Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
A tervtörvény vitája a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) sát kívánjuk — bár sok helyen, ahol laza a munkafegyelem, és évek óta nem rendezték a normákat, erre is szükség van —, hanem a korszerű technikához, a modern technológiához szükséges lelkiismeretes, jól szervezett munkát. A Minisztertanács elnöke ezután a tudománynak a termelésben betöltött szerepéről szólt. Ezzel kapcsolatban megemlítette az oktatási rendszer továbbfejlesztését és a tananyag felfrissítését. Társadalmunkban — mondotta — olyan dolgozókra van szükség, akik elődeiknél hatékonyabban készek és képesek dolgozni. Amint a tudomány mindinkább termelőerővé válik, szükség van a gazdasági tevékenység strukturális átalakítására. Népgazdaságunk mindinkább az intenzív fejlesztés szakaszába lép. A következő esztendők, az elmúlt két-há- rom esztendővel együtt, egy sajátos „átváltási időszaknak” tekinthetők. Az egyik fejlődési szakaszból a másikba való átváltás természetesen nem történhet látványosan, „egy csapásra”. Erőteljes műszaki, technikai haladás, a termelékenység és a jövedelmezőség fokozása, a szakképzettség dinamikus fejlesztése és a hatékony beruházási politika — ezek az intenzív gazdasági fejlődés fő eszközei. A továbbiakban vázolta a Minisztertanács elnöke a vezetés korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. A vezetés módszereit az elért műszaki-technikai színvonalhoz kell igazítani, így az új elektronikus számítógépek természetszerűleg más vezetési stílust és módszereket követelnek. A vezetés javítása szorosan összefügg az egyéni felelősség fokozásával is — hangsúlyozta Fock elvtárs. Az egyéni felelősség növelésére az anyagi ösztönzés eszközeit is helyesebben kell alkalmazni. Aki nagyobb felelősséget vállal magára, s tisztességgel el is végzi a reá bíztott munkát, az az erkölcsi megbecsülésen kívül nagyobb anyagi elismerést is érdemel. És megfordítva, aki hanyagul dolgozik, vagy kárt okoz. az közvetlenül érezze ennek következményeit. Fontos, hogy a fokozott felelősség növekvő demokratizmussal párosuljon. A vezető döntése tartalmazza a kollektív bölcsességet is. Beszéljünk minden gazdálkodó egységnél, minden munkahelyen őszintén, nyíltan a dolgozókkal, magyarázzuk meg világosan a célokat és a tennivalókat. Tájékoztassuk őket rendszeresen a feladatokról, a közösen elért eredményekről, ugyanakkor vessük fel a munka közben adódó problémákat, nehézségeket is. A dolgozók tájékoztatása és érdekeltségének fokozása a terv sikeres végrehajtásának állandóan megújuló erőforrása. Ezek után a negyedik ötéves terv teljesítésének nemzetközi feltételeiről szólott a Minisztertanács elnöke. Első helyen a KGST-országokkal való szorosabb együttműködést említette. Népgazdaságunk negyedik ötéves tervét egyeztettük KGST-partne- reinkkel. Különös jelentőséget tulajdonítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek, mert a következő öt évben a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi forgalmunk több mint 50 százalékkal emelkedik. Ám a mainál jobban kell ismernünk az export minden területén a külföldi vevők igényeit és ennek megfelelő cikkekkel kell jelentkeznünk a piacokon. Külpolitikai elveinknek is teljesen megfelel, hogy aktívabban vegyünk részt a gazdasági problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben és bővítsük nemzetközi gazdasági együttműködésünket. Külpolitikánk alapjaként említette meg Fock elvtárs a Magyar Népköztársaság kormányának részvételét a szociálisig közösség egységének megszilárdításáért folytatott harcban. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között aláírt szerződést jelentős eseménynek nevezte mind az európai biztonság, mind az általános nemzetközi viszonyok tekintetében. Kifejezte reményét, hogy ez a szerződés hozzájárul majd a Német Szövetségi Köztársaság ég a többi szocialista ország viszonyának rendezéséhez is. Mi mindig a béke erőinek oldalán állunk és elítéljük az agressziót. Hitet teszünk Indokína és a Közel-Kelet haladó népeinek igazságos ügye mellett, s a szocialista közösség többi országával együtt a Magyar Népköztársaság is arra törekszik, hogy a világ békéjét fenyegető agressziót politikai eszközökkel megszüntesse. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk az ENSZ- nek. Véleményünk szerint ugyanis a világiszervezet potenciálisan alkalmas arra, hogy közreműködjék korunk nemzetközi problémáinak békés eszközökkel történő megoldásában. A Minisztertanács elnöke felszólalását a következő szavakkal fejezte be; Képviselő elv társak! Az elnyomás, a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozók az elmúlt 25 évben századok elmaradottságán változtattak. Nagyszerű sikereket értünk el hazánkban. Nem kétséges, hogy a politikai öntudat, az általános műveltség, a nagyobb szakmai tudás segítségével az elkövetkező időszakában is új, nagy eredményeket érhetünk elA Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány következetes, töretlen vonalú politikát folytat. Ugyanezt mondhatjuk el gazdaságpolitikánkról. Tevékenységünkkel a dolgozó tömegek egyetértenek. támogatják azt és elképzeléseink megvalósítására törekszenek. Meggyőződésem, hogy az új ötéves terv végrehajtásával lényegesen előbbre jutunk a szocializmus építésében. A képviselők nagy tapssal fogadták Fock Jenő beszédét. A törvényjavaslatról folytatott vitában ezután felszólalt dr. Novak Pálné, a Hatvani Városi Tanács osztályvezetője, Varga Gyula, a Zala megyei párt- bizottság első titkára. Kocsis József, a Soproni Városi Tanács V. B. elnökhelyettese Kissgergely Lajos, a Péti Nitrogén Művek igazgatója, Szabó István tsz-elnök. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Nagy Richárd, a Budapest, VIII. kerületi pártbizottság löki Kossuth Tsz tagja, első titkára, Kéri Vencel, a Dorogi Szénbányák igazgatója, Molnár István budapesti művezető, dr. Havasi Béla, a miskolci városi pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács V. B. elnöke, Borivó Károly, a tiszaKlujber László, a móri járási pártbizottság első titkára, dr. Veréb János állatorvos, Bács megyei képviselő, Kovács Istvánná, a kistarcsai Fésűsfonó szocialista brigád vezetője, Orbán József, a szolnoki cukorgyár csoportvezetője, Petrovics Emil Kossuth- díjas zeneszerző, dr. Bélák Sándor, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, Valaska László, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat műszaki igazgatóhelyettese és Báli Ferenc szabad- szállási tsz-elnök. Dr. Veréb János felszólalása Tisztelt országgyűlés! A kormányprogram szerint már eddig létrehozott nagyüzemi, iparszerűen termelő sertéstelepek működésével kapcsolatos gyakorlati problémákról valamint a háztáji állattenyésztés alakulásáról kívánok néhány gondolatot felvetni. Bács-Kiskun megyében jelenleg 6 iparszerűen termelő sertéstelep működik. Az eddigi tapasztalatok felszínre hoztak olyan hibákat, melyek veszélyeztetik részben a rentabilitást, s nem utolsósorban a telepen belüli állategészségügyi helyzetet. A hibák közül elsőnek említem a takarmány- és a koncentrátum gyenge minőségét. Táptakarmánygyártásunk az utóbbi években sokat fejlődött ugyan, de ma is gyakran kifogásolható a minőség. Hiányoznak a gyártásnál a megfelelő számú granuláló berendezések. Ezért a tápban oxidálódott alapanyagok gyakran emésztőszervi megbetegedéseket idéznek elő a sertéseknél. Hibaként jelentkezik a már üzemelő sertéstelepeknél az is, hogy a különböző nyugati cégektől átvett típustelepek épületeit szolgai módon lemásoltuk anélkül, hogy az ott működő berendezéseket is átvettük volna. így fordulhatott elő, hogy a mélykúti Űj Élet Tsz 76 millió forint beruházással épített sertéstelepe már csaknem 1 éve üzemel, de a ventillációs berendezések nem működnek, s ugyanígy a takarmánylánc sem. A korszerű épületekben lapáttal dobálják be a takarmányt a sertések közé. Ilyen módszerek mellett igen drága sertéshús kerül a közönség asztalára. Gazdaságilag bármilyen szilárd termelőszövetkezet pénzügyi stabilitását veszélyeztetik az efféle hiányosságok. Ne feledjük el a régi paraszti mondást: a sertés vagy hoz, vagy visz. Ilyen volumenű sertéstelepeken ha visz, nagyon sokat visz, és elsősorban a tsz-tagság személyi jövedelmét veszélyeztetheti, másrészt az állam által hitelezett beruházási költség megtérülési idejét teszi bizonytalanná. Hibaként jelentkezik továbbá, hogy nincs még nálunk egy kikísérletezett, egyöntetű sertésfajta, amely a legjobban bírja az iparszerűen termelő telepek tartási viszonyait. Gondolok itt a fehér hússertés különböző keresztezéseiből előállított, vagy előállítandó hibridekre. A negyedik ötéves terv irányszámaiban szerepel, hogy másfél millió sertés- férőhelyet kívánunk létesíteni. A férőhelyek ilyen arányú növelése szükséges is a hústermelés mielőbbi fellendítése érdekében. Javasolom, hogy a másfél millió sertésférőhely létesítésekor iparszerűen termelő, modern sertéstelepet csak annyit létesítsünk, amennyit maradéktalanul ki is ^tudunk szolgálni megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánytáppal, a zökkenőmentes üzemeltetéshez szükséges teljes gépsorokkal. Javasolom továbbá, hogy nagyobb volumenű sertéstelepeket csak olyan helyre telepítsünk, ahol meg is tudják termelni a szükséges takarmányt. Közgazda- sági tényezők bizonyítják, hogy a gazdaságosság fokozódik a telepen létesítendő önálló takarmánykeverővel, ahová csak a súlyban kisebb koncentrátumot kell szállítani nagyobb távolságról. A fejlesztésnek és a korszerűsítésnek fokozatosnak kell lennie, s míg nem érnek meg a feltételek a teljes gépesített telepek működésére, addig a kül- terjesebb állattenyésztést is folytatnunk kell. Az állategészségügyi szolgálat is nehéz feladat előtt áll. A tervidőszakban részint a fertőző betegségek, elsősorban a tbc és a brucellózis felszámolását kell megoldania, az egyéb fertőző betegségek ellen pedig a preventív védekezést kell megszerveznie.' Olyan általános állategészségügyi helyzetet kell teremteni, amely a nemzetközi állategészségügyi rendelkezéseknek megfelel, hogy az élőállat- és húsexport zavartalan legyen. A háztáji sertéstenyésztés fejleszthető és már fejlődött is. Jónak bizonyult az ÁFÉSZ-ek által bonyolított kocaakció még akkor is, ha nem mindig sikerült jó tenyészanyagot kiadni. Tovább kell fejlesztenünk az úgynevezett bedolgozó rendszert, a háztáji állattenyésztésben. Az ipar és kereskedelem feladata, hogy nagyobb mennyiségben, nagyobb választékban és elfogadható áron hozza forgalomba a háztáji gazdálkodáshoz szükséges kisgépeket. Így nem a hagyományos háztáji állattenyésztést fejlesztjük, ami sok fizikai munkával járt együtt, hanem e téren is előrelépünk. Tény, hogy falun igen sok állati férőhely áll jelenleg még üresen, kihasználatlanul. Az utóbbi években a háztáji állattartás a már említett okok miatt — a kisállattenyésztés felé tolódott. Ezt szívesen is végezték, de a tojás időszakonként kiszámíthatatlan átvétele miatt félő, hogy a baromfitenyésztési kedv is csökkenni fog. Báli Ferenc felszólalása Népgazdaságunk negyedik ötéves tervéről szólva, a mezőgazdaságot érintve, két témával kívánok foglalkozni: a gépesítéssel és az alkatrészellátással, valamint a vetőmagtermeléssel és ellátással. . . A gépesítés fejlesztésének legfontosabb tervezett mutatói: 45 ezer traktor, 5 ezer gabonakombájn. Közismert, hogy a mezőgazdaságban, különösen a termelőszövetkezetekben az erőgépállomány nagyobb része elavult. Ez évben a rendkívül nehéz gabonabetakarítás miatt meggyorsult a gabonakombájnok amortizációja. A becslések szerint 20 százalékra tehető a teljesen leromlott, vagy már csak ráfizetéssel javítható kombájnok száma. Véleményem szerint az előirányzaton belül arra kell törekedni, hogy a 45 ezer traktor jelentős része nagy teljesítményű erőgép legyen. Az ötezer gabonakombájn, amellyel az állományt fejleszteni tervezik, szerintem kevés. Főleg azért, mert az előirányzat szerint gabonából a negyedik ötéves terv végére mintegy 30 százalékkal nő a termésátlag. Ez a növekedés leköti a gépparkot, az ötezer új kombájnt is, így alig marad biztosíték az amortizálódott betakarítógépek pótlására. A későbbiekben rátért az alkatrészhiány okozta károkra. Többek között hangoztatta: — Egyet említek a legalapvetőbbek közül, a hidraulikagyártás gondjait, amely szinte általánosnak mondható. A modern erő- és betakarítógépek mindegyike, de a munkagépek túlnyomó többsége is hidraulikus rendszerű. A szükséges hengerek, nyomócsövek, tömítések, ha kaphatók is, minőségileg többnyire kifogásolhatók. A mi gazdaságunkban a szabadszállási Lenin Termelő- szövetkezetben, a fentiekből adódóan az erő- és betakarító gépek 25—30 százalékának átlagban rossz a hidraulikája. Az alkatrészhelyzet súlyossága miatt ma már csak határozott, konkrét, gyors megoldások segíthetnek. Javaslom, hogy a mezőgazdasági gépek alkatrész-ellátottsága ipari jelleggel szerveződjön meg, a tárcakereten belül. Helyes kezdeményezésnek tartom a Kecskeméti Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat törekvését. Harmincmillió forint beruházással kíván alkatrészgyártásra berendezkedni. Foglalkozott a felszólaló a búza vetőmag termesztésével. Rámutatott, hogy az utóbbi évek kalászos, főleg búzatermésének átlagai szinte töretlen ívben emelkedtek. Ezt a növekedést az idei kedvezőtlen időjárás és egyéb okok megszakították. A Kalocsai Termelőszövetkezeti Területi Szövetség, amely 57 közös gazdaság képviselete már 1968 nyarán foglalkozott a kenyérgabona-termelés gondjái- val. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek 33— 35 százaléka nem rendelkezik minőségi, úgynevezett fokos vetőmaggal. — A jó technológia és a vetőmag igazolására a fentiekkel szemben engedtessék meg termelőszövetkezetünk példájának ismertetése — folytatta a képviselő. — A harmadik ötéves terv időszaka alatt évente 25,7 mázsa holdankénti termésátlagot értünk el búzából. A jelenlegi kedvezőtlen esztendőben is — 900 hold átlagában — 22 mázsa 15 kilogramm termést takarítottunk be. Gazdaságunk öt év átlagában csaknem 10 százalékban első fokos, 30 százalékban másodfokos, 60 százalékban harmadfokos kalászos vetőmagot vetett. Miért nincs megfelelő minőségű, elegendő vetőmag? Véleményem szerint ennek több oka van. Az egyik: magasabb szaporítási fokon vetőmagot elég hosszú időn keresztül csak az állami gazdaságok termelhettek. Az idén is csak néhány termelőszövetkezet kapcsolódhatott be termelésükbe. A másik ok: az alacsonyabb, harmadik és negyedik fokos vetőmagtermesztés nem olyan gazdaságos, mint az árugabona termesztése. Hangoztatta: A negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően szükségesnek tartom a Vetőmagtermel tető és Értékesítő Országos Vállalat műszaki rekonstrukciójának végrehajtását. A vállalat elavult, 30— 40 éves gépei ma már nem felelnek meg a követelményeknek. Egyúttal szükséges, hogy e vállalat részére az export-import jogot is megadják. Sok bonyodalmat okoz, hogy az általa termeltetett vetőmagot más vállalat viszi ki és ugyancsak e vállalat hozza be és adja át a termeltetésnek az importmagot. Felszólalását ezekkel a szavakkal fejezte be: — Népgazdaságunk negyedik ötéves tervét reálisnak tartom. Alkalmasnak társadalmunk fejlesztésére, nagyszerű célkitűzéseink megvalósítására. Megvan erre a mozgalmi fedezet is, amelyet dolgozó népünk munka- és alkotókészsége biztosít. A magam területén azon igyekszem, hogy a mozgalmi fedezet termelői tisztességgel és felelősséggel párosulva minél magasabb szinten érvényesüljön. * Az országgyűlés ma folytatja munkáját.
