Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
8. oldal 1970. szeptember 9, szerda Az ultimátum csütörtökön lejár Százötven utas retteg az életéért Az érintett országokban szüntelenül, kormányszinten folynak az erőfeszítések, hogy megoldást találjanak a '’asárnapi géprablások előidézte helyzetre és kiszabadítsák a Jordánia területén túszként fogva- tartott mintegy 150 utast. Craber svájci külügyminiszter — miután kormánya hétfőn már beleegyezett a PNFF követelésébe, és közölte, hogy hajlandó szabadon engedni a kért gerillákat — kedden kijelentette, hogy a helyzet némileg megváltozott a PNFF további követelései miatt. „A svájci kormány beleegyezése arra vonatkozott, hogy szabadon engedi a Zürichben bebörtönzött és 12 évre ítélt három gerillát a Swissair gép utasaiért. Ez a PNFF ultimátuma következtében hétfőn megváltozott; a palesztinaiak feltételei most már nem csak Svájcot, hanem Nagy- Britanniát, az NSZK-t, Izraelt és az Egyesült Államokat is érintik.” S a külügyminiszter jelezte, hogy tanácskozik az említett országok diplomáciai képviselőivel, „közös akció kidolgozásáról”, az eltérített gépek utasainak Kairót nem érte váratlanul az a bejelentés., hogy Izrael bojkottálja Jarring misszióját, s visz- szavonul az ENSZ székhelyén megkezdett béketár- gyalásokról. Ez az elhatározás logikusan következik abból a hisztérikus kampányból, melynek során az izraeli kormány immár tizenegy alkalommal vádolta meg az EAK-ot a Szu- ezi-csatorna térségében életbe lépett tűzszünet és fegyvernyugvás megsértésével. Nyilvánvaló, hogy az alaptalan izraeli panaszok sorozata módszeresen a tárgyalások bojkottját készítette elő — állapítják kiszabadítása érdekében. Valószínű, hogy kollektív megbízatást adnak a Nemzetközi Vöröskeresztnek. Az NSZK egyébként ugyancsak bejelentette, hogy hajlandó szabadon engedni a három Nyugat- Németországban elítélt és bebörtönzött arab gerillát. Heath brit miniszterelnök újabb sürgős kabinetülést hívott össze, hogy eldöntsék, kiadják-e Leila Khaledert, a 24 éves női géprablót. Megfigyelők szerint a brit kormány döntése elsősorban a washingtoni diplomáciai tanácskozástól függ. Washingtonban ugyanis Rogers külügyminiszter hétfőn este félórás megbeszélést folytatott a géprablások ügyében a brit és izraeli nagykövettel, valamint a svájci és nyugatnémet nagykövetségek képviselőivel. A state Department közleményben jelentette be, hogy állandó kapcsolatban kíván maradni továbbra is az érintett országokkal, hogy összehangolják lépéseiket az ügyben. A Palesztina! Népi Felszabadítási Front ultimátuma csütörtökön hajnalig meg az EAK fővárosában. Az egyiptomi kormány hétfő esti ülésén arra a következtetőre jutott, hogy az USA által támogatott izraeli kampány egyrészt újabb amerikai fegyver- szállításoknak készíti elő a talajt, másrészt jóelőre igazolni kívánja a soron következő lépéseket. Ha az amerikai kormány továbbra is tétlenül szemléli, sőt nyíltan támogatja Izrael agresszív békeellenes politikáját, akkor végképp bebizonyítja, hogy messzemenően alkalmazkodik Izrael akaratához, azonosul Tel Aviv expanzív törekvéseivel adott határidőt a követelések teljesítésére, és a gépek, valamint az utasok levegőbe röpítésével fenyegetőzött. A két gép még fogva tartott 150 utasa keddre virradóan már a második éjszakát töltötte a Palesztinái ellenállási szervezetek légitámaszpontján az elrabolt DC—8, illetve Boeing—707-es gépeken. Az amerikai diplomácia jelenleg megkísérli össze- békíteni a svájci és nyugatnémet álláspontot (amelyek hajlandók a gerillák elengedéséret az izraeli állásponttal; Izrael ugyanis határozottan elutasította, hogy szabadon engedje a mintegy 3000 fogva tartott Palesztinái ellenállót és a két algériai kormánytisztviselőt — ezt követeli a PNFF ultimátuma. A Nemzetközi Vöröskereszt egy különmissziója kedden mindenesetre elutazott Géniből Amman- ba, hogy közreműködjék az utasok kiszabadításában, mint közvetítő a palesztinaiak és a svájci, illetve más érdekelt „európai vagy nem európai” kormányok között. Megegyezés Ammanban Az ammani rádió jelentése szerint a Palesztinái ellenállók és a jordániai kormánycsapatok között kedden megegyezés született az „azonnali és végleges” tűzszünetről és valamennyi fegyveres erő kivonásáról Ammanból és környékéről.Az egyezmény megtilt minden katonai tevékenységet a főváros területén. a tilalmat megszegőket szigorúan megbüntetik. Mindkét fél köteles beszüntetni az egymás ellen irányuló propagandakampányt. Az ammani rádió bejelentése szerint közös bizottság létesült a megegyezés betartásának ellenőrzésére. Kairó az USA felelősségére! Harc az indiai fűdért India modem történelmének legnagyobb földfoglalási mozgalma zajlott le az elmúlt hetekben. Az országutakon százezerszámra vonultak a földnélküli parasztok, s a világrésznyi ország 17 állama közül tízben földesúri földterületeket foglaltait el. Pillanatnyilag 32 000 hektárra teszik az ily módon paraszti kézbe ragadott földek mennyiségét. E hatalmas mozgalom mérlegének megvonásához mindenekelőtt annak politikai tartalmát és a mozgalom mögött álló gazdasági tényeket kell mérlegelni. POLITIKAILAG a földfoglaló mozgalom olyan időpontban robbant ki, amikor az Indira Gandhi asz- szony által vezetett kormány — még az uralkodó kongresszus párt egy erős frakciójával is szembefordulva — a radikális reformok útjára lépett. Még pontosabban: megkísérli valóságra váltani az elvben már több mint egy évtizede meghozott, de papíron maradt reformhatározatot. Így került sor az államosításokra, majd a maharadzsák előjogainak eltörléséről szóló törvény teljes érvényesítésére, indi- ra Gandhi kormánya hasonlóan pozitív szándékokat táplál a földreform ügyében is. Itt a nagy különbség az, hogy a régen meghozott és habozva, nem teljesen végrehajtott földreformtörvény szerint e reform az egyes indiai államok hatáskörébe tartozott! Az egyes államok kormányainak a helyi viszonyoktól függően tehát módjuk van arra, hogy megtorpedózzák a központi kormány szándékait. Ebben az értelemben a mostani földfoglaló mozgalom, amelyet India baloldali pártjainak koalíciója, s ezen belül az indiai kommunisták támogattak és szerveztek — voltaképpen alulról jövő tömegtámogatást jelent, amely megkönnyítheti a kormány pozitív szándékainak érvényesülését. Mindezt az is bizonyítja, hogy a mozgalom szervezői kifejezetten kerülnek minden erőszakot, s a hatalom oldaláról a rendőrség beavatkozása is korlátozott A több százezer embert megmozgató föld- foglalás során a felkorbácsolt szenvedélyek ellenére is mindössze négy haláleset történt. Igaz; 9000 embert rövid időre letartóztattak. Az őrizetbe vettek nagy része azonban tudatosan szegett meg bizonyos rendszabályokat, hogy kikénysze- rítse a letartóztatást, és ezzel tüntessen a földfoglalások ügye mellett. A mozgalom nagy jelentősége abban áll, hogy az indiai baloldal talán első ízben tudta megmozgatni ilyen arányokban és ilyen fegyelmezetten a földnélküli tömegeket a reform következetes végrehajtására. FIGYELEMBE kell venni azonban a mozgalom korlátáit — és a külső erők részéről fenyegető veszélyeket is. Ami a korlátokat illeti, az alapkérdés az, hogy az indiai földbirtokrendszert nem az igazi nagybirtok jellemzi. Harmincöt holdnál nagyobb birtoka csak a lakosság egy százalékának van. Ök tartják kezükben a megművelt földterület 12 százalékát. A földek 40 százalékán kisTüntetések Saigenlaa A saigoni kormány szóvivője bejelentette: Nguyen Cao Ky alelnök felülvizsgálja azt a döntését, hogy októberben magánlátogatást tesz az Egyesült Államokban. Emlékezetes, hogy a látogatás bejelentését Washingtonban kelletlenül fogadtál:. Saigonban az utóbbi napokban jelentősen éleződött a politikai feszültség. Folytatódnak a diáktüntetések, a különféle diákszervezetek képviselői sajtóértekezleteket tartanak, s ezeken követelik az augusztus 30-i megmozdulás során letartóztatott társaik szabadon- bocsátását. A diákok több tanintézetben éhségsztrájkot tartanak. Ugyanakkor a saigoni hatóságok bejelentették, hogy a letartóztatottakat katonai bíróság elé állítják. Bulgária ünnepére Egy huszonhat évvel ezelőtti ősz — a nemzeti újjá-, születés tavaszát hozta meg Bulgáriának. 1944. szeptember 9-én a szovjet hadsereg és a partizánmozgalom harcai nyomán Bulgária felszabadult a fasizmus igája alól, s megindult az új, kizsákmányolás mentes élet építésének útján. Az elmúlt negyedszázad alatt a testvéri bolgár nép, kommunista pártjának vezetésével impozáns sikereket ért el hazájának szocialista átalakításában, gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatásában. Ezeknek a sikereknek — és a mögöttük rejlő építő lendületnek — az arányait segít érzékelni az a statisztikai adat, hogy a bolgár ipar ma hét nap alatt termel annyit, múlt 1939-ben háromszázhatvanöt nap alatt. A Bolgár Népköztársaság a szocialista államok testvéri közösségének megbecsült tagja, amelyhez a KGST keretében csakúgy, mint kétoldalú gazdasági kapcsolatainkban a gyümölcsöző együttműködés szálai fűzik hazánkat. Bulgária népe szövetségesünk a, Varsói Szerződésben, küzdőtársunk abban a harcban, amelyet a Szovjetunióval és a többi testvérországgal együtt Európa biztonságáért, s általában a világbékéért, az imperializmus agresszív kísérleteinek meghiúsításáért vívnak a szocialista államok. Ebből a szempontból ítéljük jelentősnek azokat a nemzetközileg is méltányolt kezdeményező lépéseket, amelyeket a szocialista Bulgária diplomáciája a Balkán térségének békéjéért tett és tesz. Testvért, barátot, szövetségest köszöntünk ma, Bulgária nagy nemzeti ünnepén, s kívánjuk, hogy a bolgár nép szocialista országépítő munkáját továbbra is méltó sikerek kísérjék — mind a Bolgár Népköztársaság, mind a nemzetközi szocializmus javára. Falizők elleni állásfoglalás Lnsakábai Az el nem kötelezett országok lusakai konferenciájának keddi ülésén Kenneth Kaunda zambiai elnököt választották meg a tanácskozás elnökévé. Erre Szudán tett javaslatot India támogatásával. Megválasztották a konferencia hat alelnökét is, Szudán, Ceylon, Jugoszlávia, a Középafrikai Köztársaság, India és Mauritánia állam-, illetve kormányfőinek személyében. Hailé Szelasszié etióp császár felhívással fordult a konferencia résztvevőihez, amelyben hangoztatja Afrika fontos szerepét az el nem kötelezettségi mozgalomban és megállapítja, hogy az AESZ nemrégiben véget ért Addisz Abeba-i csúcstalálkozója jóváhagyta a független Afrika általános álláspontját a kontinens dekolonializálásával, valamint a fajgyűlölő és gyarmati rendszereknek való fegyverszállítással ösz- szefüggő valamennyi kérdésben. és törpebirtokosok gazdálkodnak, akiknek földterülete kisebb 2,5 hektárnál. A legnagyobb politikai feszítőerőt azonban a mintegy 32 millió földnélküli mezőgazdasági munkás képviseli. Ebből világosan látszik, hogy a földreformnak nagyon is szűk határai vannak: valójában nincsenek olyan mammutbirtokok, amelyeknek felosztásával az országban telj esen. ki lehetne elégíteni a földéhséget. A feszültséget az enyhíthetné, ha a földreformban megszabott földtulajdon-maximumot az egyes államok kormányai valóban betartanák. Ezzel legalább a jogos követelések egy részét ki lehetne elégíteni. A mostani földfoglaló mozgalomnak tulajdonképpen ez a célja. Nincs tehát szó arról, hogy akár a földreform, teljes végrehajtása, akár a mostani földfoglaló mozgalom eredményei az indiai földkérdés tényleges és végleges megoldását jelentenék! Ami a veszélyeket illeti — az részben éppen abban gyökeredzik, hogy az említett korlátok miatt India jelenlegi társadalmi viszonyai között fizikai lehetetlenség a földkérdés teljes Hailé Szelasszié felszólította a lusakai értekezlet részvevőit, hogy kollektív erőfeszítésekkel törekedjenek a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában kialakult „tragikus helyzet” felszámolására. Az etióp császár beszédében kijelentette, hogy a dél-afrikai fajgyűlölő rendszer elleni küzdelemben az el nem kötelezett országok a következő intézkedésekkel érhetik el céljukat: 1. Kereskedelmi embargó felállítása; 2. a diplomáciai kapcsolatok megszakítása a Délafrikai Köztársasággal, Rhodesiával és Portugáliával; 3. leszállási és kikötési tilalom az említett országok repülőgépeivel és hajóival szemben; 4. az apartheid politika áldozatainak felkarolása; 5. hatékony segítségnyújtás és anyagi támogatás a szabadságmozgalmaknak. „Fekete ég“ Európa fölött A Német KP tiltakozott az amerikai és nyugatnémet harci repülőgépek „Fekete ég” fedőnevű közös hadgyakorlata ellen, amely a Német Szövetségi Köztársaság déli tartományai fölött zajlik A Párt képviselője Düsseldorfban nyilatkozott az eseményről. rendezése. Ezt használják ki azok a szélsőbaloldali anarchista csoportok, amelyek — sokszor a kínai politika nyílt támogatásával — a földfoglalási mozgalmat a fegyveres erőszak útjára akarják terelni és a „megoldást” a bérlők és földtulajdonosok legyilkolá- sában látják. A valóságban természetesen arról van szó, hogy a parasztok jogos és szenvedélyes elkeseredettségét a maoisták a maguk politikai céljainak szolgálatába igyekeznek állítani! AZ INDIAI kommunisták elhatárolják magukat ezektől a módszerektől, következetesen hangsúlyozzák, a földfoglaló mozgalom legális jellegét, s azt, hogy annak célja a voltaképpen már meghozott földreformtörvények következetes végrehajtása. Ennek a helyes magatartásnál: a mozgalom céljain túlmenő politikai jelentősége is van: erősítheti Indira Gandhi helyzetét a kongresszus jobbszárnyával szemben és a felelősségteljes baloldali erők befolyását az indiai politika soron következő, nehéz és bonyolult küzdelmeibe^ Az Ingolstadt, Ulm és Stuttgart határolta területen zajló „Fekete ég” hadgyakorlat a sajtó szerint a legnagyobb az NSZK légiflottájának fennállása óta. A Német Kp nyilatkozata nyomatékosan figyelmeztet arra. hogy ezek a hadgyakorlatok akadályozzák a feszültség enyhülését Európában. (TASZSZ) Hazaárulók bíróság előtt Hazaárulók, hitlerista zsoldba szegődött, volt fasiszta terrorlegények csoportjának ügyét tárgyalja a pszkovi bíróság. Heten ülnek a vádlottak padján. A háború befejezése után szétszóródtak, és Észtország különböző vidékein bújkál- tak, amíg a biztonsági szervek fel nem fedték rejtekhelyüket. A vádlottak — Piigli, Juksaar és mások — német tisztekkel együtt részt vettek szovjet emberek tömeges kivégzésében. Aki a géppuskák sortüze után életben maradt, azt Piigli sajátkezűleg lőtte agyon. 1942 júniusában a vádlottak egy megtorló akció keretében a „Szabad munka” kolhoz békés dolgozóit mészárolták le vadállati kegyetlenséggel. Egy hónap múlva újabb vérengzést rendeztek a környéken. Tíz kolhozparasztot állítottak a puskacsövek elé. Nem sokkal ezután szovjet emberek újabb csoportját végezték ki a Jama település melletti erdőben.
