Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

* 4. oldal 1970. szeptember 9, szerdai Orgoványi változások A község egész területe 16 600 hold. s ebből alig 300 a belterületi rész... Kiterjedt tanyavilág, a múlt kikerülhetetlen öröksége. Orgovány — róla van szó, s ezúttal azt kutatjuk: mit fejlődött, változott az egész­ségügy ennek a Bács-Kis- kun megyei községnek az életében. Pókháló és futóhomok... Rengeteg jellemző adat szól annak bizonyítására, hogy a felszabadulás óta el­telt évek e tekintetben sem múltak el nyomtalanul. Ne­gyedszázaddal ezelőtt egy körzeti és egy magánorvos volt a községben. Mellettük egy kisforgalmú magán­gyógyszertár működött. Egy-egy védőnő és szülész­nő állt még rajtuk kívül az egészségügy szolgálatá­ban. A lakosság — s ez ál­talános jellemzője volt a korszaknak — csak a leg­súlyosabb esetben és rend­szerint már későn kereste fel az orvost. Akkor, ami­kor már a vizes borogatás, a petróleumos cukor, a pókháló nem használt! A társadalombiztosítás elő­nyeit annak idején jófor­mán csak az államigazga­tás tisztségviselői élvezték. Az orvos jobbik esetben lo­vas kocsin, de inkább gya­log kereste fel a kiterjedt tanyavilág betegeit. Nyakvágó és Kargala, vagy Tolvajos — egyrészt a zsombókok, ingoványok, másrészt a mindent elnye­lő futóhomok miatt — csaknem megközelíthetetle- nek voltak. Napjainkra fel­töltéssel, salakozással jár­hatóvá tették már a dűlő- utak szinte, mindegyikét. S a beteghez jóval ritkább esetben kell az orvosnak kimennie. Hiszen szaporod­nak a járművek, s aki ezekkel nem rendelkeznék, azt a tsz-ek jóvoltából — fogatok igénybevételével — viszik doktorhoz. „Öntevékeny" rákszűrés A hajdani, döbbenetes méretű csecsemőhalandó­ság ma már a múlté. Je­lenleg a községben két kör­zeti orvosi státusz van. Két eve dolgozik Orgoványon olyan fogszakorvost!) is, aki saját kezdeményezéséből se­gíti a közegészségügy hely­zetét — a szakmájába vágó rákszűrésekkel. Ápolónők, asszisztensek, gyógyszerész és védőnők állnak a négy­ezer és egynéhány lakos szolgálatában. Persze, nem minden ró­zsás még Orgoványon! Az egyik legsérelmesebb a víz­helyzet A kutaknak mint­egy a négyötöd része fer­tőzött. A vízmű létesítésé­nek ügye végre már a ter­vezés stádiumáig eljutott S a megyei ígéretek, az anyagi támogatás birtoká­ban a következő tervidő­szakban feltétlenül meg is valósítják! Nem marad el a lakosság segítsége, a tár­sadalmi munka és a pénz­beli hozzájárulás sem! Kissé talán „áttételesen”, de végeredményben mégis csak a lakosság egészség­ügyének szolgálatában áll az a távbeszélő hálózat, amelyik napjainkra négy külterületi lakott helyet köt össze a községgel, sőt, szük­ség esetén, a megyeszék­hellyel. Komoly eredményekkel dicsekedhet — mondhatni, megyei szinten is — a vér­adó mozgalom Orgoványon. Ami viszont hiányosság: az egészségház nem elégíti ki az igényeket. A haté­kony anya- és csecsemő- védelmi tevékenység meg­érdemli, hogy a keretek is megfelelőek legyenek, ígéret van rá, hogy a kö­vetkező tervidőszakban munkájukat jóval előnyö­sebb körülmények között végezhetik majd. Orvosi rendelő — a szakszövetkezetben ... Párját ritkítja és szé­les körben követésre mél­tó viszont az, amit a Rá­kóczi Szakszövetkezetben megvalósítottak. Olyan szo­ciális létesítményt hoztak tető alá, amely sok nagy­üzemnek is díszére válnék. Ottjártunkkor már az asz- szonyok, gyerekek társadal­mi munkában tisztogatták az ablakokat, a parkettát. Hektáronként 4ú mázsa búza A 27 ezer holdas Bólyi Állami Gazdaság nyerte el a búzatermelés nagydíját a mostani országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kiállításon. A híres nagy­üzem a múlt évben hat­ezer hold átlagban 26,2 mázsa búzát takarított be, ami hektárra átszámítva több mint negyvenöt má­zsás hozamnak felel meg. A nagydíj odaítélésénél fontos szerepet játszott az a tény, hogy a gazdaság a termés jelentős részéből vetőmagot állít elő,. 99 kllfgldi szahemíier _____ _____ . _ _ _ _ Kedden reggel a TIT ter­g azdákat, akiknek nemcsak ! mészettudományi stúdió­Hangulatos ebédlőhelyiség, fürdő, öltöző várja itt a tisztálkodási és felfrissülő- si lehetőségeikről történt gondoskodás. Az épületben külön orvosi rendelő-helyi­séget alakítottak ki, s ez mindennél többet mond. A hajdani orgoványi tanyavi­lág kezdetleges, mostoha körülményeit a korszerű nagyüzem lehetőségei vált­ják fel. Maga ez a tény is meggyőzően tanúskodik a puszta közepén álló köz­ség egészségügyi előrelépé­séről, fejlődéséről. Jóba Tibor jában megkezdődött az op­tikai, akusztikai és film­technikai egyesület III. mágneses jelrögzítési kon­ferenciája. A tanácskozás, amelyen több mint 200 hazai és 12 országból mintegy 90 kül­földi szakember vesz részt, átfogja a mozgóelemes mágneses jelrögzítés teljes területét, elméleti és gya­korlati kérdéseit, valámlnt az állóelemes mágneses memóriák problematikáját. Egy brigád portréja Hat brigád dolgozik a | amelyekben több a régi Kiskunhalasi Papíripari j ipari dolgozó. A balotaszál­Vállalat új csarnokában. Elsőnek alakult közülük ez év áprilisában a Brinkus Lajos brigád. — Ez a kollektíva okoz­ta a legkellemesebb megle­petést — mondta Bodnár István, akit a pártszerve­zet azzal bízott meg, hogy segítsen a brigádoknak a kezdeti nehézségek leküz­désében. — Miért meglepetés a jó munka? — Ezek a balotaszállási lányok, asszonyok olyan brigádokat is felülmúltak, fejlődésünk üteme II A középtávú terv- célok realitását nagymértékben elősegítet­ték a korszerű matemati­kai programozási módsze­rekkel az Országos Terv­hivatalban évek óta folyó kísérletek. A számítások során több változatú gazdaságpolitikai célkitűzéseket is elemezi­tek; olyan alternatívákat, amelyek valamilyen szem­pontból — így a külkeres­kedelem, a fogyasztás vagy a beruházások tekinteté­ben — eltérőek. Figyelemre­méltó, hogy összesen mint­egy 60 változatot számítot­tak ki. A számítási ered­mények tanulságait és kö­vetkeztetéseit a tervezők hasznosították az ötéves tervezésben- Például ezek a számítások bizonyították be azt, hogy a nemzeti jö­vedelemnek a tervezettnél gyorsabb ütemű növelése csak irreálisan magas be­ruházási színvonal mellett lenne lehetséges és a meg­termelt anyagi javak ösz- szetétele nem szolgálná a fogyasztás növelését, ha­nem elsősorban felhalmo­zási célokat szolgálna. Márpedig az ötéves terv a fogyasztás arányát a nem­zeti jövedelemben 75—77 százalékban irányozza elő és félő. hogy a termelés jelenlegi szerkezete mel­lett a gyorsabb növekedé­sig ütem nem tenné lehe­tővé ennek az aránynak a megvalósítását. * gazdaságpolitika táv- " lati céljainak csak­úgy, mint a középtávú tervben foglalt feladatok megvalósításának elenged­hetetlen feltétele a gazda­sági hatékonyság fokozása. A párt kongresszusi irány­elvei és a IV. ötéves terv irányelvei egyaránt nyo­matékosan aláhúzzák; a gazdaságpolitika fő irány­vonala a jövőben a gaz­dasági hatékonyság gyor­sabb ütemű javítása A hatékonyság fokozásának feltételei részben már ko­rábban létrejöttek, tehát adottak. Ezek közül min­denekelőtt a már meglevő, működő álló- és forgóala­pokat, azok jobb kihasz­nálását, továbbá a mun­kaerőállományt, a felhal­mozódott szakmai tudást és tapasztalatot kell meg­említeni- Fontosak ebből a szempontból a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének megszilárdításában elért eredmények és gazdaság- irányítási rendszerben rej­lő lehetőségek és tartalé­kok kiaknázása. A haté­konyság javításának fon­tos eleme a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, mindenekelőtt a szocialis­ta országokkal kialakított és fejlődő nemzetközi mun­kamegosztás. I' zeknek a tényezők- ^ nek a kiaknázása is szoros kapcsolatban van a gazdasági fejlődés elő­irányzataival. Amennyirea lassúbb növekedési ütem kihasználatlanul hagyná e tényezőket és károsan be­folyásolná a gazdasági ha­tékonyság alakulását, any- nyira a gyorsabb előirány­zat sem teremtene kedve­ző . feltételeket a haté­konyság javítása számára. A hatékonyság növelése ugyanis szelektívebb — egyes ágazatokat, tevé­kenységeket megkülönböz­tetésben részesítő — fej­lesztési politikát, az erő­források fokozott koncent­rációját és a termelési szerkezet fokozatos átala­kítását követeli meg, ami nemcsak a progresszív ágazatok dinamikus növe­kedését, hanem a gazda­A Duna „élete“ számokban A Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet szakemberei két éve vé- geztek különféle mérése­ket a magyar Duna alsó' szakaszán. A nyert ada­tokból számokból — kö* vetkeztetnek a Duna „éle-1 téré” (mederváltozás, part­alakulás, stb) A kutató- csoport a többi között szel- vényméréseket végez és hordalékmintákat vesz a folyóból. Képünkön: A mérőcscport a bajai Duna- parton. (MTI fotó — M-ző Sándjr felvétele — KSű ságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve kor­látozását is feltételezi. A szelektivitás társadalmilag és gazdaságilag lehetséges mértéke, a termelési szer­kezet átalakításának reális üteme nagymértékben meg­határozza a gazdasági nö­vekedés elérhető ütemét. Ezek szerint az elő­irányzott növekedési üte­met szentírásnak, kőbe vé­sett megmásíthatatlan terv­feladatnak kell tartani? Ügy vélem, ez hiba lenne- Az irányelvekben előirány­zott növekedési ütem gyor­sabb is lehet, feltéve, hogy — ez együttjár a haté­konyság javulásával. — nem veszélyezteti az életszínvonal kívánatos nö­vekedését, — nem rontja az ország nemzetközi fizetési hely­zetét, — segíti a beruházási egyensúly javítását. Erre a következtetésre jutottak a szakemberek a tervezési munkálatokkal kapcsolatos matematikai programozások eredményéi alapján is. A javuló haté­konyság és a termelési struktúra kedvezőbb össze­tétele a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésnek is megveti az alapját Nem lenne tehát helyes mere­ven szembeállítani a haté­konysági, illetve a szerke­zetváltoztatási követelmé­nyeket a növekedési ütem­mel; itt egymást feltétele­ző oksági összefüggésekről és kölcsönös kapcsolatokról van szó. V égül említést kell * tenni arról is, hogy a gazdaságirányítás jelen­legi rendszerében megvál­tozott a tervezés stílusa is. A tervezés immár nem csak a hivatásos tervezők feladata, hanem a tudo­mányos intézmények, a te­rületi szervek és a na­gyobb vállalatok aktív közreműködésének az ered­ménye is- A terv tehát mindinkább a gazdasági egységek és az országos hatáskörű szervek szoros együttműködésére és köl­csönös információcseréjére épül. A tervezés nem a részletes tervjavaslatok összesítését, összehangolá­sát és lebontását jelenti. Előtérbe került a gazdasá­gi folyamatok értékelése, előrevetítése és befolyáso­lása, a gazdaságpolitikai célok érvényesítése érde­kében a központi, állami döntések ás a közgazdasá­gi környezetet befolyásoló szabályozás összehangolá­sa. A tervezési módszerek ilyen jellegű változása is hozzájárul a tervezés meg­alapozásához, a társadal­mi igényekkel összhangban álló, mozgósító célok ki­tűzéséhez. Dr. Varga György lásiak többsége ugyanis még egy éve sincs a vál­lalatnál és azelőtt sem ipa­ri üzemben, hanem a me­zőgazdaságban dolgoztak. A kérdésre, mi késztette a dobozkészítés különböző fázisait végző asszonyokat arra, hogy brigádba tömö­rüljenek, ilyen feleleteket adtak: — Együtt a munka is könnyebben megy. — Segítünk egymásnak, ahol lehet. — Olyanok vagyunk mi, mint egy nagy család. A válaszok azt tükrözik, hogy megragadta őket az összetartozás, a közös munka varázsa. A közös­séggé formálódást segítet­te az is, hogy egy község­ből valók. Űj környezetben mindenki nagyobb bizton­ságban érzi magát, ha ta­lál néhány ismerős arcot Munkájukról nagyon szerényen beszélnek. — Tapasztalatlanok va­gyunk mi még, a többiek jobban dolgoznak — mond­ta a brigádvezetőnő. Naplójuk tanúsága sze­rint azonban nincs okuk a szégyenkezésre. Az egyéni teljesítmények mindenki­nél 100 százalék fölött van­nak. Hét óra társadalmi munkával és egy kommu­nista műszakkal járultak hozzá eddig az árvíz okoz­ta termeléskiesés pótlásá­hoz. Ezzel azonban még nem elégedettek, a selejt csökkentésével, termeléke­nyebb munkával kívánnak „a plusz 1 százalék” moz­galomhoz csatlakozni. Bizonyosan ez is sikerül­ni fog nekik. pulai Miklós MtSSZ-akSivisták kitüntetése A Magyar Honvédelmi Szövetség könnyűbúvárai, repülői, dolgozói és társa­dalmi aktivistái is jelentős számban vettek részt az árvízvédelmi munkában és áldozatkészségükkel ered­ményesen hozzájárultak az árvíz megfékezéséhez. A példamutató helytállásért adományozott kitüntetése­ket kedden délelőtt —• Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjának jelenlété­ben — nyújtotta át az MHSZ Országos Központ­jának székházában Kiss Lajos vezérőrnagy, a szö­vetség főtitkára. Az ünnepi aktus beveze-; tőjeként felolvasták a hon­védelmi miniszter paran­csát, amely egyebek közt megállapítja: az árvízvé-, deimi munkálatok során ezrével tűntek ki olyan em­berek, akik a nép, a közös­ség, a haza szolgálatát min­dennél fontosabbnak tar#-, ják, akik a dolgos hétköz- naDOk során és a legnehe­zebb pillanatokban is ké­pesek hősödhöz méltóan él­ni és cselekedni, egyszóval olyan emberek, akik az el­múlt évtizedek alatt szo­cialista hazafiakká váltak. A parancs ismertetését követően nyolcvanötén vet­ték át a kitüntetést: a Munka Érdemrend, illetve a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany, ezüst, vagy bronz fokozatát; a KISZ KB, az MTS Országos El­nöksége, valamint az árvíz- védelmi kormánybiztos ál­tal adományé zott kitünte­téseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom