Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Nemzetközi konzervipari tanácskozás Kecskeméten Járási, városi párt értekezletek Kalocsai járás eredmények a Duna mentén Szombaton délelőtt 9 órakor Dunapatajon, a műve­lődési ház nagytermében kezdődött meg a kalocsai járás kommunistáinak pártértekezlete. A tanácskozá­son részt vett Barinkai Oszkár, a KEB titkára, Bor­sodi György, a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője, Varga Ferenc, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottságának első titkára üdvözölte az értekezlet résztvevőit, akik ezt követően megválasztották a munkabizottságokat, il­letve Pétiké Jánost, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnökét az értekezlet levezető elnökének. Vasárnap érkeztek meg a küldöttségek Kecskemétre, a hétfőn megnyíló II. nem­zetközi konzervipari ta­nácskozásra. Este az Arany­homok Szálló különtermé­ben a CIPC, a Konzerv- gyártók Állandó Nemzetkö­zi Bizottságának irodája vi­tatta meg a találkozó hiva­talos programját és a pub­likációk témáját. Az ülés után dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­ső helyettese adott foga­dást,. amelyen a küldöttsé­geken kívül ott voltak a megye és a város párt- és állami szerveinek képvise­lői. Hétfőn délelőtt a kecske­méti városi tanácsháza dísztermében került sor a találkozó hivatalos meg­nyitására. Dr. Soós Gábor köszöntötte a tanácskozás külföldi és hazai vendégeit. Az elnökségben foglalt he­lyet H. P. Pereira, a Kon­zerv gyártók Állandó Nem­zetközi Bizottságának el­nöke, továbbá a nemzetközi szervezet több tisztségvise­lője és Kovács László, a Magyar Konzervipari Tröszt vezérigazgatója. Ott volt a megnyitón dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, dr. Matos László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Er­délyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Reile Géza, a váro­si tanács vb-elnöke, dr. Mé­szöly Gyula Kossuth-díjas, a Duna—Tisza-közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, a hazai konzerv­gyárak, mezőgazdasági ku­tatóintézetek képviselői, közöttük Szenes Endréné, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet igazgatóhe- lyettése, a magyar szerve­ző bizottság elnöke^ Dr. Soós Gábor megnyitó­beszédében hangoztatta, hogy a magyar konzerv­ipar örömmel vállalta e ta­lálkozó előkészítését és megszervezését. A • konfe­rencián 23 ország 153 kép­viselője van jelen, közöttük a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor- jszág, áz NDK, Finnország, | Anglia, Olaszország, Svéd­ország, Kuba, Spanyolor­szág, Törökország, amelyek nem tagjai ugyan a nem­zetközi szervezetnek, de érdeklődést tanúsítanak an­nak munkája iránt. Han­goztatta a miniszterhelyet­tes hogy a világ élelmezési problémája rendkívül ösz- szetett feladat, és megol­dása összehangolt, egyen­letes ütemű fejlesztéssel valósítható meg. Ez a kon­ferencia — mondotta a mi­niszterhelyettes — hozzá­járul a szorosabb együtt­működés megteremtéséhez. A megnyitó után H. P. Pereira, a nemzetközi bi­zottság elnöke, az állandó bizottság képviseletében köszöntötte a tanácskozást. Heikal egyiptomi tájé­koztatásügyi miniszter a londoni Times-nak adott interjújában kijelentette: Országa hajlandó belemen­ni a jelenlegi szuezi tűz­szünet meghosszabbításába, de nem hajlandó elfogad­ni „az egyik meghosszab­bítást a másik után”. Ha a tűzszünet meghosszabbí­tása nem vezet eredmény­re, nem marad más vá­lasztásunk, mint újból meg­kezdeni a harcot — mon­majd Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezér- igazgatója ismertette a ma­gyar konzervipar helyzetét. Az ebédszünet után A konzervipar és a mezőgaz­daság kapcsolata címmel a nemzetközi szervezet gaz­dasági bizottsága elnöké- .nek, Bonnet úrnak beszá­molója hangzott el, majd Mme Genevieve Peyrard francia küldött ismertette a közös piaci ■ tagországok mezőgazdaságának és fel­dolgozóiparának kapcsola­tait. A vitában felszólalt Lothar Wolter, a magde- burgi (NDK) gyümölcs- és zöldségfeldolgozó-ipari ku­tató intézet igazgatója. Este a tanácskozás részt­vevői a Kecskeméti Katona József Színházban a Buda­pest Táncegyüttes műsorát tekintették meg, majd a Bács-Kiskun megyei Ta­nács adott fogadást a ven­dégek tiszteletére. Kedden szakmai előadá­sokkal, majd a Nagykőrösi Konzervgyárban üzemlá­togatással folytatódik a program. K. A. lamok és Egyiptom viszo­nyát illeti, Heikal szerint ez „jelenleg sokkal rosz- szabb, mintha a felek ha­diállapotban volnának”. „Teljes szívvel támoga­tom egy önálló palesztinai állam létrehozását” — je­lentette ki a továbbiakban Heikal. — Mindazonáltal — fejtegette — egy palesz­tinai állam izraeli meg­szállás alatt nem volna ál­lam. „Quisling-alakulat vol­na, rosszabb, mint egy A járási pártértekezlet vitaindítójaként, az írásos jelentést kiegészítve, Var­ga Ferenc első titkár refe­rátuma hangzott el. A beszámoló, amelyet a pártértekezlet elé terjesz­tettek, a járás társadalmi viszonyait, az ipari mun­kásság és a szövetkezeti parasztság helyzetét ele­mezte, majd a szocialista mezőgazdaság fejlődéséről adott számot. A négy évvel ezelőtt megtartott megyei pártér­tekezlet a Duna-melléki termelési körzet főbb fel­adatait a szántóföldi nö­vénytermelés, a kertészeti és az állattenyésztési ága­zatok fejlesztésében jelölte meg. A földrajzi, termelé­si adottságok segítették az öntözésre berendezett területek további növelé­sét. A beszámolási idő­szakban elért, valamint az 1970. évi várható eredmé­nyek alapján megállapít­ható, hogy a pártértekezlet által jó­váhagyott célkitűzések reálisnak bizonyultak. A mezőgazdaság tanácsi és állami szektorának fejlődé­se egyaránt dinamikus volt, bár az egyes ágaza­tok közötti arányok nem mindig követték a piaci igények kielégítését. A megelőző években a ter­melőszövetkezeti gazdasá­gok nem feleltek meg a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi követelményei­nek. Nem volt megfelelő a munkamorál, a társadalmi tulajdonhoz való viszony, nagy volt a gyenge kate­góriába tartozó termelőszö­vetkezetek aránya. A meg­felelő szakember-ellátott­ság miatt is lassú volt a fejlődés. A járási pártbi­zottság irányításával az egész járás társadalmát mozgósították ennek a helyzetnek megváltoztatá­sára. Ma már a termelő­szövetkezetek működését alapvetően a törvényesség jellemzi a tagok túlnyomó többsége elégedett helyze­tével, javult a vezetés színvonala. A közös gazdaságokban, sajnos, még most sem ki­Jordániáról szólva az el­hunyt Nasszer elnök közeli munkatársaként ismert egyiptomi politikus a kö­vetkezőket mondotta: Tragikus tévedés volna Husszein király részéről, ha megpróbálkozna a palesz­tinai felszabadító mozga­lom korlátozásával. Husz- szein addig a pillanatig maradhat trónján, „amed­dig megérti az arabok har­cának valóságos természe­tét,” ★ elégítő a belső ellenőrzés, a bizonylati fegyelem. A jelenlegi támogatási rend­szer a további differenciá­lódás irányába hat, a kö­zepes, vagy kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetek nagyobb beruházást megvalósítani nem tudnak, jóllehet ilyent több eset­ben hatékonyan tudnának üzemeltetni. A növénytermesztés ala­kulásával kapcsolatosan a beszámoló jelentés kiemel­te: a járás mezőgazdasági termelőszövetkezetei a nö­vénytermesztési ágazatban az előre megtervezett ter­méshozamokat túlteljesí­tették. Ezen belül a legna­gyobb arányú termésnöve­kedés a gabonaféléknél je­lentkezett. Általánossá vált a Bezosztája I-es búza ve­tése, amely megkétszerezte a tervidőszak első évének termésátlagait. Jó eredmé­nyeket értek el ebben a bátyai Piros Paprika, a fájsz* Kék Duna, a har- tai, a dunavecsei, valamint a solti termelőszövetkeze­tek. A termelési eredmé­nyek biztonságánál nagy szerepe volt a korszerű ag­rotechnikának és a na­gyobb műtrágya adagok­nak. A járás búzatermése négy év átlagában meg­haladta az országos át­lagot. Takarmánytermelésben iá járás önellátóvá vált. Eb­ben a takarmányfajtában a kukorica foglalja el a fő helyet. A gazdaságok gyors­ütemű növekedést értek el a kukorica átlagtermésé­ben. Négy év alatt közel négymázsás — májusi morzsolt — termésnöveke­dés következett be. A ho­zamok tekintetében igen nagy eltérés mutatkozik a gazdaságok között. Az ipa­ri növények termesztése közül a legjelentősebb to­vábbra is a fűszerpaprika, amelynek terméseredménye a többiekéhez hasonlóan növekedett. A vetésterület­ben kiesés mutakozott, amelynek egyik oka a ter­melés jelenlegi folyamatá­hoz szükséges nagy mun­kaerőigény, amely sok termelőszövetkezetben a vetésterület csökkentésére kényszerítette a vezetőket. Másrészt a közgazdasági és ártényezők okozták a pap­rikatermő területek csök­kenését. Több termelőszö­vetkezet a fűszer- és gyógynövények termelésé­ben, értékesítésében alkal­mazott korszerű gazdasá­gosabb formákat. Nagyobb területen termeltek a gaz­daságok zöldborsót, amely­nek minden munkafolya­matát gépesítették. A vegy­szeres gyomirtás szinte va­lamennyi növényi kultúrá­ra kiterjedt. A műtrágya felhasználás adatai lénye­gesen növekedtek 1966 óta, amikoris vegyes mű­trágyából 248 kilogrammot használtak fel holdanként, jelenleg egy holdra 500 ki­ló felhasználása várható; A járás fölrajzi helyzete, valamint éghajlati körüli ményei indokolják, hogy a termelés hozamainak biz­tonsága érdekében a gaz­daságok öntözött területe növekedjék. Jelenleg mint­egy 25 ezer holdat öntöz­nek. Az öntözőfürt terüle­tén minden tömegtakar­mány másodvetésben ilyen területre kerül. Ezeken a helyeken a gazdaságok ki­emelkedő eredményeket ér­tek el a közelmúlt idő­szakban. Az állattenyésztést, mint a másik nagy termelési ágazatot fokozatosan bőví­tették a termelőszövetkeze­tek. A szarvasmarha-te­nyésztésben főleg az apos- tagi, a fajszi, a bátyai, a miskei, a hajósi és a har- tai tsz-ek állnak az élen. Annak ellenére, hogy a sertésállomány létszáma ingadozott az elmúlt négy év alatt, a nagyüzemek sertéste­nyésztésének növekedé­sével és fokozatos kon­centrálásával számolha­tunk. Egészében az állatenyész- tés hozamai jelentősen fej­lődtek, de nem minden gazdaságban érik el a kí­vánt szintet. A segéd- és feldolgozó (.Folytatás a 2. oldalon) Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyi­tó beszédét mondja. Mellette balról H. P. Pereira, a CIPC elnöke, jobbra Ko­vács László, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója. Békét, de nem bármi áron • dotta. Ami az Egyesült Alz gyarmat.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom