Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
JÁRÁSI, VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEK W7 • 1 >r ••••#■ r Kiskorost járás Egy ségben a közös célokért A kiskőrösi járás kommunistáinak pártértekezletét október 10-én tartották a járási pártbizottság székházában. Boza József, a végrehajtó bizottság első titkára üdvözölte a küldötteket és meghívottakat, köztük Buda Gábort, a megyei pártbizottság titkárát, ár. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács vb-elnökhelyette- sét és Merble Károlyt, a KB munkatársát. A pártértekezlet ezt követően megválasztotta az elnökséget, Csizmadia Tibor személyében a levezető elnököt és a munkabizottságok tagjait, vezetőit. A megnyitó után Boza József előterjesztette a járási bizottság írásos anyagot kiegészítő szóbeli jelentését az eltelt négy év munkájáról. Az előterejsztés bevezető része a járás társadalmi és politikai viszonyaival foglalkozott. Megállapította, hogy a kiskőrösi járás iparilag fejlődő, de alapjában véve intenzív mezőgazda- sági körzet. A mezőgazda- sági lakosság az 1966-os pártértekezlet óta csökkent, de még így is közel kétszerese az országos aránynak. Az ipar viszonylagos fejletlensége miatt jelenleg még sokan járnak Budapestre vagy egyéb városokba dolgozni és jelentős arányú a nem foglalkoztatott, leginkább nőkből kitevődő munkaerő. A járás társadalmi változásainak legjelentősebbje a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. telmiségiek száma és összetétele is. A járás iparosodásának eredményeként A falu gazdasági, társadalmi és kulturális életét ma már a szövetkezetek határozzák meg és ez az egységes paraszti osztály kialakulását biztosítja. Természetesen a különböző feltételek között gazdálkodó szövetkezetek között életszínvonalbeli különbségek vannak. De a szakszövetkezetekben a vagyoni különbségek a tagságon belül is differenciálódást eredményeznek. A községek arculatának megváltozásához döntő mértékben járultak hozzá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a kisipari szövetkezetek is. Javult az orvosellátás, emelkedett a műszaki érjelentős számú női munkaerő vállalt munkát az ipar és a mezőgazdaság területén. Döntő többségükben azonban szakképzetlenek. A nők egyenjogúságáért tett erőfeszítéseinket még nem tekinthetjük befejezettnek, mert gyakorlati érvényesülésüket korlátozzák a szemléleti maradványok. Jelentős számú a járás tanyai településein élő fiatalok száma is. Ifjúságunk rekvését kell megemlítenünk. Területünkön élő szlovák és német nemzetiségűek helyeslik politikánkat és egyenrangú tagjai államunknak. Részvételük a politikai és társadalmi életben a községek többi lakóival azonos. Erősödött az üzemi demokrácia. Ipari vállalataink elmaradott technológiai színvonala következtében a munkások fejlődése társadalmi és politikai téren lassúbb volt, mint a megye más területein és esetenként formális a dolgozók részvétele a döntésekben. Ugyanez vonatkozik mező- gazdasági munkások újonnan kialakuló rétegére is. A gazdaságpolitikai helyzetet elemezve a beszámoló megállapította, hogy a harmadik ötéves tervet várhatóan túlteljesítik. A járás társadalmi, politikai és gazdasági életének alakulására a gazdasági reform kedvező hatást gyakorolt. Az ipar termelése növekvő részarányú és a mező- gazdasági termelés több mint 40 százalékát képviseli. Így a tervezettnél nagyobb erőforrások is keletkeztek, ami a további ipar- fejlesztés növelésére fordíthatók. Növekedett aszol- egyetért pártunk politiká- gáltatás mennyisége és maijával és támogatja azt. nősége, bár még mindig A járás politikai viszo- nem éri el a követelmé- nyairól szólva pártunknak nyék szintjét. Noha építő- a nemzeti egységre való tö- ipari vállalatot nem sikerült létrehozni, örvendetesen növekedett a különféle gazdasági egységek építőipari részlegeinek száma, és gépesítésük foka. A gazdasági önállóság növekedése elősegítette a termelési struktúra előnyös változásait. A kiskőrösi járás a megye élelmiszer-gazdaságának jelentős részét alkotja, s a termelés mintegy 18 százalékát adja. Különösen a szőlőtermelés 10,4 százalékos növekedése emelkedik ki a tervidőszak alatt. A tsz-ek gabonatermelését teljesen gépesítették és nőtt a műtrágya-felhasználás is. Bor tárolására és feldolgozására jelentős tárolótér épült (70 000 hl) és a 420 vagonos hűtőházkapacitás is a fejlődés bizonyítéka. A termelés növekedésével együtt nőtt mezőgazdasági üzemeink kereskedelmi tevékenysége is. A szövetkezetek vagyona növekedést mutrt, stabilizálódott a tagság létszáma, és a tagokat érintő szociális rendelkezések jó hangulatot eredményeztek. Az előző tervidőszakhoz képest jelenleg a nagyüzemi ültetvények járulékos beruházása került előtérbe, ezek egyben a tagság igényeinek kielégítését is szolgálják. A szövetkezetek kollektív vezetése megszilárdult és megszűnt a felvásárló vállalatok és ipari (Folytatás az 5. oldalon.) Városuk jövőjéről tanácskoztak... Növekszik a politikai aktivitás (Folytatás a 3. oldalról.) tett a pártbizottság és az alapszervezetek tevékenységével is. Mint megállapította: A pártbizottság és a vb irányító és ellenőrző tevékenységét úgy gyakorolta, hogy közben tovább fejlesztette az állami és társadalmi szervek közötti munkamegosztást. Fő törekvése az volt, hogy megszüntessék a párthuzamos- ságot a különböző szervek munkájában. Kiemelt feladatként kezelték a párt káderpolitikai elveinek megvalósítását. Az elmúlt négy év alatt tartalmilag és szervezetileg is fejlődött a politikai oktatás. A pártoktatás — melyen évi átlagban közel kétezren vesznek részt — egyre inkább a párttagság differenciált és megfelelő színvonalú képzését szolgálja. A beszámoló foglalkozott a termelés pártellenőrzésének kérdésével, az állami szervek és tömegszervezetek pártirányításának helyzetével és feladataival. Számot adott az alapszervezetekben lefolyt vezetőségválasztások tapasztalatairól, majd meghatározta a helyi pártszervek és szervezetek legfőbb tennivalóit az újabb négy esztendőre. Hegedűs Ferenc vitaindító referátumát összegezve a következőket mondotta: Az elmúlt négy év alatt a város területén nagyon jelentős eredményeket értünk el minden vonatkozásban, de sok nehézséget is le kellett küzde- nünk. Az elkövetkező időszak sem lesz könnyű. Bízunk azonban abban, hogy a város jövője érdekében álló feladatok végrehajtását magáénak tekinti az egész lakosság. Bízunk abban is, hogy a kommunisták, mint eddig is élenjárnak céljaink és terveink megvalósításában, hogy a következő pártértekezleten még jobb eredményekről adhassunk számot. Sztanovjev András, a pártbizottság első titkára arról tájékoztatta részletesen a küldötteket, hogy a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat megvitatása során milyen vélemények és javaslatok születtek az alapszervezetekben. Egyúttal kifejtette a vb álláspontját is arra vonatkozóan, mit támogat és mit nem az indítványok közül. Az igen alapos értékelés, mely érvelt és vitázott is a helyes elvek kialakítása érdekében, jó alapot adott a további vitához. A szóbeli tájékoztató után megkezdődött az érdemi vita, melyben részt vettek: Pataki Árpád, a Villamosszigetelő Vállalat gyáregységének igazgatója, dr. Fazekas Lajos, a kórház igazgató főorvosa, Horváth Elekné, a megyei párt- bizottság tagja, a Háziipari Szövetkezet párttitkára, Ko- csány János, a pálmonos- tori Keleti Fény Tsz tagja. B íbok Kálmán városi munkásőr-parancsnok, Gergely Miklós, a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Bense György művelődési osztály- vezető, Fekete Pálné országgyűlési képviselő, a dohánybeváltó üzem párttitkára, Pécsi Miklós kommunista veterán, nyugdíjas. Szapkov Miklós városi KISZ-titkár, dr. _ Juhász Antal városi vezető ügyész, Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, dr. Glied Károly, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnökhelyettese és Somlai Ferenc alezredes, a magasabb katonai egység politikai osztályvezetője. Glied elvtárs tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét Kiskunfélegyháza város és a hozzá tartozó községek kommunistáinak. Elismeréssel szólt azokról a példamutatóan szép eredményekről, melyeket az iparfejlesztésben értek el, ahol megszűntek a foglalkoztatási gondok. Megerősítette azoknak a felszólalásoknak a helyességét, melyek a fejlesztés intenzív oldalára, a korszerűsítésre, a termelékenység fokozására és a minőség javítására hívták fel a figyelmet. Az elismerés hangján szólt a város mező- gazdasági üzemeinek munkájáról is, melyek tavaly mérleghiány nélkül zárták az esztendőt, s az idei kedvezőtlen Időjárás ellenére is hasonló célokért küzdenek. A gépesítés problémáit is szóba hozva arról beszélt, hogy minden reális és jogos panasz ellenére nem lehet a teljes felelősséget a központi szervekre hárítani. Az előállott helyzetnek sokféle összetevője van és a gondok nem küzd- hetők le máról holnapra. Hangoztatta, hogy a város eddig is példát mutatott a szakmunkásképzésben és erre hívta fel a jövőben is a figyelmet. Szólt a kommunális eredményekről, majd a felszólalásokra reagálva a város egészségügyi és kereskedelmi problémáinak megoldásával kapcsolatosan fejtette ki a javaslatokat támogató véleményét. A második napirend során a küldöttek az ügyrendnek megfelelően újabb négy esztendőre szóló megbízatással megválasztották a városi pártbizottságot, s 31 küldöttet választottak a megyei pártértekezletre. A választások után a városi pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és a titkárokat. A pártbizottság első titkárának ismét Sztanojev Andrást. titkárnak pedig Hegedűs Ferencet választotta meg. i F. T. P. (Folytatás a 3. oldalról.) dalmi juttatások kiterjesztése a tsz-tagokra is jó hatással volt. A munkában kiöregedett emberekről való gondóskodást bizonyítja a nyugdíjak fokozatos emelése. A kiskereskedelmi forgalom az 1965. évi 188,1 millió forinttal szemben ez évben — Várhatóan — eléri a 302,7 millió forintot. A tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése arra utal, hogy emelkedett a szebben berendezett lakások száma, a lakáskultúra. Jelentős a takarékbetétállomány, a személygépkocsik és motorkerékpárok számának növekedése. Valamelyest javult a lakás- helyzet, amiben nagy érdeme van a magánépítési kedv növekedésének. Erről tanúskodik az, hogy 464 lakás épült magánerőből, 445 állami, vállalati erőből és KISZ-akció keretében. Az építést jelentősen segítette az OTP is kölcsönökkel. Az elmúlt öt év során a családok 20 százaléka költözött új lakásokba. A lakásépítés nagyobb ütemét a kevés és gyengén gépesített építőipari kapacitás, az építőanyagok és korszerű építésszerkezetek hiánya akadályozta. A negyedik ötéves tervben 1200 lakás építését irányoztuk elő, — többségükben a Széchenyi-lakóte- lepen. kisebb részük a városközpont rekonstrukciója keretében kerül felépítésre, állami, OTP, vállalati és építőtársulások finanszírozásában. Segíteni kell a kis családi házak építését is. A, lakáselosztásnál a fizikai dolgozókat, a nagy- családosokat és a rendkívül mostoha körülmények között lakókat kell előnyben részesíteni. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgálja az egészségügyi és szociális ellátás, ami ugyancsak tovább fejlődött a beszámolási időszakban. A beteg- ellátás és megelőzés feladatát a város kórháza és rendelőintézete egységben és együttműködésben látja el. Felvevő területe a közigazgatás átszervezésével nőtt, ami fokozta az amúgy is nagy megterhelést. Az egészségügyi ellátás minőségi és mennyiségi növekedését szolgálja a kórház folyamatban levő rekonstrukciója (közel 50 millió forint, ebből 25 millió megvalósult), aminek eddigi eredménye, hogy a kórházi ágyak száma 547-ről 629-re emelkedett. korszerűbbé vált a fűtés, az eszközellátottság, a belső elrendezés. Szociális otthonunk tíz férőhellyel bővült, jelenleg 90 férőhelyes. A szociális ellátás továbbfejlesztésére új bölcsőde építésével növelni kell a bölcsődei férőhelyeket. A volt szülészeti épület igény- bevételével bővíteni kell a szociális otthoni elhelyezés lehetőségét Megoldandó az öregek napközi otthoni ellátása. Végül foglalkozott a beszámoló jelentés a város ideológiai, kulturális feladataival, a közoktatás, a népművelés helyzetével, majd a pártmunka időszerű kérdéseit elemezte. A szóbeli kiegészítést követően Dániel Géza, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja összegezte a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezetének megvitatásával kapcsolatos tapasztalatokat, észrevételeket. A két előadást követően megkezdődött az írásbeli beszámoló jelentés vitája. A beszámolót minden küldött már korábban megkapta, s így alkalma volt azt tanulmányozni. A vitában felszólalt: Fónagy Gyula nyugdíjas, Bajzák Béla, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat igazgatója, Molnár Lászlőné, a Textilfeldolgozó Vállalat KlSZ-szervezeté- nek titkára, dr. Horváth Bertalan, a városi kórház igazgató főorvosa, Romsics Sándor, az Iszkra Termelő- szövetkezet elnöke, Tóth Ferencné, a Sütőipari Vállalat dolgozója, Szabóki László, a KISZ városi bizottságának titkára, Érsek Kálmán, a fiúnevelő-intézet igazgatója, Vén Lászióné óvónő, Szeberényi István, a városi tanács vb művelődési csoportjának vezetője, Korsós Lajos, a Vas- és Fémipari Ktsz elnöke, Kovács Róbert, a 619-es Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója, Hagymást Dánielné, a Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozója, Bai Jenő, az I. István Gimnázium igazgatója, Krisztián János, a fiúnevelő-intézet tanára, Kormos Miklós, az MSZMP Politikai Főiskolájának hallgatója, Geri István, a városi tanács vb- elnöke, Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára és dr. Nyámádi József, a városi tanács vb- titkára. Az első két napirendi pont vitáját Mester József és Dániel Géza foglalta össze, majd a pártértekezlet — titkos szavazással — megválasztotta a 45 tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 15 városi küldöttét. Majd az újonnan megválasztott városi pártbizottság ülést tartott, amelyen titkárt, 11 tagú végrehajtó bizottságot, fegyelmi bizottságot és ez utóbbinak elnököt választottak. Az MSZMP városi bizottságának titkára Mester József elvtárs lett. £. a
