Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

3970. szeptember il, péntek S. oldal Osztrák szakszervezeti vezetők látogatása megyénkben A SZOT meghívására osztrák szakszervezeti kül­döttség tartózkodik ha­zánkban. A delegáció egyik tagja Helmut Braun, az ausztriai kereskedelmi al­kalmazottakat, bankok dol­gozóit és a tisztviselőket tömörítő szakszervezet tit­kára Ligeti Lászlónak, a KPVDSZ főtitkárának tár­saságában megyénkbe lá­togatott. Kecskeméten Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára és Bordós Lajos, a kecskeméti Univer Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke fogad­ta. Ligeti László, vendégé­nek bemutatásakor el­mondta, hogy az osztrák kormánynak jelenleg öt szakszervezeti funkcioná­rius tagja van, akik közül Rudolf Hense a kereske­delmi alkalmazottakat, banki dolgozókat és tiszt­viselőket egyesítő szakszer­vezet elnöke a kancellár­helyettesi és a népjóléti miniszteri tisztet tölti be. A KPVDSZ-nek 1945 óta hagyományosan jó kapcso­latai vannak az osztrák testvérszakszervezettel amelynek idei novemberi kongresszusára a KPVDSZ küldöttségét is meghívták. Helmut Braun hangsú­lyozta, hogy igen gyümöl­csözők a magyar szakszer­vezettel való kapcsolatai, s jelenleg is küldöttségcserék szervezésén fáradoznak. Je­lenlegi látogatása azt cé­lozza, hogy Ausztriában még jobban megismerjék a magyar dolgozók életét. Az osztrák szakszervezeti vezetőnek bemutatták a MÉK kecskeméti hűtőhá­zát és az Univer szövetke­zet hetényegyházi tartósító üzemét. Budapesten járt a Francia KP titkára Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Roland Leroy elvtárs, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára Budapestre látoga­tott és megbeszélést folyta­tott Komócsin Zoltán elv­társsal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, továbbá Aczél György és Pullai Ár­pád elvtársakkal, az MSZMP KB titkáraival. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lefolyt eszmecseréken a két párt kapcsolatait, az időszerű nemzetközi prob­lémákat, és a kulturális élet kérdéseit érintették. Ä SZOT új székháza pest legmagasabb házának építése. A húszemeletes, 77 méter magas épület a Szakszervezetek Országos Tanácsának új székhaza lesz. A kivitelezést az ÉVM 22. számú Építőipari Vál­lalata végzi. (MTI foto: Kulcsár József felvétele — KS) •• Összefogás a tsz-tagok egészségvédelme érdekében Krakkó után Budapesten Több százezer látogatója volt az elmúlt hónapokban Krakkóban „A magyar- lengyel történelmi kapcso­latok ezer éve” című kiál­lításnak, amelynek gazdag anyagát a budapesti Nem­zeti Múzeum és a krakkói Wawel Múzeum dolgozói kétéves munkával, közösen állították össze. A mintegy 300 kiállítási tárgyat Krak­kóból nemrég útnak indí­tották Budapestre, ahol ok­tóber elejétől kerül majd bemutatásra. A fővárosban, az Arpád- híd pesti hídfőjénél befe­jezéséhez közeledik Buda­Nemzeti méretű eszmecsere A párt kongresszusait ha­zánkban már régen nem tekintik az emberek a párttagok belügyének. A szocializmus építésének programja — nemzeti program, meghatározó jelentő­ségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülön­böztetett figyelemmel forduljanak bel­politikai életünk legnagyobb eseményé­nek előkészületei felé. Ám ennél több­ről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a munkásosztály pártjaként, a munkásosztály szocialista céljait való­sítja meg, s ezzel szolgálja az egész tár­sadalom érdekeit, maga sem tekinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdságából, politikai hajlékonyságá­ból és demokratikus módszereiből faka­dóan igényli az egész dolgozó nép vé­leményét a párt politikájáról, s közre­működését e politika kialakításában, megvalósításában. Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közel­gő kongresszus irányelvei is. Az irány­elvek úgy raizoliák fel társadalmi fej­lődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi nolitika lehetőséget nyújt minden dolgo­zó osztálynak és rétegnek, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek és kisnoieár- nak egyaránt,, bogv nemzeti e'wséffbe tömörülve fáradozzon néne és önmaga lovára tt politika egyetlen feltételét le­inti meg az együttes boldocmlásneV; vállalni a közö^ eélt. a szocialista Ma­warorszív főépítését. Az MSZMP x kongresszusán megtár­gyalandó kérdések jelentős része ter­mészetesen magára a pártra, a szerve­zetre, a pártmunkára és az ideológiára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is tel­jes figyelem nyilvánul meg országszerte. Ezekben a hetekben kommunisták ezre­inek volt közös élménye, hogy a tag­gyűléseket követő napon pártonkívüli munkatársaik, barátaik melegen érdek­lődtek; jól sikerült-e a taggyűlés? És ez nem a szenzációra éhes emberek kí- váncsiskodása volt. hanem olyan őszin­te érdeklődés, amelyet ma már termé­szetesnek, érthetőnek tartunk. Termé­szetesnek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tartja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó, ha viszont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is ter­mészetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolódzás, s a nyilvánvaló párt- belügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszédetü dolgozó társaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalom­ra épülő demokratikus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gyakorlására. Népi, nemzeti méretű eszmecse­re folyik minden lényeges kérdésről napjainkban épp a párt kongresszusi irányelvei alapján, s ennek az egyre inkább kibontakozó véleménycserének tartalma és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az osztályharcban megedződött párt bírja népünk bizalmát. Közvéle­ményünk megnyugvással veszi tudomá­sul, hogy a párt politikája nem változik, s a kongresszus várhatóan ennek az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egységen alapuló politikának a megva­lósulásához egyengeti a további utat. Mi ennek a nemzeti egységnek a lé­nyege? A párt minden pártonkívülit megbecsül, aki a mága helyén dereka­san dolgozik, mert ez a haza javát, a szocializmus céljait szolgálja. A párton­kívüliek azt is látják; a maguk által alakított, körülményeinket figyelembe vevő, állandóan fejlődő társadalmi vi­szonyok között dolgozunk, s ennek kö­vetkeztében az államélet, a szocialista demokrácia kibontakoztatása milliók számára teszi lehetővé a közállapotok aktív befolyásolását, a dolgainkról tör­ténő szabad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gondolatokat érlel és gondolatokat segít megérteni. Sokan vagyunk még elégedetlenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszásság miatt. De megértjük, hogy át­meneti társadalomban élünk és, hogy ez az átmenet nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Termelőerőink adott állapota a fejlődésnek ezt, vagy nem sokkal gyorsabb ütemét teszi lehe­tővé. Érzékeljük az ellentmondásokat; azokat is amelyek törvényszerűek, azo­kat is, amelynek gyorsabb-lassúbb felol­dása rajtunk múlik. Elítéljük ^a gyak­ran lábrakapó egészségtelen és’erkölcs­telen anyagiasságot, de elgondolkodva önmagunkban is tettenérjük a fejlődést ugyancsak gátló egyenlősdire való tö­rekvést. Felemlegetjük, hogy a „fent hozott’’ jó határozatok, hogyan torzul­nak el „idelent”, de kritikusan nézzük a határozatokat is, hogy csakugyan jók-e s egyre gyakrabban keressük sa­ját felelősségünket a torzulásokban, vagy megalkuvásokban, meiy teret nyithat a torzítóknak. A jóra, a szó legátfogóbb jóra mozgósító irányelvek talajából buzog­nak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszmecserék forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A Magyar Szocialista Munkáspárt ké­szül a kongresszusára. Meggyőződésünk, hogy az irányelvek keltette érdeklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkong­resszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további építése érdekében végzett mun­kát számbavéve, a feladatokat megje­lölve, megfeleljen a magyar társadalom várakozásának. J. R. Hasznos, újszerű kezde­ményezések, példamutató mozgalmak nem egyszer indultak már ki a bajai járásból. Fiatalos lendület, rugalmasság, bátor kísérle­tezés: mindez egyszerre jellemző megyénk e legdé­libb közigazgatási egységé­nek vezetőire. Ügy tűnik azonban, ezek az erények más posztok felelőseit is eítöltik, tettekre sarkall­ják. Nemrégiben három kör­zeti orvos — a tataházi dr. Morva László, a szeremlei dr Varga János és a bács- bokodi dr. Papp József — fogott össze annak érdeké­ben, hogy a környező kö­zös gazdaságok egészség­ügyét megreformálják. El­sődleges céljuk a mezőgaz­dasági nagyüzemekben dol­gozók, a szövetkezeti gaz­dák munkakörülményeinek javítása, a higiénikus kö­vetelmények lehetőség sze­rinti érvényre juttatása, az esetleges munkaártalmak kiküszöbölése, ez utóbbinál főként ami a kemizálással kapcsolatos veszélyeket il­leti. Munkájuk pillanatnyilag a felmérés, a tények fel­derítésének szakaszában van. A járás tsz-eiben igen | eltérő a helyzet. Néhol az. ivóvíz-ellátás, máshol az étkeztetés megoldása okoz gondot. Az egészségügyi szakem­berek egyelőre még csak saját körzetükben végzik az önként vállalt feladatot. Eszközeik: tanácsadás a közös gazdaságok vezetői­nek, rendszeres felvilágo­sítás, egyénenkénti meg­győzés. Szándékuk, törek­vésük azonban idővel — s ha lehet, mielőbb — járási méretűre szélesíteni az ak­ciót, megnyerve a tanácso­kat, a népfront bizottságo­kat, a Vöröskeresztet és minden lehetséges szervet, s élni támogatásukkal. Tennivaló bőven akad. Hi­szen a már említetteken kívül a földeken dolgozók meleg étellel való rendsze­res ellátását, védelmüket az időjárás viszontagságai ellen stb. is szorgalmazzák. A három körzeti orvos | időnként megbeszélést tart, [ tapasztalatokat cserél, ötle­tekkel. áll elő, javaslatokat ad. Közben pedig folyama­tosan halad a felmérés, gyűlik a dokumentációs j anyag. És ha ennek betűi, | elképzelései maid cselek- I ; vésben testesülnek meg. I akkor nyer igazi értelmet , dicséretes összefogásuk J. T. Újabb szovjet felfedezés a magfizikában dalas ítélet-indoklást gédszemélyzet, valamint egyébként a vádlott el- ezek két helyettese, to- utasította. vábbá 6 titkár és imok / .. , működött közre. Az ülés- Az összesen 300 ülésna- napokon teherautón kel- pon 8 ügyvéd. 4 ügyvéd- lett a bíróság épületébe bojtár, 2 igazságügyi se- szállítani az aktákat. Mosoly érdemrend Zemedelske Noviny Anatolij Logunov, a nagy energiájú részecskék kutatásával foglalkozó fi­zikai intézet vezetőjének bejelentése szerint szovjet tudósok megtalálták az antihélium—3 magot. A ku­tatásokat a 70 milliárd elektron—Volt teljesítmé­nyű híres szerpuhovi ré­Kinek fütyül? 'MhssfirtóB,. A viszály főszereplője egy mindössze 7 schilling értékű dugasz. Egy ame­rikai cég pert indított egy ausztráliai vállalat ellen, amely elmulasztotta e du­szecskegyorsítóban végez­ték. Reális feltételezés, hogy a további kísérletek lehetőséget nyújtanak az antihélium—4 megtalálá­sára is. Egyelőre az egész világon nincsen olyan be­rendezés, amellyel meg­figyelhető lenne ez a fo­lyamat. Abban a részecs­kegyorsítóban, amellyel az antihélium—3-at megfi­gyelték, 50 önálló számító­rendszer működik és a be­rendezés hossza 70 méter. gaszok előállítását. Az el­járás csaknem négy évig tartott és a még mindig nem végleges perköltségek 49 és 77 millió schilling között mozognak. A pe­res felek részéről felsora­koztatott bizonyítási anyag megközelítően 4 millió szót tartalmaz. A 317 ol­Svobodna Slovo Egészen véletlenül tör­tént. 1967-ben a varsói gyermekszanatóriumban Wanda Chotomska len­gyel költőnő látogatása után meghallottam az egyik kis betegtől, hogy itt a gyermekek „mosoly- érdemrendet” adományoz­nak azoknak a felnőttek­nek, akik örömet szerez­nek nekik. Annak, hogy röviddel ezután interjút készítettem Chotomskával, amelynek során az előbbi dolog is szóba került — gyors és váratlan hatása volt. Levelek özöne érke­zett hozzánk egész Len­gyelországból gyermekek­től és fiataloktól, s a le­vélírók viharosan helye­selték az ötletet és azt Zsűrit hoztunk létre, amelynek elnöke Ewa Szelburg-Zarembina költő­nő lett. Első döntésünk így hang­zott; ha a gyermekek va­lakit érdemesnek találnak az érdemrendre, ők ma­guk tegyenek javaslatot a kitüntetendő személyre. Az érdemrend tervezésé­re kiírt pályázatra 44 000 javaslat érkezett be. A rengeteg tervezet közül végül is arra esett a vá­lasztás, amely azúrkék alapon mosolygó Nap-ko­rongot ábrázol. Az érdem­érmeket végül is az álla­mi pénzverő készítette el számunkra és egy válla­lat szalagokat küldött hozzá. A kitüntetést évente két­szer ítélik oda — a tavasz első napján és a nyár utol­só napján. Az első 14 ér­kérték, hogy ők is alapít­hassanak ilyen érdemren- demrendet 1968. szeptem- de^ bér 22-én osztották ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom