekkihasználása révén megkönnyíti a tulajdonos helyzetét és nem akadá­lyozza a közművesítést sem. A külső zárt utcai homlokzat és a tömeg­formálás kapcsolódik a hagyományos fésűs be­építéshez. A típusnak to­vábbi előnye, hogy a há­zak csoportosan építhe­tők. A többlakásos épüle­teknél megoldásra vár a napfény káros hatásaitól való védelem, a tetőfö­démek hő- és vízszigete­lése, a hangszigetelés. A mindennapos, látszó­lag kis problémák közé tartozik az épületek szí­nezése. Szinte megdöb­bentő látni a semlegessé szürkülő, napszítta há­zakat, amelyeket erede­tileg a szivárvány szí­neivel díszítettek. Ennek oka a festék minőségi kí­vánnivalóin kívül a fel­használók meggondolat­lansága. Az Alföldön sok a napfényes óra. Az egyetlen szín a fe­hér, amely a mi körül­ményeink között tartós­nak mondható, és a falak, szerkezetek felmelegedését is meg­gátolja. A lehetőség ki­aknázásával — amit a népi építészet józan gya­korlatiassággal évszáza­dokon keresztül megtett — jellegzetesebbé válhat­nának alföldi városaink, falvaink, sőt, talán a for­málódó üdülőtelepek is. A lakótelepek többsé­gükben, sajnos, tényle­gesen telepek maradtak. A jövőben meg kell ke­resni azokat a megoldá­sokat, amelyek az új te­lepeket is megőrzik jel­legzetesen helyieknek. Ilyen lehetőség adódik például Baján a* Újvá­rosban, ahol korszerű be­építéssel kellene megis­mételni a Béke tér épí­tészeti gondolatát Vagy Kalocsán például Sí város sugaras szerkezetébe il­lene a Széchenyi lakóte­lepen és a buszállomás környékén egy-egy ma­gas ház, amelyek mint­egy ellenpontjai lennének a templomnak és az ér­seki palotának. Kecske­méten pedig a városkép gazdagítható a körúton belüli magas házak he­lyének gondos megvá­lasztásával. M a sem megnyug­tató a zöldterüle­tek, parkok sorsa. Fon­tosságuk nem- kíván kü­lön magyarázatot. Az al­földi porfergetegben lét­kérdés városaink parko­sítása. Egész fasorok tűnnek el nyomtalanul, amikor pedig minden fáért harcolnunk kellene. Sürgősen — amíg nem késő — részletes, a mik­roklímát figyelembe ve­vő tanulmányoknak kel­lene készülniük a zöld­területekről, amelyek ma­gukban foglalnák a leg­megfelelőbb növényfaj­tákat is. N agyon fontos vol­na, hogy a váro­sok tanácsai mellett a lakóhelyüket szerető szakemberekből álló bi­zottságok alakuljanak, ötletek, egyéni akciók ugyanis — mint az el­múlt évek bizonyították — nem hoznak lényeges változást. A munkameg­osztás megszervezésében nagy feladat hárul a MTÉSZ-re. Mennyivel iz­galmasabb és értelmesebb dolog volna Bács-Kiskun megyében létrehozni egy új városépítési rendszert, ebbe bevonni minden érdeklődőt — mintsem egy-egy szűk szakmai körnek szóló előadást megtartani. Megszervezni egy ötlet- és tervpályá­zatot, rendszeresen részt venni a beruházások elő­készítésében és bonyolí­tásában. Kercnyi JtíJsef A műszaki könyvnapok újdonságaiból Sok érdekes művel lep­te meg az olvasót a Mű­szaki Könyvkiadó az ok­tóberi műszaki könyvna­pok alkalmából. Kettőt választottunk ki a bő ter­mésből. DR. KRATOF1L DE­ZSŐ; ALGEBRA (PÉL­DATÁR). Ezt a könyvet elsősorban azoknak a kö­zépiskolásoknak ajánljuk, akik egyetemeken, vagy főiskolákon akarnak to­vábbtanulni, mert a kö­zölt példák fejlesztik a feladat-megoldó készsé­get. A könyv tartalma és terminológiája a most be­vezetett középiskolai tan­tervre épül. A szerző hat fejezetben ismerteti és példákkal illusztrálja a legfontosabb tételeket: 1. Algebrai alapfogalmak, 2. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek, 3. Egyenletrendszerek, 4. A hatványozás és logaritmus alkalmazásai, 5. Sorok, sorozatok, 6. Kombinato­rika. DR. SZŰCS ERVIN: A GÁZTÜZELÉS ALAPJAI. A könyv aktualitását a gáztüzelés mind erőtelje­sebb terjedése adja. A benne összegyűjtött kor­szerű elméleti és gyakor­lati ismeretek szinte nél­külözhetetlenek a tüze­léstechnikai szakemberek számára. A gázégés elmé­letének vázolása után a szerző a gyakorlati alkal­mazás kérdéseivel foglal­kozik. Ismerteti a gáztü­zelés égő- és tüzelőtértí­pusait, a tüzelőberendezé­sek rendszerezését és in­tenzitásnövelésük lehető­ségeit. Diagramokat kö­zöl a gázégéssel kapcsola­tos fizikai jellemzők egy­szerű kiszámítására. A megértést sok ábra és a gyakorlatban is hasznosít­ható táblázat könnyíti meg. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom